Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-20 / 116. szám

5 1991 MÁJUS 20 . HÉTFŐ A templom titka (Tudósítónktól) Mátraverebély. Nekünk Ve­réb, Verebélyi nevűeknek, de Nógrádnak is sokat jelent az a hadvezér, államférfi, aki nem csak hazánk népének leikébe véste be nevét, de felfigyelt rá a keresztény Európa is. Hunyadi János itt nevelkedett a Mátra alján, Szentkút közelében. Fiának, Mátyásnak, nagy nemzeti királyunknak a múlt évben szenteltünk nagyobb fi­gyelmet: halálának 500. évfordu­lója alkalmából történészek érté­kelték, elemezték uralkodói tevé­kenységét. De Hunyadi Jánosról keveset hallottunk. Ki volt ő? Származásáról elté­rő véleményeket alkottak már korábban is. Utóbb dr. Szilvay Gyula kutatta a törökverő család­fáját, s kérte a kutatókat, hogy a Corvinákban talált adatokkal egészítség ki a feltárások eddigi eredményeit. A leszármazási tábla segítségével eljutunk Vereb Péterig, aki 1360-tól 1368-ig erdélyi alvajda. Sebesüléséből Verebélyben gyógyult fel, s ezután itt is tevékenykedett. O építtette háromhajósra a helyi gótikus templomot, hogy a zarándokoknak legyen elegendő helyük. Négy liú gyermeke szü­letett: Pál, György, András és János. Atyja halálakor János tizenhét éves lehetett, s leköltözött roko­naihoz Erdélybe. János Zsig- mond királlyal járt Párizsban, majd Habsburg Albert bárónak és Szörényi bánnak tette meg. Szár­mazását tekintve nagyon fontos az az oklevél, melyben Ulászló királyunk szolgálataiért megju­talmazta. Kevés szó esett még a verebé­lyi templomban látható értékes sírkőről, melyet Vereb Péter emlékére készítettek. Látható ezen a Hunyadi család ősi címe­re. s olvasható a következő, érdemeit méltató felirat: „Itt nyugszik a jeles, legyőzhetetlen katonának, Péter mesternek tes­te, aki György fia, egykor Erdély alvajdája, e templom alapítója. Meghalt az Úrnak 1403. eszten­dejében.” Ez a több mint két méter hosszú kő az idők folyamán a templom északi falától az oltárig, onnan a szószékig „vándorolt”, s csak 1963-ban, a helyreállítás évében került ismét a sírra. Verebélyi András Suli Julit kellett megkeresni Mátraterenye. Fordított napot tartottak múlt pénteken az álta­lános iskolában a gyerekek örö­mére. Gyermeknapi előzetesnek szánták ezt a nevelők és a prog­ramba bevon\ szülők. Fordított ruhában volt illő megjelenni a vidám rendezvényen, mely az iskolában kezdődött játékokkal, versenyekkel, majd a közeli tó partján folytatódott vetélkedő­vel, falatozással. A nap jelképe a hagyomány szerint a Suli Juli névre keresztelt bábu volt, amit jól elrejtettek, s a gyerekeknek meg kellett keresni. Megfeddik a honatyákat? MÁTRAMINDSZENT. A képvi­selő-testület a legutóbbi ülésén több mint háromórás vita után elfogadta a szervezeti és működési szabályza­tot. Különösen élénk polémiát vál­tott ki a szabályzatnak az a kitétele, miszerint az ülésekről kétszer egy­más után igazolatlanul hiányzó honatyát meg kell feddni. Végül a képviselők egyetértettek a testületi munka eredményességét szolgáló javaslattal. Fogadónap Bátonyterenye. Orosz Tamás alpolgármester május 22-én, 14- től 16 óra 30 percig a városházán tart fogadónapot. c BA TONYTERENYE ES KORNYÉKÉ D AZ ISZÍ-ben: A piac diktálja a leckét Bátonyterenye. Az üzemek változó igényeihez igazítani a szakmai kínálatot! Ez az irány­vonal újabb és újabb leckét ad fel a helyi 209. Számú Ipari Szak­munkásképző Intézetnek és Szakközépiskolának. Az igazo­dást a megélhetés is sürgeti: az iskola kapujából ne a munkanél­küliek táborába lépjenek a vég­zős fiatalok. — Az öt évfolyamos ruhaipari technikumunk és a négyéves fémforgácsoló szakközépisko­lánk érettségit is ad. A problémák még csak nem is a hároméves szakmák közül legkedveltebb nőiruha-készítőknél kezdődnek, hiszen őket elnyelik a ruhagyá­rak, kezdte beszélgetésünket Bocsok Józsefné ruhaipari mű-/ szaki igazgatóhelyettes, majd így folytatta: — Legnehezebb*' állást talál­niuk a kisegítő iskolából ide került tanulóknak. Végigvittük őket a számba jöhető üzemek­ben, gyárakban, melyek sorra nemet mondtak. Sem a lányok, sem a fiúk nem kellenek. Éppen ezért a felkészítésük során arra törekszünk, hogy azt tanulják meg, amivel odahaza, bedolgo­zóként kereshetnek. A szeptemberben indítandó szövésoktatás is ezt a célt szol­gálja. További kezdeményezé­sekről is beszámolt Bocsok Jó­zsefné. — Mivel láttuk, hogy a vasas szakmák iránt alaposan meg­csappant az érdeklődés, a faipar felé fordultunk, s faesztergályo­sokat fogunk képezni. Minden eszköz adott hozzá. A számító­géppel vezérelt, szaknyelven: CNC-esztergálás elsajátítására is lehetőségük van az esztergályos tanulóknak, s ők élnek is a lehe­tőséggel. A hegesztést szintén másodszakmaként oktatják. Mindkettőre van igény a jelenle­gi munkaerőpiacon. Amivel még növelhetők az elhelyezkedési esélyek: — Német nyelvtanfolyamot indítunk, így a tanulók eljuthat­nak az alapfokú nyelvvizsgáig. A vállalkozói ismeretek megszer­zését szintén szükségesnek tart­juk, ezért mindenkinek tanítani fogjuk. Tudjuk, tanulóink leter­heltek, ezért csökkentjük a gya­korlati időt, hogy a plusz terhe­lést vállalni tudják. (Mihalik)—(Gvurkó) A fiúk kedvence a UNC esztergagép FABA FARAGJA ALMAIT Dorogháza. Bakos Gáspár immár csaknem hat évtizede faragja fába álmait. Tudniillik a 78 éves, de jelenleg is jó egészségitek örvendő és rendszeresen dolgozó férfi bútor- asztalos. Azoknak az ántivilágból való, nagytudású mestereknek a vo­nulatába tartozik, akikből már csak néhányan maradtak mutatóban. A famegmunkálás kézi szerszá­maival és gépeivel jól felszerelt mű­helyében találtuk. Miként megtud­tuk tőle, egyik falubelijének készí­tett 80x80 centiméteres tetejű asz­talt diófából, cseresznyefa szélek­kel, s hozzá úgyszintén diófából két széket. Az alapanyagokat a meg­rendelő hozta. A mester úr szívesen mesélt dolgos életéről. — Az apám nincstelen ember volt. Csordásként, kondásként, bá­nyászként, napszámosként kereste a kenyerét. Nem is tudott másnak adni, csak kerékgyártó-tanulónak. Nem szívleltem ezt a szakmát, úgyhogy az oklevél megszerzése után beálltam asztalostanulónak. Az ipart ’37-ben váltottam ki. Kitűnő munkát végzett, bőven volt megrendelése.’ Segédekkel dolgoztatott, tizenhárom fiatalt tanított meg a mesterség fogásaira. Az öccse is mellette sajátította el a fafaragás művészetét. A maga ter­vezte és készítette bútorokról a legkényesebb igényűek is elisme­rően szóltak. — Sohasem felejtettem el, hon­nan indultam — mondta. —A szegényebbeknek olcsón dolgoz­tam. De még a jobb módúaknak is csak közepes áron számláztam, sohasem vezérelt a kapzsiság. Inkább a munkámmal akartaid kitűnni. Szakmai hírneve jó ajánlólevél­nek bizonyult. Iskoláktól, egész­ségházaktól, vállalatoktól kapott megbízatásokat. A természetes alapanyagokat szerette és szereti mindmáig, mert azt tartja: „a poz- dorjában nem áll meg a csavar”. Gáspár bácsi be invitált az ottho­nába. mondván, nézzük meg a negyven évvel ezelőtt készített bútorait. Nos, a masszív székek, asztalok, ágyak, a testes szekrények valóban igazi mestermunkák, hoz­zájuk foghatók ma már nem kapha­tók az üzletekben. Végezetül arról kérdeztem ven­déglátónkat: meddig kívánja még művelni szeretett mesterségét? — Remélem, sokáig — felelte rá, s büszkén hozzátette: — Kórházban én még csak látogatóban jártam. (K. L.)—(Gy. P.) Helyreállítják a külfejtéseket A külszíni bányaművelés velejá­rója, fontos utómunkálata a meg­bolygatott természeti környezet helyreállítása. A Nógrádi Szénbá­nyák hat volt külfejtésének terüle­tét szándékozik rekultiválni, még­pedig Homokterenye határában, a János-aknai Csibajon, a mátraszelei Isten-hegyen, a Nemtihez tartozó Ilona-bányán, a Szuha feletti Ke- resztúton és á Bátonyterenyétől nem meszire lévő Gyula-délén. A munkálatok költségét a szerkezet­átalakító központ fedezi. Sikeresebben Sámsonháza. Az első negyedévet 900 ezer forint nyereséggel zárta a Claudya Kft., a második három hónap pedig még sikeresebbnek ígérkezik. Amennyiben a társaság tartja ezt a tempót, úgy túlszárnyalja az ez évre * tervezett 3 milliós gazdasági ered­ményt. Volt egyszer egy vízifürész Szuha. A Kikirics-hegy tövé­iben van egy szép kicsi vízesés. Robaja meghazudtolja erejét. A bővizű Galya-patak folyása törik itt meg egy két méter magas be­tonfalon, mely oldalt valamiféle építmény romjaiban folytatódik. Legenda fűződik ehhez a hely­hez, ami még a fiatalok körében sem ismeretlen: Fehér Pista bácsi, a falu szülötte „munkára fogta” a patak vizét. O építette a gátat, a vizet felduzzasztottá, készített egy vízikereket, mely a fűrészt haj­totta. A község népe örült a vízifűrésznek, a műhelynek, ahol a gazda mindenféle famunkát elvégzett. Ellátta az építkezőket gerendákkal, deszkákkal, de lét­rát, kisszéket is készített. Sosem volt híján a munkának. Mondják, megnősült, de gye­reke nem született. A feleségével sem élt valami jól, de őt nem érdekelte igazán más, mint a fűrésztelepe. Még a legkisebbek szívébe is belopta magát: műhe­lyénél, a kis tóban egész nyáron hancúrozhattak, hűsölhettek a gyerekek. Idős korában a testvére magá­val vitte a szomszéd megyébe, de két éve még itt járt. Jött, hogy elbúcsúzzon vízi műhelyétől. (m.j.)—(gyurkó) /i'M?77777/ Kihelyezett ügyintézés Bátonyterenye. Május 21-én és ezt követően minden kedden a kmb-irodán intézik az igazgatás- rendészeti ügyeket. Helyben adják ki az új és érvényesítik a régi .személyi igazolványt, s ugyanitt igényelhető az útlevél. Megnyílt a patika Nemti. Hét végére megnyílt a helyi gyógyszertári fiók, amit az orvosi rendelőben alakítottak ki, az önkormányzat kezdeménye­zésére. A lakosok keddi és pén­teki napokon kereshetik fél kis patikájukat. ___________________ P ünkösdi áhitat Szentkút. Több száz hívő za­rándokolt el a tegnapi egyházi ünnepségre, mely körmenettel, éjféli szentmisével az év első nagybúcsúja volt. A szertartások már szombaton megkezdődtek ősi énekekkel és imákkal. A zarándokok vasárnap délután köszöntek el a kegyhelytől. Közhasznú munka Mátranovák. A polgármesteri hivatal szervezésében megkez­dődött a faluban a közhasznú munkavégzés. A hivatal így akar segíteni azon a tíz állástalan helybelin, akik élnek a felkínált lehetőséggel. A közhasznú munkát végzőkkel öt hónapos szerződést kötöttek, s ennek értelmében kitisztítják és kiköve­zik a vízelvezető árkokat, szépí­tik a közterületeket. A bevétel az iskoláé Dorogháza. Hulladékgyűjtési akciót szervezett a napokban a képviselő-testület és a polgár- mesteri hivatal. A közösségi megmozdulásban részt vevő lakosság többek között mintegy 200 mázsa vasat szedett össze, s az ennek értékesítéséből szárma­zó bevételt az általános iskola ja­vára fordítják. Nagycsaládosok randevúja Szorospatak. A megyei nagy- családosok egyesülete szomba­ton a nagybátonyi nagycsaládo­sok klubja meghívásának tett eleget. A szorospataki úttörőtá­borban tartották a randevút, melyet egyben gyermeknapi ren­dezvénynek is szántak. Ebéd Terenyéről Rákóczitelep. Az idősek klubja napközi otthon és egyben gondo­zási központ: itt szervezik az egyedülálló, rászoruló idős emberek kedvezményes étkezte­tését. A tizennyolc klubtagnak és a tizennégy helybelinek Kistere- nyén főznek, s a mozgásukban korlátozottaknak négy gondozó­nő viszi házhoz a meleg ebédet. Bátonyterenye és környéke KIHALÓ MESTERSÉGEK ... .

Next

/
Oldalképek
Tartalom