Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-30 / 100. szám
6 iN-L-rJ-H! TÖRTÉNELEM ÉS EMLÉKEZÉS 1991. ÁPRILIS 30., KEDD Május elseje a történelemben VÁLSÁGBAN SZÜLETETT nosabb alapvető gondolatok mentén kristályosodtak ki. A májusi politikai törekvések tartós alappillérévé vált a humanista célkitűzések megvalósítása, a bérek, a foglalkoztatás szociálpolitikai szempontú érvényesítése, a különböző szakmák egymás iránt megmutatkozó szolidaritása, és nem utolsósorban a nemzetközi összehangoló- dás a célok elérése érdekében. Az alapelvek —, noha sokszor rakódtak rá oda nem illő, sematikus vonások — megtisztulva ma is érvényesek. Élő formák A május elsejei ünnep konfl ik- tusok közt született. Első megjelenési formája a sztrájk volt. A felvonulás — még a korai, az amerikai viszonyok között született. Nem öncéllal szerveződött, hanem a munkások azért vonultak fel az üzemük elé, hogy sztrájkoló társaikat az" un. sztrájktörőktől, és a hatósági támadástól is megvédjék. A francia és az angol munkásmozgalom a politikai nagygyűlést hagyományozta ránk, amely legtöbbször a szabad ég alatt szerveződött. Leginkább a terembérleti díj hiánya miatt, később pedig a megjelent tömeg miatt is így kellett eljárni. Az osztrák — elsősorban a bécsi — ban az ideérkező—az osztrák— magyar monarchia más vidékeiről, vagy azon túlról — „idegenajkú" munkások hozták magukkal e szándékot. A szakszervezeti mozgalom, a szociáldemokrácia elveinek terjedésével elsősorban azokon a településeken vált hagyománnyá, ahol az iparos egyletek, egyesületek, szervezetek stabilizálni tudták létüket. Nagyorosziban az építők már a századfordulótól bállal, zenével is ünnepelték e napot. A balassagyarmati, a szé-csényi iparosok hasonlóan jártak el. A salgótarjáni iparvidék nagyüzemi és magániparos munkásai is kifejezték szolidaritásukat ez alkalommal is. A munkásotthonok, a kuglizók, és nem utolsósorban a szabad természet biztosították az ünnep színhelyeit. Az akkor megtalált szabadtér — a nyírjesi tavak, a szécsényi liget, a Tatárárok jó levegője sokakat boldogított. A kazári erdők tisztásai gyermekek és felnőttek számára biztosította a szórakozást, és az igény szerinti politizálás lehetőségét. Az évtizedek alatt kialakult szokások még nem felejtődtek el. Ott, ahol megkoptak, a szükséglet és a lehetőség szerint érdemes őket felfrissíteni. Május elseje ünnepe, a köré rendeződött igazi érték nemcsak múltunk egy kis darabja, hanem a ma emberének is élmény. dr. Horváth István Reprodukció: Buda László Május 1-e ünnepének kultusza nem távolra, csupán száz esztendővel ezelőtti időszakra nyúlik vissza. Az ünnep megszületésében az 1880-tól megélénkült észak-amerikai munkásmozgalom játszott döntő sztrájkokban jelentkező harca jellemezte a munkások és a munkáltatók konfliktusát. A korszak legtragikusabb eseménye 1886. május elsején és harmadikén Chicagóban történt, amikor a hatóság és a tüntetők összecsapzeti formák kezdetleges, vagy már jól működőén léteztek, hatni tuótak. Az európai országok — Franciaország, Belgium, Németország — radikális liberalizmusra hajló polgári szervezetei, az Amerikai Munkásszövetség, a különböző felfogású szakszervezetek, marxista csoportok a követelésekben lényegében egyetértettek. A szervezetek sokszínűsége azonban gyakran, különösen a kritikus esetek során, akadályozta az elért eredmények tartósságát. Az európai szervezeti mozgalom, a hozzá szorosan kapcsolódó szociáldemokrácia, a XIX. század végétől a gondok ellenére is képviselni tudta a munkásérdeket. Nem véletlenül fogalmazott a francia Charles Gide a burzsoázia számára így 1880. május közepén: „...a szocializmus nem lebecsülendő tényező többé, amit figyelmen kívül lehetne hagyni. Vegyük tudomásul, mi burzsoák, hogy a XIX. század legnagyobb forradalma játszódik le nélkülünk és ellenünk, ha továbbra is süketek maradunk az igazságfelhívásaival szemben”. Az angliai hangulatot és helyzetet leginkább Harry Queich, szociáldemokrata munkásvezető beszédéből vett idézettel illusztrálhatjuk. Megállapította: „Ha a nyolcórás munkanap összeomlást jelent, akkor ez bekövetkeFelvonulók 1984-ben Az 1890. május 1-re készült plakát. zik, akár önkéntesen, akár kötelező erővel vezették is be.” Tekintettel arra a tényre, hogy a követelések a polgári radikálisoktól a szociáldemokratákig terjedően átjárták a politika szféráját, a szándékok is a legáltalámunkások azzal, hogy első alkalommal, 1890-ben a Práterben rendezték a májusi tiltakozásukat, új irányt nyitottak, új szokást terjesztettek el. A majális — a hangulatos, esetleg családias együttlét és a politizálás összeNógrádi május elsejék Viszonylag korán, már az első évben, vagyis 1890-ben tudunk nógrádi munkások májusi sztrájkköveteléseiről. ElsősorÜnneplők ezrei Salgótarjánban (1984.) kapcsolása — a munkásmozgalom korai időszakában keletkezett. Nyugat-Európában ma is élő hagyomány, remélhetőleg a sok formalizmustól szabaduló, Kelét-Európa, ott ahol a tribün előtti felvonulás célként jelent meg eddig, is újra ápolja a tradíciót. szerepet. A Munka Lovagjai nevű társaság széles bázisra épülő, országos szervezetté változott ekkorra az USA-ban. Hatásuk növekedésében az 1873- tól elhúzódó gazdasági válság okozta elégedetlenség volt a meghatározó tényező. Emlékeznünk kell arra, hogy a XIX. századot a második ipari forradalom időszakának is nevezzük. A nyomában létrejött modem, a szabadversenyes, kapitalizmus jellegzetességeit felmutató nagyipar, a haszon megszerzésében nem mutatott önmérsékletet. E kapzsi tulajdonsága gyakran a munkaidő megnövelésében— napi 14—16 óra — az alkalmazott munkaerő életkorában — 14 éves korhatár be nem tartása—is megmutatkozott. 1866-tólkezdődött meg a harc a nyolcórás munkaidőért. Fel- elevenedett Robert Owen jellegzetes tétele, miszerint: „Ha a társadalom minden tagja elvégzi kötelességét, akkor nyolc órának elégnek kell lennie” a termelési feladatok teljesítésére. Az európai és az amerikai munkásmozgalom vezetői, szervezeteinek tagjainak küzdelme. tak, és több tüntető munkás és rendőr is meghalt. A véres eseményeknek nagy visszhangja volt. Ezt követően egyre erőteljesebben jelent meg az az igény, hogy: „Nagy nemzetközi tüntetést kell szervezni egy időpontban oly módon, hogy a munkások egy meghatározott napon egyidejűleg valamennyi országban minden nagyvárosban terjesszék a képviseleti szervek elé azt a követelést, hogy törvényesen csökkentsék a napi munkaidőt nyolc órára.” A Nemzetközi Munkásszövetség úgy határozott, hogy ez a nap 1890. május elseje legyen. A megnevezett napra az egész világon, ahol a munkások szervezetei már működtek, megkezdődött a készülődés. Ettől az időtől fogva még hosszú harcok után, a kisajátítók, a ködösítők ellenére, ez a nap lett a munka nemzetközi ünnepe. A szervezők és szándékaik Májusi követelések ott jelentek meg intenzívebben, ahol a munkások érdekeit védő szerveRadnóti Miklós: MAJÁLIS A hangraforgó zeng a fú között, s hördül liheg, akár egy üldözött, de üldözők helyett a lányok kerítik, mint tüzes virágok. Egy lányka térdre hull, lemezt cserél, a háta barna, lába még fehér, a rossz zenén kis lelke fellebeg s oly szürke, mint ott fönt a fellegek. Fiúk guggolnak és parázslónak, az ajkukon ügyetlen szép szavak, duzzasztja testük sok kicsiny siker s nyugodtan ölnek, majd ha ölni kell. V Lehetnének talán még emberek, hisz megvan bennük is, csak szendereg s emberséghez méltó értelem. Mondjátok hát, hogy nem reménytelen. 1944. május 10. József Attila: MUNKÁS Tedd le kissé a szerszámokat, engedd szabadon szívedet acélhomlokú barátaival, sok mindent akarok elmondani elfeledett testvéreidről, akik a vén fák gyökereit betakarják. hová melegen búnak a kígyók, isznak a csillagok szelíd tejéből, aztán szép halk énekbe fognak. árnyékképük is kicsúszik a félős gyerekek ' álmaiból— sápadtak azok és meghalnak, mire az ég tehene megérkezik bő, meleg ajándékkal. És elhoztam én a madarat is, hisz te akartad, egyszerűen akarok Szólni, hisz te akartad, mindent, amit megérintettem, odaadok a kezeidbe. mindent elmondok, amit előtted elhallgattak. Élőkép az 1950-es évek elejéről, a salgótarjáni felvonulásról.
