Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-14 / 111. szám

1991. MÁJUS 14., KEDD MEGYEI KÖRKÉP iiHTnnu 3 VESSZEN A VÁCI GYÁR ÉS NE A GYARMATI! Lakások lassú halála (Folytatás az 1. oldalról) Az ok igen prózai: itt dolgozni akarnak az emberek, nem pedig sztrájkolni. Ez kiderült még a múlt hét pénteken, amikor a szakszervezet és a munkástanács helyi szervezetei kikér­ték a dolgozók véleményét a szolida­ritás kezdeményezéséről. A válasz egybehangzó volt: ha veszni kell egy gyárnak inkább a váci vesszen, mint a gyarmati! Kőszeghy Tibor rávilágított a munkások állásfoglalásának hátterére is. Az elmúlt hónapokban az Ipoly- parti gyár is komoly gondokkal küsz­ködött. Nem volt elég munka, kellő számú megrendelés, volt probléma bőven. Áprilisban például előfordult, hogy egy héten mindössze négy nap történtek állatvágások, és ezzel kap­csolatos feldolgozási munkálatok. Most azonban anélkül, hogy rózsa­színben látnák a világot, úgy tűnik, hogy jól alakul a gyár helyzete, jelen­leg ugyanis van bőven munkájuk. Becske. Jelentős összeget, két és fél millió forintot költ az idén az önkormányzat egyes utcák javítására, aszfaltréteggel való felülkezelésére. A kivitelező Egri Közúti Építő Vállalat szak­A Szondy Ipari Szövetkezet és a TESCO Külkereskedelmi Vál­lalat által alapított TESZON Kft. képviseli hazánkban a KNAUS német lakókocsigyártó céget. A két vállalat szakembereinek se­gítségével Nagyorosziban lakó­kocsit összeszerelő üzemet építe­nek. Már megkezdődött a külföl­di cég jandelsbrunni gyárában harminckilenc magyar szakmun­kás betanítása és átképzése. Az itt gyártandó termékek megfelelnek a kelet-európai piac speciális igényeinek: négysze­mélyesek. Ezenkívül egyedi igényeket is kielégítenek. Ebben az évben háromszáz-háromszá- zötven darab előállításával szá­molnak. Jövőre ezer-ezerkétszáz összeszerelésére kerül sor, ame­lyet kizárólag tőkés piacon érté­kesítenek. Mivel a jelenlegi üzem az előbbitől is többre képes, előren­delés alapján valamennyi ma­gyarországi igény teljesítését vállalják a következő esztendő­ben. Égy lakókocsi megközelítő­leg nyolcszáz-kilencszáz féle és fajta alkatrészből áll. A PENOMAH gyarmati gyárának szakszervezeti titkára még elmondot­ta, hogy a mai világban, a mai nehéz helyzetben egy húsipari vállalat nem engedheti meg magának, hogy leáll­jon, vagy akárcsak két órára is beszün­tesse a munkát. Nincs ilyen helyzet­ben a hazai húsipar — és a gyarmati gyár dolgozói is jól tudják ezt —, ezért döntöttek így. A váci üzemegységben uralkodó helyzet végkifejletét azon­ban ők is érdeklődve várják, de saját érdekükben dolgoznak, hogy legyen fizetésük. Szilágyi Norbert * Lapzártakor érkezett: Eredmé­nyre vezetett a váci húsüzem képvise­lői és a Földművelésügyi Miniszté­rium között az FM-ben hétfőn reggel megkezdődött tárgyalás. Eszerint a váci gyáregység leválva a Pest— Nógrád Megyei Húsipari Vállalattól június 1-jétől önállósulva működik tovább. emberei május 20-ig vállalták, hogy a Petőfi, a Dózsa György és a Kertész utcában — ahol nagyon rossz az út —, ott aszfaltréteget helyeznek el rajta, másutt pedig itatásos burkolattal látják el a tönkrement útszakaszokat. A külföldi cég komoly szándé­kát jelzi, hogy a hazai berende­zésekre, hűtőszekrényekre, pul­tokra, vízmelegítőkre alapozva tervezte meg az eladó kocsit. A fejlesztői munka lehetővé teszi, hogy egyedi megrendelésre, egyedi igényeknek megfelelő berendezések készüljenek. A kívánságok teljesítésére a máso­dik fél évben már vállalkoznak. Az új termék nem csak hiányt pótol, hanem elősegíti a szövet­kezet termékszerkezet-váltását. A jövőt szolgálja egy központi szervizbázis létrehozása a nagyo­roszi összeszerelő üzem mellett. Ezt követi majd a jövő