Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-23 / 119. szám

1991 MÁJUS 23 CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP /i7>iy/y»7>/ 3 A hadirokkantak is élni akarnak Magyarországon mintegy másfél százezer hadirok* kant — illetve hadiárva, hadiözvegy — él. Nehéz sor­suk könnyítése elsősorban jogszabályi rendezést, anyagi támogatást igényel, de nagyon fontos, hogy lel­kileg is otthonra találjanak az átalakuló, megújuló világban. A Magyar Hadirokkantok Országos Szövetsége ez év márciusában alakult újjá. Fő feladatának a hadi- gondozottak érdekképviseletét tartja. Ehhez min­denekelőtt ismernie kell az igényjogosultak körét. A megyei szövetség — dr. Sándor Rudolf elnökletével — első lépésként azon fáradozik, hogy összeállítsa a második világháborúban és az 1956-os harcokban, gyilkos sortüzekben megsérültek, valamint megöz­vegyültek névsorát. Belépési nyilatkozathoz Salgótar­jánban, a József Attila Művelődési Központban, a mozgássérültek irodájában lehet hozzájutni. A hadirokkant-szövetség munkájának sok patrónu- sa van. A legnevesebb személyiség Göncz Árpád ál­lamfő, aki levélben kérte a köztársasági megbízotta­kat. hogy kísérjék figyelemmel a rászorultak helyze­tét és segítsenek gondjaik megoldásában. Varroda lett az üzemből Érsekvadkert Tízéves, eredményes üzleti kapcso­latot szakított meg az elmúlt évben az Orion. Bejelentette, hogy — a szovjet piac erőtel­jes beszűkülése'miatt — a korábbival szemben csupán egyharmadát kéri a számára szükséges alkatrészekből, az Érsekvadkert és Vidéke Épí­tőipari Szövetkezet elektro­nikai üzemétől. A szövetke­zet a kiesés ellensúlyozására, továbbá a dolgozók foglalkoz­tatása céljából varrodává alakította át azt a nagyter­met, ahol eddig az elektro­nikai alkatrészeket gyár­tották. Az új tevékenység­hez szükséges gépek beszer­zésére és egyéb beruházások­ra egymilliót fordítottak. Bár azt remélték, hogy a munkahelyteremtést szol­gáló állami alapból kapnak pénzt az átálláshoz, — erre azonban nem került sor. A betanulást harmincán vállal­ták. Három-négy hónapig is­merkedtek a szakma alapve­tő fortélyaival. A Balassa­gyarmati Ruhaipari Szövet­kezetnek bérmunkában ál­lítják elő a megrendelt ter­mékeket. E tevékenységből ere­dő árbevétel az idén eléri az ötmilliót. Azok, akik nem vállalkoztak az átképzésre, munkanélküliekké váltak. (Folytatás az 1. oldalról) Nem jutok el egykönnyen Rusz Istvánig, özvegy Gáb- rielné szólít meg. s invitál beljebb a lakásába. — Néhány éve még jobb volt itt a helyzet — mond­ja —. virágok ékesítették az udvart, a nedvesség sem támadta meg a falakat. De öt éve már. hogy tart a kál­váriánk. Büntetés az itteni élet. Belefáradok abba, hogy a hulló vakolatot °s a tenyér­nyi malterdarabokat kell naponta kihordanom. Félrehúzza a piros falisző­nyeget, amely diszkréten el­takarja a mögötte éktelen­kedő lyukat. Amikor éjszaka felriadok, azt hiszem, hogy talán a patkány neszez. Állítólag Rusz Istvánt már megláto­gatták ezek a csúnya rág­csálók. Rosszul hangzik, de némi szerencséjére. mert azóta legalább végeztek né­mi felújítást nála. Ilyen ál­lapotban, ahogyan ezek a lakások kinéznek, vajon ki­nek kellenének? Amilyen gyorsan benéznek, olyan gyorsan ki is fordulnak in­nen. Sajnos nekem se erőm. se pénzem, hogy változtas­sak a sorsomon. Czinanó Dezső még fia­tal ember. Neki viszont volt ereje. Kilincselt, kért. kö- nyörgött, ha kellett követe- lődzött. Június helyett no­vemberben, de az ingatlan szakemberei tavaly leg­alább elvégezték a felújí­tást. Fűtött is Czinanó iste­nesen, belerokkant a gáz­óra, de a vállalat azt is ki­fizette. Mindenesetre az ő lakása a többiekéhez képest valóságos palota. Örömébe azonban üröm is vegyül! Hiába a csodatevő víztele­nítő berendezés, a lelkiis­meretesen végzett falfestést sem tiszteli a lassan, de