Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-05 / 54. szám

/ inzFnzu Vélemény A bécsi szószék Több mint négyszáz éve, hogy a külföldre indult Bornemissza Pé­ter megírta a ,,Siralmas énné- köm" kezdetű búcsúversét. Ki gondolná, hogy a prédikátor-köl­tő emlékét egy Bécsben székelő társaság .nevében is őrzi: immár harminc esztendeje. A magyar szó terjesztését, a magyar nyelvit irodalom összefo­gását, támogatását felvállaló kö­zösségnek Szépfalusi István pro­testáns lelkész az alapítója, mo­torja. Az ő irányításával szervez­ték meg 1990 októberében a fenn­állásuk három évtizedét megidéző ünnepségsorozatot is. A rangos eseményre mindenekelőtt Romá­niából hívtak meg művészeket, írókat — élükön Sütő Andrással ■—, de a nyugati magyarság is képviseltette magát a mintegy százfős vendégseregben. A Magyar Televízió forgató- csoportja szintén jelen volt a jubi­leumi rendezvényeken és a minap egy dokumentumfilm keretében számolt be a látottakról. Egy vilá­gi műsorban szokatlanul hosszan időzött az ünnepi istentisztelet képeinél. Nem véletlenül, hisz Szépfalusi István prédikációja — Auschwitzra, Recskre, a Katini- erdőre a Lukács evangélium ne­vében emlékező gondolatsora — egyaránt méltó volt a hívő és nem hívő nézők figyelmére. Az irodalmi gálaest műsorába beépültek azok a harminchárom soros szövegek, amelyek megfo­galmazására valamennyi résztve­vőt felkértek. Negyvenen éltek is a lehetőséggel. A filmbejátszások jól érzékeltették az egykori és a mai erdélyiek — köztük Illyés Kinga előadóművész, Lohinszky Loránd színművész, Páskándi Géza író, Toró Tibor atomfizikus — mondandójának emelkedettsé­gét, érzelmi telítettségét. A próiá- ban, versben, vagy éppen dalban előadott művek közös nevezőjét a Heltai Gáspárok, az Apáczai Csere Jánosok, a Bethlen Mikló­sok, a Mikes Kelemenek, a Bolyai Jánosok, a Koós Károlyok párat­lanul gazdag eszmei, erkölcsi ha­gyatékának tudatos vállalása, a vészt jósló viharfellegek között, az égzengések idején is mindig Összefogással az alkohol ellen / Nőnapra készülnek az alkoholellenes klubban saját ötleteként indul, hiszen kol­lektív szellemben alakítják ki a soron következő eseményeket. A városi, illetve megyei vöröske­resztes egészségnevelési munka- bizottság segítségével szép ered­ményeket értek el idáig, hiszen a jelenlegi tagság több mint fele „törzsgárdatag”: gyógyult, vagy a gyógyulás útját választó egykori beteg, valamint többük hozzátar­tozója. A Galó Istvánná szaktanácsa­dó, illetve dr. Kocsis Edit főorvos és több megyei egészségügyi sza­kember „védnöksége” alatt tevé­kenykedő csoportok elsősorban a megelőző munkát tűzték ki célul maguk elé. Többek között ezért is várnak szeretettel minden érde­klődő, hozzájuk csatlakozni, gyó­gyulni vagy gyógyítani szándéko­zó személyt. A salgótarjáni kör kéthetente, csütörtökön, 16 órai kezdettel tartja baráti találkozóit, és ter­mészetesen szívesen látnak min­denkit. A megye távolabbi rés­zein élők a helyi vöröskeresztes 'aktíváktól tudhatják meg, hogy mely klub működik a közelükben, és hogyan kapcsolódhatnak an­nak munkájába. G. SZ. L. SZADDAM-KOR „Mondd a neved és megmondom, mikor születtél!" A név­adás történelmi divathóbortja Jordániában, biztos sikert