Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

LAPOZGATÓ REMÉNYSUGÁR AZ ELCSENDESEDETT GYÁR FELETT - 5. oldal II. EVF.. 117. SZÁM ÁRA: 7,90 FORINT 1991. MÁJUS 21., KEDD SALGÓTARJÁN, BALASSAGYARMAT, PÁSZTÓ, SZÉCSÉNY, BÁTONYTERENYE, RÉTSÁG VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Vállalkozó nevelőotthon Bátonyterenye. Az Ádám Zsigmond Nevelőotthon, amellett, hogy saját konyhá­ját ellátja zöldséggel, szeret­né jobban hasznosítani lehe­tőségeit. Ezért Salgótarján­ban, a TIT-tel szerződést kö­töttek, hogy az egyesületi székház bejárati kis előcsar­nokában virágot árulnak. Az üzlet sikeresnek látszik mindkét fél számára, hisz’ a „terenyei” virágokat sokan vásárolják. Gyűjtögető magyarok Április végére elérte a 100 milliárd forintot, azaz mint­egy 1300 millió dollárt a magyar állampolgárok devi­zaszámláinak együttes érté­ke. A legtöbb, 75,5 milliárd forintnyi devizát az OTP-nél vezetik, az IBUSZ-nál 10,9 milliárd, míg a kereskedelmi bankoknál együttesen 14— 15 milliárd forintot tesz ki, a devizaszámlák értéke. Gyógyszerkontroll Pásztó. Megszigorították a gyógyszerkiadást á városi kórházban. Ez persze nem azt jelenti, hogy a betege­ken spórolnak, hanem a kór­ház gyógyszerfogyasztását kontrollálják. A próbaidő le­telte kedvező eredményt hozott: 21 ezer forint ma­radt a kórház költségveté­sében. Szintén kórházi hír, még az idén lesz gyomor­tükrözéshez szükséges en­doszkópok, s e műszer — mint a jól működő sebészet és belgyógyászat egyik alap- feltétele — minőségi ugrást jelent a korszerű gyógyí­tásban. Olcsóbb tüzelőolaj Május 23-ától literenként 2 forinttal olcsóbb, 17 forint lesz a háztartási tüzelőolaj ára —közölte azOKGT il­letékese, az MTI-vel. El­mondta, hogy a szezonális árcsökkentés június 30-ig tart. A háztartási tüzelőolaj ára legutóbb május 5-én válto­zott, akkor 17 forintról 19- re emelkedett. (MTI) • * Közös írásbelik Hétfőn megkezdődtek a kö­zös érettségi-felvételi írásbeli vizsgák az országban. A két­napos erőpróbán a fiatalok — matematikából, fizikából, kémiából és biológiából ké­szítik el dolgozataikat. A Tvl adásában szerdán, 22 óra 25 perckor kezdődik a matematika- és fizikapél­dák kidolgozása, csütörtökön 23 óra 10 perckor a kémia- és a biológiafeladatok helyes válaszait ismertetik az „Old­juk meg!” című műsorban. Egészségnevelési egyesület A Magyar Orvostudomá­nyi Társaságok Egyesületek Szövetségének tagjaként megalakult a pápai Páriz Egészségnevelési Országos Egyesület, melynek vezető­ségébe választották Stujr- mann Béla salgótarjáni egészségnevelőt. Orgonák, tulipánok, szegfűk Emlékmű ■■■mmmHHmmmmmmmmBmHmmmmHmmmHHHBMmHmi a háború hőseinek ensnsnsrsssM Tábori mise az áldozatokért Sóshartyán. A község ap- raja-nagyja összegyűlt hét­főn délelőtt, fél tizenkettő­kor. a helyi temetőben, ahol tábori mise keretében, fel­avatták a II. világháborúban elhunytak emlékművét. A tábori misét Ponyi Ar­túr esperes celebrálta, és azt a világháborúban elnumytok emlékére ajánlotta fel. A mise keretében szólt az összeigyűltekhez Juhász Pé­ter országgyűlési képviselő, emlékeztetve arra a mér­földkőre, ahová egy évvel ezelőtt érkezett el az ország. El kell érnünk — mondta —, hogy a magyarok is méltó hazát építsenek, felemelt fej­jel járhassanak a világban. Megemlékezett a világhábo­rúban százezer számra el­pusztult, és ismeretlen tö­megsírban elhantoltakról. A fogolytáborokban elhuny­taknak is állítottak1 a sóshar- tyániak emlékművet. Most nem temetünk, hanem a fér­fias erénynek állítunk em­léket. Így lesz a temető nemcsak szeretteink végső pihenője, hanem a hősök emlékhelye is — fejezte be beszédét Juhász Péter. Az emlékmű két részből áll. Egyik tábláján a község huszonegy áldozatának neve, illetve a Magyar Köztársa­ság címere látható, még a másik részen az 1939—1945— 1991 felirat található. Sírkő Ferenc polgármester el­mondta, hogy az emlékmű felállításával a község régi kívánsága teljesült. Társa­dalmi munkában végezték az alapozást és a kivitele­zést is. A parlamenti képviselő Miczki Nándor és Tolmácsi . Akoc •jorkatonák díszőrsége között avatta fel a II. vi­lágháború elhunytjainak em­lékművét, amelyet az avatá­si aktus után, Ponyi Artúr szentelt fel. Ez után a Ke­reszténydemokrata Néppárt, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének helyi csoport­ja és a Romanó Cigány Egyesület képviselői helyez­ték el koszorúikat az em­lékmű talapzatán, majd a helybeliek valósággal virág­ba borították a háború hő­seinek emléktábláját. —sólymos— Salgótarjániak a Don-ka nyár ban Napló tintaceruzával A Don-kanyart megjárt nógrádi katonákat hivta ta­lálkozóra hétfőn a Nógrádi Történeti Múzeum. Több mint húsz idős férfit talált meg a hívó szó, valameny- nyien a II. magyar hadse­reg kötelékében, a 23/1-es losonci, a 23,/2-es balassa­gyarmati és az 53/3-as sal­gótarjáni zászlóaljba beso­rozva voltak részesei a doni frontnak. A Nógrádi Történeti Mú­zeum alig-alig rendelkezik hiteles dokumentumokkal a történtekről. A kevés számú becses kincsek közé tarto­zik a Livó Lászlótól kapott néhány eredeti katonai tér­kép, melyekre berajzolta az általa Kurszktól a Donig megtett utat, valamint a sal­gótarjáni zászlóalj helyét. Három éve szinte a csodá­val határos módon, egy szemétdombról került meg Barta József salgótarjáni nyomdász naplója, melyet 1942. július 4-től szeptember 8-ig tintaceruzával vezetett. A következő napon hősi ha­lált halt. Ezt a doni naplót jelentette meg az elmúlt év őszén a múzeum, s éppen e kötet kapcsán keresték meg sokan az intézményt: próbálja meg összehozni a nógrádi zászlóaljakat, s hi­telesen feldolgozni történe­tüket. A vállalkozás kezdete volt a tegnapi találkozó. Ezt 'kö­vetően egyéni beszélgetések segítségével, a személyes emlékmozaikok összeraká­sával kísérelnek meg hite­les képet adni a Don-ka- nyarban harcoló csaknem négyezer nógrádi katona történetéről. Az országban elsők között Szakmunkásképzés — vállalkozásban Mátranovák. Országszerte visszaesett a szakmunkásképzés. Többek között azért, mert az üze­mek, a gyárak nem vállalják a tanulók gyakorlati oktatását. Egyfelől az ezzel járó költségek miatt, másfelől inkább csökken­tik a meglévő létszámot, mintsem új szakembereket vegyenek fel. A jövő is bizonytalan: a mostani ingatag piaci helyzetben képte­lenség akárcsak egy-két évre is előre tudni, mennyi lehet a vál­lalat termelése, s ehhez mennyi szakemberre lesz szükség. Mátranovákon két évtizede ké­peznek vasas szakmunkásokat: hegesztőket, acélszerkezeti laka­tosokat és forgácsolókat. A ko­rábbi észtén dók ben 100-110 ifjú tanult az itteni tanműhelyben. Számuk mostanra felére csök­kent Bár a gazdasági körülmé­nyek az intézményt fenntartó gyár életében is éreztetik negatív hatásukat, vezetői ennek ellené­re sem gondolnak annak felszá­molására. Sőt, éppenhogy a képzés korszerűsítése mellett tet­ték le voksukaL (Folytatás a 3. oldalon) Hazánkban először Balassagyarmaton Szinte ingyen minden Kapaszkodhat a konkurencia Ma reggel hét órától már minden érdeklődő saját sze­mével és pénztárcájával meggyőződhet a valóságról. Arról, hogy a Duna Füszért Részvénytársaság Belga—Ma­gyar Vegyesvállalat magyar- országi diszfeontlánchálóza- tának első üzlete milyen egye­dülálló szolgáltatásokat kínál a vásárlóknak. Négyszáz négyzetméteren több mint hétszáz féle áru­cikket kínálnak mindennap — vasárnap kivételével — este hét óráig. A számító- gépes nyugati szisztémájú árfeldolgozás során kelle­mes meglepetés éri a vevő­ket, hiszen az áruházban kapható valamennyi élelmi­szer és háztartási termék olcsóbban vásárolható meg, mint a város bármelyik más üzletében. De ez nem csoda, hiszen Petre Senyk, a cég belga részvényese szerint a Profi üzletpolitikája egysze­rű: egy üzletnek nem más üzletekkel, hanem csak, és kizárólag a vevőkért kell harcolnia. Éppen ezért a jö­vőben is mindig az árak le­szorítása mellett teszik le a voksaikat. — szilágyi — — Fotó: Rigó — EXPO-népszavazós után Becs is 1996-ra készül? Bécs villámgyorsan túl­tette magát az EXPO-nép- szavazás sokak számára vá­ratlan eredményén. Az osztrák fővárosban a hét vé­gén már nem a múlt, ha­nem a jövő volt a fő téma, hétfőre pedig javaslatok so­ra hangzott el: a közös osztrák—magyar világkiál­lítás helyett Bécs is készül­jön 1996-ra. Ha nem is kí­vánnak konkurenciát terem­teni a világkiállítást ugyan­erre az évre tervező Buda­pestnek, de az osztrák fővá­ros is ünnepelni kíván: ab­ban az esztendőben lesz Ausztria fennállásának mil- leneuma. Josef Riegler alkancellár az ezeréves jubileumot olyan lehetőségnek tekinti, amely „a tartományokat ösz- szekötő és mozgósító nagy közös eseménnyé” válhat, tehát nemcsak Bécs számá­ra nyújt lehetőséget az ün­neplésre és főként a beru­házásokra, a fejlesztésre. Ha­(Folytatás a 2. oldalon) Dzsungelbe modern technológiát? Lengyel László a magyarországi privatizáció útjáról (Ferenczy—EUROPRESS.) A magyar kormány elkötelezte magát az állami tulajdon lebontása és ezzel a magán- tulajdon túlsúlyán alapu­ló gazdasági rendszer meg­teremtése mellett. A priva­tizációhoz azonban kevés a politikai szándék, fel kell térképezni azokat a társa­dalmi-gazdasági tényezőiket is, amelyek akadályozzák, illetve előreviheti'k a folya­matot. Miben látja ezeket a tényezőket Lengyel László, a Pénzügykutató Rt. elnök­vezérigazgatója? — Ügy vélem, nálunk az általános átalakulási folya­matban kell keresnünk az alapvető problémát: ebben ugyanis a privatizációnak kellene élen járnia. Magyar- országon a tulajdoni átala­kulást tekintem a gazdaság legfontosabb intézményes fo­lyamatának, kevésbé az a liberalizáció vagy a pénz­ügyi intézményrendszer át­alakítása, ami ezzel párhu­zamosan szükséges. A tulaj­donosi intézményrendszer átalakulásában elmarad­tunk, mert ha már most iga­zi tulajdonosok állnának a vállalatok élén, akkor a li­beralizációt még szabadabbá lehetne tenni, a gazdálkodók valóban költségérzékenyek lennének. Ma még nem azok. — És a tőke, vagy a gé­pek, az eszközök, a beren­dezések hiánya milyen mér­tékben fékezi a privatizációt? — A legnagyobb akadály a tulajdon biztonságának hi­ánya. Ha valakinek van is tőkéje, a hosszú távú befek­tetés bizonytalan. Ez az első> (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom