Új Nógrád, 1991. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1991-04-15 / 87. szám

1991. ÁPRILIS 15., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP Ötletek Kár pataijáról Erősen karcsúsodik az ötvözetgyár... A minap jártam a salgó­tarjáni piacon és nagyon érdekes „szerkentyűre” ta­láltam. Legalábbis nekünk nőknek kapóra jött. Itt a jó idő, többet járunk nejlon- harisnyában, örülünk, ha megszabadulunk nehéz gön­ceinktől. De sajnos, olyan lábravalót még nem gyártot­tak, ami föl ne szaladna előbb, vagy utóbb. Két kárpátaljai árust nagy tömeg vett körül és nézték, amint elbűvölő gyor­sasággal szedi föl a szemet A szomszédasszonyom azt mondta, ne itt mellette, ha­nem a város szélén építsek gyára. Megfogadtam a ta­nácsát, — mondta Tresó An­tal szécsényi vállalkozó. Szécsény északi részén, a kábelüzem mellett, ahol ta­valy ilyenkor még mocsa­ras, bozótos terület volt, most egy kisebb üzem kör­vonalai bontakoznak ki. A hatalmas, ötszáz négyzet- méter alapterületű szerelő- csarnokban már dolgoznak a munkások, épül az iroda és szociális részleg. Készül­nek a raktárhelyiségek. Ren­dezik a terepet. — Jövőre lesz húsz éve. hogy belevágtam a vállalko­zásba. Kezdetben egyedül dolgoztam, később alkalma­zottakat is foglalkoztattam Bárhogy is aíá&úlT az" üz­let. számomra egv dolog a fontos, a minőség és a ha­táridő. — Ilyen egyszerű ez? — A képlet igen. A gya­korlati alkalmazása már nem olyan könnvű. — Hallottam, hogy évek óta külföldi megrendelői is vannak. . . — Igen. Szállítottam Bul­gáriába. Lengvelországba. Szovjetunióba. Csehszlová­kiába, Az utóbbi években egyre több megrendelést ka­pok. Most az Opel cégnek (Folytatás az 1. oldalról) Vállalaton belül a TEFU­(teheríuvarozás) részleget már ennek előtte elkülöní­tették. Tiszta profilú profit centert alakítottak ki. Most ezt átveszi a szállítmányozó kft. Átlép, vagy kilép? Horváth József igazgató még a beszélgetésünk elején hangsúlyozta, a számottevő változást attól reméli, hogy a TEFU-gépkocsivezetők bér­munkásból vállalkozókká válnak. Haszonbérleti for­mában fogják üzemeltetni a gépjárműveket. Vállalkozói igazolvánnyal a zsebükben fuvaroznak majd a sofőrök, de a teherautó állami tulaj- •dón marad. Ezek után meg­szűnik a pilóták költségérzé- ketlensége. Minden érintett dolgozóval beszélt az a mű­szaki. gazdasági szakembe­rekből álló vállalati bizott­ság, amely a haszonbérleti szerződés megkötésére ala­kult. A másik — létszám­átcsoportosításra alakított — bizottság magáról’ az ember­ről igyekszik gondoskodni. A haszonbérletre nem vállalko­zó dolgozók egészségügyi, gazdasági, szociális helyzeté­nek mérlegelésével a válla­lat törekszik részmunkaidős foglalkoztatás, nyugdíjas foglalkoztatás kiváltásával a a fölszaladt harisnyán. Még mindig jobb harisnyát fel­szedni, mint újat vásárol­ni! Ilyen árak mellett ment­sük a menthetőt! Javítások­ra, foltozásokra, stoppolá- sokra manapság újra nagy szükség van, csak erre a célra nehéz (hazai) szakem­bereket találni. Ha más nincs, éljünk a forintos kár­pátaljai ötlet megvalósításá­val. Erre még futja. Telek Erzsébet gyártunk konténerelemeket. — A minőséget csak meg­felelő szakemberekkel le­het elérni. — Ez így igaz. A felvétel­nél egyedüli kitétel a ma­gas fokú szakmai rétermett- ség. Hozzáteszem, hogy eze­ket az embereket anyagilag is meg kell becsülni. Nálam a nettó jövedelem 16—17 ezer forint, de van aki húsz­ezer fölött keres. — Egy vállalkozó életében vannak könnyebb és nehe­zebb periódusok. — Bármilyen furcsának is tűnik, tavaly voltam a hul­lámvölgyben. Hozzáfogtam az új telep kialakításához. Szá­mítottam a munkahelyte­remtő vállalkozói hitelre Megígértél? — nem kaptám meg! Ezért lassabban jnent a beruházás, á termelést át­menetileg szüneteltetni kel­lett. ..Elúszott” a finnekkel egv 46 millió