Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-17 / 114. szám

1991. MÁJUS 17., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP UEFUZE] 3 Békét kötöttek, majd összevesztek Kozárdon Lopják a fát és verik az erdészt A napjainkba iapasztalható drasztikus áremelkedések velejá­rói a lopások. Közismert, hogy az erdőgazdálkodással foglalkozók körében egyre inkább elterjed az a fogalom, ami régebben még bocsánatos bűnnek számított. Most viszont tetemes anyagi veszteséggel jár. Nevezetesen falopásról van szó. A salgótarjáni erdészet 8100 hektár területen gazdálkodik és az erdészkerületek kitermelt faanyagát egyre többen dézsmál­ják hét végente és éjszakánként. Az erdészet vezetőjétől, Szabó Ferenctől megtudtuk, hogy elő­fordult olyan eset is, amikor egy fakitermelő brigád egész napi termelését másnapra ellopták. Az erdészek természetesen nem áll­hatnak minden nap, minden per­cében a kitermelt faanyag mellett és ezt használják ki azok. akik vagy saját használatra, de inkább üzletelési célra pakolják terepjá­ró gépkocsijuk platójára váloga­tás nélkül a tűzifát, vagy az érté­kesebb fagyártmányfát, illetve nagyobb teherbírású kocsikkal még rönköket is lopnak az erdő­ről. Az erdészek — noha sörétes szolgálati fegyverrel rendelkez­nek -— védtelenek a fatolvajokkal szemben. Részint, ódzkodnak a fegyver használatától, részint ha négy-öt fatolvajjal találkoznak egyetlen lövés az adott helyzet­ben mit sem segít. így előfordult már, hogy egy munkáját végző fegyvertelen erdészt megtámad­tak a fatolvajok. Az erdőgazdaság, illetve a salgótarjáni erdészet vezetősége kedvezményes áron biztosítja a tüzelőre való fa megvásárlását. Lehetőség van arra is, hogy va­laki „bérbe veszi” azt a bizonyos erdőrészt, amelyet a kerületveze­tő erdész számára kijelöl, így a kitermelt faanyag egy részét a Tüzép árainál sokkal olcsóbban megvásárolhatja. Tehát van lehe­tőség arra, hogy a törvényes kereteken belül mindenki hozzá­jusson ahhoz a faanyaghoz, amire akár a tüzelésnél, akár építkezés­nél szüksége van. —Solvmos— (Folytatás az I. oldalról) Figura János: — Ehhez az ügyhöz tulajdonképpen semmi közöm. Koziellel nézeteltérésem az úttal kapcsolatban nem volt. Mégis bíróság elé került az ügy. Nem értem, miért rendelkezett úgy 89-ben az ecsegi tanács, hogy a kertem felét elveszi, ugyanis erre semmi szükség! A bíróságon nem'tájékoztattak arról, hogy ide akarnak utat építeni! Én bele­egyeztem a szolgalmi út áthelye­zésébe is. Talán az volt a baj, hogy mindent elfogadtam, mint egy birka! Most rámegy a kertem fele.,. Az idegeimre megy ez a hercehurca! Legyen már vége! Köziéi Miklós: — '88-ban kértem a szolgalmi út áthelyezé­sét, hogy be tudjak járni a házam­hoz. A megyei bíróság elfogadta, jogerőre emelkedett határozata, de nem hajtották azt végre. — Miért nem? K. M.. —j A szomszédokkal pereskedtem, addig amíg ki nem derült: nem velük, hanem a ta­náccsal kellett volna... Bohurá- téknak kellett volna végrehajta­niuk, de óvást nyújtottak be. Végrehajtás többszöri bírói fel­szólítás ellenére azóta sincs. Ha viszont nem helyezik át a szolgal­mi utat, akkor az önkormányzat­nak építsen közutat! Amennyiben nem épül közút, kártérítést köve­telek! Bohurát Béla: — A szolgalmi útba beleegyezem. Két alternatí­vánk van, az egyik a szolgalmi út — a másik a közút! De ne feled­jük, hogy csak a lakosság meg­adóztatásával lehet egy embernek közutat építeni! Meg még ez a kártérítés is!... — A köztársasági megbízott is azt mondta, vagy út lesz, vagy kártérítés! — Miből