évben az országos szervizhálózat kiépíté­se, mely biztosítja a garancia idő alatti és azon túli szervizellátási, -javítási igények kielégítését. A TESZON Kft. saját kempingjé­ben Budapesttől 50 kilométerre, festői környezetben, Rétság—- Pusztaszántón helyezi el lakó­kocsijait. Termékkínálatában a kempingezéshez szükséges kie­gészítő tartozékok, elősátrak is szerepelnek. (Folytatás az I. oldalról) Mit mondjak? Nem szívesen laknék a jócskán megrongálódott házban. Egyik-másik repedésbe az ujjam, sőt élével a tenyerem is beleférne. Az elvetemedett ajtókat csak nagynehezen lehet bezárni, holott rendszeresen fa­ragják a szoruló részeket. A bejárati lépcső „önállósította magát”, teljesen elvált a faltól. — Az ötvenes évek végén építettük a házat — magyarázta a 68 éves cukorbeteg, szemével a zöldhályogtól alig látó asszony. — Az első repedések a hetvenes évek végén keletkeztek, s hiába próbáltuk azokat javítgatással eltüntetni, újra és újra előjöttek. Most meg már egyre nagyobbak, ígérték, új lakást kapunk, de ámítás volt az egész. A bánya okozta a kárunkat, a vállalat azonban mindent tagad. Öregsé­günkre fedél nélkül maradunk. Hát megtörténhet ez a gyalázat 1991-ben Magyarországon?! Repedés, repedés hátán Hírlik, otthonaik tönkremené- se oly annyira megviselt néhány itteni idős embert, hogy belebe­tegedtek sanyarú sorsukba. Állí­tólag a történtek miatt került a balassagyarmati kórház elme- és idegosztályára özvegy Molnár Istvánná és Papp Béla. Utóbbi elkeseredésében a házát is fel­gyújtotta. Nem bírta tétlenül tovább nézni lakása lassú halálát. Az út túloldalán áll Pádárkai Pál háza. Mint tőle megtudtam, 1980-ban építette, s néhány év múltán ijlár jelentkeztek az első repedések a falakon. A hajszál­repedések mostanra több milli­méteresekre tágultak. Ö is a bányát okolja háza tönkremene­teléért. — Jöjjön, nézze meg, hogyan néz ki Pádár János háza! — invitált a fiatalember, s elkalau­zolt a Katona József utca 7. szám alá. A házigazda örömmel vette a látogatásomat, legalább volt kinek elmondania búját-baját. A hajdani főaknász, aki 34 évig szolgálta a Nógrádi Szénbányá­kat, betessékelt a nagyszobába, amely olyan, mintha felrobbant volna benne egy kisebb gázpa­lack. Repedés, repedés hátán, s a legnagyobbon kilátni a szabad­ba! — Alábányászás miatt süllyed a talaj és repedeznek a házak — jelentette ki a házigazda. — Bármennyire is tagadják a válla­latnál, szerintem a tiribesi akna igenis jócskán lefejtett a védőpil­lérből, ezért mozoghat alattunk a föld. A 17 méter mély kutamban talán félméteres lehet a víz, oly annyira elapadt, amely szintén az egykori bányaművelés következ­ménye. Különben a szomszédos, tőlünk legfeljebb hatvan méterre lévő Végvári utcában a szénbá­nyák elismerte a bányakárt, megerősítette és évente rendsze­resen karbantartja az épületeket. Egy szó, mint száz: aláfejtett területen áll a házunk, kárunk bányakár, a vállalatnak vállalnia kell a következményeket! „Lecsippentet­tek” a védő­pillérből Felkerestem Kerekes Lászlót, a Nógrádi Szénbányák főbánya- mérőjét, s továbbítottam a lakók véleményét. A szakember csend­ben végighallgatott, majd el­mondta: a hatvanas évek végén, a hetvenes évek elején volt a szóban forgó terület tájékán bányászkodás. Igaz, mintegy 100 méteres szénmezőt „lecsippen­tettek” a védőpillérből, ezért ismerték el bányakárnak a Vég­vári utcai lakások megrongáló­dását. Ám a Katona József utcá­tól legalább 400 méterre termelt a front, így a kőzetmozgás hatása odáig már nem érződhet. Külön­ben is húsz év telt el a bányász- kodás befejezése óta, s ez idő alatt a mélyben már „összenőt­tek” a kőzetrétegek. — Plasztikus, duzzadó agyag­ra épültek a házak, melynek térfogatváltozása miatt keletkez­tek a repedések — így a főbánya- mérő. —- Esőzéskor kitágul, szárazság idején összehúzódik az agyag, s az 5—10 százalékos térfogatváltozást képtelenek el­viselni az épületek. Úgyhogy szó nem lehet bányakárról. Külön­ben a most pereskedő lakók közül néhányan már korábban is megtették ugyanezt, ám a bíróság elutasította a kérésüket. Most ismét próbálkoznak... Id. Domoszlai Bélánéék házát „méretes” repedések csúfítják A perben érintett 13 család saját pénzén Sínka Lajos igazsá­gügyi műszaki szakértővel ké­szíttetett szakvéleményt házaik károsodásával kapcsolatban. Természetszerűleg őt is megkér­deztem az ügyben, s a szakértő úr készséggel állt rendelkezé­semre.-— Helyszíni vizsgálódásaimat 1988 februárjában végeztem — válaszolta érdeklődésemre, s fellapozta szakvéleményét. — Megállapítottam: az épületeken egyenlőtlen süllyedésre utaló károsodások vannak, azok több­ségükben a nyolcvanas évek elején kezdtek jelentkezni. Ki­zárt. hogy megállapodott lenne a talaj, mert a helyreállítások, ta­tarozások ellenére újólag előjön­nek a repedések, sőt növekednek. A repedésekre felhelyezett és eltört gipszpogácsák is ezt iga­zolják. Véleményem szerint a károsodások nem a hibás kivite­lezés miatt keletkeztek, hiszen a vasbeton koszorúval ellátott épületek is megrongálódtak. A károk oka megítélésem szerint másodlagos bányakár, ez a repe­dések jellegéből egyértelműen kikövetkeztethető. Tanulmá­nyoztam az Európa-hírű szakte­kintélynek, dr. Rétháti László professzornak az e tárgykörben írt műszaki kiadványát, illetve szakvéleményét, melyben az olvasható: 1980-tól vízszint- süllyedés, majd 1983—1984-ben kiapadás következett be az omi­nózus területen. Bányakár, vagy duzzadó agyag? Közbevetőleg megjegyeztem: a szénbánya képviselője a térfo­gatát változtató agyagot okolja a házak megrongálódásáért. — Csakhogy az az agyag már korábban is ott volt — felelte Sinka Lajos. — Miért csak ké­sőbb hibásodtak meg az épüle­tek? Tudniillik kiderült, hogy a megrepedezett lakások háromne­gyede 30 éves, vagy annál régeb­bi. Szóval hamarabb is bekövet­kezhettek volna a rongálódások. A lakók jogi képviselője dr. Szomszéd Károly ügyvéd, akit úgyszintén megszólaltattam a témában. A doktor úr a tőle megszokott szívélyességgel és türelemmel próbált eligazítani a tengerikígyó-szerű ügyben. — A lakók képviseletében 1989. március I 1 -én fordultam kérelemmel a Nógrádi Szénbá­nyákhoz, s kértem: a vállalat fogadja el, hogy az épületek megrepedezését a bányaművelés okozta. A bánya tagadta az ottani bányászkodást, s úgy foglalt állást: a bányászkodás és az épületek megrongálódása között nincs okozati összefüggés. Há­rom héttel később úgyszintén kérelmet írtam a Bátonyterenyei Városi Tanács VB hatósági osz­tályához, s kértem: szíveskedje­nek megállapítani, hogy a bánya- művelés következménye a házak meghibásodása. A hatósági osz­tály akkori vezetője, Romhányi Gyula olyan határozatot hozott: a károsodásokat bányaművelés okozta, ezért a Nógrádi Szénbá­nyák kilencven napon belül kö­teles helyreállítani a megrongált épületeket. A vállalat erre pert indított a tanácsi döntés megvál­toztatása érdekében, amely jelen­leg is tart. Mivel a szénbányák nem fo­gadta el Sinka Lajos szakvélemé­nyét, mondván: ő nem bányakár­szakértő, bányakárügyben meg­nyugtató szakvéleményt nem tud adni, ezért a bíróság meghallgatta dr. Hunyadi Ferencet, az Igazságügyi Műsza­ki Szakértői Intézet talajmecha­nikai és szeizmikai szakértőjét. A szakember fenntartotta egy más perben, de hasonlóképpen Bá- tonyterenye e területén végzett vizsgálódásuk során hozott sza­kértői véleményüket, s a károso­dások okaként a térfogatváltozó agyagot nevezte meg. Hangsú­lyozta: az agyag okozta rongáló­dás külső megjelenési formája megegyezik a bányakár által kiváltott meghibásodáséval. Ezért szokták álbányakámak is nevezni. Nagyobb részben azért hibásodtak meg a régebbi laká­sok, mert állaguknál fogva nem tudtak ellenállni a talajmozgás­nak. Kétesélyes pereskedés Egyszóval a két szakvélemény homlokegyenest ellentmond egymásnak. Kérdés, melyiknek hisz a bíróság? Talán a helyszíni tárgyalás segíthetne a döntésben, hiszen így közvetlen benyomá­sokra tehetne szert a bíróság illetékese. — A legutóbbi tárgyalást azért halasztotta el a bírónő, mert két családfő is elhunyt — tájékozta­tott dr. Szomszéd Károly. — A szénbányáknak most a jogutódo­kat kell perbe vonnia. A követ­kező tárgyalást június 3-án, 14 órára tűzte ki Kurinka Jánosné dr. Egyébként volt már részem bányakárral kapcsolatos pereske­désben, nyertem is, vesztettem is. A jelenlegi per is kétesélyes. Ami bizonyos: még évekig elhú­zódhat! Errefelé, a Dózsa-telepen a piros cseréptetős házak kertjében virágfátyolba és lombruhába öltöztek a fák, bódítóan illatoz­nak a tulipánok, a jácintok, a nárciszok. Békesség, csend, nyugalom honol. A látszat azon­ban csal... Mert valójában na­gyon is puskaporos a levegő. Vajon mikor lesz igazi béke a Katona József utcában?! Kolaj László Fotó: Gyurkó Péter Végrehajtás és rendelet Pásztó. Az önkormányzat képviselő-testülete május 14-én 15 órától tartja soron következő ülését. Ezen többek között beszá­molót hallgatnak meg az 1990. évi gazdaságfejlesztési terv és költségvetés végrehajtásáról és rendeletet alkotnak az intézmé­nyi élelmezési nyersanyagkölt­ségekről. Fogászat Ecseg. Tavaly ősszel kezdő­dött a fogászati szakrendelés, amit heti egy alkatommal, csü­törtökönként kereshetnek fel az ecsegiek. Az önkormányzat a rendelés bővítésén gondolkodik, mert igény mutatkozik a heti kétszeri rendelésre is. Olcsó telkek Nógrádkövesd. Az önkor­mányzat hat telket alakított ki az építkezni szándékozók számára. A nyolcszáz négyszögöles terü­letekhez kedvezményes áron 15 ezer forintért juthatnak hozzá a vállalkozó kedvűek. Az érdeklő­dő helybeli fiatalok mellett Budapestről, a Csillag-hegyről is érkezett egy jelentkező. Fizetnek az újak Kisbágyon. A tavalyi eszten­dőben nem sikerült befejezni a Kossuth út rekonstrukcióját, ezért az önkormányzatnak kell most hétszázezer forintot bizto­sítani az út végének megépítésé­re. A településen a Táncsics utca lassan már járhatatlan — különö­sen nagy károkat okozott a téli fagy —, ezért annak felújítását is megkezdik a közeljövőben. Ünneplés és számvetés Salgótarján. Anyák napi ünnepséggel egybekötött köz­gyűlését tartotta a hét végén a Nógrád Megyei Nagycsaládosok Egyesülete. Mintegy harminc édesanyát köszöntöttek a gyere­kek, majd zenés, verses összeál­lítás szórakoztatta a résztvevő­ket. Ezután került sor az össze­jövetel prózaibb részére: értékel­ték az egyesület idei munkáját, s a további programokról is szót ejtettek. Fásítási akció Zabar. Kivágták a falu főutcá­ja mentén az elöregedett fákat, s helyükre a polgármesteri hivatal kezdeményezésére nyárfacseme­téket ültettek. Fásítottak a község más területem is a helybeliek, a munkát az elmúlt hét végén fe­jezték be. Riselt térítők Kisterenye. Keresettek az Egyesült Zagyvavölgye Áfész hímzőrészlegének bedolgozói által készített riselt térítők. A megrendelő, a Népművészek Háziipari Szövetkezete hazai dolláros boltokba és külföldre szállítja a szép és értékes kézi­munkákat. A tizenkét asszony az idén mintegy 1200 kisebb-na- gyobb térítőt hímez, értékük I millió 600 ezer forintra tehető, de ennél jóval többre volna vevő. Tavaszi ébredés a diósjenői tónál. — Gyurkó felv.— Útjavítás, karbantartás Lakókocsik Nagyorosziból

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom