Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

1991. MÁJUS 2., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP „Edesiizemii” keserűség Bátonyicixn.ve. — Minden évben négy-öt személlyel megfogyatkozunk. A távo­zók közt vannak nyugdíjba: vonulók és sajnos olyanok is, akiket jobb fizetést kínál­va a gombamód szaporodó maszekok édesgetnek el. Ezekkel a szavakkal fogad Rusz József, a kisterenyeí cukrászüzem vezetője. Mon­dandóját úgy adja elő; mint aki már — számot vetve je­lennel és jövővel — túljutott a fejismerés, a tehetetlensé;g keserűségén. — Eszerint nem dicseked­hetnek a fizetésükkel. . . — Valóban nem. A tizen­négy dolgozó átlagbére hat-, hat és fél ezer forint, vagyis a minimálbérhez igazított. . . De nem csak a fizetés, a for-- ‘galom is egyre gyengül. Nem mintha csodálkoznánk ezen. -Jóval kevesebbet költenek ma az emberek süteményre is. Hogy lesz-e ennél rosz- szabb a helyzet a sütemény- fronton? — Rusz József vá­laszul megadóan bólint. Kínálatukkal ma sincs baj. Hetven-, nyolcvanféle habos, krém es1 édességekből össze­válogatott süteményparádé látványa fogadott az előcsar­nok üvegablakain túl, ahol évente hét vagy nyolc cuk- i'ásztanuló is megfordul. A vaníliaillaté félkész tészták között sürgölődő asszonyok szakavatott mozdulataiból pedig szinte sütött az el­szántság: ha kevesebb is, csak azért is finom legyen! (mihalik) Fotó: Gyurkó M szobák szama szerint iszunk? fsúsz deci tiszta víz Egy ember átlagos napi biológiai ivóvízszükséglete kettő liter. Ezt akár házhoz is szállíthatnák a tejjel, a sörrel és a kólával együtt. A többi csapvíz tisztítására elegendő lenne kevesebb energiát fordítani. Az pedig végképp óriási pazar­lás, hogy a kertet és az autót is ilyen minőségű vízzel lo­csoljuk! A két éve ugrásszerűen megnövekedett vízárak mára új problémákat vetnek fel. Nem lehetne-e külön ivó­vizet és ipari vizet szolgál­tatni? Muszáj a távfűtési rendszerbe is a pohárba va­lót préselni? Miként lehet­ne igazságosabban számlázni a városi lakosság fogyasztá­sát? » A többszintes bér-, szövet­kezeti, vagy társasházakban egy vízmérő órát szereltek be annak idején. A családok által elfogyasztott víz menv- nyiségét csak becsülni lehet. Legfeszültebb . a helyzet az IKV-bérleményekben, ahol a szétosztás alapja a 18'199Ö. sz. MT-rendelet szerint a szobaszám. Et néhány lakás- szövetkezet is alkalmazza, holott nagvon nehéz bármi- íven korrekt kapcsolatot ta­lálni a szobaszám és a fel­használt vízmennyiség kö­zött. A díjmeghatározásra mindenesetre nem alkalmas ez a forma. Ennél lényegesen jobb megoldás a fogyasztást igény­be vevők tényleges száma szerint felosztani a mért víz­felhasználást. Erre van jog­szabályi alap, tájékoztat a megyei vízművek illetékese. Az elmúlt néhány hónap­ban felerősödött az igény a lakások fogyasztásának egye­di mérésére mellékvízmérők felszerelésével. Elvileg ez a legmegnyugtatóbb forma. A gyakorlatban viszont sok esetben csak jelentős, vissza nem térülő költségek árán valósítható meg. A jelenleg üzemelő belső csővezetékek sok esetben nem bírják ki az átalakítással (mérőhelykiképzéssel) járó. erőteljes igénybevételt. Azt is jó tudni, hogy az ilyen módo­sítás jelentős nyomáscsökke­néssel is jár bizonyos ese­tekben. Márkus Pál üzemviteli és technológiai osztályvezető ar­ra is felhívja az olvasók figyel­mét, nincs általános érvényű recept a megoldásra. Amit vi­szont mindenkinek érdemes megfontolnia, hogy anyagi nehézségeink mellett is 20— 30 százalékkal több vizet fogyasztunk egy főre vetítve, mint a fejlett nyugati, vagy északi országok polgárai. A csöpögő, rosszul záró csapból napi 300 liter víz is a lefolyón keresztül a csator­nába kerül. Ha még ha­nyagabbak vagyunk, a foly­tonos vízsugárral eltávozó ivóvíz mennyisége akár na­pi 800 literre is rúghat. A pazarlás csökkentésének mű­szaki eszközei közül a vízta­karékos, hibátlan berendezé­sek használata lenne a cél­szerű. Ehhez társulni kelle­ne egv tudati. életmódbeli változásnak. Nem az igénye­ket kell csökkenteni, csak a pazarlást lenne ió meg­szüntetni, s* máris érezhető lesz az eredmény! (sánta) „Látni az alagút végét...” (Folytatás az 1. oldalról) héz hasonlította, melynek az orra már emelkedik. Türel­met és nyugalmat kért a hallgatóságtól a szónok, hi­szen megfogalmazása sze­rint: alasútban járunk, melynek már látszik a Vé-' ge! A gyűlés után az Ű.i Nóg- rád kérdéseire válaszolt dr. Surján László. — Salgótarjánban, immá­ron mintegy két esztendeje állandó, beszédtéma a volt pártházban beinduló egész­ségügyi főiskola. Mikor nyit­ja meg végre kapuit ez az intézmény? — Információim szerint itt elsősorban szociális munká­sok képzéséről lenne szó. de a működtetés feltételei még nincsenek meg. Korántsem elég egv épület, bár ez jeles dolog. De például kell egy oktatógárda is, ami úgy tű­nik. nem megoldott. Ügy tu­dom, hogy az orvostovább­képző intézet, amelyik gaz­dája lenne ennek a képzés­nek. pillanatnyilag saját bel-^ ső telepével kapcsolatban is súlyos nehézségekkel küsz­ködik. ott sem látjuk még a forrást. Tehát egy csomó kérdőjelet látok, és ebben a helyzetben felelőtlen nyilat­kozatot nem kívánok tenni. — Megyénkben aktuális probléma a bányásznyuqdíia- sok szénjárulékának gondja. Mint tudjuk, évi 20 mázsa szén, vagy ennek megfelelő összeg jár a bányásznyug­díjasoknak. Előzetes infor­mációink szerint a szénbá­nyák, a jövőben az aktív létszámnak megfelelp számú nyugdíiasvak kívánták fo­lyósítani a járandóságot, a többiek bizonyos központi alapból részesülnének ebből. Mit tud erről a problémáról? — A bányászok úgy építet­ték fel életüket, hogy hama­rabb és többet lesznek be­tegek, mint más emberek, de ennek lesznek előnyéi is: például mindig kapnak évi 20 mázsa szenet. Ezért ezt nem lehet tőlük elvenni, hi­szen nem az ő hibájuk, hogy a bányák'bezárnak. Minden­féleképpen biztosítani kell számukra a szénjárandóságot. Ha helyi forrásból nincs er­re lehetőség, akkor közpon­ti keretből. Kiterjedt tár­gyalások folvnak erről. — Mértékadó városi véle­mények. szerint Balassagyar­maton, a katonai kollégium helyén az ősztől keresztény középiskola fogadja a tanu­lókat. Mit tud erről? — Az égvilágon semmit! flz oktatási bizottság ülése Salgótarján. Az önkor­mányzat oktatási bizottsága május 3-án, 14 órakor tart ülést a városháza 116-os ter­mében. Napirendjükön a kö­vetkező témák szerepelnek: a Beszterce-lakótelepi Álta­lános Iskolában induló szak­iskolai képzés; Botár Béla. igazgató lakásügye; tájékoz­tató az intézményvezetői pá­lyázatokról. A pályázatok az oktatási-kulturális és sport­osztályon megtekinthetők. Középkori muzsika Szirák. A Kastély Szálló­ban május 3-án, 19 órától, Égi és földi harmóniák cím­mel a Vagantes trió műsorát láthatják az érdeklődők. Az együttes reneszánsz és ba­rokk zenei műveket ad elő korabeli hangszereken és ko­rabeli öltözékben. Jegyek a helyszínen válthatók, vagy a Szirák 13-as telefonszámon lefoglalhatok. Marad a leiéli könyvtár Cserhátsurány. A balassa­gyarmati művelődési köz­ponttal megkötött együttmű­ködési szerződés, alapján mű­ködő letéti könyvtár to­vábbra is megmarad a köz­ség lakosságának szolgálatá­ban. Az önkormányzat anya­gilag 'is vállalja az egyez­ségből adódó pénzügyi kö­telezettségeket. Ennek alap­ján az olvasnivalót a balas­sagyarmatiak biztosítják, aminek ellenértékeként az önkormányzat több tízezer forintot utal át számlájuk­ra. Az olvasási kultúra fel­keltése, illetve a jelenlegi igények kielégítése céljából egy tiszteletdíjas könyvtá­ros — gyesen lévő óvónő — látja el majd a könyvtárosi teendőket. Az önkormányzat mint tulajdonos, úgy is kel­lemesebbé kívánja tenni az itt-tartózkodást,. hogy átépí­ti a csempekál.yhát és szépí­tő feladatokat végeztet el. Ez utóbbiakra ötvenezer forin­tot kíván költeni. Mindenkinek segítünk Salgótarjánban az ifjúsági információs iroda a város központjában várja a rá­szoruló látogatókat. Vezető­je, Ványi Bálint látogatásunk idején éppen úton volt, ezért Godó Anna tájékoztatott tevékenységükről. — Magyarországon már' 1985 után alakultak ilyen, irodák, és jelenleg huszon­egy van belőlük. Mi 1989 őszén kezdtük meg műkö­désünket. Mór a nyolcvanas évek elején nyilvánvaló volt, hogy a fiatalság kezd ki­szorulni a társadalomból, és gyakori a drog, a szipózás, a csövezés,.-a hajléktalanság. Az irodák megalakulásukkal leginkább az ifjúság társada­lomba való betagozódását, jogaik kiharcolását és az üz­leti szellemtől mentes in­formációnyújtást kívántak elősegíteni. — Miben különbözik ez a lehetőség a hozzá hasonló szolgáltatásoktól? — A fénymásoláson kívül szinte semmiért nem kell fizetni. Ingyenes a szakem­bertől kapott jogi és adó- tanácsadás is. Az ide belé­pők mindenkor emberséges légkörre találnak, nem ér­ződik a hivatali hangulat. Akár nyitástól zárásig bár­ki itt tartózkodhat, s közben újságokat böngészhet. Mind­ehhez hozzá jön a titoktar­tás is. — Konkrétan milyen se­gítsége-1 kaphatnak az ide betérők? — Életkorhoz semmikép­pen nem kötjük a szolgál­tatásainkat. Fontosnak tart­juk az állampolgári ügyek­ben való tájékoztatást, a szabad idő eltöltésével kap­csolatos tanácsokat, de a to­vábbtanulási lehetőségekről is tájékoztatunk. Gazdag az információs hálózatunk a társadalom egyéb szféráiról is. Szolgáltatásaink diszkrimi­nációtól mentesek. Hozzá sze­retnénk járulni a fiatalok autonómiájának kialakulá­sához itt a megyében, mert már Pásztón is működik egy iroda. Kereskedelemmel, szállással, közlekedéssel kap­csolatos információkkal bár­mikor szolgálhatunk. Mi azonban csak a lehetősége­ket kínáljuk fel, ezek közül az igénylőnek kell válasz-! tani. — Mi a „sláger” mostaná­ban? — Talán a külföldi mun­kalehetőségek keresését em­líthetném. Sokan ebben lát­ják a kiutat. Információs könyvekkel látjuk el az ér­deklődőket. Nekünk is fel kell készülni a külföldi munkavállalással kapcsola­tos kérdésekből. Például a munkaadók sokszor arra kí­váncsiak, mit rejt az ember személyisége? Egyébként^ mielőbb be akarunk kapcso­lódni a nyugat-európai háló­zatba is, hogy még hatéko­nyabban tudjunk segíteni a hozzánk betérőknek. A Nóg- rád Megyei Munkaügyi Hi­vatal pályaválasztási cso­portja csak tizennyolc élet­évig standardizált tesztekkel segíti a pályakezdőket, de mindez ma már kevés. — Kapnak-e mások is he­lyet önöknél? — Igen. Gyakorta tartja itt foglalkozásait a bibliakör, az optimisták klubja, és helyet kaphatnak az alapítványi ülések is, természetesen in­gyenesen. Havonta megjelenő infor­mációs lapunk is ingyenes. A szlogenünk egyben alap-' elvünk is: „Mindenkinek, bármiben, ingyen, szakem­bertől és titoktartással.” Telek Erzsébet Kristóf István nagyoroszi lakos idén ünnepli 80. születés­napját, melyet elmondása szerint, mint mindig, ez év­ben is munkával fog ünnepelni. Fogatát mindenki ismeri még a környező falvakban is, melyre azért is oly büszke, mert saját nevelése a két jószág. — Gyurkó-felv. — Búcsúrend a fekhelyeken Drégely. Hont. Csitár. A ■kegyhelyek búcsúi az 1991- es évben a következőképpen alakulnak: Május 9-én. áldozócsü­törtök kegykápelna-szente- ■lési évforduló. Június 9-én, vasárnap, a Két Legszentebb Szív búcsúja. Július 28., va­sárnap. Szent Anna búcsúja. Augusztus 18., vasárnap. Nagyboidogasszcny búcsúja, könnenettel. Szeptember 8.. vasárnap, Kisboldogasszonv ünnepe. Október 6., a Ma­gyarok Nagyasszonyának bú­csúja, és megemlékezés a Rózsafüzér Királynőjéről. No­vember 3., a szenvedő lel­kek búcsúja, búcsú halot- tainkért. December 8.. a szeplőtelen fogantatás bú­csúja. A szentmisék délelőtt fé'. 11 órakor kezdődnek. Tárlat Salgótarján. Lizsnyánszky Erzsébet grafikákból, és tűz­zománcból álló kiállítása héttőtől hat hétig látogatha­tó a Beszterce-lakótelepi Ál­talános Iskolában, naponta 8-tól 17 óráig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom