Új Nógrád, 1991. május (2. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-20 / 116. szám
1991. MÁJUS 20 . HETFÓ MEGYEI KÖRKÉP Mire futja a munkás fizetéséből? Szén Székvölgypusztáról A Nógrádi Szénbányák székvölgypusztai külfejtésén naponta 1600— 2000 tonna szenet bányásznak. A lll-as telepet fejtik, melynek felső padja lakossági tüzelésre hasznosítható szenet rejt magában. Ez idáig mintegy 75 ezer tonna „fekete gyémántot” termeltek ki a bányából, s még legalább 90 ezer tonna felszínre hozására van lehetőség. Fotó: Gyurkó Péter Egy salgótarjáni óvoda kezdeményezése Alapítvány működési célra Az óvodákat végül nem zárták be. A működésükhöz szükséges pénz azonban nem elég december végéig, az intézmények nem tudják miből gazdálkodnak majd a negyedik negyedévben. A hiányzó összeget több helyen a szülők hozzájárulásával próbálják pótolni, a gyerekék maguk viszik a szalvétát, a WC-papírt, az anyukák otthon mossák az ágyneműt. A Beszterce-lakótelepi óvodában azonban mással kísérleteznek. Az új kezdeményezésről az intézmény vezetőjével, Mezőfi Zoltánnéval beszélgettünk. — Ebben az évben hétmillió forint a költségvetésünk. Ha ebből a kötelező kiadásainkat leszámítjuk nyolcszáz forint jut egy gyermekre egy évre. Ebből még fizetnünk kell a postai költségeket, a . gyógyszereket, tisztító- szereket, szakmai anyagokat, utazási költségeket, játékok, edények pótlását, és még ezer dolgot. így körülbelül tíz hónapig tudunk működni. Ezért, hogy megelőzzük az anyagi csődöt, létrehoztuk a Kötelezettségvállalás Közérdekű Célra elnevezésű alapítványt. — Kik járulnak hozzá az alapítványhoz? — Szülői értekezletet hívtunk ösz- sze, melyen százhuszonnégy apuka, anyuka jelent meg. Ismertettem velük az elképzeléseinket, és legnagyobb örömömre, lelkesen fogadták az alapítvány tervét. Létrehoztunk egy szülőkből álló kuratóriumot, és elhatároztuk, hogy havonta mindenki száz forinttal támogatja az alapot. Természetesen ez nem kötelező, anyagi lehetőségeihez képest van aki többet ad, van aki kevesebbet. Az óvoda dolgozói tizenötezer forinttal szálltak be, a pedagógusok ötszáz, a technikai személyzet kétszáz forintot tett be a közös kasszába. Ez az induló tőkénk. Az „adományokat” a szülői munkaközösségek vezetői gyűjtik. — Mire fordítják a kapott összeget? — Bár alapítványnak hívjuk ezt a hozzájárulást, amennyiban mégis különbözik attól, hogy az alapítványnak csak a kamatait lehet felhasználni, ebben az esetben pedig akár az egész összeget is... A pénzhez akkor nyúlunk hozzá, ha a költségvetési összeg elfogy, és csak a differenciált képességfejlesztést, komplex személyiségnevelést szolgáló szakmai anyagok, eszközök beszerzésére fordítjuk. így minden, az óvodai nevelőmunkához szükséges dolgot mi biztosítunk, a szalvétától a tisztálkodási eszközökig, a hozzájárulás felhasználásáról pedig a kuratórium negyedévenként beszámol a szülőknek. Hiszem, hogy sikerült jó megoldást találnunk. — Ozsvárt — Helyszín: Vegyépszer Rt. Salgótarjáni Gyára. Reggelizés közben zavarom Katkó István lakatos csoportvezetőt, aki 1973-tól vallja magáénak munkahelyét. ígéret tan eleg A címben feltett kérdésre, mire futja a fizetéséből, egyértelműen és határozottan válaszol: — Nagy beosztással és csak a megélhetésre jut. Nettóban 16 ezer'forint a havi alapom, ehhez jön a két gyerek után járó családi pótlék. Feleségem, aki egy ideig munka nélküli volt, jelenleg egy maszeknál eladóként dolgozik, havi 5—5500 forintért. — Mire költik a többletet? — A lakhatási költségeken kívül a gyerekekre. Hogy mire, mikor és mennyit, azt nem tudom megmondani, mert a pénzt a feleségem kezeli. A havi családi költségvetés összeállításakor kiválogatjuk azt, amire nem jut. Ennek ellenére is előfordul, hogy az újabb fizetés előtt csaknem üres a pénztárcánk, pedig az én helyzetem könnyebb, mint dolgozó társaimé. Ugyanis két évet az NSZK-ban dolgoztam. Az ottani keresetemből annyit megtakarítottunk, hogy januárban, illetve februárban a kamatadó elől menekülve, éltünk az OTP által nyújtott kedvezményes részletbe fizetéssel. Olyan gond sem szorít bennünket, hogy ki kellene festeni, tapétázni a lakást. Feleségemmel együtt két évvel ezelőtt ezt is megcsináltuk. — A jelenlegi körülmények között lehet-e valamelyest előre tervezni? — Máról-holnapra élünk. Nemcsak mi itt a gyárban, hanem hozzánk hasonlóan csaknem az egész országban. Ez nagy bizonytalanságot jelent. Ezzel nem akarok senkit sem bántani, de senkit sem védeni. Hogy holnap, vagy holnapután mennyivel lesz még rosszabb, vagy mikor lesz jobb, erre ma, megnyugtatóan senki sem tud válaszolni. ígéretekkel viszont jól el vagyunk látva. Takarékon élnek Nehezen akarja abbahagyni a hegesztést, mert teljesítmény után kapja a keresetét Miklós László, aki 18 éve dolgozik itt a vasútnál töltött tíz esztendő után. Ez a második munkahelye. — Hetvenforintos órabérem van. Nettóban havonta 9—10 ezer forint között viszek haza. Feleségem a József Attila művelődési központban dolgozik, havi 7—8 ezerért. Két lányom közül a nagyobbik tavaly ment férjhez, a kisebbik odahaza van. Eddig az öröklakásra 8 ezer forintot fizettünk havonta. Mosl hogy megvettük, azaz kifizettük a hátralékot, a havi rezsi közel van a 7—8 ezer forinthoz. Ha jól számolom, akkor 6—7 ezer forint marad a megélhetésre. Ebből az összegből feltétlenül bizonyos összeget félre kell tennünk a kislánynak, stafírungvásárlásra. Ami marad, azt kell beosztanunk. Reggelire nem költők, mert otthonról hozok kaját. Általában szalonnát, melléje hol savanyúságot, hol retket, hol paprikát veszek. — Maszek munka, élethelyzetet könnyítő hétvégi telek van-e? — Miből vennénk? Esetleg méregből... Egyelőre csak álom. Ha a gyárban netán túlórára van lehetőség, akkor sem járok jól. mert a kereset jelentős részét elviszi az adó. Hogy aki kitalálta ezt... A többit magára bízom. — Mire futja még az egyre kevesebbet érő forintból? — Naponta két-három kávét iszom, meg elszívok fél doboz cigarettát. Ha továbbra is így marad, az nem lesz jó. A legnagyobb baj, hogy most sem mi döntjük el á sorsunkat. Ebben a helyzetben senki sem tud biztosat mondani. Vajon meddig lesz nekünk itt munkánk? Miklós László határozottan állítja: évekkel ezelőtt, amikor harminckét forint volt az órabére, sokkal jobban élt, mint most, mert akkor havonta legalább kétezer forintot tudott félretenni. A jobb lét titka Sirkó Sándor esztergályosnak (mellesleg négy szakmája van), aki 40 éve dolgozik a szakmában, közben hét évig volt művezető, megvan minden oka a bizakodásra, a derűlátásra. Ennek pedig az az oka: kétszer dolgozott az NSZK-ban. — Ott sem kellett többet termelni, csak csodálatosan megszervezték a napi munkát, folyamatosan termeltünk. No meg tisztességesen megfizettek bennünket. Tizenkétféle gépen bizonyítottam szaktudásomat. Tavaly újra kint voltam, egy maszek szerszámkészítőnél tevékenykedtem. Négy gépen dolgoztam, amikor szükség volt rá, akkor lakatos munkát végeztem. Egy órára nyolc márka 40 pfenniget kaptam, amit idehaza 1 márka 60 pfenniggel toldották meg. Ebbő'l is láthatja, hogy én nem vágyok a legjobb alany arra, hogy tanúsítsam: mennyivel élnek nehezebben a munkások, mint korábban. Vagyis az én példám sajátos, nem jellemzi a mai állapotokat. Feleségem is dolgozik. Ninose- nek megélhetési gondjaink. A kint megtakarított pénzemből kifizettem a kedvezményes OTP- hiteltartozásunkat, vettem egy garázst, a 13 esztendős kocsim kicserélésére viszont már nem jutott pénz. A gyerekeim nem nagyon igénylik anyagi segítségünket, bár a fiam néhány hónapig munka nélküli volt. A lányom eddig még megállt a saját lábán. A négy unokának viszont különböző alkalmakkor ajándékokat veszünk. — Ne haragudjon, de megkérdem, közel áll a nyugdíjhoz? — Másfél évem van hátra. Munkaügyisünktől megkérdeztem: Nem mehetnék el korábban? Majd szólunk Sanyi bácsi, mondta, pedig szívesen átadnám a helyem egy fiatalabbnak, akiknek családot kell eltartania. Nagyon együtt érzek azokkal, akiknek nincs munkahelyük. Yenesz Károly Határszéli bombaüzlet Évente kétszer Jugoszláv a lengyeleknek magyar földön Közügyeinkkel a megyei közgyűlés előtt Parassapuszta. A magyar— csehszlovák határ előtt, alig néhány száz méterrel a parkolóban büfé kínálja szolgáltatásait. Nincs olyan üdítő- és egyéb ital, amit az ember itt meg nem találna. Érdeklődésünkre a tulajdonos előjött lakókocsijából, s bemutatkozott: Micic Jovan. Azonnal kiderült, hogy jugoszláv állampolgárt tisztelhetünk a bajuszos fiatalember személyében, aki néhány évvel ezelőtt Kiskunhalasra nősült. Az elmúlt esztendőben még Budapesten, a Keleti pályaudvar mellett volt standja, s igen jól ment az üzlet. Ezt igazolandóan mindössze egyetlen adatot említ Jovan: a karácsony előtti napok egyikén, vagyis mintegy tizenkét óra alatt 4,2 millió forintot árult... Parassapusztát már régóta ismeri a vállalkozó, tudta, hogy jugoszlávok és lengyelek szinte ingajáratban közlekednek itt. Ezért február elején kibérelte a parkolót, s megnyitotta árudáját. A forgalomról csak mosoly kíséretében nyilatkozik a főnök: közel sincs oka panaszra. A lengyelek százasával viszik a szörpöket, narancsléket és a pezsgőket, a jelenlegi sláger- termékeket. Annyit azért elárul Micic Jovan: napi százötvenezer forintnál kisebb bevétele még nem volt az elmúlt négy hónap alatt. „ A lengyelek mindent megvesznek, de jól teszik" — mondja búcsúzóul a bombaüzlet tulajdonosa. Az állampolgári vélemények ütköztetésének több ismert formája van. Közérdeklődésre számot tartó javaslatokat eddig is tehettek az emberek. Ismert volt a fóruma. A képviselői fogadónapok sokféle panasz, javaslat rögzítésére, felvetésére, netán orvoslására alkalmasak. Új viszont a közmeghallgatás intézménye. Mit is takar valójában ez a fogalom? — kérdezem dr. Farkas Imrét, a Nógrád megyei közgyűlés főjegyzőjét. — Az önkormányzati törvény értelmében a képviselőtestület évente legalább egyszer, előre meghirdetett közmeghallgatást tart, amelyben az állampolgárok és a megyében érdekelt szervezetek képviselői közérdekű kérdést és javaslatot tehetnek. Mi a szervezeti és működési szabályzatunkban évente két alkalmat jelöltünk meg erre a célra. Május 30-án, 13 órától tartjuk a megyei közgyűlés történetében az első közmeghallgatást. — Miként képzelik ennek gyakór- lati megvalósítását? — Aznap ülést tart a közgyűlés. A jelzett időpontban felfüggesztjük a megadott napirendek tárgyalását, és az 52 fős közgyűlés előtt, nyilvánosan tehetik fel kérdéseiket mindazok; akjk az adott település, a megye egészének, vagy az állampolgárok többségének közérdekű ügyét felvállalták, és megoldást szeretnének arra. Fontos tudni, hogy a testület előtt kifejtett közérdekű javaslatról a képviselő- testület általában nem nyomban dönt. hanem annak megvizsgálását kiadja az apparátusnak. Az indítvány vizsgálatáról, a foganatosított intézkedésekről, ezek eredményeiről a lakosságot a sajtó útján szeretnénk tájékoztatni. Azt még hozzá teszem. Nyugaton ez nagyon fontos és bevált lakossági fórum. Mi is különös hangsúlyt fektetünk árrá, hogy nálunk is elérje a kívánt célját. (sánta) Férfinap Erdőtarcsa. Kedves ünnepségre invitálták a helyi szabadidős társaság nőtagjai a férfiakat. Már többéves hagyomány, hogy május közepén. Ivó napján — a nőnaphoz hasonlóan — a férfiakat köszöntik. A lányok, asszonyok színvonalas műsort készítettek, -— sok verssel, énekkel, — a férfiak szórakoztatására. A műsor után átadták a maguk készítette apró ajándékokat. Fokozta a hangulatot az elmaradhatatlan tréfás vetélkedő, az álarcos „hölgyek” felvonulása, a tombola és a tánc. A hajnali háromig tartó mulatságot a feleségek hangja szakította félbe: Záróra! . mi’jizzej 3 Lakossági fórum Salgótarján. Ercsényi Ferenc és Tordainé dr. Sztráska Erzsébet SZDSZ-es önkormányzati képviselők lesznek a házigazdái annak a lakossági fórumnak, amelyet május 21-én 17 órától rendeznek a Petőfalvi Lajos Általános Iskolában. A fórum vendége lesz Kenyeres István műszaki osztály- vezető és Bodnár Benedek, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója. Fészekrakók támogatása Rimóc. A helyi önkormányzati testület legutóbbi ülésén úgy döntött, hogy ötven-ötvenezer forintos kamatmentes kölcsönnel segítik azokat a fiatalokat, akik a községben szeretnének letelepedni. A kölcsönért egyaránt folyamodhatnak azok, akik új családi ház építésébe fognak, és azok is, akik kész lakást vásárolnak Rimócon. Nikotinellenes akció Salgótarján. Jó hír azejknak, akik el akarják hagyni a cigarettát. Dohányzásról leszoktató tanfolyam indul Salgótarjánban május 20-án, hétfőn délután hat órai kezdettel. Helyszín: Karancs út 18. szám. A mindenki előtt nyitott tanfolyamot Gyűrűs Istvánná vezéti. Befejezik a tetőt Karancsság. A községben a legnagyobb gondot az új iskola építése jelenti. Kevés hozzá a pénz. Maga a beruházás százharmincmilliós. de ahhoz, hogy be tudják fejezni még hiányzik het- venmillió forint. A munka azért nem állt meg.s a tetőszerkezet pa- lázását a közeli napokban befejezik. Elvezetik a belvizet Bokor. Évek óta probléma a községben a belvízelvezetés. Most végre sor kerül a megoldásra. Az árkok gépi kiemelése már megtörtént, a munka a burkolatok kiépítésével folytatódik. 2,3 millió útra Csécse. Júniusban megkezdődik a Kossuth út teljes kiépítése, a vízlevezető árokkal együtt. A Gábor Áron utcában is megszűnik a sár, „szórt alapon” közlekedhetnek majd a település lakói. A beruházás 2,3 millió forintjába kerül az önkormányzatnak. Ali bohóc a porondon Szécsény. A II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központ szervezésében a „Bohóc-porond” vendége az ismert nevettető, Ali bohóc lesz. Május 24-én két előadáson szerepel a városban, délelőtt fél tizenegykor, illetve ebéd után fél háromkor. Irányító társulás Nógrádkövesd. Négy község önkormányzata létrehozta az intézményirányító társulást, amelynek hatáskörébe tartozik a különböző közintézmények fenntartását szolgáló fontosabb kérdések eldöntése. Nógrádkövesd, Galgaguta, Becske a polgármesterrel és két képviselővel vesz részt a döntéshozatalban, míg Szécsenkét a polgármester mellett egy önkormányzati tag képviseli. A1 gazdaságvezetői tiszt ellátásával ideiglenesen Dob- roczki Pétemé volt iskolai gondnokot bízták meg.
