Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-17 / 114. szám
4 imnznu LÁTÓHATÁR 1991. MÁJUS 17., PÉNTEK Ausztria készül a bevándorló áradatra Egyre élesebb vita bontakozik ki Ausztriában a várható kelet-európai bevándorlóáradat megítélésében. Az osztrákok dilemmája a következő: a drasztikusan csökkenő nép- szaporulat és a hiányszakmák miatt igen nagy szükségük lenne a képzett kelet-európai bevándorlókra, de ugyanez a folyamat egyben a lakáspiacot és az infrastuktúrát, elsősorban a közlekedést összeomlással fenyegeti. A Die Presse beszámol arról a konferenciáról, amelyen neves osztrák és külföldi szakemberek cseréltek eszmét a várható keleti bevándorlóáradatról. Ezen a tanácskozáson maga Vranitzky kancellár is részt vett, ami jelzi a téma súlyát és aktualitását. Az osztrák szakértők szerint attól függően, hogy a volt szocialista országokban tartós lesz-e a válság, és a gazdaság mellett a politikai életre is kiterjed-e, valamint az osztrák gazdasági konjunktúra függvényében, az elkövetkező évtizedekben évente 5—50 000 között változhat a bevándorlók száma. Népesedési szempontból még a legnagyobb, évi ötven- ezres bevándorlólétszámot alapul véve sem félnek attól a sógorok, hogy túlnépesedett lesz országuk. Az ottani népesség egyébként gyorsan öregszik„és ebből a szempontból kifejezetten kívánatos, hogy minél többen telepedjenek be. Mi az amitől mégis aggódnak az osztrákok? Elsősorban a bevándorlás mellékhatásaitól. Mindenekelőtt a lakáspiac súlyos feszültségeitől. Jelenleg 190 e/.er lakás hiányzik az országban és ez a szám értelemszerűen minden bevándorlóval növekszik. Ennél is jobban félnek az osztrákok a közlekedés túlterhelésétől. Mivel biztosak benne, hogy a volt szocialista országokból érkezők rendszeresen, akár hetente is haza fognak járni, máris attól tartanak, hogy az amúgy is túlzsúfolt utak egyre veszélyesebbek, még inkább környezetszennyezők lesznek. Mindazonáltal az osztrákok több hasznot remélnek a bevándorlóktól, mint amennyi hátránnyal számolnak. A Közös Piachoz való csatlakozásuk után ugyanis a jól képzett osztrák munkaerő egy része várhatóan a magasabb béreket fizető Németországban és a szomszédos államokban keres majd munkát. Ugyanakkor a volt szocialista országok bevándorlói a várakozások szerint a jól képzett rétegekből jönnek, és ez hatalmas nyereség lehet Ausztriának. Amint sejteni lehet, osztrák szomszédaink elsősorban a magyar és a csehszlovák bevándorlókkal számolnak. A legnagyobb, évi ötvenez- res bevándorlólétszám mellett egyébként nyugati szomszédunk lakossága a mostani 7 800 000-ről 9,5 millióra gyarapodhat az elkövetkező 35 év alatt. P. É. Üzleti „házasságközvetítés” Légkondicionáló sólabdák Business Centert kíván létre-' hozni három magyar kft. — az M plusz M, az lnnopoint, valamint a Content a Budapesti Nemzetközi Vásár ideje alatt a kiállításon — jelentették be azon a csütörtöki sajtótájékoztatón, amelyet a szervezők az új szolgáltatásról tartottak. A rendszer lényege, hogy az üzleti kapcsolatteremtő központ olyan úgynevezett business car- dokat, azaz üzleti kapcsolatteremtő kártyákat juttat el a vásár kiállítóihoz, hogy felmérjék üzleti igényeiket. Az információkat feldolgozzák, majd kötetben kívánják megjelentetni és a megrendelőkhöz eljuttatni. Az akciót á Vállalkozók Országos Szövetsége támogatja, s a szervezet tagjai 20 százalékos engedményt kapnak a kiadvány árából. Az eddigi hazai gyakorlattal ellentétben az információ-szolgáltatóknak nem kell fizetniük a nyilvántartásba vételért. Egy angliai kutatóintézetben olcsó, különleges energiaforrást nem igénylő légkondicionáló berendezést fejlesztettek ki. A módszer azon az elven alapul, hogy a szilárd anyagok, amikor megolvadnak, hőt nyelnek el. a belőlük keletkezett folyadék újbóli megíagyása során viszont ugyanannyi hőt bocsát ki. Az eljárás során műanyag golyókat egy olyan különleges só-vízeleggyel töltenek meg, amelynek az olvadáspontja 2 fok. A labdákat vízbe merítik, amelyet a légkondicionáló rendszerben cirkuláltatnak. A sóoldal hol megfagy, hol fölolvad, folyamatos hőcserét végezve a körülötte áramló vízzel. A rendszer természetesen nemcsak az irodák nyári hűtésére, hanem téli fűtésre is alkalmas. Templömmodell feldebrön Gáspár János termelőszövetkezeti nyugdíjast mint sokoldalú ezermestert mindenki ismeri a Heves megyei Feldebrőn. Sokoldalúságát legújabb munkája is bizonyítja: egykori tervrajzok alapján elkészítette a mai templom helyén 1020-ban még álló monostor eredetihez hasonló, kicsinyített mását. Az egy négyzet- méter alapterületű modell 100 órai munkával készült el, és a jelenlegi templom oltára előtt állítják majd fel. MTI-FOTÓ: H. Szabó Sándor \ HALLOTTA MÁR? A Nógrád megyében elsőként alakult AM ÉTA Kft. Soron kívüli ajánlattétellel, konzultációval, szaktanácsadással, majd a konkrét feladat szakszerű, méltányos díjértéken történő elvégzésével állunk rendelkezésre. Ingatlanforgalmi és Kereskedelmi Kft. 3íÖfffflRgó?§rfán, Vörös Hadsereg út 7 Telefon: 32/11-399, 11-384. Telefax: 11-399. ameta törzstőkebővítéssel NÉMET—MAGYAR VEGYES VÁLLALATTÁ ALAKULT! Az Állami Vagyonügynökségnél bejegyzésre került, mint a privatizációs folyamatok lebonyolítására alkalmas cég. Szakképzett munkatársaival a következő — RÉGI és ÚJ! SZOLGÁLTATÁSAIRA HÍVJA FEL A FIGYELMET: — vagyonértékelés — ingatlanok értékbecslése — ingatlanforgalom teljes körű lebonyolítása — beruházások lebonyolítása — telekalakítás, -értékesítés — telephely forgalmazása és hasznosítási javaslatok — műszaki tervezés — kereskedelmi ügyletek közvetítése — társaságok megalakítása, szabályzatok elkészítése — vállalkozások részére főkönyvi és folyószámla-könyvelés, bérszámfejtés, munkaügy- és társadalombiztosítási feladatok ellátása — jogi képviselet. Miért van szerepzavarban a polgármester? Május 2-i számunkban interjút közöltek dr. Dobrovoczky Istvánnal. Pásztó város polgármesterével. A/ interjú bevezető soraiból és a cikk címéből (Önképviselő- lestület?) is arra következtetek, hogy az újságíró a témát nem tekinti lezártnak, sőt egyenesen vitaindítónak szánta írását. Mivel képviselőként személyemben is érintett vagyok, a „hallgattassák meg a másik fél is" elvének, érvényesülésére nemcsak joggal, de okkal formálok igényt. Írásomban a nyilatkozó egyes megállapításaival kívánok vitatkozni, illetve közvetve válaszolni a címben megfogalmazott „költői kérdésre". Először pár sorban az interjú egészének alaphangulatáról: A polgármester úr szerepzavarban van: egyrészt, mint a képviselő- testület tagja, elnöke és hivatalos képviselője (Lásd az Önkorul, törvény 9. § (I). I2. § (2) és 30. S (2) bekezdését!] megpróbálja védeni a „mundér becsületét" a nem minden eálzatosságot nélkülöző kérdésekkel szemben. Másrészt azonban nem hagyja kihasználatlanul a lehetőséget, hogy itt- ott azért oda ne szúrjon egy kicsit a testületnek, vagy annak egy — renitens — részének. Ennek az ambivalenciának az okai messzire vezetnek: azt már fél év munkakapcsolata alapján is érezni, hogy a polgármester úr nehezen viseli el az ellenvéleményt, esetenként durcásan reagál. A kiindulópont valószínűleg mégsem emberi tulajdonságban, hanem a polgármester szerepére, •pozíciójára vonatkozó ellentétes felfogásokban eredezik. A polgármester úr a város első embere, igazi vezetője akar lenni, a képviselők jelentős csoportja szerint viszont a testület tagjaként — ráadásul nem közvetlenül választott tagjaként — CSAK első lehet az egyenlők között. A téma további boncolgatása már egy másik cikket érdemelne... Ezek után a nyilatkozat konkrétan kifogásolt részeire térek: 1. Egy szembeötlő ellentmondás: a testület széthúzásába településrészi képviselők problémáit firtató kérdésekre a válasz: „Nem érzik a településegyüttest”. Később viszont megjegyzi, hogy a képviselők nem a választóikat, nem a választókörzetüket képviselik. Kérdés, hogy amikor a keresztesi vagy hasznosi képviselő „veri az asztalt", akkor mi történik? Kit képvisel? Vagy a választóit, vagy a település egészét, tehát a fenti állítások egyike sántít... 2. Az előbbi két idézett gondolat egyébként már önmagában is sértő. Sértő, mert hamis általánosítást tartalmaz, mindenkit egy kalap alá vesz. Például: „Nem látom azt. hogy a képviselő nem a személyes érdekével van jelen, hanem a választókörzete véleményével." Nem indokol bővebben, nem mond konkrétumokat, csak nyilatkoztat, illetve a személyes érdek felemlítésével egyenesen gyanúsít. Persze, mint volt ügyész, biztosan tisztában van ennek a következményeivel.,. 3. A pártérdekek érvényesítéséről dr.\ Dobrovoczky megjegyzi: „Általában nem érezhető, hogy a listások a pártot képviselik, de azért ez is megjelenik. (...) Az a véleményem, a pártharcoknak itt nincs helyük. A testület nem parlament...” Ez egy igen világos, tisztességesen védhető, megindokolható álláspont, de én csak azért értetlenkedek, ha egy olyan személy mondja, aki maga is pártharcok, párttaktikáztatások által és árán (visszalépések, megegyezések) került a pozíciójába. Megjegyzem: érdemes újraolvasni a választási törvény vonatkozó indokolását! A tervezet olyan választási rendszerre tesz javaslatot, amely az állampolgárok önszerveződő közösségeinek (pártok, egyesületek) is lehetőséget ad, az érdemi részvételre, a települések eltérő politikai tagoltságához igazodik. A nagyvárosokban, ahol a pártok szervezetileg is a legerősebbek, intézményesen biztosítani kell részvételüket a helyi önkormányzati képviselő-testületekben és így tovább. 4. Pontatlanul fogalmaz a polgármester úr, amikor azt mondja, hogy „érdekes lenne az egyszerű többség, mert akkor — mondjuk — az SZDSZ és a FIDESZ mindent megszavazhatna”. A valós helyzet az. hogy a húsztagú testületben nyolc az SZDSZ és kettő a FI DESZ,színeiben bejutott képviselő együtt csak tíz szavazatot jelent, az egyszerű többséghez ekkor még egy szavazat hiányzik. Arról nem is beszélve, hogy az SZDSZ-esek közül hiányoznak a leggyakrabban és a legtöbben az ülésekről. (Mellesleg a kérdés is hibás volt: nem tíz egyéni és tíz listás képviselő dolgozik a testületben, hanem tíz egyéni és csak kilenc listás. A huszadik emberként bekerült polgármestert a testület választotta.) Kriston Péter képviselő (FIDESZ)
