Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-08 / 81. szám

4 i'n-j-ivni LÁTÓHATÁR 1991. ÁPRILIS 8., HÉTFŐ Kápolna­szentelés a börtönben Csaknem félszáz fiatalkorú elí­télt és a meghívott vendégek előtt ökumenikus kápolnát szenteltek fel a katolikus és a református egyházak püspökei szombaton Tökölön, a Fiatalkorúak Börtöné­ben és Fogházában. Az ünnepé­lyes eseményen részt vett dr. Isé- py Tamás, az Igazságügyi Minisz­térium politikai államtitkára és dr. Tari Ferenc vezérőrnagy, a bünte­tés-végrehajtás országos parancs­noka is. Útban Európa felé Befejeződött szombaton Győ­rött a katolikus magyar értelmisé­gi mozgalom sorrendben har­mincharmadik, ám egyben első hazai kongresszusa. Az elsősor­ban a nemzetek és az emberek megbékélését szolgáló európai Pax Romana-közösség magyar ta­gozatát 1943-ban ugyanis Ma­gyarországon betiltották, s tagjai szétszóródtak Európában. Az eddigi harminckét találkozójukat a földrész más-más városában rendezték meg. A mostaninak Útban Európa felé volt a jelszava. Széchenyi­emlékév A Széchenyi-emlékév nyitánya­ként szombaton megnyílt az új állandó kiállítás Nagycenken, a Széchenyi István Emlékmúzeum­ban. Az ünnepségen Für Lajos, a történelemtudomány doktora, honvédelmi miniszter mondott beszédet az érdeklődő közönség előtt. Méltatta Széchenyi István életpályáját, máig ható életművét. Kimagasló államférfiú születé­sének 200. évfordulóját ünnepel­jük az idén, aki Nagycenkről in­dulva emelkedett a nemzet legna­gyobbjainak sorába — hangoztat­ta bevezetőül. Napirenden a csúcs- technológia A piaci verseny rákényszeríti az országot a műszaki, tudományos kutatások fejlesztésére, mert enélkül nem lehet világszínvona­lú csúcstechnológiát képviselő árukat kifejleszteni, előállítani. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság ennek érdekében előny­ben részesíti a technológiai jelle­gű kutatások finanszírozását. A támogatásokat a benyújtott pályá­zatok alapján kívánják elosztani a jövőben — jelentette ki Pungor Ernő akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, tárca nélküli miniszter a műszaki és természettudományi egyesületek Borsod-Abaúj- Zemplén megyei szervezetének szombati, miskolci ülésén. Független filmesek A független filmesek és videó­sok négynapos, 38. országos fesz­tiválja vasárnap befejeződött Ta­tán. A fesztivált záró országos közgyűlésen elmondták: a jelen­legi társadalmi-gazdasági válto­zások erősen hatnak erre a művé­szeti ágra, mozgalomra is. Amíg két-három évvel ezelőtt még min­tegy 60 aktív filmes, videós cso­port dolgozott szerte az ország­ban, addig jelenleg mindössze 10—15 jól felkészült alkotói gár­da található. SZÍNHÁZI ESTÉK Charley nénje apropóján MINDEGY A Hosszú, forró nyár előtt va­gyunk, esté, eső után. Vizesek a padok. Nyugtatóan zúgnak az utcai lámpák, egy-egy autó tá­voli zaja hallatszik a fóútról, amíg fel nem veri a városszéli csendet az élet zaja. Sötét ala­kok botorkálnak a kocsma felől, mire a sarokra érnek, már lát­szik, csak ketten vannak. A ve­szekedés sem az igazi, mert az egyik nem szólal meg. Ki tudja- mit morog a vékony, kicsit gör­be hátú sapkás férfi, de úgyis teljesen mindegy. A gyéren megvilágított egye­nes szakaszra érnek, a sapkás leejt valamit, és bizonytlanul mozdul utána. Mogorván löki el a segítséget, és határozatlanul mondja tovább a magáét. Men­nek tovább, most már külön. Elöl imbolyog a férfi, néhány lépéssé^ mögötte megy az asz- szony. Ősz hajjal, kardigánban, fájós lábakkal. Mennek. Valahova, ahol tető van a fejük fölött. Haza...- Dudellai ­Kárpótlásukat váró egykori hadifoglyok! Számoljunk együtt! Évek óta vendégszerepei Sal­gótarjánban egy társulat — hol Népszínház, hol Józsefvárosi, legújabban pedig Budapesti Ka­maraszínház néven —, mégsem ismert eléggé. Ezt — egyebek közt — onnan tudom, hogy ami­kor egy társaságban felsoroltam a kamaraszínházi Charley nénje „stáblistáját”, a jelenlévők egyet­len szereplőt sem tudtak „beazo­nosítani”. Pedig Brandon Thomas világhírű darabjában — melyhez Aldobolyi Nagy György írt zenét, Szenes Iván verseket — a színház színe-java lépett fel. S tudtommal Bata János, Beregi Péter, Fogaras- sy András, Harmath Imre, Kassai Károly, Kiss Erika, Szilágyi Zsu­zsa, Sztárek Andrea nem egyszer bizonyította már tehetségét más társulatoknál, tévéprodukciók­ban, rádiós műsorokban is. Azt azonban leglelkesebb hí­vük sem állíthatja, hogy népszerű­ségük vetekedhetne akár egy Schütz Ila, Tahi Tóth László ket­tősével, hogy csak a legutóbb itt járt művészek közül említsek pél­dát. Nyilván az utóbbiak a szak­mai ranglétrán is előkelőbb helyet foglalnak el s nem ritkán — füg­getlenül a műsortól — éppen az ő kedvükért mennek a nézők szín­házba, főleg a vidéki turnék alkal­mával. Mennyivel más a „névtelenek” helyzete. Ahhoz, hogy őket észre­„Sok gondom közt veled ve­sződöm, / bóbiskós szántón mér­gelődöm...” — József Attila egyik szép szerelmesversével köszönti a lap április 11-ét, a költő születésnapját, amely jó ideje a költészet napja Magyar- országon. Talán ezért is olyan gazdag és változatos a szám versválogatá­sa: Blake és Áprily Lajos tavasz­köszöntői, Szilágyi Domokos Áprilisi mondókája, Prévert szo­morú-víg Béka-napja, végül egy gyönyörű erdélyi népköltés (Szivárvány havasán) örvendez­teti meg a versek kedvelőit. Április a tavasz és a bolondsá­gok hónapja — a Nevető iroda­lomóra különkiadásában ezért a Karinthy által magyarított „komisz kölyök” leghajmeresz­tőbb csínyeiről olvashatunk, s itt találjuk Kun Erzsébet Bolond­párbeszédét és bolondvicc- gyűjteményét is. Ehhez csatla­kozik a nevető rajzóra Kaján Tibor karikatúráival. Jack Lon­don novellája—A fedélzeten — egy körüludvarolt, szép és gaz­dag angol hölgy embertelen gőgjét leplezi le — vigyázat, a Jelenetek a darabból vegyék, megjegyezzék, nagyon sokat és nagyon igényesen kell dolgozniok. Talán ez a magyará­zata annak a megbízható színvo­nalnak is, amely a Budapesti Kamaraszínház bemutatóit jel­lemzi. Amihez nyúlnak — legyen az klasszikus színmű, musical, vagy éppen zenés bohózat —, azt igyekeznek a tőlük telhető legjob­ban, tisztességesen színpadra állí­tani. Ők soTia, semmilyen körül­mények között nem engedhetik meg maguknak a hányavetiséget, a ripacskodást, az „örüljenek, hogy lejöttünk Budapestről” szemléletű magatartást. Bárme­„hölgy” utódjai köztünk élnek! Janikovszky Éva—Réber Lász­ló Az úgy volt...-ja azt mutatja be, hogyan kezdik az egy osz­tályba járó lányok és fiúk észre­venni egymást — vajon csak a tavasz hatására? J. Domagalik lengyel író novellája is a kiska­maszok világában játszódik — egy felejthetetlen lányarcot vil­lant fel a büszkeség és megaláz­tatás dicsfényében. A Világvége az újvilágban so­rozat mostani részében a spa­nyolok menekülését festi drámai színekkel Passuth László, mene­külést a félig már térdre kény sze­nted indián fővárosból... bár „Meghalok vagy visszajövök” — hangzanak komor jóslatként Cortés szavai. Mohács Lívia „Beszélgessünk!” rovata a „ka­landról” és a „kockázatról” szó­laltatja meg a kamaszokat. Az így írtunk mi-ben és a „Mi újság, suliújság?”-ban ismét több gye­rekszerző kap publikálási lehe­tőséget. A Klubtükör-ben az ercsi kincskeresők munkájával, „múltjával” ismerkedhetünk meg. Fotó: Gyurién lyik Salgótarjánban látott előadá­suk — Koldúsopera, Egerek és emberek, A tanítónő, Kegyenc — becsületére válna akármelyik fa­vorizált úgynevezett „nagy szín­háznak” is, nem annyira a kiugró egyéni teljesítmények, hanem a korrekt összmunka alapján. Eb­ben a szellemben mutatták be a Charley nénjét is. Petrik József érdemes művész remek ötletekkel színezte a női ruhában „tetszelgő” oxfordi diák eleve kacagtató his­tóriáját. Bár csak gépzene kíséri a dalbetéteket, ez nem rontja el a fülbemászó dallamok élvezetét. Annál is kevésbé, mert technikai­lag kifejezetten jók a felvételek, átgondolt a zenei rendezés. Lele­ményes, praktikus a díszlet, szém- revalóak, ízlésesek a jelmezek. Minden a helyén volt tehát ezúttal is. A közönség hangulatát mi sem bizonyítja jobban, hogy a finálé­ban együtt énekelte a szereplőkkel az Orchideák... jól ismert strófá­ját. Elfogadva, hogy a szécsényi előadás — azaz a főpróba jó volt, akkor a József Attila Művelődési Központban meg kellett volna buknia. Nem így történt: a Char­ley nénje itt is sikert aratott. Úgy látszik, már a színházi babonában sem lehet megbízni. — csongrádi — Profizmus Országos napilapjaink egyikében egy modellügy­nökség keresett hirdetés út­ján lányokat és fiúkat „hazai és nemzetközi karrier lehető­ségével”. Az érdekesség nem ez. A csábításban szerepelt még: „Ha kedved van, ha szép vagy, érdekes vagy, ha su­gárzó az egyéniséged, egy­szóval, ha megvan benned mindaz a plusz, amely a pro­fizmushoz kell, bennünk pro­fi partnerre találsz.” Aha. Mondjuk, nem probléma, ha egy huszonéves szépnek és érdekesnek képzeli magát. Felőlem az egyénisége is su­gározhat. Na de ettől még nem lesz egyhamar profi. Vagy ki tudja...? G.É. Megmutathatja-e a lábát, ma­gára ölthet-e mélyen kivágott ruhát, felvonulhat-e testre feszülő fürdőruhában egy hithű muzul­mán leány, még abban az esetben is, ha mindezt csupán mohamedá­nokból álló férfizsűri látja? A kérdés a kairói szépségverse­nyen merült fel, s lett belőle közvé­leményt megosztó vita. Az ellen­zők legfőbb érve szerint a szépség- királynő-jelöltek megsértik az iszlám törvényeit, és ezáltal a női A Kárpótlási Hivatal és az Or­szágos Társadalombiztosítási Főigazgatóság 1991 februárjában közös közleményben tájékoztatta az egyes, személyes szabadsá­gukban korlátozottakat, misze­rint: a nyugellátások és nyugdíj- rendszerű szociális ellátások 1991. január 1-jétől történő eme­lését biztosítandó, felfüggesztik a kárpótlásként járó kifizetések számfejtését és folyósítását. Mint a közleményben olvasható: „...hogy a kétszeres feldolgozás elkerülhető legyen, a Nyugdíjfo­lyósító Igazgatóság a Kárpótlási Hivataltól továbbított hatósági bizonyítványok alapján az emelé­seket 1991. március 1-jétől folya­matosan végzi. A Nyugdíjfolyósí­tó Igazgatóság a feldolgozás üte­mének megfelelően — legkoráb­ban 1991 áprilisától — az emelt összegben folyósítja. A megelőző időszakra járó emelés egyösszeg- ben kerül kiutalásra...” Nos, mind a két szerv tartotta magát a megállapodáshoz. A kár­pótlási hivatal március 1-jétől naponta több ezres nagyságrend­ben küldi át a hatósági bizonyítvá­nyokat a Nyugdíjfolyósító Igaz­gatósághoz, és ott folyamatosan végzik azok feldolgozását, úgy, hogy az átutalások már március végétől megkezdődtek. Mindezt a városi és megyei kárpótlásra vára­kozók személyükben is érzékel­hetik. Csönget tehát a postás, és hozza az egyösszegű, elmaradt, kárpót­lási összegeket. Persze szeretnék ellenőrizni, helyes-e a számfejtés. És annak végösszege — sokaknál — legalább is szerintük, nem egyezik. E számításhoz szeretnék némi segítséget nyújtani. Számol­junk hát együtt. Van, aki az első, havi 500 forin­tos nyugdíj-kiegészítését már megkapta és most a további évek­re járó 250—250 forintokat várja. Tegyük fel az illető 3 évig volt hadifogoly, a második és harma­dik évre tehát további, havi 500 forintot vár. Az eddig eltelt három hónapra. A postás csönget, és hoz 1905 forintot. Egyszeri kiutalás­ként. Nem érti. Három hónapra sok. négyre kevés — morfondíro­zik. Pedig a számfejtés és utalás jó. Ugyanis az 1500 forint meg van emelve 27 százalékkal, va­gyis azzal a százalékkal, amivel január 1-jétől törzsnyugdíját is méltóságon ejtenek csorbát. A valláserkölcs szerint a hölgyek ugyanis csak a szülőknek, a köz­vetlen rokonságnak, a férjnek és a testvéreknek mutathatják meg a testüket. A lapokban is helyet követelő vitának az Al Azhar című lap vetett véget. Semmi jelentősé­ge nincs az ilyen versenyeknek— írta az újság vezércikkében —, és ne is hivatkozzanak arra, hogy a Miss Afrika megválasztása a tét. megemelték. A számítás tehát: további emelés havi 500 forint a január 1-jétől érvényes 20 egyné­hány százalékos emeléssel. A számítás tehát: havi emelés 500 forint x 1,27 = 635 forint. Há­rom hónapra tehát 3x635 forint, azaz 1905 forint jár. Nézzük a másik esetet. Az illető eddig még semmi kárpótlási nyugdíj-kiegészítést nem kapott, és most 13 225 forinttal csönge­tett a postás. Egyszeri átutalásként a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság­tól... Számol, nem egyezik. Pedig ez a számfejtés is helyes. 1989. augusztus 1-jétől 1990. december 31-ig, 17hónaprajárnekihavi500 forint, azaz 8500 forint. Három és fél évig (kerekítve négy évig) volt hadifogoly. Január 1-jétől a négy év után havi 500+3x250 = 1250 forint nyugdíjkiegészítésre jogo­sult tehát, amit szintén meg kell említeni az általános, 20 egyné­hány százalékkal, ami az ő eseté­ben történetesen 26 százalék. Vagyis: 1250x 1,26 = 1575 forint x 3 = 4725 forint. Ha ehhez hozzá- veszszük az előbbiekben számí­tott, első 17 hónapra járó 8500 forintot, úgy az utalt 13 255 forint helytálló. Örülnék ha példáimmal valami segítséget nyújtottam kár­pótlásuk összegének kiszámításá­hoz. Hadd jegyezzek meg még annyit, hogy a Kárpótlási Hivatal gyors ütemben, folyamatosan végzi a hatósági bizonyítványok kiállítását és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak történő átadását, ígéretük szerint április hó folya­mán mindenki meg fogja kapni az őt megillető kárpótlási nyugdíj­kiegészítését. Akinek valami ada­ta hiányzik a kérelméből (leg­többször a hadifogság idejének kezdő és záró időpontja, illetve a kérelmező nyugdíjfolyósító 9 je­gyű törzsszáma) azok a hivataltól (levélcíme: 1399 Budapest, pf.: 715.) iktatószámúk közlése mel­lett, a hiányzó adat, vagy adatok közlését kérő levelet fog kapni. A felkérésnek — az iktatószámra való hivatkozással — ügyük inté­zésének meggyorsítása érdeké­ben — a lehető leggyorsabban tegyenek eleget. Minden más sür­getés, „közbenjáró” igénybevéte­le felesleges, csak hátráltatja az ügymenetet. Dr. Gáspár János a Kárpótlási Hivatal Társadalmi Kollégiumának tagja A Koránnal ugyanis semmiféle lokálpatriotizmus nem veheti fel a versenyt a győzelem reményében. Ami az egyiptomi esélyest illeti: a 19 éves egyetemista lány legfon­tosabb koordinátáit megadták a hagyományokhoz ragaszkodó saj­tóban: angolul, franciául, spa­nyolul beszél. A testméret — ke­bel, derék, csípő—azonban tabu. .Akkor inkább retorikai verse­nyen kellene indulnia ’ — jegyez­te meg a zsűri francia tagja. A KINCSKERESŐ áprilisi száma Szépségverseny akadályokkal

Next

/
Oldalképek
Tartalom