Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-21 / 117. szám

2 HAZAI KÖRKÉP-KÜLFÖLD 1991. MÁJUS 21 . KEDD Dzsungelbe modern technológiát? ÁB gyermeknap Foton Poptűzijáték (Folytatás az 1. oldalról) nagy probléma, ami a külföl­diek befektetéseit akadá­lyozza. Csak a második he­lyen áll egyfajta tőkehiány, hiszen a létező, meglévő tő­két sem tudtuk átvinni a gazdaságba. Tehát van is tőke, még sincs. Ez világosan látszik abból, ahogyan a vállalkozások élénkítésére adott nyugati forrásokat hasznosítjuk. Nagyon külön­bözően, de általában kedve­ző feltételekkel bocsátottak rendelkezésünkre tőkefor­rásokat a nyugati országok, mégis van, ahol már egy éve állnak bizonyos pénzek, ame­lyekhez hozzá lehetne jutni, de nincs meg a szükséges infrastrukturális, banki háttér. A partnerszolgáltatás is hiányzik, mondjuk adott esetben nehéz a külföldi befektetőt összehozni a bel­földi felhasználóval. így a tőkehiányt mi magunk mes­terségesen idézzük elő, az­zal, hogy nem tudjuk hoz­zájuttatni a pénzhez a vál­lalkozókat. A másik: a la­kosságnál kint. lévő tőke egy jelentős részét valószínűleg szívesen bevinnék különféle beruházásokba, ha létezné­nek vállalkozásokat szerve­ző, biztosító, ezeket garanci­ákkal ellátó szervezetek. Te­hát nem biztos, hogy olyan tőkehiány van Magyarorszá­gon, mint amit sokan állí­tanak. A hazai vállalatok megvásárlására a lakosság­nak nincs pénze, senki sem gondolhatja, hogy belföldi magánszemélyek fogják meg­vásárolni a szénbányákat, vagy pl. az Ikarust. Még nem találtuk ki, miként lehetne műhelyenként, gyáregysé­genként kis részekként pri­vatizálni nagyvállalatokat. — A privatizációs folya­matot sokak szerint akadá­lyozza, hogy hazánkban pél­dául kevés a jól felkészült tanácsadó. — Nálunk valóban vannak tanácstalan vállalkozók. Ma egy befektetőnek állandóan figyelni kell a gazdasági légkört, hogy kivel tud egy­általán együttműködni. A kisvállalkozókat most példá­ul földhöz vágja a sorban állás: a nagyvállalatok nem tudnak fizetni, az üzletfelek­nek állandóan azt kell fi­gyelniük, melyik cégnek sza­bad szállítani, melyiknek nem. Említhetek egy másik példát is: a kisvállalkozók közül sokan számítottak ar­ra, hogy az önkormányzatok a lerobbant infrastruktúrát szeretnék rendbe hozni, s azt valószínűleg nem az IKV-ra bízzák, hanem vállalkozási A Horvátországban va­sárnap megtartott népszava­zás első nemhivatalos ered­ménye szerint, a szavazók 94,35 százaléka foglalt állást a szuverén Horvátország mellett, amely szövetségre léphet más szuverén álla­mokkal A szavazók közül csak 5,33 százalék kívánta hogy a köztársaság megmaradjon a jelenlegi Jugoszláviában. Tetemes volt a távolmara­dók aránya. A népszavazást Horvátországban a köztársa­sági csúcstalálkozón szüle­tett elvi megállapodás alap­ján írták ki. A hat jugoszláv köztársaság elnökei ugyanis egyetértettek abban, hogy Jugoszlávia jövőjéről a nép­nek kell döntenie. Távolról sem volt viszont egyetértés abban, hogy a referendumot miként kell megrendezni: alapon oldják meg. Most az erre számító kisvállalkozók tragikus helyzetbe kerültek, mert kiderült, hogy az ön- kormányzatoknak nincs pén­zük. Ilyenkor jönne jól egy befektetési tanácsadó, aki megmondaná előre, hogy ezen vagy azon a piacon nem szabad kockáztatni. De nem­csak a vállalkozóknak, ha­nem az önkormányzatoknak is szükségük volna befekte­tési tanácsadásra. Azt ta­pasztalom, minden megyé­ben szinte könyörögnek az önkormányzatok, hogy vala­ki, valamilyen vállalkozói szervezet próbáljon meg öt­leteket adni, miként privati­zálják saját vagyonukat. Er­re nem vagyunk felkészülve, nincs kellő számú szakem­berünk. Ma mintegy hatvan cég foglalkozik vállalatok privatizálásával, 1987—88-ban mindössze egy-kettő volt. — A parlament, a kor­mányzat milyen intézkedé­sekkel gyorsíthatná a priva­tizációt? — Először is parlamenti szinten azért nem lehetett eddig eredményt elérni, mert nem készült privatizációs programcsomag, amelyik tar­talmazná a tulajdonra vo­natkozó legfontosabb jogsza­bályokat. Hogy rögtön a kályhától induljunk el: nincs a kincstári vagyonra vonatkozó törvényünk. Ma úgy privatizáljuk az ország vagyonát, hogy nem tisztáz­tuk, mit akarunk kizáróla­gosan állami tulajdonban tar­tani. A koncessziós törvényt a parlament elfogadta, de úgy akarunk koncessziókat adni, hogy még nem döntöt­tük el, melyek azok a dol­gok, amelyeket biztosan nem akarunk koncesszióba adni... Már tavaly ki kellett volna mondani: van amit nem fo­gunk privatizálni. Ez a kályha. És azonnal kellene szabályozás az állami válla­latok, illetve a szövetkezetek vagyonának meghatározá­sára. De így vagyunk a föld­törvénnyel is. A társadalom- biztosításra szintén kellene szabályozás, hogy kezelhesse komoly vagyonát. Az én felfogásomban ezek tartozná­nak a feltétlenül meghozandó jogszabályokat tartalmazó programcsomagba. — A törvények megalko­tásán kívül, milyen intéz­kedésekre volna szükség a privatizáció gyorsítása ér­dekében ? — Sürgető a bankrendszer megváltoztatása, meg kell teremteni a pénzügyi in­frastruktúrát. Ez részben a bankok privatizációját jelen­köztársaságonként, országos szinten, egységes kérdéssel', s egy időponttal, vagy külön- külöm. Horvátországban nem várták meg a kilátástalan vita végét, hanem kiírták a referendumot, amit rögtön ez után követett a szerb te­rület saját népszavazásának elhatározása. Szerb részről az utolsó pillanatban aján­latot tettek arra, hogy eláll­nak a népszavazástól, ha bevonják őket a horvátor­szági népszavazás meg­szervezésébe, s elhalasztják a hivatalos május 19-i idő­pontot. Erre a horvát veze­tés nem volt hajlandó, fő­ként azért, mivel a Horvát­országon belüli szerb terüle­tet törvénytelennek tekinti, s a szerb ajánlat megfogal­mazása inkább emlékezte­tett ultimátumra, semmint kompromisszumos javaslatra. ti. A bankhálózattal át kell fogni az országot, hogy le­hetőség nyíljon több és más típusú üzletkötésre, át le­hessen hozni az országba a külföldi jövedelmeket. Dön­tőnek tartom, hogy a priva­tizáció gyorsítása egyben iránymegjelölés is legyen; merre tart az ország? Meg­győződésem, hogy nem nagy­ipari és nem is mezőgazda- sági országgá kell tenni Ma­gyarországot, hanem egy in­frastrukturális-kereskedelmi szolgáltató központtá. Eze­ken a területeken kellene gyorsítani a privatizációt, infrastrukturális programot kellene kialakítani, hogy a Nyugat érzékelje: azt sze­retnénk, ha elsősorban ezek­be az ágazatokba fektetne be tőkét. Az infrastruktúra elmaradottsága miatt a ma­gyar vállalatok értéke ala­csonyabb, mintha infrastruk­turális beruházások után tudnánk ezeket értékesíteni. Valamennyi délkelet-ázsiai ország modernizációja azon alapult, hogy előbb megte­remtették az infrastruktúrát, vagy legalábbis annak alap­elemeit. Senki sem épített vállalatokat a dzsungelben! Magyarország pillanatnyilag dzsungel, ahová betelepítik a modern technológiát, adott esetben a nyugati vállala­tot. Ennek így nincs értel­me! Nekünk utakat, telefont, hidakat kellene építenünk, s erre kellene programot készítenünk. A nyugati be­fektetőket is erre kell ösz­tönözni! Lám, az idegenfor­galmát privatizálták 'anél­kül, hogy észrevettük volna. Szerintem a magyar lakos­ságot is arra kellene ráven­ni, hogy az iparból és a me­zőgazdaságból „meneküljön” a szolgáltatások felé. A szol­gáltatásban. az infrastruk­túrában lehet kistulajdont szerezni, több száz, több ezer magán bolt, benzinkút nyíl­hatna, mint Ausztriában. De ezeket' össze kell kötni úttal, telefonnal, vasúttal. Csak így lehet több százezer kis­tulajdont teremteni. — Lehetőséget jelentene, ha Magyarország vállalkoz­na az 1995-re tervezett vi­lágkiállítás megrendezésére? — Nagyon fontos volna az infrastrukturális program, ami a városok rendezési ter­vétől egészen a világkiállí­tásig terjedne. Ha valaki ma ide világkiállítást hoz, az a magyar vállalatok vagyon­értékét növeli. Ha nincs vi­lágkiállítás —, csökken a magyar vállalatok vagyonér­téke. Kocsis Gizella Az Ohio állambeli Cleve- landben tett látogatást va­sárnap Göncz Árpád köztár­sasági elnök. A nagy ipar­városban és környéken mintegy 150 000 magyar származású amerikai él. A magyar társaság díszebédjén honfitársainak százai köszön­tötték az államfőt, aki a nap folyamán látogatást tett & magyar iskolában és meg­koszorúzta a clevelandi Kossuthrszobrot, majd a Mindszenty-eml ékművet. Mint elmondta, várja az alkotmánybíróság válaszát a kártérítési törvénnyel kap­csolatos ' kérdéseire; ameny- ínyiben a bíróság a törvény mellett foglal állást, kész azt másnap aláírni, ameny- nyiben nem, lehetséges, hogy a jogszabály egyes pontjait a parlamentnek új­ra kell majd tárgyalnia. Annyi bizonyos, hogy igaz­Országos sajtótájékozta­tón ismertették hétfőn Bu­dapesten azt a programot, amelyet az ÁB, a Centrum Áruházak, a Budapest Bank Rt., az Adidas Budapest Kft., a Hetedhét Kft., valamint a Laude Könyvkiadó támo­gatásával a Fóti Gyermekvá­rosban rendeznek, május 26-án, a gyermeknap alkal­mából. Mint az esemény főren­dezője, Arató András, a saj­tótájékoztatón elmondotta, rendkívüli és különleges lesz ez a fóti gyermeknap, hi­szen a Tv 1 jóvoltából a Poptűzijátéknak elnevezett műsor nemcsak a fóti álla­mi gondozott gyerekekért, hanem az ország 30—40 ezer nevelőotthonban élő gyerme­kéért szól. A május 26-i monstre műsort a Videoart Kft., a Soma Produkciós Iro­da, s a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány szer­vezi. Sípos József, az ÁB saj­tófőnöke bejelentette, hogy az Állami Biztosító —, mint a fóti gyermeknap fő támo­gatója — a rendezőkkel egyetértésben nemcsak a gyermekünnep óráit kíván­ja színesebbé tenni, hanem a tévéközvetítés és a hely­színi műsor kapcsán szeret­né, ha az ország lakossága adományaival, ajándékaival szép nyarat biztosítana az állami gondozott gyerekek­nek. Az ÁB korábban gyer- mekrajzpályázatot hirde­tett az állami gondozottak között, a beérkezett művek közül az öt legjobbat 10—10 ezer forintért megvásárol­ták. A vételárat a Nemzeti Gyermek- és Ifjúsági Ala­pítvány javára átutalták. Csáki János, a Fóti Gyer­mekváros igazgatója arról tájékoztatta az újságírókat, hogy bár ez a gyermeknapi ünnepség Foton lesz, a mű­sor és természetesen az aján­dékok is az ország vala­mennyi nevelőotthonának, s az ott nevelkedő gyermekek­nek is szólnak. Szükség van erre a támogatásra, mert bár a nevelőotthonokban a ságos megoldást a kártérítés kérdésében találni lehetet­len. „Történelmi jégverés ellen nincs biztosítás” — mondotta az elnök, hozzáté­ve: anyagi kártérítést talán elsősorban a diktatúra által kivégzettek hozzátartozói, a börtönviseltek érdemelnek. Kölcsönös alkalmazkodást igényel állam és egyház ré­széről az egyházi tulajdon visszaszolgáltatása — han­goztatta az államfő. Bizonyosra vehető, hogy június 30-val az utolsó szov­jet katonák is elhagyják az országot — mondotta Göncz Árpád, hozzáfűzte: bármi­lyen örömteli e tény, némi szorongással gondol a ké­szülő ünnepségekre. Aligha szolgálná az ország érdekét a távozó szovjetek megsér­tése, annál inkább az, hogy jó emlékkel búcsúzzanak. lehetőségekhez képest, min­dent megtesznek azért, hogy az ott élő gyermekeket meg­tanítsák „élni”, a körülmé­nyekhez alkalmazkodni, oly­kor a szűkös anyagiak kor­látozzák a lehetőségeket. Haraszti István, a Nem­zeti Gyermek- és Ifjúsági Alapítvány vezetője úgy fo­galmazott, hogy szeretnék, ha ez a gyermeknapi műsor nem csak egynapi mosolyt és örömet jelentene az ál­lami gondozottak számára, hanem az adományok révén tartós segítséget is kapná­nak. Bejelentette, hogy a Fóti Gyermekvárosban tar­tandó műsor nyilvános, nincs belépőjegy, de szíve­sen veszik, ha a programra érkezők egy-egy jelképes ajándékot hoznak magukkal a gyerekek részére. Termé­szetesen, mindenki előtt nyi­tott a bankszámla is, amely­re az állami gondozott gyer­mekek üdültetésére lehet adományokat küldeni. A bankszámlaszám: Budapest Bank Rt. 208-97525-7416. GYERMEKÜDÜLTETÉSRE. Arató András részletesen beszámolt arról, hogy a fó­ti Poptűzijáték csillagai kö­zött szerepel: a ZIZI-Labor, a veresegyházi asszonykó­rus, a 100 Folk Celsius, Esz­ményi Viktória, Heilig Gá­bor, Szikora Róbert és az R-GO, Halász Judit és a Bojtorján, a Talentum együt­tes, Csepregi Éva, Szandi és Viki, valamint a Dolly Roll együttes. Természetesen sportműsor is lesz a gyermeknapon. En­nek keretében, Onody Hen­rietta tornásznő megmozgatja a közönséget, a junior öttu­saválogatott lovasbemutatót tart, s minden bizonnyal a gyermeknap show-ja lesz a magyar labdarúgó-válogatott részvételével rendezett mér­kőzés. A rendezők a politikusok közül Fodor Gábort, a FI­DESZ meghatározó egyénisé­gét kérték fel, hogy köszönt­se a Fóti Gyermekváros la­kóit. B. A. Parázs vitával kezdődött az Országgyűlés hétfői mun­kanapja. A napirend előtt szót kérő Torgyán József (FKgP) heves kirohanást in­tézett az „Üj Hölgyfutár” cí­mű folyóirat ellen, amely­nek címlapján a képviselő szerint az ezeréves magyar államiságot súlyosan meg­gyalázó grafika jelent meg. Torgyán képviselő úr a te­levízió segítségével bemutatta a koronás címert obszcén környezetben ábrázoló raj­zot, és követelte, hogy a lap példányait azonnal foglal­ják le és zúzassák be. A sza­bad demokraták padsoraiból tiltakoztak az ellen, hogy a televízió mutassa a képet, és Torgyán József ily mó­don „népszerűsítsen” egy alig néhány száz példány­ban megjelent rajzot. A köl­csönös viszontválaszok után az elnöklő Dombach Alajos azzal zárta le a személyes­kedéseket sem nélkülöző szó­Mohorai pünkösd A mostoha időjárás sok résztvevőt távol tartott a Rózsafüzér Társulatok mo- horai találkozójáról. Mégis sokféléi, főként a megyéből érkeztek zarándokok a kö­zös, éjszakai Szentlélek-vá- rásra. Az ünnep vendége dr. Nagy Imre, az esztergomi ér­sek budapesti helytartója volt. A főpap jólesően fo­gadta az őt köszöntő polgár- mester, Fajcsik József sza­vait, melyek szerint az egy­házközség és az önkor­mányzat együtt készült az ünnepre Dr. Nagy Imre ar­ra buzdította a megjelent rózsafüzéreseket, hogy még inkább éljenek a pünkösdi és kisasszonynapi találkozók lehetőségeivel, használják ki, hogy itt, Mohorán nagy közösségbe szerveződhetnek. Az ünnepség alatt a hely­béliek ismét számos jelét adták vendégszeretetüknek. Iliescu-interjú A demokrácia végleges megteremtése Romániában hosszú ideig, talán két em­beröltőig is eltarthat — je­lentette ki Ion Iliescu ro­mán elnök a The Finan­cial Times című brit napi­lapnak adott nyilatkozatá­ban. — A román társadalom legnagyobb gyengesége ab­ban nyilvánul meg, hogy ,még nem sikerült egységes politikai intézményrendszert létrehoznunk, amely lehe­tővé tenné a ránk váró ha­talmas feladatok megoldását — ismerte be Ion Iliescu. — A román társadalom a gyanakvás és a fatalizmus áldozata. Gyűlölet osztja meg az ország politikai erő­it. A régi rendszer megdön­tése erőszakkal történt, s ez nyomot hagyott az azt kö­vető eseményeken is. Ion Iliescu hangsúlyozta, hogy a romániai demokrá­cia, stabilitás és a gazdasá­gi reformok Európának és az Egyesült Államoknak is ér­dekében áll, s értetlenségét fejezte ki a segítség késle­kedése miatt. váltást, hogy a képviselők nyilvánvalóan értékelik az elhangzottakat, ő maga az esetet nem kívánta minősí­teni. A plénum az eredetileg tervezettnél kevesebb napi­rendi pontot tárgyalt: az egyes állami tulajdonban lé­vő vagyontárgyak önkor­mányzati tulajdonba adásá­ról szóló törvényjavaslat vi­tájára már nem maradt idő. Az ülés berekesztése előtt a képviselők elfogadták azt a határozati javaslatot, amely szerint az állami költségve­tési garanciavállalás keret­összegének mértéke, mintegy 26 milliárd forinttal emel­kedhet. Ez az összeg az Irán­ban épülő timföldgyár, illet­ve az iszlám köztársaságba szállítandó Ikarus autóbu­szok, valamint a Suzuki pro­ject fedezetéül szolgál. Az Országgyűlés negyed 8 után néhány perccel befe­jezte hétfői ülésnapját. Becs is 1996-ra készül? (Folytatás az 1. oldalról) ^ sonló véleményen van Wolf­gang Schüssel gazdasági mi­niszter is, sőt ez az ötlet tá-' mogatásra számíthat a kör­nyezetvédők részéről is. A Bécs—Budapest világ- kiállítás leszavazása érdekes módon csak rövid időre csökkentette a részvények árfolyamszintjét a bécsi bör­zén. Kiderült ugyanis,. hogy) az építkezések üteme a fő­városban és környékén a vi­lágkiállítás nélkül sem csök­ken. A szociáldemokraták, — akik attól tartanak, hogy az EXPO lemondása veszé­lyeztetheti Ausztria belépé­sét a Közös Piacba, s így az ország „Európa peremére kerülhet” — máris javaslar tot terjesztettek a bécsi ma­gisztrátus elé, (Ferenczy—EUROPRESS) Horvát népszavazás Göncz-látogatás Perlekedés a parlamentben Magyar—görög külügyi megbeszélések A magyar rendszerválto­zás, a demokratikus átalaku­lás jó alapot teremt Ma­gyarország és Görögország kapcsolatrendszerének újra­formálásához. Az új típusú kapcsolatépítést megköny- nyíti, hogy ma már minő­ikét ország azonos értékeket követ — állapították meg a hétfőn Budapesten megtar­tott magyar—görög külügy­miniszteri tárgyaláson.

Next

/
Oldalképek
Tartalom