forintos üzle­tem, Ügy tűnt. hogy embe­reket kell elküldeném. Vé­gül is magasabb százalékú hitelt vettem fel. ígv 13 em­ber számára folyamatos a kereseti lehetőség. — Ha az üzem teljesen elkészül, hány ember dolgoz­hat itt? — Szeretném a létszámot harmincra felemelni. létszámleépítésből adódó fe­szültségek enyhítésére. Az igazgató valamennyi terüle­ten munkásgyűlésen tájékoz­tatta a dolgozókat a válla­lat helyzetéről és a szüksé­ges válságkezelő intézkedé­sekről. A tét' ugyanis nem kevés. Ezen a bizonyos na­pon (április 15.) már csak két lehetőség közül választ­hat, aki eddig nem döntött. Kiveszi az általa eddig hasz­nált teherautót haszonbér­be, vagy megszűnik a mun­kaviszonya. Beszélgetésünk időpontjáig a sofőrök 30 százaléka kötött szerződést régi cégével. A balassagyar­mati részlegnél pénteken és ma (április 15.) kezdődnek az egvezkedő beszélgetések, összesen 337 forgalmi utazó érintett az ügyben a válla­latnál. Zömében tehergép­kocsi-vezetők, néhány szál­lítómunkás és rakodógép­kezelő áll új helyzet előtt. A megmaradt teherautók sorsa — Természetesen előnyt élveznek a saját teherautó­sofőrök, nekik bizonyos ked­vezményeket adunk, mondja (Folytatás az 1. oldalról) a korábban megszerzett nyu­gati piacainkat is elvesztet­tük. Mivel belföldön erő­teljesen visszaesett az acél- termelés, ezért termékeink iránt az igények itt is jelen­tősen csökkentek. Tetézi gondjainkat, hogy együttmű­ködési lehetőségeink a KGST-piacokon is szűkül­tek. Versenyképességünket rontotta a hazai energiaárak sorozatos és ugrásszerű eme­lése. Végül a hirtelen ránk szabadított liberalizáció már működik. — A piac igényeinek je­lentős csökkenéséből adódó kényszer milyen intézkedé­sekhez vezetett? — A múlt év utolsó ne­gyedévének elején hozzá- kezdtünk a termelés vissza­fogásához. Akkor még min­denki konjunktúrát-élén- külést jósolt a világpiacon. Ez azonban nem következett be! Az év végéig 30—40 százalékkal mérsékeltük ter­mékeink gyártását. Ezzel egy időben drasztikusan csökkentettük a költségeket. Sajnos, az előző év utolsó negyedében elindult igen kedvezőtlen folyamat az új esztendő első hónapjaiban tovább terjedt. Ismét 20—30 százalékkal kellett csöfcken- tenünk a termelést, ami meg­követelte a gyár további karcsúsítását. Ennek megfe­lelően 20—30 százalékkal kí­vánjuk mérsékelni a meg­levő létszámot. Ugyanakkor továbbra is bízunk abban, hogy a kor­mány felfigyel erre a szak­ágazatra. nem hagyja, hogy A pásztói önkormányzat fokozott figyelmet fordít a városban élő cigány kisebb­ség problémáinak megoldá­sára. Az egyre nehezebbé váló életkörülmények, a nö­vekvő munkanélküliség ezt a réteget az átlagosnál is jobban sújtja, így több se­gítségre van szükségük. A segítségnyújtás egyik Horváth József igazgató. A megmaradt járműveket nyil­vánosan meghirdetjük, ezek­re lehet majd pályázni, ki­fejezetten üzleti alapon. Bi­zonyos kauciót is le kell ten­ni az asztalra. Ha ez az új struktúra eredményesnek bizonyul, akkor a tömegáru- és a nem­zetközi fuvarozási területen is alkalmazni kívánják, de az is előfordulhat, ott más formát választanak. Ez a lé­pés még várat magára. A vállalat vezetése az eszkö­zök hatvan százalékának ki- adhatóságát reméli. Ami ezek után is megmarad, azt szétbontják. Egy részét sa­ját karbantartó részlegükben használják majd fel, a többit alkatrészként értékesítik. Ami a döntés mögött van A Nógrád Volán igazgató- tanácsa mérlegre tette az eredményeit. Nos, a kép saj­nos nem kedvező. Ezért is volt nehéz és fájdalmas az április tizenötödikével beve­zetésre kerülő sebészi be­avatkozás: — Az elmúlt évben^válla­kihűljenek a kohók. Az előbbieken kívül a gazdasági megfontolások is amellett szólnak, hogy ne növeljük a munkanélküliek számát. Ez persze, nem olcsó dolog. — Kapcsolódva a létszám- csökkentéshez másutt, így