Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-11 / 109. szám

1991. MÁJUS - SZOMBAT.

MŰVÉSZÉT ES TÁRSADALOM

inzFiznii

7

Folytatódik a rejtély?

Hol van hát sírja Teleki Lászlónak?

*

„Hegy majd egy erős ember... gépkocsival..."

Ma már lehetetlen lenne rekonstruálni azt, hogy mikor, milyen összefüggésben, ki hozta szóba 1985 késő őszén a sziráki Teleki-kon- ferencií” „mindenki úgy tudja, hogy a költő és politikus Telek László gróf még mindig itt ». . „.asz'k j. sziráki sírboltban, C~~.g már régen elvitette inn^n a családja. .. ”

Utánanéztem a Teleki és kora című kiadványban valamennyi szövegnek, amely azon az őszön tudományos előadásként Szirákon elhangzott. Nincs benne egyikben sem. Megkérdeztem a magyar és román történészek találkozójának házigazdájaként akkor ott üdvözlőbeszédet mondott Horváth István megyei múzeum; iz- gatót. ö nem mondta, valami lehet benne, ^avt emlékszik maga is t-na, hogy a hetvenes évek elején, hatvanasok végén? ,y_-- bó Béla azóta elhunyt, fagyén kben élő történész egy sajtóközleményre hivatku?- va említett valami hasoni,^.

Jegyzeteim között szerepel egy mondat (még a hetvenes évek végéről) Barna Tibor azóta szintén elhunyt kollégámról. ö járt közülünk utoljára Szirákon ebben az ügyben. A sziráki evangélikus lelkésszel együtt mentek le a Teleki-sírboltba, amelyet jóval korábban, az ötvenes években az akkoriban állami gazdasági kezelésben lévő Teleki—Degenfeld kastélyt használó traktoristák dúltak fel, A szirákiak máig emlegetik az esetet. A Telekiek, közöttük Teleki László gróf „végsőnek” vélt nyughelyét vandál módon felforgatták, a köveket, szarkofágot összetörték, sokan tűzről is beszélnek.

Gróf széki Teleki Lászlóval és családjával kapcsolatos monografikus tévedések régen is voltak, s most újabbak is lehetnek (ha Teleki László már nincs Szirákon)-. Sokan úgy vélték, hogy itt is született 1811-ben. Ez Pesten történt és egyesek szerint 1810-ben. Apja idősebb László született Szirákon, nagyapja József (II.) vette nőül az itt birtokos, honos, amúgy meg felvidéki Róth család leszármazottját, Johannát. így tulajdonképpen Róth—Teleki—Degenfeld az egyenes vonal a sziráki birtoklásban. A most kétszáz éves és felújítás előtt álló evangélikus templomot is a Róth família kezdte építeni, ugyanígy a sírboltot. Az építész a híres pesti művész (számos munkája van az országban, főként templomok) Jung József.

Ha Széchenyi a legnagyobb magyar — Teleki László gróf Kossuth legfőbb diplomatája, az emigráció egyik vezetője valóban a mi megyénk legnagyobb halottja. Itt most nincs tér politikai pályájának megrajzolására. Más kérdés tolakszik előtérbe — mi történt valójában Teleki Lászlóval és a többi Telekivel Szirákon? Miért nem tudunk erről egészen pontos adatokat mindmáig? Egyáltalán, ami még ennél is fontosabb: hol van hát Teleki László nyughelye? És ismerve néhány szomorú tényt, hozzáteszem azonnal, adja

Isten, hogy ne Szirákon legyen!

Annyi mindenképpen idekívánkozik mégis tisztán a felidézés végett (meg hogy mérlegelni tudjuk, kiről van szó!) Teleki Lászlót 1860 decemberében fogták el német földön. A hazai és a haladó polgári világ általános felháborodása ellenére adták át az osztrákoknak. A magyar függetlenségi harc reménye, Kossuth legfőbb támasza látszott elveszni (távollétében halálra volt ítélve ugyanis a szabadságharc leveretése után), a császár azonban megkegyelmezett neki.

Hazabocsátotta, kötelezve arra, hogy az országot nem hagyhatja el, és hogy felhagy a politikával. Más kérdés, hogy az 1861-es újraszerveződő vármegyék közű,' többen is választmányi toy iuknak választották, s h maga a császár is n' , vta a parlamenti mun- k'.%$ Teleki mégis öngyilkos l<n:>eppen 130 esztendeje, 1?N' rriájus 8-ikán, Pesten sí®*,,, lőtte magát. Sokan akk'úi is, mostanában is orgy JjjvpS merényletre gyana- koíllíiK. Legutóbb Szabad György történész, a mai parlament elnöke írt erről cáfoló tanulmányt. A temetés nagy pompával, nagy részvéttel Szirákon volt május 11-én. Báró Podmaniczkv Frigyes búcsúztatta a kastély udvarán felravatalozott Teleki Lászlót, s ahogy dr. Horváth István a sziráki konferencián mondta: „délután egy órakor csukódott be a dombtetőn álló kripta ajtaja porhüvelye mögött”. Május 27-én a megyei választmány emlékülését a szabad ég alatt tartva Madách legjobb barátja Szon- tagh Pál képviselő búcsúztatta a nógrádinak számító Telekit.

ő maga így írt erről a megyei választmányhoz intézett levelében kicsivel korábban: „Mennyi feledhetetlen emlék köt engem Nógrád megyéhez! Ott vannak elhunyt kedveseim sírjai, szüléimé, testvéreimé. Életem aranykorát nagy részt ott töltöttem. Első oktatásaimat ott nyertem. Ott avattattam föl a hazafiság gyakorlati pályájára. A Nógrádi megyeház volt politicai életem első tanodája és küzdőtere.”

Csupán a levél korával számolva (1861.) akkor, amikor testvérei közül már csak Auguszta élt — a sírbolt földfelszín alatti részének lakója kellett hogy legyen négy vagy öt Teleki! Közülük talán mégis csak egy volt a darabokra tört-zúzott szarkofágban. Az odafönti, a mai ravatalozónak használt földszinti részben, két újabb korú kőszarkofágban Róth famíliabeliek vannak ugyanis. A teljes sírbolt felújítására három évvel ezelőtt gondolt a korabeli tanács,

megbízást adva a felmérési tanulmány elkészítésére, amelyet rendkívüli gondos munkával, példás színvonalon (újabban a sziráki templom felújításának tervét is ők készítették ugyanilyen gondossággal) egy kiváló építész .i4gró Mátyás és csoportja (akkor É—11 nevű,

esztergomi kisszövetkezet) végzett el.

Ennek a csoportnak felkért tehát alkalmi tagja volt az a Rákos Péter kőrestaurátor, aki utoljára járt a sírbolt mélyén és ott a közölt felvételeket, egy zseblámpával elővilágítva a részleteket, vakuval elkészítette. Ezt a munkát adta a kezembe a Teleki-évforduló kapcsán felkeresett polgármester asz- szony a minap — Falta Ká- roiyné Jakub Zsuzsanna. Ezek a képek és a leírás (amely szót sem említ lenti koporsókról!) keltette fel bennem újra a gyanút, hogy Teleki László és talán a többi Teleki sincs Szirákon! Vagy megsemmisültek az ötvenes években, ami egyszerűen szólva borzalom, vagy

elvitték ötfőket innen valamikor valóban.

Máté Gáborral, a tavaly hazatelepült és Szirákon élő, dolgozó Felicie de Gerando Teleki grófnő férjével erről röviden eszmét cserélve kirajzolódott, hogy ő is azt gondolja; a Telekiek és Kossuth diplomatája most is Szirákon van eltemetve. Ezt véli az a Gerando Teleki is, aki nemrég járt Szirákon. Ezt hiszi például Szél Júlia riporter is, aki ugyancsak nemrégiben vallott erről és ötvenes évekbeli emlékeiről Mátis András kastélybeli majordómusznak, háznagynak, a sziráki és béri evangélikusok lelkészének egy baráti beszélgetésben.

Az E—11 csoport képei másról vallanak! Rákos Péter anélkül, hogy tudta volna. milyen más célt is szolgál — valójában körbefotóz- ta a lenti boltíves kriptát. Kőtöredékek és egyetlen! vasalt szélű inkább láda, mint koporsó, az összetört szarkofág az „eredmény”.

„Csontok azért vannak odalent... ” mondta valaki. Lehetnek, de kiéi? Lehet mindez bizonyos zárt családi és szakmai körökben egy olyan evidencia-nyilvánvalóság, hogy ugyanis máshol vannak már a Telekiek, ami ehelyt rejtélyt emlegetve komikus. Vállalom ezt, mert továbbra is azt gondolom —

mindnyájunknak tudnia kell! hol van Teleki László és milyen körülmények között. Túl a most 130-ik évfordulón. Túl mindenen.

Mátis András nagyvonalú

segítségével, amelyet ezúton is köszönök — bepillantást nyerek a sziráki egyház irattárába (az 1784-ben épült sírbolt ugyanis egyházi tulajdon és műemléki listán van).

A továbbiakban ezek a dokumentumok beszélnek.

Iktatókönyv 1960. január 1-től. A grófi kastély irattára elégett. Parlag Ferencnek közlése, Csöglére Fabinyi Tibornak. (196.3. május 30.). Dr. Egervári Tibornak küldött levél iktatása Budapestre : a Degenfeld-kriptának ravatalozóvá alakítása tárgyában. (1965. febr. 18.) A

műemlék-felügyelőségtől ugyanabban az évben érkezett levél márciusban, tárgya az, hogy a Teleki-sírbolt fel- használását engedélyezik. Borsos Béla osztályvezető. Februári levelüket kézhez kapva örömmel veszik, hogy a korábbi tervek újraélednek a kripta kegyeletes hasznosításáról. Tervdokumentáció készítendő. Eredeti állapotnak megfelelően kell az épületet helyreállítani. „A sírkápolna alatti kriptarészre nézve annyit tudunk, hogy az ottani Teleki családi sírboltokat(?) feldúlták, a koszorúkat, koporsókat ott helyben elégették. A tűz következtében a kőszarkofágok(?) széttöredeztek, amiből egy darab feliratos 1784- es évszámmal ellátott kődarab 1962-ben megvolt... ”

Címzett Breuer Oszkár ev. lelkész, feladó dr. Egervári

Tibor főorvos, Budapest. A család nevében beleegyezik a kriptának ravatalozóvá alakításába. Felesége gróf Degenfeld Janka volt ugyanis. Nem áll kapcsolatban a családdal, akik külföldön élnek (a Telekiek valójában a világ minden pontján például). Köszönetét mond a kegyeletes tervért. Felhatalmazást ad, de kiköti, hogy a kriptában nyugvó halottak érintetlenségének megőrzése mellett lehet cselekedni, nyilván a Degenfeldekre gondolva. (1965. március.)

Egy külföldről, Belgiumból érkezett levél (1965. július 15.). Családtag érdeklődik a sírboltban lévők sorsáról. A Teleki család gyömrői és sziráki ágának történetét írja ugyanis. A munka, szándéka szerint, fel akarta tüntetni, hol pihennek a család elhunyt tagjai. Teleki József (meghalt 1796), Teleki László idősebb, aki Szirákon is született (1821-ben hunyt el). Vattay Borbála teszem hozzá, aki Róth Johannának, Teleki József feleségének volt édesanyja. Aztán Teleki testvérei, akik egyik levele szerint mind Szirákon nyugszanak! Kérdések családtagokról, hosszan. Aláírás Teleki József. Csatolva egy darab válaszcoupon, ami most is megvan. Az iktatókönyvben nincs adat, hogy ment volna levél Belgiumba. Ezekre a kérdésekre nehéz lehetett a válasz akkor is, hatvanötben, jó tíz évvel a sírbolt teljes felégetése után!

Róth Péter kanadai címét küldi (iktatókönyvi adat).

1970. febr. 4-én jelentkezik először dr. Domokos László Budapestről. Teleki László maradványai tárgyában ír. Később, néhány nappal mindössze már sürget, tehát valaki 1970-ben komolyan nyugtalankodott. Válasz iktatva ugyanoda. Budapest, Kékgolyó utca 15. Itt már „Teleki-ügyről” írnak.

„Teleki László emlékét rehabilitálni kell a protestáns egyházak körében” — írja. Elgondolása, hogy 1970. május 8-án, tehát az évfordulón, Teleki László földi maradványait Budapestre szállítva ott elhelyeznék a nemzeti panteonban. A népfront és egyházügyi hivatal intéznék. Előzetes tájékoztatást kér. Annyit tudnak, amennyit a teológus dr. Groó Gyula közölt a tűzről stb. A hangsúlyt a kőkoporsóra teszi. A megmaradás reményében. (Rákos Péter egy miszlikre tört szarkofágról adott képet.) Később sürgetett, majd új levélben azt írja: „megy majd egy erős ember gépkocsival, ő elhozza Teleki Lászlót”. Innen nincs adat.

T. Pataki László