ígér, tudósít a francia hírügynökség Ammánból. Eszerint az Öböl­háború kezdete óta 400 újszülött viseli a Szaddam nevet, az iraki diktátorra emlékeztetve. A legnagyobb kórház adatai szerint a napi 10 újszülött közül átlagosan három kisfiú ezen a néven kezdi meg földi létét. A „Szaddam-átlag" azonban magasabb azokban a szülőotthonokban, ahol a kormánytisztviselők felesé­gei várhatják a családszaporulatot. A háború, fia úgy tetszik, névre szólóan tört be a bombáktól mindeddig megkímélt Jordá­niába, s hogy senkinek ne legyen kétsége — ezen túlmenően — afelől, hogy az ifjú papák-mamák melyik fél oldalán állnak, ezt néhány egyéb, korhű név is igazolja. A Szaddam mellett ugyanis kedvelt a D'zsihád (Szent háború), a Kifah, a Nidal (Harc) is. Mint ahogy annak idején Európában feltűnően megszaporodott a Joszifok, az Adolfok, másutt viszont a Mátyások száma. És mit nem adott volttá a későbbi kor, hogyha ezeket kiiktat­hatta volna az anyakönyvekből! Nagy izgalommal készülnek a salgótarjáni alkoholellenes baráti kör tagjai a közelgő nőnapi ün­nepségre. Mint Végh László, a kör — és egyben a megyénkben működő hat alkoholellenes klub — titkára elmondta, ünnepi mű­sorral, apró ajándékokkal és nagy-nagy szeretettel kívánják köszönteni elsősorban a kör hölgytagjait. Természetesen „jut” a kedvességből és az aján­dékokból a férfitagok női hozzá­tartozóinak, a vendégül hívott ba­lassagyarmati és pásztói klub­társnőknek, és valamennyi meg­jelent nővendégüknek is. Az ünnepség 7-én, csütörtö­kön, a salgótarjáni kör „székhe­lyén", az öblösüveggyári műve­lődési házban kerül megrendezés­re 16 órai kezdettel. A lelkes kis csapat 1982-től folyamatosan dolgozik. Jelenleg az említett hat klub köré tömörülő baráti-sorstársi körök mintegy kétszáz fős kollektívát képeznek. Valamennyi kis közösség éves munkaterv szerint igyekszik tar­talmas programokat szervezni. Leggyakrabban video- és mozi­műsorok, illetve előadások szere­pelnek a rendezvényeken, de gyakori a kirándulás is. Vala­mennyi rendezvényük a tagok LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 5., KEDD A DZSESSZ RENESZÁNSZA MAGYARORSZÁGON Elnézést kell kémem az olvasótól, amiért a dzsesszzenéről szóló írásomat egy személyes törté­nettel kezdem. Mint a Magyar Rádió zenei lemezei­nek forgatója 1950 nyarán kis híján fegyelmit kap­tam, mert az előre nem tervezett műsorszünetekben majd minden alkalommal valamelyik kedvenc dzsesszmuzsikusom lemezét tettem fel a korongra. Különösen a zseniális, vak zongorista, Art Tatum lenyűgöző játékát kedveltem. „Fiatalember, maga kozmopolita!” — hangzott el a főnöki vád első ilyen „tettem” után. „Ne népszerűsítse a szocializmustól idegen amerikai zenét!” — érkezett a következő szemrehányás. „Ha még egyszer dzsesszzene szól műsorszünetben...” Nem folytatom. Kortársaim ta­núsíthatják: az ötvenes években a dzsessz elsorvasz­tásra ítéltetett. Legfőbb „bűne” amerikai eredete volt. ) Csak a hatvanas évek közepén sikerült vissza­csempészni ezt a csodálatos muzsikát az éter hullá­maiba, akkor is csak megideologizálva: az elnyo­mott néger kisebbség zenéje a dzsessz. — Ez valóban így igaz — erősíti meg személyes élményem igazát Kiss Imre, a Magyar Rádió szóra­koztatózenei osztályának vezetője. — Az ötvenes években, de még később is, a dzsessz előbb tiltott, majd a tűrt kategóriába tartozott. Legalábbis ami e muzsika rádiósugárzását illeti. Hogy ma újra rene­szánszát éli, különös módon az a rádiónak is köszön­hető. Nehezen, de sikerült elfogadtatni a döntésben illetékesekkel, hogy a zene — bármilyen műfajhoz tartozzon is — nem ismer országhatárokat, nem függvényé egyetlen társadalmi rendszernek sem. A zene összeköt, megszépíti, kiteljesíti életünket, a zene emberformáló erő. Ami ma már természetes, akkor nagy tettnek szá­mított: több, mint két éven át tartó dzsessztörténeti sorozat kezdődött a rádióban. — Hosszú évek estek ki a dzsesszmuzsika megis­mertetéséből, élvezetéből... — idézi a daliás időket Kiss Imre. — Ezért született a gondolat: e műfaj értékeinek magyarázat nélküli bemutatása mellett ismeretterjesztő sorozatot kell indítani. Ez a Dzsesszmuzsika klasszikusainak megismertetését tűzte ki célul, természetesen a különböző stílusok, életutak felelevenítése mellett, gazdag zenei illuszt­rációk kíséretében. Ezt követte a tizenöt éve indított és azóta is hetenként jelentkező Mai dzsessz című sorozatunk, amelyet a Dzsesszarchívum című műso­runk tesz teljessé. A dzsessz mindjobban növekvő népszerűsége arra ösztönözte a rádió illetékeseit, hogy olyasmit is fel­vállaljanak, ami nem tartozott a rádiós feladatok közé. Túl e muzsika mind gyakoribb műsorra tűzése, múltjának és jelenének megismertetése mellett szer­vezőjévé váltak az élő koncertprogramok létrejötté­nek is. Ennek első látványos és a vártnál sokkal nagyobb tömegeket vonzó eseménye az 1972 nyarán megrendezett debreceni dzsessznapok hangverseny- sorozata volt. (Az azóta évenként ismétlődő feszti­vál méltatása ma már megtalálható a tekintélyes dzsesszlexikonban, a Groove-ban is.) , — Az idén júliusban rendezzük meg 20. alkalom­mal a magyar dzsesszzenei élet e rangossá vált ese­ményét — fordítja a szót a közeljövő terveire Kiss Imre. — A jó nevű hazai muzsikusok — Vukán György, Pege Aladár, Binder Károly, Szakcsi Laka­tos Béla, Csik Gusztáv, Muck Ferenc — mellett e műfaj olyan nagyságai léptek fel, mint Anthony Braxton, Jan Garbarek, Chet Baker, Larry Corryel, Charlie Bird és még sokan mások. Az idei jubileumi koncertsorozatra is neves külföldi muzsikusokat várunk. Ám a dzsessz hazai szerelmesei már az idei tavaszi fesztiválon is nem mindennapi koncerteknek lehetnek részesei. Március 19-én Szakcsi Lakatos Béla és Gadó Gábor az OM Band amerikai zenekar­ban lép dobogóra. Másnap Babos Gyula gitáros James Moody amerikai szaxofonossal ad közös koncertet. A nagy áttörés megtörtént. A dzsessz ma már szorosan hozzátartozik napjaink zenei életéhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban annál, hogy az idei eMeR- Ton-díjazottak között már ott vannak e műfaj ki­emelkedő egyéniségei is. A februári díjkiosztáson kapta meg az év kiemelkedő dzsessz-szólistája címet Muck Ferenc szaxofonos, és a legjobb dzsesszegyüt­tes címet a GTL. P. P. TISZTA KÖRNYEZET — SZEBB ÉLET A freongáz ártalmai előbukkanó „erdélyi csillagok” méltatása jelentette. A Bornemissza Péter Társaság kétnapos összejövetelének csúcs­pontja Sütő András élményszám­ba menő zárszava volt. Bárszabó- dott, hogy — az ismert okok miatt —nem tud új, kifejezetten az alka­lomhoz ülő opusszal előrukkolni, a habitusára jellemző ihletettség átsegítette pillanatnyi zavarán. Egy szomorú metaforával élt, amikor a kék bálnák tragédiáját emlegette. A természet e kihaló- félben lévő csodái — az ízletes nyelvükre vadászó — kardszár­nyú delfinek elől ,,menekülnek” az óceánparti öngyilkosságba. E sorsot vállalja az a^szellemi sza­badcsapat is, amely a maga mód­ján védelmezi a magyar nemzet örökbecsű értékeit. Mementóként hangzottak e sza­vak, alig néhány nappal a maros­vásárhelyi dráma első évforduló­ja előtt. De az egész eseménysor­nak — s az azt megörökítő doku­mentumnak — volt egy tágabb értelmű küldetésszerepe is. Hatá1 sósán érvelt a humán kultúra mellett egy olyan időszakban, amikor — Vári Attilát, a film ugyancsak Erdélyből elszárma­zott riporterét, mellesleg költőt idézve — ,,Magyarországon újra pénzben mérik a közművelődés hasznát’ ’. — csongrádv — A „kozmikus parittya” látogatása December első harmadában föld­közelben járt az amerikai Galileo űrszonda, amelyét még 1989-ben in­dítottak útjára a Jupiter tanulmá­nyozására. A kutatók úgy választot­ták meg a szonda pályáját, hogy az elhaladjon a Vénusz közelében, fel­vételeket készítsen róla, s mielőtt folytatná útját a Jupiter felé, vissza­térjen földközelbe, hogy bolygónk vonzerejétől felgyorsulva elegendő energiát gyűjtsön a távoli eél elérésé­hez. Most 950 kilométer távolságban haladt el a Föld mellett, s leadta azo­kat az adatokat, amelyeket a Vénusz közelében elhaladva gyűjtött a szomszédos bolygóról. Olyan radar­képeket továbbított a kutatóknak, amelyek a Vénusz-felszín eddig so­sem látott részleteit ábrázolják. A mérések azt mutatják, hogy a Vénusz légkörének felső szintjén mintegy 100 méter/másodperc sebességű sze­lek tombolnak. Érdekes megfigyelés, hogy az egyenlítő és a sarkok közt kialakuló légkörzés hasonlít a földi légkör ilyenfajta mozgásaira. Ne használjunk freongáztartal­mú spray-t! Egyáltalán ne használjunk olyan szórópalackos készít­ményt, úgynevezett spray-t, amelyben a hajtógáz freon (fluo- rozott szénhidrogén). Miért ne? A freongáz — szemléletesen szólva — a spray-palackokból kiszabaduló veszélyt jelenti. Az egészségre ártalmatlanok ugyan, de kémiailag stabil anyagok, nem bomlanak el és az atmoszférába jutnak. Tudományos vizsgálatok ki­mutatták, hogy az atmoszférába kerülő freongázok károsítják a földet körülvevő ózonzónát, az „ózonpajzsot”, ami a nap ultra­ibolya sugárzása ellen nyújt vé­delmet. E védelem csökkenésével a földön súlyos klimatikus és bioló­giai károsodások következhetnek be: a bőrrák gyakoribbá válása, állatok és növények károsodása. A freongáz szabályszerű „idő­zített környezeti bomba”. A mostani felhasználás mellett évi 600 ezer tonna freon kerül a leve­gőbe. Ha ez így marad, akkor — a tudósok számításai szerint — 100 év alatt a föld körüli ózonréteg 10 százalékkal csökken. Mi a teendő? A spray-palackokban a freont tökéletesen lehet pótolni. Hasz­nálatát az USA-ban, Svédország­ban, Norvégiában és Kanadában máris megtiltották. A szaküzle­tekben keressünk freon nélkül készült spray-palackokat. Igyekezzünk hozzájárulni ah­hoz, hogy a környezet gyerme­keink számára is sértetlen marad­jon. Ismeretlen tettes tört be a rétsági gázcseretelepre Az Új Nógrád 1990. november '24-i számának 12. oldalán ,,Rá­cson innen, rácson túl” rovatá­ban A gázpalack, a krumpli és a disznók esete Rétságon címmel cikk jelent meg. Második felében „a valódi történet pedig nemes egyszerűséggel a következő...” bevezetés után azt sugallta az írás, hogy a rétsági gázpalackc- sere-telepen betörés néni történt. A továbbiakban már azt is állítja: „Aztán arra is gyorsan fény de­rült, hogy noha volt,né mi hiánya a telepvezetőnek, az 51 palackot senki sem lopta el. Ez a bejelentés csupán alibi volt, hogy a hiányból adódóan a telepvezető tisztára mossa kezeit... így csupán egy kérdés marad. A hatóság félreve­zetése címén vajon indul-e eljárás ■a telepvezető ellen?" A cikket zárójelbe tett sk-val jelölték. A főszerkesztő úr szíves tudo­mására hozom, hogy a rétsági rendőrkapitányság nyomozást folytatott le és ennek eredményé alapján 636/1990. Bü. szám alatt meghozott határozatával azt álla­pította meg. hogy 1990. október 30-án ismeretlen tettes betört a gázcseretelep irodahelyiségébe és a 61 ezer forintot onnan elvitte. A rendőrség a határozatában azt is megállapította, hogy a rak­tárhelyiség vasajtajának zárszer­kezetébe és/ az azt záró lakatba idegen behatolás nem történhe­tett. A Balassagyarmati Városi Ügyészség B. 1Ö.00011991.120. számú határozatából megállapít­ható az is, hogy a raktárhelyiség kulcsa ugyanabban a vaskazettá­ban volt, amelyből a 61 ezer forin­tot az ismeretlen tettes elvitte. Ennek folytán tehát ál- és idegen kulcs használatára nem volt szük­ség ahhoz, hogy a betörő a raktár­ba is behatoljon. Az is megállapítható, a raktár- vezető nem a helyszín megtekinté­se után tudta megjelölni, hogy a helyiségből gázpalackot vittek-e el és mennyit, hanem a ténylege­sen talált készlet és a könyv sze­rinti készlet egybevetéséből álla­pította meg az 51 palack hiányát. Az áfész által szolgáltatott könyv szerinti készlet adatai azonban hibásak voltak, mert az úgyneve­zett minicseretelepnél talált hiá­nyokat nem vették figyelembe, hanem úgy számolták, mintha az a rétsági telepen volna meglévő készlet. A könyvvizsgáló azonban azt állapította meg, hogy csupán két darab gázpalack hiányzik. A fent már említett körülmé­nyek folytán nem lehetett azt megállapítani, hogy ezt a két pa­lackot akkor lopták-e el, vagy pedig a hiány másként keletkezett. Az Új Nógrád cikke teljesen nyilvánvalóan arra utal, mintha az ügyfelem, Czibak Miklósáé, a rétsági gázcseretelep vezetője önbetörést követett volna el leltá­ri hiányának elleplezése céljából, és még ráadásként jelöli meg a jelentős mennyiségű pénz elvite­lét is. Tisztelettel: Dr. Szőllösi József ügyvéd * Elnézést kérünk Czibak Miklós­áétól, a rétsági gázcseretelep vezetőjétől, hogy személyiségi jogaiban megsértettük, és a nyo­mozás rendőrségi szakaszából szerzett információink nem bizo­nyultak valósnak. Az ügyvéd úr fenti levele részletesen leírja a tényállást, mi csak megismételjük konklúzióit: nem történt önbetö­rés, s minden hiány az ismeretlen tettes számlájára írható. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom