Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-11 / 84. szám

1991. ÁPRILIS 11., CSÜTÖRTÖK C PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE ) Magánnyomozó iroda Szarvasgedén Képviselő, polgármester vagy orvos? „Furcsa lenne, ha önmagam főnöke lennék!” Az elmúlt év végén kezdte meg működését Szarvasgedén a Gedex Információs és Szolgáltató Iroda. A „hivatal” egy családi házban ütötte fel főhadiszállását. Itt talál­koztunk Hermán Péterrel, az iroda munkatársával, akit arról kérdez­tünk, milyen tevékenység is zajlik e mögött az elnevezés mögött? — Az Információs és Szolgál­tató Iroda alapja tulajdonképpen egy magánnyomozói ügynökség. De, mert ennek az elnevezésnek a használatát a jelenleg érvényben lévő rendelkezések tiltják, ezt a „fedőnevet” választottuk. Az, hogy egyéb ügyek elintézését is vállaljuk, csak mellékes foglala­tosságunk. — Úgy értsem ezt, hogy önök eltűnt személyek vagy kicsapongó házastársak felkutatására és meg­figyelésére is vállalkoznak? — Nem, nem ilyen jellegű a tevékenységünk. Arról van szó, hogy az emberek nagy része ma nincs tisztában a jogaival és azzal, hogy hogyan védje meg magát, hogyan intézze hivatalos ügyeit. Mi ebben szeretnénk segíteni. — Mondana egy példát? — Például vállaljuk, hogy megszerezzük valakinek a hadi­fogságban eltöltött idejéről szóló igazolásokat. — Ilyen problémával ügyvéd­hez is fordulhatok... „Az ember csak annyit ér, mint amennyit használ.” — Széchenyi Ist­ván gondolatát választotta jelszavául a TESZ (Társadalmi Egyesületek Szö­vetsége), amelynek pásztói szervezeté­vel Tari Ottó ügyvivő ismerteti meg a Pásztói Hírlap olvasóit. Veres Éva III. Béla királyra hívja fel a figyelmet, aki szerinte méltán megér­Elbírálta a pásztói rendőrkapitányi poszt betöltésére kiírt pályázatokat az az ötfős bizottság, melyben részt vett a Belügyminisztérium képviselője, a Nógrád megyei rendőrfőkapitány-he­lyettes, a megyi főügyész helyettese, a Pásztói Rendőrkapitányság állomá­nyának képviselője és a városkörnyéki önkormányzatok képviselője. Az írás­beli pályázatok áttanulmányozását és a személyes meghallgatást követően a bizottság egyhangúan úgy döntött, —Az ügyvédek a kialakult ösz- szefonódások, a pozíció­féltés miatt csak azokat az ügye­ket vállalják, amikben biztos­ra mennek. Nekünk nincs veszte­nivalónk, mi minden dologba be­lemegyünk. Magyarországo még mindig vannak olyan csoportok, amelyek úgy „beásták” magu­kat, hogy nem lehet őket másképp kimozdítani a helyükről, csak akkor, ha aprólékos munkával összegyűtjük róluk az adatokat. —Tudnak felmutatni már ered­ményeket? — Kisebb eredményeink már vannak. Az iroda létezése vissza­tartó erő lehet, a nyilvánossággal szeretnénk megakadályozni, vagy leleplezni a visszaéléseket. — Hányán dolgoznak az Infor­mációs és Szolgáltató Irodában? — Nyolcán vagyunk, az ország különböző pontjain. Jogászok, közgazdászok, számítógépes szakemberek, mindenki, aki eb­ben a munkában segítséget nyújt­hat. —Van kereslet erre a szolgálta­tásra? — Eddig 40—50 fizető ügyfe­lünk volt. Elérhető áron szolgálta­tunk, az árkalkulációnk rugalmas. A tapasztalatok azt mutatják, a jövőben sem maradunk munka nélkül. demelné, hogy róla nevezzenek el egy utcát a városban. A Föld napja jegyé­ben ír dr. Dobrovoczky István, Ültess egy fát utódaidnak címmel. Még min­dig napirenden szerepel a városi kór­ház. két cikk is foglalkozik pletykákkal és tényekkel. A sportoldalon Szklenár Istvánnal, a góllövés egykori művészé­vel beszélget Adorján László. hogy dr. Bodrogi Istvánnak szavaz bi­zalmat, akit a városkörnyéki polgárme­sterek többségének egyetértő nyilatko­zata után dr. Rafael Károly, megyei rendőrfőkapitány nevez ki Pásztó vá­ros rendőrkapitányává. Dr. Bodrogi István 1951-ben szüle­tett, rendőri szolgálatát 1973-ban kezd­te, a Pásztói Rendőrkapitányságon nyomozóként dolgozott. 1990 novem­ber elseje óta megbízott kapitányság- vezető volt. Dr. Langmayer Balázs neve az önállóság szervezésének ide­jén még úgy röpködött a levegő­ben, mint a kialakuló mátrasző- lösi önkormányzat potenciális polgármesterjelöltjéé. Úgy tűnt, komolyan kell venni ezt a kósza hírt. Ezt leginkább az iga­zolta, hogy egy pásztói(l) cso­port ellenjelölt állításán törte a fejét. Amikor a legutóbb Má- traszölösön jártunk, már azt hallottuk: Langmayer Balázs visszalépett... — Úgy gondolom, azért volt kézenfekvő, hogy ön lesz a polgár- mester, mert ön a falu egyszemé­lyes képviselete a pásztói testület­ben. — Semmi összefüggés nincs a képviselőség és a polgármester­ség között. Amikor megválasztot­tak a pásztói képviselő-testületbe, még nem is gondolkodtunk Mát- raszőlős önállóságában, akkor még fel sem vetődött, hogy mi lesz a választások után. Most, félúton az önállóság felé, már türelmetle­nek az emberek, mert mindenki úgy képzelte, ’91 januárjától már saját önkormányzatunk lesz. Ak­kor is óva intettem mindenkit, mert számítanunk kellett rá, hogy ez a folyamat időigényes lesz. — A remélt kezdet öt hónapot késett, de ezzel legalább időt nyer­tek... — így annyiból szerencsés a helyzet, hogy a választásokig hát­ralévő időt felhasználhatjuk an­nak előkészítésére, hogy pénz­ügyileg is alátámasztott önko­rmányzat működhessen Szőlő­sön. Sokan elfelejtették, hogy — például — a régi tanácsháza jelen­legi állapotában nem alkalmas hivatalnak. Ráadásul az intézmé­nyeink nem voltak önállóak — ez most már nem vonatkozik az óvo­dára és az iskolára. Fontos az or­vosi rendelő szerepe is, vagyis, hogy a városi kórházból kiváló szőlősi alapellátás milyen szak­mai kötelezettségekkel, mennyi pénzzel fog rendelkezni? A kul- túrház, a könyvtár működését még most is a pásztói anyaintéz­mények finanszírozzák — ezt is át kell venni. — Sokan panaszkodnak Szőlő­sön az orvosi ellátásra. Közben azt remélik, ez megoldódik, ha ön hazamegy. így, túl a képviselősé­gen, új összefüggést találtunk. Körzeti orvos is lenne, meg pol­gármester is? — Sokan tudják, hogy szeret­nék hazamenni körzeti orvosnak. Főállású körzeti orvosnak! Ezzel összeegyeztethetetlennek tartom a polgármesterséget. Nagyon furcsa helyzet alakulna ki, ha önmagam főnöke lennék! Úgy érzem, teljesen más az emberek­kel való kapcsolata egy orvosnak és egy polgármesternek. Míg az orvossal szemben feltétlen bizal­muk van, addig a polgármesternél összekeveredtek a hivatali és a hatósági feladatok. Az pedig, hogy a polgármester és a jegyző megbízható hatósági feladattal, a központi akaratnak a helyi akarat­tal való szembeállítását jelentheti. A hatósági intézkedés (akár az adórendszer bevezetése) leg­többször valamilyen sérelmet vált ki. Ez a polgármesterrel szemben másfajta lakossági hozzáállást eredményez. Nem lenne szeren­csés, ha együtt viselném a két funkciót, mert ha polgármester­ként esetleg valaki ellen döntök, nem várhatom el, hogy bizalom­mal forduljon hozzám, mint a körzeti orvosához. — Ez logikusan hangzik, ennek ellenére, mégis többen önt java­solják. — Ha hosszú távon akarok ott maradni, nem szabad erre vállal­koznom! Hacsak valami nagy disznóságot nem tapasztalok, ki­tartok amellett, hogy nem válla­lom... A képviselőséget el tudom fogadni. — A választásokat előkészítő bizottság felmérése szerint jócs­kán lesz választási lehetőségük a szőlősi polgároknak. Szerencsés ez? — Ez azt bizonyítja, hogy na­gyon sok, a faluért tenni akaró ember él a településen. De azért van aggályom: olyan szerencsét­len választás is összejöhet, hogy hasonló korú és érdeklődésű em­berek kerülnek a testületbe, ezál­tal nem lesz minden rétegnek képviselete. Nem jelenik meg az a sokszínűség, ami pedig létezik Mátraszőlősön! — Lehet, hogy tévedek, de én leginkább szélmalomharchoz tu­dom hasonlítani az ön <ugyanígy a hasznosi és a keresztesi képviselő) munkáját, abban a felállásban, ahol önökön kívül tizenheten Pásztó érdekeit képviselik. Hogy van ez? — Én sajátos helyzetben vol­tam, mert Pásztó elfogadta a szét­válást, talán ezért is támogatták a javaslataimat. Nem vagyok biztos benne, hogy ez akkor is így lenne, ha Mátraszőlős továbbra is Pásztó része maradt volna. Szerencsés­nek tartottam volna, ha Keresztes is részönkormányzatot hoz létre, hiszen jól elkülöníthető Pásztó, Hasznos és Keresztes érdeke! Ugyan önállóan dönthetnek, de mi értelme, ha a döntéseiknek nincs anyagi fedezete? Fejlesztésre, felújításra nincs kerete a pásztói költségvetésnek. Az pedig nyil­vánvaló, minél inkább szűkül a pásztói kassza, annál kevesebb jut a „perifériára”. Dudellai Ildikó Fotó: Gyurkó Péter O. T. Várospolitikai tájékoztató III. Béla király Pásztón? Bodrogi István Pásztó rendőrkapitánya Múlt­idéző A pásztói oskolamester háza a város egyik legrégebbi és legszebb műemléke. — Gyurkó-felv. — Bűn és bíróság között Félúton — a pásztói ügyészségen Az elkövetőknek nem bol­dogság, állapolgári jogon vi­szont örömmel konstatálhat­juk, ha az ügyészségi vádirat­ban találkozunk újra a neveik­kel. Lopás bűntette miatt kerül B. P. és társai ügye a bíróságra. B. P.-t előzőleg lopás, rongálás, gépjármű önkényes elvétele miatt, többszörös visszaeső­ként már két év hat hónapi sza­badságvesztésre ítélték. 1990 augusztusában szabadult — de úgy látszik, rosszul tűri a kinti levegőt. Társai, V. A. és L. Zs. büntetlen előéletűek. Akis csapat 1990. november 2-án éjjel hatolt be — ajtókife- szítés útján ,— az erdőtarcsai általános iskolába. Ott külön­böző tárgyakat vettek maguk­hoz, összesen 48 290 forint ér­tékben. A gyanúsítottak L. Zs. gépkocsiján érkeztek a helys­zínre, aki a kocsiban maradva „megfigyelő szolgálatot” lá­tott el. Ezt követően még ugyane­zen az éjjelen megpróbáltak behatolni az erdőtarcsai ABC- be is, itt azonban tetten érték őket. B. P.-t a helyszínen elfog­ták, V. A. gyalog, L. Zs. pedig gépkocsival menekült. A „megfigyelő” néhány kilomé­ter megtétele után megvált a járműtől, amiben az ellopott tárgyakat hiánytalanul megta­lálták, így a kár megtérült. Fél év haladék Évek óta visszatérő panasz, hogy a kistelepüléseken kevés a szórakozási lehetőség. S ezen kevés lehetőségek egyike a heti egyszeri, esetleg kétszeri filmve­títés a helyi művelődési házban, ahol ha kissé mostoha körülmé­nyek között is, mozizhatnak a falu lakosai. Nincs ez másként Szur- dokipüspökiben sem. Ám az ön- kormányzat vékony pénztárcájá­ban egyre kevesebb forint akad a vetítések finanszírozására. — A megyei moziüzemi válla­lat megváltoztatta a filmvetítések feltételeit — mondja Kovács Jó­zsef, Szurdokpüspöki polgármes­tere. — Többe kerül egy-egy elő­adás, s június elsejétől