Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-23 / 94. szám
1991. ÁPRILIS 23., KEDD MEGYEI KÖRKÉP nt-vnmi 3 Felújították a kápolnát Cserhátszentiván. A közelmúltban újították fel a temető mellett lévő kápolnát, s a tervek között szerepel az oltár kialakítása. Új harangot öntöttek, ami hamarosan a helyére kerül a kápolnában. fotó: Gyurién T. VASÁRNAP: Kilencszáz mínusz sportújságból Vasárnap délelőtt már nem le hetett kapni sportújságot a városban — panaszolta szerkesztőségünkben Mátrai Zoltán, Salgótarján, Pécskő út 4. szám alatti lakos. Manyasz Róbert pedig azért emelt szót, hogy ugyanezt a lapot, aminek 25 éve előfizetője, hétfőn nem kézbesítették ki neki. Szóvá is tették ezt a főposta hivatalában, sőt a panaszkönyvet is kérték, azonban nem kapták meg. S amikor kifogásaikat a vezetőkkel is közölni akarták, azzal fogadták őket, hogy nem lehet bemenni! A panasz szó említésére Blázi- né Sziklai Katalin, hivatalvezetőhelyettes felsóhajt: — Sejtettem, hogy így lesz, már ami a Nemzeti Sport hiányzó példányait illeti. Ugyanis, mintegy 1200 darabnak kellett volna érkezni vasárnap, ehelyett azonban száz, plusz a kétszáznál valamivel több előfizetői példány jött meg. Sajnos csak találgatni tudom, hogy miért? Lévén azonban itt a hét végén egy nagy sportesemény, a rali, úgy gondoltuk, az előfizetői példányokat is ki kell vinni vasárnap a standokra, ahogy az meg is történt. A szükséges intézkedéseket megtették, az előfizetők ma megkapják a hétfői újságot is. Arra, hogy a fent nevezettek miért nem írhattak be a panaszkönyvbe, a hivatalvezető helyettese annyit mondott: — Vasárnap valóban nem férhettek hozzá, de másnap nem jól tették, hogy nem adták oda. Egyébként az egyes ablaknál lehet kérni. Hogy az épületbe újabban nem lehet feljönni, ez egyszerű vagyonvédelmi intézkedés. —mihalik— EGY VÁLLALKOZÓ KUDARCAI Szentkút. Peches ember Lengyel István. Bármilyen vállalkozásba fog, mindenbe belebukik. Hovatovább végérvényesen lakatot tehet szentkúti tanyájának a kapujára, mert képtelen belőle megélni. Bevétele alig van, ám annál több az adóssága. — Nyolc évvel ezelőtt kezdődött a vesszőfutásom — mesélte. — Korábban géplakatosként és autószerelőként kerestem a kenyeremet, de világéletemben a magam ura akartam lenni. Belevágtam a kereskedésbe, zöldséges lettem. Aztán átváltottam a cukrászatra. Később gazdálkodásra adtam a fejemet. A másfél hektáros területen lévő tanyán többféle jószág tartásával próbálkozott. Volt időszak, amikor 150 anyasertés és malac röfögött-visongott az ólakban. Libából 5 ezernél, csibéből 30 ezernél alább nem adta. Tojótyúkjainak a száma meghaladta a kétszázat. Kék- és ezüstrókákból egyidőben negyven nagy és kicsi lapult a ketrecekben. Ma már mindezekből alig van valamije... — Felment a táp ára, ráfizetésessé vált a sertés- és a baromfitartás. Az idén például egy 100 kilogrammos sertésen ezer forint veszteségem keletkezett. A liba esetében a pénzemnél vagyok: nem nyertem, de nem is vesztettem. A rókákkal azért vált gazdaságtalanná foglalkozni, mert a lengyel turisták olcsón adják a kikészített szőrmét, ezáltal leszorították az árakat. Lengyel Istvánnak álmatlan éjszakákat okoz a nem kevés adóssága. A felvett 250 ezer forint mezőgazdasági hitelből még 100 ezerrel tartozik, azt év végéig vissza kell fizetnie. A rokonainak 170 ezer forinttal „sáros”. Kérdés, miből tudja törleszteni az ő helyzetében tetemes summát? — Eladom a még meglévő sertéseket, tyúkokat, csirkéket. Ez azonban még kevés az üdvösséghez. Egyelőre fogalmam nincs, mit csinálok. Végső elkeseredésemben felmegyek a Parlament elé tüntetni. Mert én nem tehetek róla, hogy nem kell a sertés és a baromfi. Tudom, hozzám hasonlóan sokan belebuktak a gazdasági változásokba. Az én sorsom csak csepp a tengerben... A 45 éves férfi elmondta: munkanélküli-segélyért folyamodott, de elutasították. Kérelmet írt a társadalombiztosítási igazgatósághoz, mérsékeljék a tb.-járulékát, mire azt a választ kapta: nem áll módjukban segíteni. Egzisztenciahitelt kért a Népjóléti Minisztériumtól, azt írták vissza, hogy alkalomadtán majd értesítik. Egy szó, mint száz: szomorú helyzetében senki nem dob felé mentőövet! Lengyel István azonban nem olyan ember, aki könnyen meghátrál, akit sanyarú sorsában elhagynak az álmai. Két tervet is dédelget magában. Egyházi támogatással szeretetház létrehozását fontolgatja, ehhez átalakíthatok volnának a tanya épületei. Olyan otthont kívánna teremteni az egyedülálló, idős embereknek, melynek ő volna a gondnoka. Felötlött benne az is, hogy társulhatna tőkeerős nyugati partnerrel, s létesíthetnének üdülőt. Szentkút egyébként is keresett hely, a búcsújárók vendégserege fordul meg a szép fekvésű, picinyke községben. Ilyen gondolatokat forgat a fejében az a vállalkozó, aki úgy véli, hadilábon áll a szerencsével, s akit ekképpen sorozatos kudarcok értek. Vagy nem csupán Fortuna istenasszony kegye hiányzik az üzleti sikereihez? Kolaj László Ipolytarnóc határában megkezdték a cukorrépa vetését. A litkei Ipoly Termelőszövetkezet hatvanhektáros termőföldjén Liszkóczi Elemér erőgépével három napalatt veti el a magvakat.-RTRÁCSON INNEN RÁCSON TÚL Video a rendelőből — Pénz a táskából A Pásztói Városi Bíróság nyilvános tárgyalásokon hozta az alábbi ítéleteket. Pikács József és Pikács Lajos káliói lakosok bűnösek lopás bűntettében, mint társtettesek. Pikács Józsefet a bíróság nyolc hónapi börtönbüntetésre, és a közügyektől való háromévi eltiltásra; Pikács Lajost, mint különös visszaesőt tíz hónapi börtönbüntetésre, és szintén háromévi közügyektől való eltiltásra ítélte. Elkövetőink már rutinosak a bíróságon. Pikács Józsefet 1987- ben a Balassagyarmati Városi Bíróság súlyos testi sértés és lopás bűntette miatt kilenc hónapi fogházbüntetésre ítélte. Ez év januárjában a Pásztói Városi Bíróságtól többrendbeli bűntett és vétség miatt egyévi és négy hónapi, négyévi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést kapott. Társa a Gödöllői Városi Bíróságot járta meg, ahol összbüntetésül egyévi és 11 hónapi börtönbüntetéssel „jutalmazták”, de e büntetésből közkegyelem címén feltételesen szabadult. A vádlottak 1990. november 6- án a késő éjszakai órákban erőszakkal felfeszítették a kállói orvosi rendelő ajtaját. A cselekmény elkövetését már az esti órákban elhatározták, magukhoz vettek egy vasrudat és egy vasfűrészt. Közösen feszítették ki az ajtót, majd a rendelő előteréből elvittek egy 35 ezer forint értékű videokészüléket. Ezt másnap Budapesten próbálták értékesíteni, de eközben a rendőrök tetten érték őket. A kár lefoglalással megtérült. A vádlottak az elkövetést beismerték, védekezésükben a kényszerűségre hivatkoztak, mert mindketten munkanélküliek, megélhetési forrásuk nincs. * Bangó Tibor pásztói lakos (ideiglenes lakása Salgótarjánban van) bűnös lopás bűntettének kísérletében. Ezért a bíróság hat hónapi börtönbüntetésre, és kétévi közügyektől való eltiltásra ítélte. Bangó sem érintetlen, az Egri Városi Bíróságtól halmazati büntetésül öt hónapi, egyévi próbaidőre felfüggesztett fogház- büntetést kapott. A vádlott ez év március 6-án a reggeli órákban a pásztói lengyelpiacon zsebtolvajlás útján próbált meg pénzt szerezni. A piac zsúfoltságát kihasználva kinyitotta a B. J. sziráki lakos vállán lévő női táskát — melyben 9450 forint készpénz és egy 40 ezer forintos, bemutatóra szóló takarékbetétkönyv volt —, és abba belenyúlt. Szerencsére, mozdulatát észrevette a táska tulajdonosa, és a piacon szolgálatot teljesítő rendőr. Jóleső érzéssel nyugtázzuk a folytatást, mert legutóbb még rendőrségi rovatunkban találkoztunk zsebtolvajunkkal. A magán-húsárusítás veszélyei Dr. Szőke Pál az előírásokról és a követelményekről Egyre gyakrabban hallani, hogy magánszemélyek is árulnak húst. Ennek megvan a veszélye. Ha ugyanis nem megfelelően kezelik, illetve tárolják a húst, könnyen okozhat bajt. A Nógrád Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Állomás vezetője, dr. Szőke Pál hangsúlyozta: csak az egészséges állatból szakszerűen, higiénikusan „kitermelt”, állatorvos által megvizsgált hús a jó és árusítható. Rendelkezések írják elő, hogy a közfogyasztás céljából levágott állatokat minden esetben állatorvosnak kell megvizsgálnia. Ez jelenti a garanciát. A fogyasztható húst a vizsgáló állatorvos kör alakú, a levágás helyét feltüntető, dátummal ellátott bélyegzővel teszi hivatalossá. Az eladásra szánt húst lehűtött állapotban, megfelelő járművel lehet szállítani, és ha az állatorvos megfelelőnek találja a szállítás körülményeit, akkor hússzállítási igazolványt ad. Alapvető tudnivaló, hogy húst csak hatóságilag engedélyezett helyen lehet árusítani. Tilos árulni „házaló”árusítással, vagy alkalmi piacokon. A rendeletek előírják, hogy gépkocsiról közvetlenül nyers húst értékesíteni csak speciális járművekről szabad. Nógrád megyében az állattartó gazdák bérvágással levágathatják állataikat az engedéllyel működő vágóhidakon, így Balassagyarmaton, Salgótarjánban, valamint a kényszervágóhidakon, amelyek Salgótarjánban, Pásztón, Szé- csényben és Rétságon találhatók. A kistermelők a húst értékesíthetik oly módon is, hogy működési engedéllyel rendelkező vállalkozók segítségét veszik igénybe, akik az előírt szabályokat minden esetben megtartják. Virágüzletet nyitnak Bátonyterenye. Az Ádám Zsigmond Nevelőotthon a TIT megyei szervezetével karöltve virágüzletet nyit Salgótarjánban, a TIT székházában. A nevelőotthon saját kertészetének növényeit, virágkötészeti termékeit és a házi készítésű szőtteseket árusítja. A nyitás anyák napján várható. Emlékfák a temetőkertben Sóshartyán. Hétfőn a sóshar- tyáni temetőkertben épülő I.—II. világháborús emlékműnél díszfákat ültetnek a TESZ helyi kertbarát körének tagjai. Ezután a Társadalmi Egyesülések Szövetségének szervezete és a polgármesteri hivatal által szervezett községi nagytakarítási munkálatokban vesznek részt a sóshartyániak. Sikeres pályázók Kisterenye. A helyi 3. számú általános iskola rendszeresen részt vesz a Közoktatás-fejlesztési Alap pályázatán. így kaptak meghívást a Szekszárdon nemrégiben lezajlott pályázati nyertesek összejövetelére, ahol többek közt szó volt az új oktatási törvénytervezetről és a pályázatok díjazásának feltételeiről. Fogadónap Salgótarján. Dr. Oravecz Péter jegyző ma 8-tól 12 óráig, valamint 14-től 16 óráig a városházán tart fogadónapot. Négymilliós tartalék Magyarnándor. Az erőteljesen csökkenő vásárlóerő ellenére tavaly a jó üzletpolitika, a sikeresen lebonyolított különböző akciók, a választékosabb árukínálat, az igényesebb, kulturáltabb kiszolgálás 6,2 millió nyereséghez juttatta a Galgamenti Áfészt. Ebből nyereségadó címén negyven százalékot elvett az állam. Az erőteljesen megcsapolt összegből jutott arra, hogy a Kölcsönös Fejlesztési Alapnál jelentkező tartozásuk esedékes részét az egymillió forintot befizessék. Mivel a jelen és a jövő még bizonytalanabb, mint eddig volt, azért az esetleges váratlan meglepetések kivédésére, az ebből adódó nehézségek áthidalására, meglévő tartalékalapjukat másfél millióval kiegészítették. Ezzel együtt a szövetkezet tartalékalapján négymillió forint található. Szociális étkeztetés Mátramindszent. A képviselő-testület jövedelemarányosan állapította meg a szociális étkeztetés új árait, hat kategóriában. A legkevesebbe, 10 forint 50 fillérbe kerül az ebéd annak az egyedülállónak, akinek a havi bevétele nem éri el a 6 ezer forintot, s annak a családosnak, ahol az egy főre jutó havi kereset, vagy nyugdíj 5 ezer forint alatt marad. A legtöbbet, 42 forintot fizet az ebédért az az egyedülálló, akinek a havi pénze meghaladja a 9 ezer forintot, s az a családos, ahol a havi átlagjövedelem több mint 8 ezer forint.