Olaszországban, Franciaor­szágban és Németországban a ferroötvözeteket gyártó cé­gek közül többen, minden különösebb lelkiismeret- furdalás nélkül bezárták az üzemüket, és utcára tették a dolgozókat. — Mi még nem tartunk itt, nem vagyunk képesek átvenni a náluk honos fel­fogást és gyakorlatot. Az elbocsátásoknál a dolgozók érdekeinek legmegfelelőbb megoldásokat kívánjuk al­kalmazni,'most és a jövőben is. — Hallgatva önt, ismerve a második negyedév kilátá­sait, úgy érzem, hogy opti­mizmusában néhány bizony­talanságot tartósító megvá­laszolatlan kérdőjel is van. — Kétségtelen, hogy az el­ső fél évünket a termelés- csökkenés jellemzi. Ezen be­lül a második negyedév már némi biztatást is magában rejt. Figyelembe véve lehe­tőségeinket. a szigorú köve­telményeket, legfontosabb feladatunknak fizetőképes­ségünk fenntartását jelöl­tük meg. Az ezzel kapcsolatos biza­kodásra az jogosít fel, hogy többel tartoznak nekünk, mint amennyivel mi va­gyunk adósak! A jövő érde­kében hozzákezdtünk egy ve­gyes vállalat létrehozásá­hoz, négy, szovjet alapanya­formája, hogy a polgármes­teri hivatal húsz parcellát oszt ki cigánycsaládok kö­zött, melyek konyhakerti nö­vények termesztésére alkal­masak. A húsz családot je­lentkezés alapján juttatják ily módon földhöz, aki igé­nyét benyújtotta, megkapta a kért területet. lati szinten 60 millió forint veszteséggel zártak. Az alap- tevékenység, amire éppen létrehozták a vállalatot (sze­mélyszállítás. teherfuvaro­zás) 84 millió forint veszte­séget termelt. Ebből 57 mil­lió erejéig a vállalati áru- szállítás a bűnös! Az ipari és kereskedelmi tevékeny­ségük révén tudták csak ezt a nagv-nagy mínuszt 60 mil­lióra lefaragni. A vállalat összlétszáma az idei év kezdetén 1563 dol­gozó. Az átalakulási folyamat végére 030—950-re zsugoro­dik. Ezen belül az irodisták száma is egyre fogy. Koráb­ban 440-en voltak ilyen stá­tusban nyilvántartva. Az előző év végére számuk 300- ra csökkent. Az idén felte­hetően 150 marad a cégnél. Tájékoztatott minderről Pál- né Jancsi Eszter. vállalat­gazdálkodási osztályvezető. Az eddig jobbára csak „el­tartottnak” titulált, papír­munkát végző szakemberek egy része helyet kap a be­téti társaságban, ök végzik maid a gépesített elszámo­lást, könyvelést, adóbeval­lást, és egyéb adminisztrá­ciós munkát, melyre a jö­vőben is szükség lesz. A kü­lönbség az. hogy kevesebben teszik majd, és a cégnek got szolgáltató vállalattal és egy tőkés cég részvételével. A négy szovjet vállalattal — akikkel eddig is partneri kapcsolatban voltunk —, to­vábbá a tőkés céggel — már előzetes megállapodást ír­tunk alá. A jegyzőkönyv szerint a szovjetek adják az alap­anyagot, mi ezt feldolgoz­zuk, a tőkés partner pedig készpénzzel finanszírozza a termelést-gazdál kodást és vállalja az értékesítést. Ab­ban reménykedem, hogy az év vége felé tető alá tudjuk hozni új vállalkozásunkat. — Ha jól emlékszem, a gyár nem szerepel az Álla­mi Vagyonügynökség priva­tizációs listáján. — Ránk a magánprivati­zációs előírások vonatkoz­nak. Csupán bejelentési kö­telezettségünk van. — Mire tető alá kerül a vegyes vállalati forma, mi­lyen alapvető változásokra számíthatunk a gyár életé­ben? — Arculatunkat megtart­va, jelentősen megváltozik termékszerkezetünk. Fej­lesztőink már most foglal­koznak a váltást szolgáló fej­lesztési feladatokkal. En­nek során meghonosítjuk a különböző ferromangán és -króm ötvözőanyagok előállí­tását. Ez utóbbiak részará­nya eléri majd a 90 százalé­kot, a hagyományos ferro- szilíciumoké pedig 10 száza­lékra zsugorodik össze, — érzékelteti a jelenlegi gödör­ből való kijutásukat segítő elképzeléseiket dr. Tamás- kovics Nándor vezérigazgató. Venesz Károly Az egyenként körülbelül kétszáz négyszögöles kerte­ket a Pásztói Béke Termelő- szövetkezet bocsátotta ren­delkezésre, ebben az évben tíz fillér bérleti díj fejében művelhetik a földet a gaz­dálkodók. A felparcellázandó terület a tsz-major és a Fe- neki-dűlő közötti részen fek­szik. (vállalatnak) is pénzért vé­geznek mindenfajta tevé­kenységet. Tiszta profilt kívánnak tehát minden területen ki­alakítani. ahol az anyagi ér­dekeltség dominál. Ugyanak­kor az új formulák mind­egyikében a mostani vállalat kíván a többségi tulajdon­nal rendelkezni. — Az idei év végére a most bevezetett változások­tól még nem várok pozitív mérleget — csengenek fü­lemben az igazgató szavai, hiszen éppen elég lesz a ta­valyi nagy veszteséget lefa­ragni. Az átalakulás 1992-től viszont már stabilizálódott helyzetet tesz lehetővé az új cég részére. Az állami tulajdon ha­szonbérbe adása és magán - forgalomban való további üzemeltetése önmagában is jeientős lépés. A vállalati forma teljes átalakítása már kuriózum. A Nógrád Volán vezérkara kezdeményező sze­repet vállalt e téren. oly­annyira. hogy tapasztalatcse­rére Salgótarjánba járnak a társvállalatok érdeklődő szakemberei. Lapunk természetesen ar­ról is szeretne információ­kat. tapasztalatokat közre­adni, mennyire volt sike­res ez. a ma még újszerűnek tűnő átalakulás. Sánta János Fejlesztésre is lesz pénz Csécse. Fejlesztésre is lesz pénze az önkormányzat­nak, ez már elmondható a költségvetés elfogadása után. A Kossuth út építését vet­ték tervbe, erre kétmillió 200 ezer forintot szánnak, és még az is meglehet, hogy más útra is marad pénz eb­ből a keretből. A célok kö­zé tartozik még a temető kerítésének festése, a rava­talozó előtti tér lebetonozá- sa, a világítás korszerűsíté­se a Táncsics és a Dózsa György úton. A csécsei tes­tület az intézmények fenn­tartásán és sporttámogatáson túl 40 ezer forintot szavazott meg a Pásztói Városi Kór­háznak, műszerek beszerzé­sére és . 30 ezer forintot a helyi, templom felújítására. Új biztosítás július 1-töl? Ez irányú minisztertanácsi rendelet hatálybalépését kö­vetően az Állami Biztosítási Felügyelet, valamint az ér­dekegyeztető tanács meg­állapodásától függően nagy valószínűséggel 1991. július 1-jével lép életbe az úgyne­vezett szerződéses gépjármű- felelősség-biztosítás. áprilisban még bükköst vágnak Salgótarján. Nagyüzem van jelenleg az Ipolvvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság salgótarjáni erdészetének te­rületén. Jelenleg főként bükkösállományt termel az erdészet két brigádja és mintegy húsz fakitermelő kisiparos. Április közepétől cser- és akácerdőben foly­tatják a munkát. Az erdé­szet területén most a bár- nai út mellett a Mátraszele 2'A jelű erdőrészben folyik a legjelentősebb termelés Az elmúlt hónapban 3600 köbméter rönköt, ipari és tűzifát vágtak ki a fakiter­melők. Utcanévváltozás Taron Sallai, Ságvári, November 7 és Felszabadulás út. Me­lyik változzan? Tette fel a kérdést a közelmúltban a tari önkormányzat a község lakóinak. A kérdésre az ál­lampolgárok megadták a vá­laszt. Csak egyetlen , utca­nevet változtattak meg. a November 7,-e utat keresz­telték át Ágasvár útra. Szakiizemgazdász­képzés A Pénzügyi és Számviteli Főiskola salgótarjáni intézem te négy féléves szaküzem- gazdász-képzést indít. Az alábbi szakirányokra lehet jelentkezni június 30-áig: vállalati pénzügyek: költ­ségvetés; pénzintézet; szám­viteli továbbképzés; rend­szerszervező; gazdálkodási ellenőrzés; adóellenőrzés. A korábbi gyakorlatnak meg­felelően ezeket a szakokat azok számára indítják, akik a számviteli főiskolán sze­reztek diplomát. Az adó- és pénzügyi ellenőrzési szak­irány viszont bármilyen dip­lomával rendelkezők számá­ra nyitott. Huszonöt jelent­kező szükséges ahhoz hogy a helyi főiskolán tanulhas­sanak a csoportok. mm Üzemet épít Harminc embernek ad munkát — szenográdi — Bérmunkásból vállalkozó? Földosztás Pásztón

Next

/
Oldalképek
Tartalom