ezerhét- száz forint jogdíjat kell fizetnünk a filmek után. Az önkormányzatra hárul a személyzet, a megemelke­dett szállítási, fűtési költségek finanszírozása, a takarítók béré­nek kifizetése. A mozi alkalman­ként körülbelül háromezer forint­jába kerül a polgármesteri hivatal­nak. — Lesz tehát mozi ezután Szur­dokpüspökiben? — Az önkormányzati testület március 27-i ülésén úgy döntött, hogy harminc néző kedvéért is érdemes megtartani a vetítéseket, mert legalább addig sem a kocs­mában ülnek az emberek. Ami biztos: fél évig lesz még mozi Szurdokpüspökiben. Fáklya Károlyné, a megyei moziüzemi vállalat munkatársa sem tud semmi biztatót mondani: — Egyelőre nem beszélhetünk a kistelepülések mozijainak tö­meges felszámolásáról, sőt, több helyen igyekszünk keskeny film­ről normál filmre átállítani a vetí­téseket, így Szurdokpüspökiben is. A költségeket nem mi határoz­zuk meg, minket is terhelnek az áremelkedések. A forgalmazók például egy keskeny film kölcsön­zéséért harmincezer forintot kér­nek. A mi célunk, hogy megmarad­janak a kis mozik is, erre még a nagyobb filmszínházak bevéte­leiből is áldozunk, de az önkor­mányzatoknak kell eldönteniük, képesek-e megfizetni az előadá­sokat. — Ozsvárt — LUZFU-EJ 5 Pásztó és környéke Vagyon­megosztás Végleges döntéssé vált a koráb­bi elvi állásfoglalás. Az egykori társközségek — Erdőkürt, Erdő- tarcsa és Kálló — polgármesterei megegyeztek a vagyonmegosz­tásban. Azok az ingatlanok, ame­lyek eddig az adott községek terü­letén (és tulajdonában) voltak, az új önkormányzatok vagyonát ké­pezik, ingóságaikkal együtt. Ki­vételt jelent a volt tanácsháza be­rendezése (Kállón), ezeket lakos­sági arányban osztották szét. Vállalkozó posta Csécse. Nincsenek könnyű helyzetben a helyi postahivatal dolgozói. Ettől az évtől ugyanis nemcsak pénz ki- és befizetéseket intéznek, bélyeget, borítékot, új­ságot árulnak, hanem vetőmagok és híradás-technikai berendezé­sekkel is kereskednek, a központ utasítására. Mivel a postai alkal­mazottak nem járatosak ezen a területen, így némi nehézséget jelent részletes felvilágosítást adni az érdeklődőknek. Könyvnapok A Pásztói Városi Művelődési Központban kedvezményes áron juthatnak a könyvbarátok az 1990—91-es év könyvújdonsá­gaihoz. A választékban gyermek­könyveket is találnak a szülők. A vásár április 11-től 16-ig tart, naponta 9-től 17 óráig. „Leszerelés” Kállón Közutakat vizsgálta felül egy, a helyhatóság által kinevezett ide­iglenes bizottság. Előzőleg már összeállították azt a listát, amely­ből tudható, mely lakásokba ve­zették már be a vizet. Ettől tették függővé, melyek azok az utcák, ahol a közkutak meghagyása szükséges, illetve, ahol praktiku­sabb a leszerelés. Kállón 59 köz­kút üzemel, ebből csak 33 marad­na meg a bizottság javaslata sze­rint. Az önkormányzat várja az ezzel kapcsolatos lakossági észre­vételeket, döntésre majd a követ­kező testületi ülésen kerül sor. Épület­felújítások Szurdokpüspöki. A települé­sen megkezdték a szolgálati jegy­zőlakás és a könyvtár épületének felújítását. Amennyiben a munká­latok megfelelő ütemben halad­nak, májusban befejeződnek a rekonstrukciók és a könyvtár, a jelenlegi, ideiglenes „raktárból” végleges helyére költözhet. Testületi ülések rendje Jobbágyi. Az önkormányzat úgy határozott, hogy minden hó­nap utolsó csütörtökén, 14 órától tartja üléseit. Az ülések nyilváno­sak, s arra a településen működő pártok és a napirenden szereplő intézmények külön meghívót kapnak. < ♦

Next

/
Oldalképek
Tartalom