Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-12 / 85. szám

1991. ÁPRILIS 12., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP WZFI1ZZJ 3 Ha majd felépül a házunk V. Telkek Tarjánban A sorozatunk első részében ál­talában szóltunk a telekvásárlás­ról. Most sorra vesszük a salgótar­jáni polgármesteri hivatal által kialakított családi, vagy sorházas építési területeket. Kovácsné Tóth Edit főmunka­társ tájékoztatása szerint a város déli részén három helyen alakítot­tak ki építési telkeket. A Gorkij-lakótelep családi házas része már jóformán beépült. Itt még 10 darab 800 négyzetmé­teres építési telek vár gazdára, melyek teljesen közművesítettek. Ez azt jelenti, van elektromos energia, ivóvíz, szennyvíz- és csa­padékcsatorna, aszfaltút és veze­tékes gáz. A telkek négyzetméte­renkénti ára 380 forint. Nyolcféle típustervből választhatnak az itt építeni szándékozó állampolgá­rok. Természetesen a legjobban tetsző terv is módosítható bizo­nyos mértékig. Az elmúlt évben a Sugár út, Tarján-patak környékén biztosí­tottak újabb lehetőséget a kertes házat építeni szándékozók részé­re. Ezek négyzetméterenkénti ára 800 forint. Teljesen közművesí­tettek, és különböző nagyságúak: 560, illetve 900 négyzetmétere­sek. Ezekből jelenleg még 19 tel­ket nem értékesítettek. A harmadik terület Baglyasal­ján, az Erkel úton található. Ezt sorházak építésére szánták. A vezetékes gáz kivételével a többi közmű rendelkezésre áll. A telkek is olcsóbbak, 260 forint négyzet- métere. Bizonyos kötöttségekkel jár ezek vásárlása, hiszen egy telken, sorban egymás mellett négy ház építhető, tehát ennyi tulajdonos­nak kellene egyszerre társulni. Az 1200—1600 négyzetméteres épí­tési telkekből még 8 eladatlan. Rajtuk 32 lakás épülhet. S.J. (Sorozatunk következő, befeje­ző részében az OTP által kínált lehetőségekről szólunk.) Láz és pangás A fűtési szezon vége felé csöp­pet sem csökkent a tüzelőanyagok iránti felvásárlási kedv. Sőt, akik tehették, megvásárolták a követ­kező télre való szenet és fát. Diósiné Fábián Éva, a rétsági 215. Számú TÜZÉP eladási ügyintézője azt is elmondta, ha bejött egy-egy vagonnyi szén, szinte fél óra múlva már csak hűlt helye volt. Tartottak a vásárlók az április közepére tervezett áreme­léstől, és inkább bebiztosították magukat. (Amint a hírekből bizo­nyára értesültek róla, ezúttal pár hónapos halasztásra kényszerül a tárca. S. J.) Azért szerencsére fennakadás nem volt. Minden hé­ten kaptak tele vagont. Hazai és importszénnel is szolgálhattak. Talán éppen ennek a felvásárlási láznak tudható be, hogy többet adtak el a föld mélyéből kibányá­szott fekete gyémántokból, mint tavaly ilyenkor. Tűzifájuk van bő­ven. Hasáb- és ölfaként is haza­szállíthatják vevőik. Ez tehát vég­képp nem okoz gondot. Herczeg Lászlóné telepvezető­helyettes szerint csökkent az épí­tőanyagok iránti kereslet. A lakás­hitelkamatok visszafizetése miatt alighanem elfogyott az emberek pénze. Ezen a területen pontosan fordított a helyzet, mint a tüzelő­nél. A tavalyi hasonló időszakhoz képest csökkent a forgalmuk. Most az építkezik, akinek nagyon muszáj, aki feltétlen be akarja fe­jezni korábban elkezdett építke­zését, no meg azok, akiknek futja ilyen beruházásra. A TÜZÉP-en szinte mindenféle építőanyagot fel tudnak kínálni. Van cement, mész, tégla, gerenda, fűrészáru, parketta, cserép. Ha valaki náluk befizeti a kívánt építőanyag árát, azt adott határidőre házhoz szál­lítják. A fuvarról ilyen esetben a vásárlónak kell gondoskodni. Kivétel ez alól a közkedvelt tető­cserép, melynek ára a szállítás díját is tartalmazza. (sánta) Kikelet Kányáson A napfényes tavasz, a megúj- hodó természet, a levegőből is kiérződő kikelet csábít a sza­badban bóklászásra, a vidékjá­rásra. Kányás község egyik kiskertjében figyeltünk fel a díj­birkózó termetű fiatalemberre, aki motoroskapával a földet porhanyósította. Közelebb érve, egykori riportalanyomra, ifj. Deák István bányászra is­mertem a30év körüli férfiúban. — Jó napot kívánok! Megy a munka?— szólítottam meg. —Annak mennie kell—felel­te, miközben parolára nyújtotta vaskos jobbját. — Az édesa­pámnak seg ítek—tette hozzá, s leállította a berregő masinát. —Aztán a csákánnyal, vagya motoroskapával könnyebb-e bánni?—faggattam tovább. — Mindkettőhöz erős kar kell. Mindkettővel elboldogulok. —Gondolom, a bánya mélye után jólesik a napszinten dol­gozgatni. — Süt a nap, jószagú a leve­gő, csiripelnek a madarak. Szinte felüdülök. Ámbár a szénfalnál is otthon érzem magam, hiszen már több mint tíz éve vagyok bányász. Most a nyírmedi kéregbányában dol­gozom. — Mikorra lesz itt fajront? — Csak 230 négyszögöles a terület. Most 10 óra van, délre kész vagyok. — Nem is zavarunk tovább. A viszontlátásra! — Viszlát! — így ifjú Deák Ist­ván, majd egyetlen rántással beindította a motoroskapát, s „elporzott”. (K. L.)—(Gy. P.) RÁCSON INNEN ii 1111 m i m 11 luiiJ 11 m i] I, Nem sírt ástak a temetőben Berki Tibor, H. József (fiatalko­rú) és Kása Róbert varsányi lako­sok régi ismerősei a rendőrség­nek. Legutóbb éppen március 26- án háromrendbeli betöréses lopás ügyében továbbította „aktáikat” a szécsényi kapitányság az ügyészségnek, ám úgy látszik az urakat ez mit sem zavarta. Történt ugyanis, hogy az egyébként többszörösen büntetett előéletű trió március 20-án gon­dolt egyet, s „minden mindegy” alapon útnak indult: hátha sikerül újabb csínytevéseket végrehajta­niuk. Márpedig ha egy tapasztalt tár­saság dönt valamiről, azt többnyi­re gond nélkül megoldja. Berkiék sem teketóriáztak sokáig, az éj leple alatt jól „nekiveselkedtek". Meglátogatták Szécsényben a helyi sportkör öltözőjét, ahonnan közel tízezer forint értékben lop­tak el sportfelszereléseket, s a közelben lévő természetbarátkor raktárhelyiségéből sátorhordó táskákat lovasítottak meg. Ezt követően 4 gépkocsi tetszett meg az „uraknak”, s azokból rögvest sikerült is „kioperálniuk” négy rádiós magnetofont, a hangfalak­kal együtt. A hármas, miután jól végezte dolgát hazament Varsányba, s a lopott holmik javát elrejtette, még néhányon hamarosan — szupe­rolcsón — túladott. A lopott foci­csukák közül néhányat saját láb­belinek tartották meg. Talán ez utóbbi volt bukásuk döntő oka, mert a lakossági bejelentés erről is árulkodott. Ez április 3-án történt, s az azonnali házkutatások után fény derült a trió tettére. Az ellopott dolgok közül a nyo­mozók a javát — mintegy kilenc­ven százalékát — megtalálták. Olyan „áru” is volt, melyet a bűnözők a temetőben ástak el, ám furfangjukat bevallották. A rend őrei később meglelték az orgazdá­kat is, akik a lopott holmikból vásároltak. A rendőrség mindhárom elkö­vetőt őrizetbe vette, ám az ügyész­ség nem helyezte a hármas egy tagját sem előzetes letartóztatás­ba, így szabadlábon várhatják a vizsgálat alakulását és a várha­tóan megérdemelt bírósági ítéle­tet. (-sk-) Közmunka a faluért Karancsalja. Az önkor­mányzati hivatal a közmunkára jelentkező munkanélkülieket alkalmazza közmunkára. Eb­ben szerepel az árkok tisztítása, ásása és a vízelvezető csatornák rendbetétele. A munkát megbí­zásos szerződés alapján és megállapodás útján végzik. A jövőben a polgármesteri hivatal tervezi a közkutak le­szerelését azokon a helyeken, ahol nem indokolt a használa­tuk. Kincset érő ivóvizünk Azt, hogy az adott pillanatban honnan fúj a szél, még csak-csak el tudjuk dönteni. Ha szomjúsá­gunkat oltani kívánván megnyit­juk a hálózati vízvezeték csapját, bizony találgathatunk, melyik kút, vagy forrás vizét kortyolgat­juk? Megyénk mintegy harmadát hálózzák be a kazincbarcikai. székhelyű Észak-magyarországi Regionális Vízmű fő ütőerei. A nógrádi tájon Mihálygerge és Hasznos községek határában lévő víznyerő helyekről gerincvezeté­ken juttatja el salgótarjáni üzemi­gazgatóságuk a kincset érő vizet a lakott területek határáig. Innen fogyasztásmérő órákon keresztül veszi át tőlük a szolgáltatást végző Nógrád Megyei Víz- és Csatorna­mű Vállalat. Dorcsák Gyula, az ÉRV Salgó­tarjáni Üzemigazgatóságának műszaki vezetője a hálózatot ábrázoló térkép segítségével azt is elmagyarázta, miként lehetséges két irányból is táplálni ezt a csak­nem kör alakú rendszert. A Pász­tó, Salgótarján és Szécsény váro­sokat, illetve a csővezeték mentén fekvő községeket is ellátó gerinc­vezetéket még 1967-ben kezdték építeni. Bővítése pedig folyamat­ban van. Hogy mennyire keveredhetnek a vizek, azt az is mutatja, hogy Salgótarján vízellátásának jelen­tős része (80%) erről a hálózatról történik, ugyanakkor a fennmara­dó 20 százalék a megyei vízmű kútjaiból és forrásaiból jut a rendszerbe, illetve a fogyasztók­hoz. Lépcsők E területen tapasztalható, hogy egy termék — ami esetünkben az ivóvíz — több lépcsőben jut el a fogyasztóhoz. Termelés, szolgál­tatás, fogyasztás első két lépcső­foka lényegében külön kézben van. A jórészt termelést végző Észak-magyarországi Regionális Vízmű (ÉRV) a kész, fogyasztha­tó terméket átadja a szolgáltatás­sal megbízott Nógrád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnak (NOVICSAV). Mi közvetlenül ez utóbbiaknak fizetünk, méghozzá nem is keveset. (Talán, ha egy kézben lenne e két lépcsőfok, ol­csóbban megúsznánk! S. J.) Arak Az élet eme nélkülözhetetlen kellékének köbméterét a vizet fa­kasztó ÉRV 21,20 forintért adja át a víz- és csatornamű vállalatnak. Náluk ez már 36,50 forintba kerül. Hogy mi mégis csak 27,50-et pen­getünk le érte (köbméterenként), annak az a magyarázata, hogy ezen utóbbi vállalat (NOVI­CSAV) minden általunk elhasz­nált köbméter ivóvíz után 9 forint árkiegészítést kap a költségvetés­ből. Ha maradunk a kiindulási és a végső árnál, a különbözet 15,30! Csak ez a különbség közel más- félszerese annak, amit a budapesti fogyasztók fizetnek a Fővárosi Vízműveknek (10,50 Ft/m3)! Nem megnyugtatás, csupán tényként még egy adat: a Fejér Megyei Vízművek — Székesfe­hérvár — 35,60-at kér fogyasztói­tól . Ott tehát 8,10-zel drágább ez a kincs. Persze a fővárosban még­sem élhet mindenki! Epilógus helyett A témát folytatni szeretnénk. Kíváncsiak vagyunk gondolom önökkel együtt — a szolgáltatást nyújtó vállalat képviselőjének ál­láspontjára éppúgy, mint a fo­gyasztók véleményére. Ország- gyűlési képviselőink és a minisz­térium illetékesének véleményét is kikérjük. Megkérdezzük, sze­rintük jó-e, hogy négy-, közel öt­szörös különbségek vannak az egyes vállalatok díjai között az országban? Oda megyünk majd lakni, ahol olcsóbb vizet lehet kapni? Sánta János Fenyő, burgonya, gerbera a nagyító alatt Megszaporodott a munkája a Nógrád Megyei Növény-egész­ségügyi és Talajvédelmi Állomás Somoskőújfalui határon lévő ki- rendeltsége dolgozóinak. Itt vizs­gálják az export-import kereske­delemben szereplő árukat. Ezek­ben a napokban Németországból és Lengyelországból érkeztek fenyőrönkök, illetve fűrészáruk, melyeknek útját csak azután te­szik szabaddá, ha elvégezték a szükséges agrokémiai vizsgálato­kat. Korábban Somoskőújfaluban vizsgálták a Lengyelországból hazánkba érkezett vető-, illetve étkezési burgonyát, valamint a gabonaszállítmányokat. Megsza­porodott a közúti határátkelőhe­lyen is a kirendeltség dolgozóinak munkája. Legutóbb például egy Lengyelországból Salgótarjánba tartó teherképkocsinyi gerbera vizsgálatát végezték. Rendőrkapitány Salgótarján Város Önkormány­zatának FIDESZ, MDF, SZDSZ frakciója közösen kinyilvánítja, hogy a városi rendőrkapitány posztján olyan embert szeretné­nek látni, aki a szakmai követel­ményeken kívül a rendszerváltás­ból is elemi természeteséggel fa­kadó igényeknek is megfelel. Kefetestek Nógrádszakál. A Fővárosi Kefe- és Seprőkészítő Vállalat nógrádszakáli faüzemében évente hatszáz darab különféle méretű és típusú kefe faipari részét készítik. Az üzemben ötvenen dolgoznak, és célgépekkel formálják a hosz- szú, illetve rövid nyelű autómosó kefék, a kenyérmosó, a cipő-, il­letve ruhakefék fatestét, amelye­ket elkészültük után Budapestre szállítanak, ahol a befejező mun­kálatokat vakok és csökkentlátók végzik el. Választékbővítés Vizslás. Az önkormányzat kez­deményezésére bővítik a község húsellátását. A volt hentesüzlet rendbetételével hamarosan meg­kezdik a marhahús kimérését. Alapanyagot a kazári termelőszö­vetkezetből kapnak. Kazáron már működik sikeresen hasonló kez­deményezés. Új javítóműhely Nógrádmegyer. A Petőfi Ter­melőszövetkezet a közelmúltban javítóműhelyt rendezett be, hogy megoldható legyen az erő- és munkagépek karbantartása. A műhely berendezésére, amely ki­szolgálja Nógrádmegyert és Ma- gyargécet, tizenkétmillió forintot költöttek. Zártkertek Bér. A községben 85 zártkertnek van már gazdája, a telektulajdo­nosok többsége budapesti. Maczó László, a község polgármestere április 6-ára hívta megbeszélésre valamennyiüket. A tulajdonosok elfogadták a zártkertek beépítési és szabályozási előírásait, így pél­dául azt, hogy a telken gazdasági építmény építhető, a fennmaradó területen kötelező a mezőgazda- sági művelés. Az állattartás ugyanakkor nem engedélyezett. A szabályozások a kerítés, a kút, a zárt szennyvíztároló elhelyezésé­re, a tetőszerkezét kialakítására vonatkoznak, és meghatározzák a telepítési távolságokat is. Az ön- kormányzat biztosítja a művelés­hez szükséges gépi munkát, és megszervezi a telkek csősszel való őrzését, térítés ellenében. Cigánybál Nógrádmegyer. Cigánybált rendeznek szombaton este kilenc órától hajnali négyig Nógrádme- gyeren, a művelődési házban. A zenét a Szinkron együttes szolgál­tatja. Központi fűtés Kazár. Megkezdődött a köz­ponti fűtés beszerelése az idősek klubja épületében. Az önkor­mányzat egy salgótarjáni kft.-t bízott meg ezzel a munkával, melynek költsége meghaladja a 300 ezer forintot. A szereléseket májusban fejezik be. Vállalkozók Pásztó. A vállalkozók egy cso­portja azzal a javaslattal fordult az önkormányzathoz, hogy hozza­nak létre pénzügyi alapot, mely­ből a város infrastruktuális fej­lesztését finanszíroznák. Az alap vagyonához erejükhöz mérten a vállalkozók is hozzájárulnak, hogy ezzel is segítsék Pásztó fel­virágoztatását. A javaslatról a képviselő-testület következő ülé­sén döntenek. töm >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom