Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám

1991. MÁJUS 11., SZOMBAT SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE LlEPvzzj 5 Bővíteni kell az ingyenkonyhát A salgótarjáni önkormányzati hivatal szociális és egészségügyi bizottsága a napokban tanácsko­zott a városi ingyenkonyha bőví­tési lehetőségeiről. Erre mielőbb szükség lesz, mert az eredetileg hatvan személyre tervezett ebéd­lőt naponta százan-százhúszan veszik igénybe. Közöttük sok a fiatalkorú is. A szociális és népjó­léti miniszter személyesen tett ígéretet, hogy a város ezzel kap­csolatos pályázatát támogatja. De nem lehet várni, míg a bővítést segítő pénztámogatás megérke­zik. Az idő sürget. Ezért az önkor­mányzat várja azon intézmények, vállalatok, vállalkozók és ma­gánszemélyek anyagi segítségét, természetbeni juttatását, akik.ál­doznának az ingyenkonyha mű­ködtetésére. A pénzadományokat a cél meg­jelölésével az OTP Nógrád Me­gyei Igazgatósága Salgótarján 379—98006 szociális és egész­ségügyi gondnokság 750— 450654 számú költségvetési számlára kérik utalni. Az önkor­mányzat számít és előre is köszöni az önzetlen segítséget. Szellemgarázs az ÉVI II. mögött? Elkészülte óta üresen áll Salgótarjánban az ÉVI II. mögötti föld alatti garázs. A felette levő parkolóba még beállnak a várakozó gép­kocsik, ám az alsó szint inkább az alvilág találkahelyévé vált. Rom­lik az épület állapota. A városházán kapott tájékoztatás szerint — bár még tisztázatlan műszaki problémák is vannak — ezt pályázat útján kívánja az önkormányzat hasznosítani. A pályázatokat ezek­ben a napokban értékelik. Akik a föld alatti parkoló sorsával, érté­kesítésével foglalkoznak, ígérik, hogy sürgősen pontot tesznek a problémasor végére. Képünkön az üresen tátongó garázs, amelynek csak egy-két betévedt autós a látogatója. Rigó Tibor felvétele A VAROSKOZPONT ÚJ FORGALMI RENDJE SALGÓTARJÁN. A Nógrád Megyei Közlekedésbiztonsági Ta­nács több ezer szórólapon ismerteti a megyeszékhely központjának új forgalmi rendjét, amely a szakemberek tájékoztatása szerint leg­később a jövő hét végén lép életbe. Mivel igen fontos közlekedési vál­tozásról van szó, ezért megkértük Fráter Istvánt a megyei közúti igazgatóság vezetőjét, hogy a szakember és a közlekedő szemével fűzzön hozzá néhány fontos információt az itt közölt forgalmirend- változás vázlatához. * * A jelzőlámpás csomópontok üzembe helyezésével egyidejű­leg: — Mindkét (Litkei és Arany J. úti) közúti csomópontban tele- zöldes forgalomirányítást vezet­nek be. Itt a zöldjelzésre a jármű­vek a csomóponton áthaladhat­nak, de közben figyelembe kell venniük az elhelyezett jelzőtáb­lák utasításait és be kell tartani a kanyarodási szabályokat. — Az Arany J., Rákóczi úti csomópontban megváltoznak a megszokott elsőbbségi viszo­nyok. A főútvonal a Rákóczi útról a Kossuth Lajos útra, majd a sorompó után az új párhuza­mos szakaszra kanyarodik. így a Rákóczi úton egyenesen haladó járműveknek elsőbbséget kell adniuk a kanyarodó főútvonalon közlekedők számára. — Az új forgalmi rend ebben a csomópontban nem teszi lehető­vé a Rákóczi útról az Arany Já­nos utcába történő balra beka- nyarodást. Ez a csomóponton egyenesen továbbhaladva az EVI II. és a Karancs Szálló kö­zött közelmúltban megnyitott új csatlakozáson keresztül lehetsé­ges. —A kanyarodó főútvonal biz­tonsága érdekében a két sorom­pó közötti szakaszon 30 km/órás sebességkorlátozás kerül beve­zetésre, melytől nagyobb sebes­séggel haladni itt veszélyes! — A Bartók Béla—Litkei úti csomópont forgalmi rendje a jár­művek számára változatlan ma­rad, itt a gyalogosoknak kell majd megszokniuk az új szabá­lyozást. A jelzőlámparendszer számukra lehetővé teszi mind a négy útcsatlakozáson az áthala­dást. A leggyorsabb áthaladás úgy érhető el ha a gyalogos úti­céljától függetlenül az első zöld jelzés irányába indul el, ezzel a járdaszigeten való tartózkodási idő — mely baleseti szempont­ból kritikus hely — lerövidíthe­tő. Paulini Béla „kedvencei” voltak Mély gyökerekkel él a Kaláris Színpadon a Kaláris asszonykórus... (Nógrád — archív) f > Kényszervárakozás, veszélyekkel VIGYÁZZ, HA JÖN A VONAT! Somoskőújfalu. Vigyáz­nak és várakoznak. Néha csak negyedórát, máskor félórát. Hetente többször is. Ilyenkor aztán hosszú autó­sorok állnak a sorompó előtt. Az áldatlan helyzet már évek óta tart, s főleg a Szikszó, Angyal út és a Benczúr köz lakóit sújtja, legalább száz családot. Nem a hosszú vára­kozás a probléma, bár az is kellemetlen. Inkább az, hogy ez a kényszerű elzárás tart, akkor is, amikor mentőre, tűzoltóra vagy gyors élet­mentésre lenne kiáltóan szüksége az'itt élő embe­reknek. De a gyerekeknek is ve­szélyt jelent. Elég fegyelme­zetlenül az istenadták — is­kolából, napköziből jövet­menet — a várakozó szerel­vény kerekei alatt is közle­kednek. Tragédia szerencsé­re eddig még nem történt. Az itteniek kérése — akik már kilószámra írták a leveleket, beadványokat az ügyben — helyezzék oda a jelzőberen­dezést, ahol évekkel ezelőtt volt. S a sorompó is szabaddá válhatna, s ezzel megszűnne az indokolatlanul hosszú ideig tartó várakozás...-szgys­V ___________!_______________> H uszonegy éve született meg Karancslapujtőn a Kaláris asz- szonykórus. Megalakulásának gondolata egy lakodalmi vacso­rán merült fel néhány helybeliben. Mi lenne, ha újra megidéznék a régi aratási énekeket, a mátkatá­lat, a szüretet, a fonók világát? De a gyökerek még ennél is mélyebb­re nyúlnak. Arra az időre amikor Paulini Béla író, újságíró a 30-as évek elején fölfedezte a bocsárla- pujtői asszonykórust. S a Gyön- gyösbokréta-mozgalom országos szervezője, megalapítója és ren­dezője munkára biztatta, és támo­gatta a községi asszonykórust. Ok voltak Paulini „kedvencei”. Kö­zülük Horváth Józsefné Barta Ilo­na, Klimasz Nándomé, Ritók Albertné — vagy ahogyan a mos­tani Karancslapujtőn mindenki ismeri — Malomi Maris, élmé­nyeiből, tapasztalataiból született meg a fiatalabb Kaláris 1969. április 4-én. Azóta is működik az asszony­kórus. Lelkesítői, motorjai ennek a munkának azok az asszonyok — sajnos egyre kevesebben vannak — akik még részt vettek a Bokré­ta-mozgalomban. Közülük Hor- váthné és Ritókné még ma is a Karancs Kaláris oszlopos tagja. —Engem mindenki csak Malo­mi Marisként ismer Lapujtőn. — Mondja Ritókné. — Lánykorom­ban egy régi malomban laktunk. Soha nem felejtem el 1930 októ­berének utolsó vasárnapját. Az asszonykórusunk énekelt a rádió­ban. Köztük volt a nővérem és az unokanővérem. így nem csoda, hogy nem sokára én is közöttük találtam magamat. Vidám közös­ség, lelkes munka. Ez az ami a mai napig is bennünket jellemez. Hajt a régi szép idők lendülete. Mert mára csak az maradt! A Karancs termelőszövetkezet anyagi támo­gatása megszűnt. Maga a téesz anyagi gondokkal küzd. Ahol ösz- szejöveteleinket tartottuk, az most más célt szolgál. Szeren­csénkre Agika a kulturház vezető­je első szóra segített. Minden hé­ten egyszer ott próbálhatunk. Ki- lencen-tízen mindig ott vagyunk. 15 fős a létszámunk. A munka a többségnek a három műszak, megnehezíti a próbákat. Bezárt a tájház. A benne található gyűjte­mény nagy részét mi szedtük ösz- sze. Az anyagot is a művelődési házba mentettük át... Horváthné Barta Ilona Ritókné- val együtt készítette és készíti még ma is az együttes fellépő ruháit. Slingelik, kézzel hímezik a lapujtői farkas féketőket. Ilona néni azért jókat is mond: — Minden próbánk élmény. Tanulunk, készülünk, mert nem tudjuk, hogy hová hívnak bennün­ket. Legutóbb a tarjáni Karancs Szállóban, előtt Pesten a Vajdahu- nyad várban léptünk fel. Május végén a József Attila Művelődési Házban egy jótékonysági műsort vállaltunk. Amit még a Maris nem említett: kevés a fiatal. Nincs utánpótlás. így aztán nekünk öre­geknek kell magunkat púderozni színpadra lépés előtt... Legköze­lebbi terveink közé tartozik egy rádiófellépés. De erről beszéljen az Évike. Évike, azaz Gúthy Éva tanárnő vezeti az együttest hat éve. Salgó­tarjánból jár minden héten a pró­bákra. Biztat, lelkesít, irányít, s ha néha fáradt, akkor maga is erőt gyűjt mások lelkesedéséből. Mert Gúthy Éváék a túlélésre töreked­nek. Arra, hogy ismét találjanak lelkes támogatóra, olyanra aki, becsüli folklórmentő munkáju­kat. — Az asszonyok hallatlan lel­kesedése és önzetlen vállalása az, ami együtt tartotta a társaságot — mondja Gúthy Éva. — S még mindig van tartalékunk. Ehhez csak erősítésként jött 88-ban az UNESCO rendezte lengyelorszá­gi fesztivál, ahol 38 ország közül folklórdiplomát nyertünk. Plok- kie-díj csak erősítette a Kaláris önbecsülését, s az összetartozás érzését... Az említett József Atti- la-beli fellépésünk egy jótékony- sági műsor lesz, bevételét egész­ségügyi célokra fordítják. Fellép­nek itt más együttesek is. A rádió­ban bármit kérhetnek tőlünk. Ezért összeállítottunk egy másfél órás műsort kitevő dalanyagot a fonók életéből, a Szent Iván- napi tűzugratástól a szüreti felvonulás­ig sokféle népi játékot. Hacsak 10 percre sikeredik a műsoridő az sem baj. Ha sok a befektetett ener­gia és csak kis cseppekben kapjuk a siker élményét, már akkor megéri. Szabó Gy. Sándor Salgótarján és környéke Névadóünnepség Salgótarján. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel ki­rály emlékére szombat délelőtt fél 11 -kor névadó ünnepséget tarta­nak Salgótarjánban a Báthory- szobomál. Az ünnepségre a ren­dezők Lengyelországból is várnak vendégeket. A névadó ünnepség után emléktáblát avatnak és meg­koszorúzzák Báthory István szob­rát. A Tájak Korok Múzeumok'vá- rosi klubja ezúton hív meg minden érdeklődőt. Kamatmentes kölcsön fiataloknak Karancsalja. A község önkor­mányzati testületé legutóbb dön­tött a lakáshitelek kamattámoga­tásának mértékéről. A támogatás mértéke fejenként négyszáz, hét­százötven és ezerszáz forint kö­zött váltakozik. Összesen hat csa­lád kért támogatást. Ezen kívül három fiatal házaspár kapott az első építkezéshez harminc-har- mincezer forint kamatmentes kölcsönt, tíz évre. Parancsnoki fogadónap Salgótarján. A Nógrád megyei területvédelmi és hadkiegészítő parancsnoka május 13-án, hétfőn fogadónapot tart Salgótarjánban, a parancsnokság épületében, Ady Endre út 3. szám alatt. Az érdeklő­dők reggel 8-tól délután 3-ig ke­reshetik fel a megyei parancsno­kot. Rendkívüli ülés Salgótarján. Május 13-án 14 órakor a városháza tanácstermé­ben rendkívüli ülést tart Salgótar­ján önkormányzatának képviselő­testülete. Napirendi javaslatok között az önkormányzati tulajdo­nú bérlakások közös vállalkozás­ban történő értékesítésére kiírt pályázat elbírálása, a Tó-strand üzemeltetése, közös vállalkozás létrehozása — az önkormányzat és Dunaholding Rt. között —va­lamint a 21-es sz. fő közlekedési út továbbvezető nyomvonalának kijelölése szerepel. Megkezdődnek a munkálatok Zabar. A községben hétfőn el­kezdik a megyei közúti igazgató­ság dolgozói a Petőfi út négy és fél kilométeres szakaszának a javítá­sát az önkormányzati testület elő­zetes döntése alapján. A munkála­tok előreláthatólag négyszázezer forintba fognak kerülni, melyhez mintegy nyolcvan tonna követ használnak majd fel. Tanuló nyelvtanárok Salgótarján. A TIT Nógrád Megyei Egyesülete 1989 szep­temberében kapcsolódott be az orosz nyelvet tanító pedagógusok átképzésébe. A megyei önkor­mányzat illetve a munkaügyi köz­pont által támogatott 700 órás német és angol nyelvű tanfolya­mon középfokú nyelvvizsgára készítették fel a jelentkezőket. A közelmúltban lezajlott vizsgán — a 90 fős eredeti létszámból — negyvenen vettek részt. A felké­szítő tanárok munkáját dicséri, hogy a 25 főt számláló német cso­portból 19-en vizsgáztak sikerrel. Többük tudása kielégíti a felsőfo­kú nyelvvizsga követelményeit is. Az angolból vizsgázó 15 főből viszont csak nyolcnak sikerült megszereznie a középfokú nyelv­vizsgát igazoló dokumentumot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom