Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-04 / 103. szám
Lélektől lélekig AZ ÚJ NÓGRÁD MELLÉKLETE 1991.4. SZÁM A Belügyminisztérium Sajtóosztájának 1948. december 28-i közleménye „A Belügyminisztérium Sajtóosztálya közli: Mindszenty József esztergomi érseket hűtlenség, a Köztársaság megdöntésére irányuló bűncselekmény, kémkedés és valutaüzérkedés gyanúja alapján a rendőrhatóság őrizetbe vette.” A Belügyminisztérium Sajtóosztályának 1948. december 29-i közleménye (Részlet) (...) Mindszenty József, akinek reakciós és demokráciaellenes múltja közismert volt, magas egyházi méltóságát arra használta fel, hogy minden rendelkezésére álló erővel küzdjön a magyar demokrácia, a köztársaság, s ennek intézkedései, a földbirtokreform, az államosítás ellen. A rendőrhatóságoknak tudomására jutott, hogy ezen tevékenysége mellett Mindszenty József a Habsburg-királyság visszaállítására irányuló legitimista szervezkedést folytat, kémkedik, valutával üzérkedik. A rendőrhatóságok december 23-án az esztergomi érseki palotában tartott házkutatás során az érseki palota pincéjében, mélyen a földbe elásva egy fémtokban megtalálták Mindszenty több száz iratot tartalmazó titkos irattárát. Ebben az irattárban voltak Mindszenty saját kezű írásával azok a beadványok, melyekben a nyugati hatalmakat hazánk belügyeibe való beavatkozásra sürgette, valamint azok az eredeti válaszok, melyeket az országok követei Mindszentynek adtak. Ugyancsak tartalmazza ez az irattár azokat a jelentéseket, melyeket Mindszenty a nyugati hatalmaknak juttatott. Ezek a jelentések nemcsak a magyar viszonyokra, a szovjet hadsereg magyarországi ténykedésére, a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokra vonatkoznak, hanem — egy kárpátaljai görögkatolikus esperes adatai alapján — a Szovjetunióra vonatkozó információs anyagot is tartalmaznak, ezenkívül magyar minisztertanácsi jegyzőkönyveket, vagy kivonatait és hasonlód...) Az ÁVH „vendége" Felsőpetényben (Részlet Mindszenty József Emlékirataim című művéből) (...) Édesanyám kétszer jöhetett él hozzám Felsőpetényre: Fehér- vasárnapon, másodszor pedig augusztus elején. Csak 24 órára volt engedélye és akkor is mindig ellenőrrrel jött. Sem velem, sem Tóth plébánossal nem beszélhetett egyedül, ellenőrzés nélkül. Sőt a kápolnában a szentmisén is jelen akart lenni anyám ottléte alatt egyszer a helyettes parancsnok, de nem engedtem belépni. Künn maradt, mert nyilván attól tartott, hogy jelenlétében nem misézek, és édesanyám künn említést tehet az esetről. A bánásmód is romlott az előbbihez képest. Fia takarító, ételhordó jön, az „árnyék” is vele van. Nincsen állandó orvosunk. Az átszállításkor azt mondták, hogy dr. Sugár majd Budapestről fog kijárni kezelésemre, de csak egyízben látogatott meg: egy idősebb orvos pedig kétszer. Orvosságnak azonban nem voltam szűkében. A Felsőpetényen gyakorolt szigorú ellenőrzésem miatt több mint három havi együttlét alatt rabtársaimmal, Grősz érsekkel nem találkozhattam. Szobáink között volt az „előtér” az ÁVO- sok állandó őrhelye. A gondnok kihirdette, hogy déli 12 órára tűzték ki napi sétámat a kertben. Az ablakon át persze láthattam, hogy a magányos Grősz érsek 11-kor indul sétára. Sétaidőben is folyt az ÁVO-sok hangos kártyázása az előtérben. Grősz érsek, aki fiatalabb korában — kifogástalan keretek közt — maga sem volt kártyaellenes, úgy 3/4 12-kor néha elhagyta a kertet, elnézelődött az előtéri csatán és ilyenkor — olykor a szobámban is hallottam, hozzászólt a játékhoz. így támadt gondolatom egy találkozóra. 12.05-kor kiléptem a hallba, hogy sétára induljak. Tudtam, hogy ott találom Grősz érseket. Ráköszöntem. —Érsek testvérem is Petényben időzik? Mintha villám ütött volna az ÁVO-seregbe. Lecsapták kártyájukat az asztalra, felugráltak. Az érsek pedig sietve eltávozott a szobája felé. Sétáról visszajövet a helyettes parancsnok szobámba jön és haragtól felgerjedve kifogásolja „fegyelmezetlenségemet’ ’. — Úgy hirdették ki, hogy déli 12-kor kezdődik a sétám — feleltem. — Hány órakor léptem ki? Nekem nem mondták, hogy amikor maguk nézőközönség előtt kártyáznak, úgy elmarad a sétám. — Szótlanul otthagyott. Amikor 1955. november 1-jén egy* miniszteri előadó értem jött Püspökszentlászlóra, hogy átvigyen Peténybe, bűnvallomást tartott a maga és a rendszer nevében, amiért engem „elhanyagoltak” és „nem foglalkoztak velem”. Aztán megkérdezte: — Ugye, a Népköztársaság nagy eredményei után most már kicsit közelebb áll hozzánk? — Sajnos, tájékozatlan vagyok a külvilágban történtekről. Több mint hét éve egyébre sem volt gondjuk, mint hogy elzárjanak a világtól. Egyszer láttam itt a kertben Grősz érsek urat. Ő tudott volna tájékoztatni, de — úgy látszik — épp a tájékozódásomat nem akarták. Az újságokat Tóth plébános naponta azzal a figyelmeztetéssel kapja kézhez, hogy nekem azokat nem szabad elolvasnom. Vagy tíz nappal e beszélgetésünk után asztalomra kezdték tenni — már Felsőpetényben — a Szabad Nép, Magyar Nemzet, Új Ember, Kereszt, valamint a Statisztikai Szemle példányait (...) MINDSZENTY JÓZSEF (1892—1975) Csehmindszenten még megtalálható a néhai bíboros szülőháza. * I A csehmindszenti templom keresztelője, ahol Pehm Józsefet megkeresztelték. Eredeti neve: Pemh József. A Vas megyei Cse- himindszenten született 1892. március 29-én földműves szülőktől. Tanítója javaslatára 1903-ban kezdte meg középiskolai tanulmányait Szombathelyen, a premontrei főgimnáziumban, majd 1911- ben beiratkozott a szombathelyi egyházmegyei papnevelő intézetbe. Pappá is e városban szentelték 1915. június 12-én. Felső- paty községben segédlelkész. Ekkoriban jelent meg Az édesanya című könyve, amely egyetlen év alatt két kiadásban fogyott el. (1990-ben újra kinyomtatták.) Másfél évig tartó káp- lánság után, 1917. február 1-jétől nevezték ki a zalaegerszegi állami főgimnázium hittanárának. Diákjaival 1918. karácsonyától saját kiadású hetilapot szerkeszt. A politika már ekkor rendkívül foglalkoztatja. „Környezetében következetes szilárd és semmi nehézségtől meg nem riadó férfiként tartották számon, bár gyenge fizikumú ember volt,.s emellett szigorú aszkéta. A Zalaegerszegen működő papokat, hittanárokat valósággal kényszerítette, hogy a kibővített plébánia épületében együtt lakjanak, ahol olyan szigorú fegyelmet tartott, hogy plébániáját elnevezték »pehmináriumnak«, de a megyében tekintélye és erélyessége miatt »Zalai Lámának« is becézték” — olvasható Gergely Jenő és Izsák Lajos A Mindszenty-per című dokumentum-összeállításában. Pemh József gondolkodásával és magatartásával szembe került a Tanácsköztársasággal, volt része meghurcoltatásban is. Közben megüresedett a zalaegerszegi plébánia, s 1919 augusztusától b foglalja el. Huszonöt évig működött itt. Amikor a legtöbben visz- szanémetesítették neveiket, Pehm József — noha nem német nemzetiségű — szülőfalujára utalva felveszi a Mindszenty nevet. 1941-et írnak ekkor. XII. Pius pápa 1944. március 4én veszprémi püspökké nevezte ki a pápai prelátust, zalaegerszegi apátplébánost. Kinevezését ellenezte Serédi Jusztinián, herceg- prímás, de a kormány és a kormányzó Horthy Miklós is; az előbbi saját emberét szerette volna, az utóbbiak közismert legitimizmusát kifogásolták. Következetessége és hazaszeretete szembe fordította a nyilasokkal is, akik 1944. szent karácsonyán fogságba vetették; Sopronkőhidán, majd Sopronban őrizték a város felszabadulásáig. XII. Pius 1945. augusztus 16-án nevezte ki — az elhunyt Serédi helyére — esztergomi érsekké. Magyarország prímása lett. Helytállt Istenért, egyházért és a szenvedő népért. A „népi demokrácia” rendszere 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélte. Bilincseit 1956-ban a felkelt nép verte le. S miután a szovjet invázió leigázta az országot, Mindszenty 15 évig az Amerikai Egyesült Államok követségén kapott menedéket. 1917. október 23-án érkezett Bécsbe, és lakhelyéül a Pázmáneumot választotta. Ez az intézmény az esztergomi érsek tulajdona volt, tehát idegen földön is a sajátjában, a maga uraként lakott. Mindszenty bíboros 1975. május 6-án hunyt el. Kilenc nap múlva az ausztriai Mariazellben, a Nagy Lajos királyunk építtette székesegyházban, ahová nagyon sok magyar katolikus elzarándokol, helyezték nyugalomra. Kívánsága volt, hogy ha az idő megérett rá, földi maradványait hozzák haza örök nyughelyére, az esztergomi érseki bazilikába. Újratemetése ma történik. A keresztény emberek büszkén mondhatják róla: engedelmességből vette magára a számkivetés nehéz keresztjét, s aggastyánként lett a világban szétszórt magyarság hű pásztora és igaz atyja.