adódott Köziéi kára? K. M.: — Amikor építési engedélyt kaptam, a tanács utat is ígért. Út nem lett, így nem tudom rendeltetésszerűen használni a házat. Ezért kérem a kártérítést. F. J.: — Mit nem tudott hasz­nosítani? Miből adódott ez a kár? Az én udvarom parkoló volt, mindenkit beengedtem Köziéi­hez. Az úristen áldjon meg ben­neteket, nekem semmi közöm ehhez! K. M.: — Ezt mondom én is... F. J.: — De mégis az én ker­temet veszik el! B. B.: — Beleegyeztem a szolgalmi út építésébe, de már azt sem tudom, honnan vágjam ki a fákat! — A falu fele abba fog bele­rokkanni. hogy ki kell fizetni a pénzt! — A falu még földet is felaján­lana a közútért! B. B.: — Miért nem egyezik bele Köziéi, hogy szolgalmi út legyen?! Ha Köziéi beleegyezne, mindenki jól járna! K. M.: •— Sikerült már annyira megutálnom Nógrádot, hogy innen bármikor elmegyek! Ha szolgalmi úttal akarom eladni a házat (amiben az egész cssalád pénze benne van), negyedét kapom az értékének. — Ha a Jókai útról be lehetne járni, Köziéi nyugton maradna. De ezt Bohurát nem akarja. — A tanácsnak nem kellett volna kiadnia Köziéi építési engedélyét! F. J.: — Most erre menjen rá a kertem? Ecseg polgármestere: —-Vásá­rolja meg az önkormányzat azt az utat. amit a bíróság szolgalmi útnak jelölt ki! B. B.: — A szolgalmi útból közút nem lehet! A körjegyző: — Legyen közút ez a terület, mert akkor nem lesz vita a tulajdonosok között! Az önkormányzat kártalanítást fizet­ne a területért! K. M.: — Ha János elfogadja, hogy három és fél méter legyen az út (ez egy métert vesz el a kertjéből), akkor rendben van. F.J.: — A három és fél méteres közutat elfogadom. B. B.: — Teherkocsival nem lehet bemenni, mert tönkreteszi az épületet! Szolgalmi út legyen! — De miért? B. B : — Azért, hogy az önkor­mányzatnak ne kerüljön pénzébe. — De az önkoimányzat vállal­ja ezt! * A nagy vita kellős közepén még kirándulásra is sor került. Az egész csapat az ominózus hely­színre vonult, és úgy tűnt meg­egyezés születik! Figura elismer­te, hogy kell az út, mert Köziéi elvégre nem fecske, Bohurát ellenben nem értette, miért kell Köziéinek autósztráda!... Besöté­tedett, mire aláírták a jegyző­könyvet. — De végre aláírták. Alighanem csoda történt Kozár­don... Igaz összevesztek még azon is, mikor kezdjék a kerítések elbontását. — Mi az, hogy azonnal ? És, ha esik az eső?! , — Rendelünk jó időt, csak már menjünk... Ozsvárt T.—Dudellai I. Négymellű nők a tévében Mésszel szelídítik az agresszív vizet Salgótarján. A kábelteleví­ziós-hálózatra kapcsolt készü­lékek csatornáinak gyakran nézhetetlen minőségével már többször is foglalkoztunk, leg­utóbb éppen Kíváncsiskodó rovatunkban adott választ a problémára Varga Béla, a Nógrád Megyei Szolgáltató­ipari Vállalat kábeltelevíziós üzemének vezetője. Az el­mondottak azonban koránt­sem nyugtatták meg olvasóin­kat: többen telefonon adtak hangot elégedetlenségüknek, míg Motnig Konrád felkereste szerkesztőségünket. Motnig Konrád elöljáróban elmondotta, hogy mivel rádió- műszerész kisiparos, úgy érzi, szakmailag is oka van nyilat­kozni a témában, többek között azért is, mert behatóan foglalkozott a problémával — évekkel ezelőtt az IKV-nál hasonló munkálatokat is vég­zett —, s éppen ott, a Beszter­Kacancskeszi. Szép hagyo­mányt ébresztget sokéves álmá­ból három asszony: Balázs Gyu- láné. Pintér Dezsőné és Kovács Pálné. A maguk készítette, nár­cisszal, orgonával, tulipánnal, kék nefelejccsel, gyöngyvirággal felékesített mátkatálat viszik házról házra úgy, mint régen. A helyi szokás szerint a kázs­ce-lakótelep 51. számú épüle­tében kezdték el a kábeltele­vízió beszerelését, ahol ő lakik. Motnig úr nem rejti véka alá azon véleményét, hogy a ká­beltelevíziós üzem vezetőjé­nek magyarázata korántsem győzte meg őt, mivel az semmire sem adott választ. Inkább arról kellene már beszélni, hogy mi az adás rossz minőségének az oka, hiszen ez a lényeg, ez dühíti a nézőket. Szerinte alapvető gond, hogy a lakásokban meglevő rendszerek, az aljzatok stb. már régen nem felelnek meg a kábeltelevízió kívánalmai­nak, ennek ellenére Tarjánban még a legtöbb helyen erre csatlakoztatták, ill. csatlakoz­tatják a rendszert. Egyértelmű kívánalom ezek felújítása. Motnig úr szerint a kábelté­vé központjában, ahonnan su­mérkendőbe kötött, hímes tojás­sal, liter borral megrakott tálat hajdan az eladó lányok, házasu­landó legények kiszemelt pár­juknak küldték el. A szép külde­ményt gyorsan tovább kellett adni, nehogy a virágok elhervad­janak, mert akkor a szerelem is elhervadt. Amelyik lánynál pedig „megaludt”, az könnyen teherbe gároznak, kellene még okvet­lenül „szétnéznie” a szakem­bereknek, hiszen a gyakori hibák — szemcsés kép, árnyé- kolódás, zúgó hang — arra utalnak, hogy ott sincs minden rendben. Nem a véletlen játé­ka, hogy a közkedvelt Tutti Frutti adásán egy-egy nőnek négy melle van. Igaz, hogy ez nem mindennapi látványos­ság, mi azonban mégis hoz­zászoktunk a normális állapo­tokhoz... Motnig úr egyébként a szé­lesebb körű, alaposabb szak­mai tájékoztatás helyett szíve­sen találkozna a kábelteleví­ziós üzem vezetői közül bár­kivel, s baráti beszélgetésen vitatná meg, mi is valójában a gond Tarjánban a tévé körül. Nincs más hátra: várjuk a ta­lálkozót, amely mindent tisz­tázhat. — szilágyi — eshetett. A legszebb tavaszi hónap végéig, kedvestől kedvesig járt a mátkatál, s így lesz ez most is. Legelőször a jegyzőhöz top­pantak be a népviseletbe öltözött nők, s azóta már sok portára bekopogtattak. Nyomukban fel- felhangzik a kívánság: hadd éljen a hagyomány! (m. j.) Ném mindennapi kísérletsoro­zatot folytatnak az Észak-magya­rországi Regionális Vízmű Sal­gótarjáni Üzemigazgatóságának munkatársai. A mihálygergei vízmű és víztározó területén folytatnak olyan kutatásokat, amelynek célja a Szlovákiából az Ipolyon át érkező víz emberi fogyasztásra való alkalmassá tétele. E célból különféle bioló­giai és kémiai vizsgálatokat végeznek. Az Ipolyból a vizet szivattyúval emelik ki egy úgyne­vezett mellékvölgyi tározóba. Itt a víz tavi jelleget ölt. Az Ipolyban északi szomszédainktól folyama­tosan emelkedik a tápanyag-után­pótlás, így a mihálygergei tározó­ban feltöltődés következik be. Ez annyit jelerlt, hogy a vízben egyre inkább emelkedik az alga-, a láp- és a tőzegképződés. Ez természe­tesen rontja a víz minőségét. Ezért van szükség a mihálygergei tározó biológiai, illetve kémiai rehabilitációjára, amelynek során a káros anyagokat lebontják. Ennek egyik módszere a levegőz- tetéses eljárás. A japán Hitachi cég munkatár­sai a közelmúltban jártak Nógrád megyében, és megállapodtak az ÉRV munkatársaival, hogy refe­renciaberendezésként leszállíta­nak egy speciális levegőztetőbe­rendezést. A japán szakemberek elkérték a vízminőségi adatokat, és ennek alapján választják ki azt a berendezést, amelyet Mihály- gergére szállítanak. A japánokkal párhuzamosan folynak azok a kísérletek, amelynek a külföldi résztvevői TRAILINGAZ francia cég munkatársai. Olyan kísérlet­sorozatba kezdtek, amelynek legfőbb pontja a jelenlegi techno­lógia bővítése, és a legsürgősebb vízminőségi problémák kiküszö­bölése. Céljuk, az algaeltávolítás százszázalékos megvalósítása, a szervesanyag-eltávolítás, az ammóniamentesítésre javasolt technológia bevezetése, valamint az ózonos vízkezelés megvalósí­tása, amelyet két fázisban olda­nak meg mégpedig aktív szénszű­réssel kiegészítve. A kísérletsorozatot modellben végzik. A mihálygergei vízmű kicsinyített változatát készítették el. és azon végzik a vizsgálatso­rozatot. Az eredményeket az ÉRV munkatársai folyamatosan feldolgozzák, továbbítják a TRAILINGAZ párizsi központ­jába, ahonnan folyamatosan kapják a további munkához szük­séges instrukciókat. A vizsgálatok eddigi adatai szerint kimutatták, hogy a vegy-- szerrel kezelt víz semmiféle ká­rosodást nem jelent az emberi szervezetre nézve. Azoknak a megnyugtatására mondták el az ÉRV munkatársai, akik viszo- lyogva isszák a csapból folyó sárgás-barna színű vizet, hogy ez nem más, mint a vegyszerrel még nem kezelt, úgynevezett agresz- szív ivóvíznek a vízvezetékek vascsöveire gyakorolt káros hatá­sa, azaz a víz eszi a vasat. Ezért ennek kiküszöbölése érdekében mészadagolással és aktív szén hozzáadásával javítják a víz szí­nét és illatát, valamint csökkentik annak „vasevő” tevékenységét. esel Viszik a mátkatálat Segélyek Jobbágyi. A polgármesteri hivatal ebben az évben 1,2 millió forintot oszthat ki különböző se­gélyekre. Már az első negyedév­ben is sokan beadták segélykérel­müket, ám a szűkös anyagi lehe­tőségek miatt csak a legrászorul­tabbak kaphatnak támogatást, az igények egy részét az önkor­mányzat kénytelep elutasítani. Szervezik az urológiát Pásztó. A városi kórházban megszervezték az anesztezioló- giai szolgálatot, ami eddig ad hoc jelleggel működött. Most egy főorvos koordinál, és a beosztott orvosok vannak készenlétben. Beindul a szervezés alatt álló urológiai szakrendelés, de ez még beruházást igényel. Ebben az évben még a salgótarjáni uroló­gus jár Pásztora, hetente egyszer. Fogadónap Kisterenye. Tóth Sándor or­szággyűlési képviselő május 18- án 11-től 16 óráig a helybeli művelődési házban tart fogadó­napot. Vegetá­riánusoknak Salgótarján. A Vöröskereszt salgótarjáni városi vezetősége és az adventista gyülekezet vegetá­riánus főzőtanfolyamot indít május 21-én, délután négy órakor a Karancs út 18. szám alatt levő Válaszd az életet klubban. Szíve­sen látnak mindenkit, aki kedveli, vagy szeretné elsajátítani ,3 vege­táriánus ételek készítését. Játszottak — nyertek Salgótarján. A nemrégiben Gödöllőn megrendezett három­napos országos diákszínjátszó- fesztiválon megyénket a salgó­tarjáni József Attila Művelődési Központ Szín-pro és a Bolyai János Gimnázium utánpótlás- színjátszó csoportja képviselte. A tizennégy közösség legjobbjai közül három nívódíjat, kettő pénzdíjat kapott. Utóbbiak egyi­két a salgótarjániak nyerték el. Heinz Frigyes, a Bolyai végzős tanulója szereplői fődíjat hozott haza. A színjátszófesztivál részt vevő csoportjainak előadásaiból az MTV Most című műsora ad majd ízelítőt. Nagy siker volt! Bátonyterenye. Ma zárul a kisterenyei körzeti művelődési ház szuperolcsó könyveinek vására. A Magyar Állami Könyv- terjesztő Vállalat két teherautó­nyi értékes olvasnivalót hozott a kiárusításra, melyet nagy érdek­lődéssel fogadtak a helyi és környékbeli vásárlók, köztük közületek is. Sokan keresték a szépirodalmi kiadványokat, gyermekeknek szóló, és az úgy­nevezett sikerkönyveket is. A V I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom