Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-20 / 116. szám
í tZB-nZEJ LÁTÓHATÁR 1991 MÁJUS 20. HÉTFŐ ZSEBNAPTÁR Galéria szóra POPSAROK FREDDY TÉNYLEG NAGYON BETEG Végeredményben csak sajnálni tudom, hogy magam mégsem voltam (vagyok) a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium érdekeltje, ha továbbra is választott iskolámnak tekintem sok jó (tanuló-tanár együttműködés) tapasztalat után. Lehetnek ezzel mások is éppen így. Nagy Márta festőművész, rajztanár és az iskola vezetése nemrégiben körlevelet küdött szét. Abban körülbelül az állt, hogy iskolagalériát szeretnének létrehozni, s azokra számítanak akik így vagy úgy a Balassihoz kapcsolódjak. Erről talán nem értesültek azok, akik mint jómagam is, nem jártak oda, vagy nem tanítottak ott, tehát máris vannak sértődöttek, hogy őket „ugyan miért nem kérték fel a képajándékozásra?!’’ Nem csak elítélhető presztízs, hanem valami más is — a használni akarás esetleg — megnyilvánul ebben a jelenségben. Tehát sem furcsálkodni-, sem fanyalogni nem érdemes ezen. De ha egyszer a halassisoké a galéria! Elsők között volt Szabó Vladimir (több képpel), ugyanígy Tóth A. Pál, Róza Cecília, Pénzes Géza, Karmann János, Varga Csilla, Farkas András, Réti Zoltán (zsűrizett képei itt nyolcvanezer forint értékűek), Tibay András, dr. Kiss Tibor, maga Nagy Márta, Telek Zoltán, dr. Szabó Péter, Gáspár Aladár, egy Martos nevű festő képét ajándékba nem magától a művésztől kapta az iskola, hiszen Martos urat sorstársaival együtt negyvennégyben innen elhurcolták és megölték. Fotókkal járult a galériához Nagy Imre és Kovalcsik András, ugyancsak ajándékként kerültek Magyar egyházmegye formálódik Pünkösdi imanapok Komárnóban A szlovákiai Komáromban immár második alkalommal került sor a felvidéki magyar hívők pünkösdi találkozójára. A rendezvény célja: egy magyar egyházmegye, ezen belül a komáromi püspökség létrehozása. De miért is van szükségük a szlovákiai magyar hívőknek magyar egyházmegyére? A helyzet érthetőbb lesz, ha összevetjük más országok gyakorlatával. Erdélyben például az ott élő magyaroknak négy egyházmegyéjük van. a jugoszláviai magyaroknak pedig kettő. Bulgáriában 25 ezer katolikusnak külön püspöke van. Szlovákiában a félmillió magyar katolikus négy egyházmegyében él, szétszórtan, az egyházmegyék perifériáján, a szó átvitt értelmében is. A négy egyházmegye: a rozsnyói, a kassai, a nagyszombati és a nyitrai. A múltban a magyar anyanyelvű hívők gyakran érezték magukat árváknak, ami az anyagi támogatás hiányán túl abban is megmutatkozott, hogy a magyar falvakba ritkán látogatott el a püspök. További gond, hogy 1950-től nincs magyar papképzés Szlovákiában. A főegyházmegyében évente két magyar papot szenteltek, ebben az évben azonban egyet sem. A szlovák nyelven tanuló magyar papoknál a későbbiek során tapasztalható ennek a hátránya, szegényesebb a szókincsünk, nehézkes a prédikációjuk, s a katekizmust sem tudják magyar nyelven tanítani. A református teológusok akik a prágai huszita fakultánson végeznek, speciális magyar képzést is kapnak. A püspöki imanapok azt szolgálják, hogy ez az áldatlan helyzet megváltozzék. Lendvay Tibor ide Horváth Endre grafikái és a szobrász Szederkényi Attila műve. A galéria azonban még tovább bővül, bővíthető. Első — nyitási — rendezvénye is nagy siker volt! Dr. Szabó Péter művészettörténész nyitotta meg. Pozsonyi Anna igazgató elismerő szavai után; jelen voltak a hagyományos Balassi-napok diák és felnőtt résztvevői, az ipolysági magyar nyelvű gimnázium küldöttei, a Castellammare di Stabia (Olaszország) 24 tagú diákcsoportja, tanárkísérői. Ez. utóbbiak testvérkapcsolatban állnak a Balassival ugyanis. Szó, mi szó, — zsúfolásig megtelt a gimnázium nagy folyosója, ahol a galéria képei kaptak helyet. De szabad hely — mint fent — még bőven maradt. Magam elgondolkodtam azon, hogy mi indítja vajon minden korban mindig az embert, hogy egyetlen szóra képeket, műkincseket, . anyagiakat áldozzon, miközben másfelől meg minduntalan arról hallani —, mennyire szétesett a közös lét. Mennyire megosztottak vagyunk és így tovább. A kettő nem két különböző dolog valószínűleg. Együvé tartozik. Egy ténybeliség kétféle megnyilvánulása. Éppen azért lehetnek sikerei az ilyen „egy szóra” körleveleknek, mert amaz igazság (a megosztottság) fáj a legjobban. Ilyenkor mindig bizonyítunk is. Mégsem igaz ez vagy amaz egészen. A mai diák, érettségi drukkban talán nem is látja ezt. Érdekes azonban, hogy később, évtizedek múlva körlevelet kapva — mindenre pontosan emlékszik. (T. Pataki) Babits Mihály halálának 50. évfordulója tiszteletére ünnepséget rendezett szombaton Esztergomban a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum, a helyi Balassa Bálint Múzeum és a Komá- rom-Esztergom megyei önkormányzat. A városi szabadidőközpontban neves irodalomtörténészek emlékülésen méltatták a költő életének, munkásságának állomásait. Ezt követően Botka Ferenc, a Petőfi Irodalmi MúGiovannaf Mocci, a Római Civilizáció Múzeumának restaurátora vasállványon hasalva végzi az utolsó simításokat TOP TEN — A legjobb tíz Ápr. Máj. 9. 1. All right now — Free 8. 2. Valami változik majd — Chet Atkins + Mark Knöpfler — 3. Sajtból van a hold — Demjén Ferenc — 4. (Ionná make you sweat — C+C Music Factory 1. 5. Ugass, kutya! — Moby Dick — 6. Kislány, kezeket fel! — Szandi — 7. I'll be home — Pat Boone — 8. Repül a bálna — Republic — 9. Küszöbön túl — Tátrai Band 6. 10. Memphis. Tennessee — Old Boys * Mikor a múlt hónapban májusra meglepetést jósoltunk, honnan tudtuk volna, hogy ha lesz is, mekkora lesz. Hát nagy meglepetésben lett részünk! Először is, mert két nagy visszatérés történt. Cher visszajött a „Shoop-shoop Song”-gal jelenleg a 17. helyen van. Szandi már decemberben megjelent a Top Ten-ben (8.) a Kislány, kezeket fel! című dalával. Másik kettővel benn van a legjobb 20-ban, de ezzel a feldolgozással februárban eltűnt. Most íme, a 6. helyen áll. A lista alsóbb pozícióiban van az Osszián, az Omen, a Clash, a Pa-dö-dö (Obladi-Oblada), Fats Domino, Chuck Berry (Maybelline), a Morálisa és Micheál Bolton. zeum főigazgatója megnyitotta a felújított Babits Emlékmúzeumot. Babits Mihály élete utolsó 17 esztendejének nyarait Esztergomban töltötte az Előhegyen álló kis házában, amelyet emlékmúzeummá nyilvánítottak. Itt írta kiemelkedő műveinek egy részét, és vendégül látta a magyar szellemi élet jeles személyiségeit, akiknek névjegyét a tornác fala a Kolosszeumon 1991. április 24-én, amikor befejeződött az ókori Rómát ábrázoló, 200 négyzetméter területű, A pillanatnyilag még (mindig) beteg — vagy már lábadozó? — Freddy Mercuryv al az élen immáron huszadik születésnapját ünnepelheti a Queen. 1971 óta ugyanaz a fellálás, ugyanaz a stílus. Amikor az olasz rádiómagazin, a „105” riportere megkéri Mercuryt, mondjon valamit a hosszú életű, felhőtlen karrier titkáról, az énekes azt mondja, nem hiszi, hogy tényleg titokról van szó, de az biztos, hogy a tagok között jó a viszony, úgyhogy bármilyen nehézség jöhet bátran úton, koncereten, stúdióban, nem ijednek meg tőle, nem tudja kikezdeni őket. — Először is megállapodtunk, hogy mindenféle változást, újítást elfogadunk, semmi elől nem zárkózunk el — mondja az énekes, az együttes frontembere. Karosszékben ül, láthatóan fegyelmezi, tartja magát. De észrevenni, hogy beteg. Ha más nem, a szemei elárulják, hogy milyen állapotban lehet valójában. Szakállat hagyott, rövid haja van, arca kicsit teltebb. Jólszituált úriember benyomását keltené... és mintha megöregedett volna... És a tekintete. Abban van valami, ami nyugtalanító. Egy francia lap — nyilván továbbadva a szenzációs hírt — kereken kimondta, hogy Mercury AIDS-beteg. De mellette rögtön ott volt a cáfolat más lapokban szerte mindenütt, hogy á, dehogyis: Freddy meg az AIDS? Ugyan kérem —. ez merő innuendo, ahogy a legújabb Queen LP címe is mondja, azaz rosszindulató találgatás, mesebeszéd, inszinuáció, ráfo- gás! Azóta gyógyul. A fent megkezdett gondolatot pedig így folytatja: — Ki tudja, kinek a hibája, egyáltalán hiba-e, hogy húsz éve alig változtunk valamiben is. Korban leginkább. Aztán: mindannyiunk tehetsége közös. Egya1929-ben épített gipszmakett restaurálása. A munkát tíz hónapon át végezte egy négytagú csoport. QUEEN ránt, csinálhat, kitalálhat bárki bármit a zenekar javára, olyat, ami jó, aminek hasznát látjuk, aminek hasznát élvezhetjük. Itt igazándiból nincs vezér, nincs hangadó, nincs mindenható és mindentudó, tehát olyan sincs, aki elnyomva vagy megfojtva érezné magát. Hiánytalanul él mindenki eredeti egyénisége, s ez kovácsol, ez tart össze minket. Barátok vagyunk. — Annyira, hogy például szórakozni is együtt járnak? — Persze. Méghozzá elég gyakran. Különösen az utóbbi időben, mert régebben mindegyikünk egy kicsityobban akarta élni a saját életét. Mint magánemberek is jól kijövünk egymással. Mondjam azt, hogy jó család vagyunk? — Beszéljünk az új albumról. Csak a tizenhét lemez egyike, vagy úgy érzi, hogy esetleg a legjobb munkájuk eddig? — Azt hisszük, hogy az „Innuendo” valóban kitűnő, hosszú idő óta a legjobb lemezünk. Semmit nem változtatnánk rajta. Ha nem tudná, ez fontos, mert egy előző lemezünkön szívesen másképp csinálnánk már ezt-azt. Az „Innuendo" maradéktalanul tetszik, akárhányszor hallgatjuk is meg. Jó a struktúrája, van pár jó ötlet benne, és úgy érezzük, <• hogy nehéztüzérségi zenének is eléggé heavy. — Melyik számot szeretik a legjobban? Tán csak nem az „lnnuendo”-ot, aminek soha sincs vége? — Hát azért van annak vége! Csak hét percig kell türelemmel lenni! Egyébként valóban veszélyes az ilyen hosszú dal. Nekünk tetszik. Ezért is kapta erről a címét az egész. Tudja, leginkább azért veszélyes, mert nem fér bele ennyi idő a rádióba. Egyszerűen megállítja a műsort. Vagy el kell egy „normális” idő Az egyesülő félben lévő Európa kénytelen lesz előbb-utóbb összhangba hozni felsőoktatási politikáját is. Addig azonban vannak különbségek az egyes országok között, hol miként kerülhetnek be a továbbtanulni vágyók az áhított intézményekbe. Alkalmazzák a numerus clausust Németországban, Olaszországban, Görögországban és Portugáliában. Hollandiában általában az egyetemek évről évre maguk határozzák meg a felvehető diákok számát, s ettől a szokástól csak rendkívüli helyzetben, a kormány utasítására térnek el. Nem egyforma szabályok szerint működik természetesen a különböző országokban a numerus clausus. Görögországban minden egyetemre vonatkozik, s évente állapítják meg a maximális létszámot. Portugáliában a felvételt kizárólag az érettségi bizonyítvány és a felvételi vizsgán elért-eredmény szabja meg. Németországban bizonyos karokra minden egyetemen az érdemjegyek atlaga alapján vesznek fel, s vannak főiskolák is, ahol további korlátozások próbálják elejét venni a zsúfoltságnak. Írországban egyedül a bölcsész karokra igyekvők számíthatnak korlátlan felvételre: után úszatni, ahogy csinálják is. Akkor pedig meghalt. De bízunk, sőt biztosak vagyunk benne, hogy ugyanúgy fogadják majd az emberek mint annak idején a „Bohemian Rapsody”-t. Egyébként a „The Show Must Go Ón” (Az előadásnak folytatódnia kell) tetszik a legjobban mindannyiunknak. Minden jó benne van, ez a Queen. — Egy kicsit nagyon ismétlik magukat... — Na tessék! Az előbb még szinte örült, hogy a Queen alig változik ennyi idő alatt valamit. Ennek a titkáról kérdezett, most meg mintha a szemünkre kezdené hányni ugyanazt? Nézze — talán félreértettem, ne haragudjon, fáradt vagyok —, mi is tudjuk, bárki hallja, hogy a Queen mindig is eléggé eklektikus volt. A rajongók már egy ideje könyörögve kétrik, hadd hallják a jellegzetes Queen színeket, hangzást, harmóniákat újra. Ez a lemez a kedvük szerint való. — Tehát a rajongók ítélete fontos? — Természetesen! Ne vicceljen már! Hát ki veszi meg a lemezt, ki hallgatja meg a szívével?! Mielőtt elkezdjük a felvételeket, ezt a három kérdést tesz- szük fel; Mit akarunk üzenni, mondani a lemezzel? Hogyan adjuk elő a mondanivalónkat? Mit szólnak mindkettőhöz a rajongóink? Nem szabad elfelejtenünk, hogy a közönségnek van egy határozott képe, véleménye rólunk, és hogy határozott dolgokat vár tőlünk — végül is! — Igaz-e, Freddy, hogy a többiek már turnéznának, de maga nem akar velük menni? — Igaz. Sem kedvem, sem erőm nincs most hangversenyezni. Nem bírok. Megvárom, hogy meggyógyuljak, és remélem, a többiek megértenek. Ford.: Vass Imre Olaszországban viszont csak az orvosi egyetemeken érvényes a numerus clausus. Felvételi vizsgán adnak számot alkalmasságukról a diákok Dániában: Franciaországban a nem-egyetemnek számító főiskolákon van ilyen próbatétel. A francia egyetemekre szabadon beiratkozhat bárki, de a tanulmányi idő első szakasza után nehéz vizsgákkal rostálnak, s a második szakaszt csak azok kezdhetik meg, akik megállták a helyüket. A harmadik szakaszhoz pedig a professzorok támogató véleménye szükségeltetik. Angliában minden egyetem maga határozhatja meg a felvételi feltételeket, .általánosnak mondható azonban a versenyszerű kiválasztás. Spanyolországban nemcsak az e%yes egyetemek és főiskolák, de egyazon intézmény fakultásai között is nagyok a különbségek. Egyes szakokon igen nagy a verseny. Gyakorlatilag Belgium az egyetlen EK ország, ahol semmiféle megszorítás nincs. Luxemburg helyzete megint más: itt ugyanis egyetlen „igazi” egyetem sincs. Igaz, az ehelyett kínált tanfolyamokra és előkészítőkre korlátozás nélkül bekerülhet bárki. Felújították az emlékmúzeumot Babits-ünnepség Esztergomban AZ OKORI ROMA MAKETTJE Bejutni az egyetemre Különböznek a szabályok Európa-szerte süss*