szí­vósan terjeszkedő salétrom. — Ügy látszik, nincs mit tenni — mondja Czinanó —. öt éve vizesednek a házak. Megpróbáltak már mindent. Feltúrták az udvart, kicse­rélték a vízvezetéket. Nem ért semmit az egész. Csak beleölik a sok pénzt. Az én felújított lakásomat is meg­Dr. Skultéty Sándor cím­zetes államtitkár, Jász- Nagykun-Szolnok, Nógrád és Pest megye köztársasági megbízottja, a közelmúltban Szécsényben tartott fogadó­napot. Itt kérdeztük őt a hi­vatal munkájáról, az eltelt pár hónap tapasztalatairól. — Mint köztudott, három megyeszékhelyen működik a területi hivatalunk — mond­ta. — Apparátusunk létszá­ma 101, ebből Nógrádban huszonegy. A három megyé­ben 377 önkormányzat tör­vényes működését felügyel­jük, de nem ellenőrizzük, nem irányítjuk, nem adunk ki utasításokat, csupán a törvényességet felügyeljük. — S mindezt hogyan? — Az önkormányzatok testületi üléseiről, a jegyző­könyvet nyolc napon belül megküldik a megyei hivata­loknak. Ezek alapján kont­rolláljuk a törvényességet. — Melyek az elmúlt négy hónap tapasztalata? — Az önkormányzatok havonta átlagosan 2-3 alka­lommal üléseznek Könnyű kiszámítani, hogy hánv jegy­zőkönyvet. kell átnéznünk eev hónap alatt. Fennállá­sunk óta az önkormányzatok négyezer határozatot. hoz­tak Ennek csupán hat szá­zalékát kifogásoltuk. nézhetik! Cigánytéglából, homokkőből és vályogból épült itt minden. Ha ezt megtámadja a nedvesség, ákkor eltúrhatják az egé­szet velünk együtt — emlí­ti elkeseredetten Czinanó. Répa Darnáék bizakodtak, hogy az elkezdett felújítás A betegség és a szegénység a mindenható — mondja Rusz István. Fotó: Gyurián Tibor folytatódik. Nem sokáig. Le­velüket, amelyet az ingat­lankezelő vállalathoz írtak és abban kérték lakásuk víztelenítését és felújítását — anyagiak hiányában el­utasították. Így aztán Repá- né továbbra se teszi szek­— Melyek voltak a tipikus esetek? A testületek átvállalják a jegyző hatáskörébe tartozó hatósági feladatokat, vagy például elfelejtik a szavaza­tok számát feltüntetni. — Mi lesz a sorsuk a ki­fogásolt határozatoknak, rendeleteknek? — Megfelelő jogi javas­lattal visszaadjuk azokat az önkormányzatoknak, hogy a törvényességet figyelem.be véve dolgozzák át. Ha erre nem kerül sor, akkor a bí­róságra kerülhet az ügy. Mi nem helyezünk határozatot, rendeletet hatályon kívül. — Akadt-e arra példa, hogy bírósághoz fordultak? — Igen. Egy esetben. A szentendrei önkormányzat hozott egy olyan rendeletet, hogy megtiltják a városban a szexlapok árusítását. Is­mert dolog, hogy az ilven jellegű sajtótermékek áru­sítása megfelelő kötöttséggel országosan engedélyezett. Helyileg ezt nem lehet meg­tiltani. — Mi volt a legszélsősé­gesebb nógrádi példa? — Az egvitk településün­kön úgv döntött az önkor­mányzat, hogy csak igen­rénybe a ruhákat: azok egész nap nyitott ablaknál száradnak. Így biztonságo­sabb : nem eszi azokat a pe­nész és a doh. — Erőt, egészséget! — köszönt a már említett levél írója, Rusz István, aki vé­giglapátolta a kisterenyei, várpalotai és tatabányai bá­nyákat. Félve mutatja ta- sakban őrzött kitüntetéseit. A 72 éves nyugdíjas bá­nyásznak most emelték 6600 forintra havi járandó­ságát. A beteg ember kény- szerűségből együtt él volt feleségével, akitől régen el­vált. — Nekem már nincsenek lakásproblémáim. Máról- holnapra élek. teljes anyagi és fizikai íerongyolódásban. Régóta nem én diktálok. A betegség és a szegénység nálam a mindenható. S ki­nek kell egy magatehetet­len beteg ember? Ugye. maga hozzám jött s közben találkozott egv rakás nyo­morúsággal. Tudja ezek az emberek önhibájukon kívül kerültek ilyen sanyarú hely­zetbe. Velem együtt jobb sorsa érdemesek. Mikor elbúcsúzom, elgon­dolkodom. Az öreg szavait ismétlem magamban: úgv érzem, igazat mondott. nel, vagy nemmel lehet sza­vazni. Nincs tartózkodás. — Korábban említette, hogy segítik az önkormány­zatok munkáját. Hogyan? — Hivatalunk negyedéven­ként tájékoztatót ad ki, melyben a munkánk során szerzett, a helyi önkormány­zatoknál hasznosítható ta­pasztalatokat, közérdekű in­formációkat adjuk közre. Másrészt, a jegyzőik részére szakmai felkészítőt, konzul­tációt tartunk. — Milyen a kapcsolatuk a megyei önkormányzati hiva­talokkal? — Mindenütt, így megyé­jükben is biztosítottak mun­káink tárgyi feltételei. Jó. hatékony, partneri kapcsolat alakult ki az önkormányza­tokkal. — Ügy tudom, hogy so­kat van úton... — Igen. Hétfőn Pest, szer­dán Jász-Nagykun-Szolnok. pénteken pedig Nógrád me­gyében vagyok. Munkámhoz szükség van sok információ­ra. fgv tudom csak igazán érzékelni a problémákat. A megszerzett tzziasztalaVk alakúén. mír tettünk is !a- vas'atot törvénymódosítás­ra is. Szenográdi Ferenc Taroltak a tanulók A csaknem két évtizedes hagyományoknak megfelelő­en került sor, kilenc megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat szakmunkástanulói­nak versenyére Vácott. A rendezvény házigazdájának tisztét a Váci Élelmiszer­kereskedelmi Részvénytársa­ság vállalta el. A nógrádi színeket a Palócker — Gembiczki Mónika, Hegedűs Csilla, Plaveez Anikó és Szokolszky Éva összeállitá- sú — csapata képviselte, s ők nyerték a csapatversenyt. Az egyéni versengésben har- mincketten indultak. Az el­ső három helyet ugyancsak a Palócker tanulói szerezték meg. Első lett Plaveez Ani­kó, (151-es számú áruda —• Salgótarján, Kemerovo krt.), a második helyet Szokolszky Éva, a harmadikat pedig He­gedűs Csilla vallhatja ma­gáénak. A győztesek pénz- és ' tárgyjutalomban részesültek. Lezárják a közktitakat Karancslapujtő. A község önkormányzati testületé úgy döntött, hogy a magas fenn­tartási költség miatt lezár­ja a közkutakat. Ezek csak azokon a helyeken maradnak továbbra is nyitva, ahol más lehetőség nincsen az ivóvíz, fogyasztására. kikötői daruk Hugijába Mátranovák. A Ganz Acél- szerkezeti Vállalat helybeli gyárában két kikötői darut gyártottak az idén angol megrendelésre. Az elsőt a mátranováki szakemberek már összeszerelték Rijeká- ban, majd útbaindították a szigetországba, míg a má­sodik — 900 tonna összsú­lyú, 63 méter magas, 92 mé­ter gémkinyúlású, 2600 ton­na óránkénti teljesítményű — emelőgép alkatrészeit ezekben a napokban szállít­ják a jugoszláviai kikötő­városba. Egy-egy daru 1 mil­lió 250 ezer angol font be­vételt jelent a gyárnak. Felvételünk a gyártócsar­nokban készült. Kevés a felnőtt olvasó Dejtár. A könyvtár koráb­ban körzeti jelleggel műkö­dött, jelenleg önálló és a község kulturális intézmé­nyeként tevékenykedik. A polcokon 14 ezer kötet ta­lálható. Az éves költségve­tés 460 ezer forint. Az ösz- szeg jelentős részét a könyv­táros napi négyórás foglal­koztatása, s az ezzel járó költségek, járulékok teszik ki. Harmincötezer forint marad új könyvek vásárlá­sára. A könyvek beszerzése előtt a könyvtáros meghall­gatja az érdekelt szakem­berek véleményét, konzultál a polgármesteri hivatal ille­tékesével. A beiratkozott ol­vasók 90 százaléka általános iskolás, 5 százaléka jár kö­zépiskolába. s ugyanennyi százalék képviseli a felnőtt korosztályt. EZT n HELYET a következő napokban ne csak a bátonyterenyeiek figyeljék! Az Axel Springer-Magyarorszúg Kft. Nógrád Megyei Irodája arra vállalkozott, hogy lapunkban, az Új Nógrádban közöljük Bátonyterenye és környéke (MATRAMINDSZENT-NEMTI-DOROGHÁZA­SZUHA-MÁTRANOVÁK-HOMOKTERENYE­JÄNOSAKNA) @ telefon-előfizetőinek © a crossbar-rendszerbe kötött, megváltozott számait. Erről a helyről sokat megtudhat! Ha most a 4. oldalra lapozik, ott is meglepetés éri! Szabó Gy. Sándor II szexlapárusitás és az önkormányzat Egy rakás nyomorúság Öt éve ellenségünk a víz, a salétrom és a hulló vakolat — mutatja özv. Gabrielné.

Next

/
Oldalképek
Tartalom