Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-05 / 54. szám

1991. MÁRCIUS 5., KEDD SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE tin-rum 5 c ) Nem vette át A felmondólevelet postán ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■MB ^ ■■■■■■■■■ küldték A „fellegvár” a múzeum Megnyitása óta — az eltelt 18 év alatt — 107 állandó és időszakos kiállítást rendeztek a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeumban. Ezek tematikája felöleli szinte a teljes magyar kultúra és történelem területét. Jogos a büszkeség, hogy eddig nyolcszázezer ember látogatta meg a múzeumot. Töb(| új kezdeményezése van az intézménynek, amely elválasztha­tatlan Szécsény közművelődési életétől. így a múzeumbaráti kör, az ismeretterjesztő előadások, klubfoglalkozások, hang­versenyek, kiállítások, ifjúsági rendezvények. Évente ötvenezer ember keresi fel a szécsényi múzeumot. Tíz év után Nógrádszakálban végre jó ivóvíz Furán alakult Nógrádszakálban az ivóvízügylet, az szent igaz. A fa­luhoz tartozó, immár üdülőhellyé előlépett Ráróspusztán nagyon jó minőségű ivóvízforrás található. De hiába a közelség, ha.pénz nem volt rá, hogy Szakáiba is eljuttassák. Kovács József, az önkormányzat társadalmi polgármestere minderről így vélekedik: — Tíz esztendeje könyörgünk a vízért, azóta reménykedünk a meg­oldásban. Társközségként szépen kimaradtunk, így nem csoda, hogy az önállósodás után elsőrendű fel- sadattá lépett elő a víz. Tulajdon­képpen már a tavalyi évre terveztük, de nem jött össze. — Hogyan lesz a továbbiakban? —- Tulajdonképpen a rárósi víz jön vissza a faluba az Ipoly-vízzel keveredve, csak egy kicsit kacska- ringós úton. Először eljut a mihály- gergei víztározóba, aztán Pilinybe, Endrefalvára, Szécsénybe, Ludány- halásziba, innen pedig egyugrás- nyira lakunk mi. A lényeg, hogy „sínen” vagyunk. Kapunk bizo­nyos százalék állami támogatást, az önkormányzat pedig elkészítette a gazdaságossági számításokat. Kettőszázhuszonhárom család vállalta a víztársulással járó anya­giakat. Aki tíz év alatt fizeti be a pénzt, az harmincezret, aki egy összegben, az huszonötezer forintot fizet. A kiírt versenytárgyalást az ’ ALTERA nyerte, ők lesznek a kivi­telezők. Az anyagbeszerzéshez máris hozzákezdtek, remélhetőleg a/ munkában is hasonló serénységet tanúsítanak. A víz mindenképpen haszonnal jár. Mert amellett, hogy egészséges, fontos szerepet kap a lakosság megtartásában, a fiatalok idetelepítésében. Mert az semmi­képpen sem elfogadható helyzet, hogy a víz jelenleg kevés is, rossz is. Az óvodába például jelenleg is másik községből szállítjuk nap mint nap a vizet. A vezetékes vízellátás ezt a tarthatatlan helyzetet számolja fel. Dobsonyi Imre vízvezeték-szere­lő, a szécsényi költségvetési üzem volt'— és ezt igen fontos hangsú­lyozni — szakembere csak úgy, munkásruhában ül le a konyhaasztal mellé. Azt idézi fel, hogyan vált munkanélkülivé nyugdíjazása előtt tizennégy hónappal. — A költségvetési üzem most a városi önkormányzaté, mi végeztük a különféle fenntartási, javítási, parkosítási, szemétszállítási mun­kákat. Én víz- és központifűtés-sze­relő voltam. Mondom, csak voltam. Az történt, hogy január elején kényszerszabadságra küldték az embereket. Nekem akkor még volt munkám, egy társammal együtt dol­goztunk. A legközelebbi szabad­ságra küldésbe már én is beleestem volna. Szóltam a főnőknek, hogy mi lesz a sorsom, hiszen nyugdíj előtt állok. Ez az év, vagyis ’91, nekem beleszámít a nyugdíjba, a fizetetlen szabadság meg keresetkiesés lenne. Hozzáteszem, hogy most töltöm ritunkával a negyvenkettedik éve­met. A főnök félreérthetetlenül hoz­zátette, neki kormányrendelet enge­di meg, hogy bárkit fizetetlen sza­badságra küldjön. Kértem azt is, indítsák el a kedvezményes nyug­díjba menésemet. Azt mondta, majd megnézi, mit lehet tenni. — Hogyan folytatódott a dolog? — Tavalyról volt még öt nap sza­Tíz éve adták át Szécsény- ben az új, korszerű, nyolc tan­termes általános iskolát. Két év múlva jelentkezett az első gond vízcseppek formájában. A gondok és a cseppek szapo­rodtak, a cseppekből hamaro­san vízfolyás lett. Az épület egyre több helyen beázott és beázik. Ki a felelős? Hogy kiderít­sék az okokat, a huzavona nyolc év óta tart. Kilószámra badságom. Itt van nálam a nagyné- ném, aki vállát törte, őt kell hetente egyszer kísérni az orvoshoz. Hát erre kellett elosztani a szabadságot. Bementem az irodára, munka akkor sem volt, azt mondták, írjam ki egy­be a szabadságot. Mondtam, nem. A válasz, akkor megkapja a felmondó- levelet. Nem viccelt, két óra leforgá­sa alatt a kezembe nyomták a fel­mondólevelet. Nem vettem át, akkor elküldték postán. A felmondás oka; belső átszervezés, a vízvezeték-sze­relői tevékenységet megszünteti az üzem. Határidő március 29., de 12- től már nem kell munkát végeznem. — Elkeseredett? — Az én sorsom valahogyan ren­deződik. Fél évig jogom van munka­nélküli-segélyre, utána a koromra való tekintettel nyugdíjaznak. A sé­relmet, hogy ennyi év után így me­gyek el nyugdíjba, félreteszem. De kérdem én, mi lesz a többiekkel? A fiatalokkal?... Azóta egyszer már be­rendeltek dolgozni, azt mondták, csak azt az órát fizetik, ami a munka­lapon van. Ez az én munkanélkülisé­gem története. * Kiss Andor a költségvetési üzem igazgatóba: — Az üzemben a vízvezeték-sze­relő részleget felszámoltuk. Veszte­séges volt, azt pedig nem bírja el a vállalat. Nem ez az egyetlen részle­készültek a nyilatkozatok, el­lennyilatkozatok, jegyzőköny­vek. Mindez nem segített. Az iskola egyre jobban beázott. Úgy nézett ki, hogy az egyedü­li felelősök az égiek, avagy miért esik az eső? És mit tettek a földi halandók azon kívül, hogy ilyen iskolát építettek? Mosták a kezeiket, egymásra hárították a felelős­séget. A városi önkormányzat a sok günk, ahol az embereknek nem tu­dunk munkát adni. Kedden az épí­tőiparosok egy részének is kényte­lenek leszünk felmondani. Munka nincs, megrendelés nincs, sem Szécsényben, sem a környéken. Az önkormányzatnak a pénze kevés, ha hiszi, ha nem, az egész költség- vetési üzemből már csak a szemét- szállítás üzemel, még az utcaseprés és a parkosítás is a sörsára van hagyva. Nem örömünnep ez, de hát mit lehet tenni, mondja meg? Ami pedig a Dobsonyi Imrét illeti, minő­ségileg is akadt kifogás a munkája ellen. Mondogatják azt is, miért csak a fizikaiaktól válunk meg. miért csak azokat küldjük el, az iro- dások meg maradnak. Hát hat főt innen is elküldtünk. A központban most már takarítónőkkel, műveze­tőkkel együtt tízen vagyunk. De a mérleget még meg kelj csinálni. Én sem tudom, mi lesz a sorsunk. Majd április 26-án következik a forduló­pont, mert akkor dönt a polgármes­terség a vállalat jövőjéről. Egy biz­tos, az üzemben alkalmazott száz­kilencvennyolc ember mára het­venre zsugorodott... * Végezetül még hozzáteszi, szó szerint azt írhatom le, amit mondott, mert különben reklamálni fog, ne­tán ellencikket ír. kínos probléma között ezt is örökölte. A legutóbbi testületi ülésen döntöttek, az iskola te­tőszerkezetét ki kell javítani! Ilyen állapotban szeptember­ben a tanítást nem lehet elkez­deni! Ezért a munkát a nyár folyamán szükséges elvégez­ni. A beázás megszüntetésére — amely több millió forintba kerül — két elképzelés van. Egyrészt a lapos tető szigete­lésének a teljes felújítása, másrészt magasított sátortető építése, amelynek terét ké­sőbb be lehet építeni. Az érintettek véleménye az, mindegy, melyik a módszer, csak csinálják végre...! Kínos örökség Pont kerül az ügy végére? A lóci polgármester Munkalehetőséget teremtünk... Ha valaki a rendszerváltás előtt a községet szolgálta, s az őszi helyhatósági választáso­kon ismét bizalmat kapott, minden valószínűség szerint hivatásának tekinti, hogy min­denkor az emberek sorsával törődjék. Bélák Dezső Nagy- lóc polgármestere ilyen em­ber. A történet dióhéjban: a községben négy jelölt közül a volt tanácselnököt választot­ták polgármesternek. — Nem mondhatom, hogy a falu mellszélességgel sorako­zott fel mellettem. Tudom, hogy nem csak ellenfeleim, de ellenségeim is akadnak. Ma az emberek rosszabb körülmé­nyek között élnek. Sok a falu­ban a munkanélküli, az önkor­mányzatnak is kevesebb a pénze. A költségvetésünkben 2,8 millió forint a hiány. Ilyen adottságok mellett nem ferine baj, ha minden erő egy irányba húzna. — Tanácselnök korában a falu vizet kapott. Rendezték a településen keresztül folyó patakot, amelyen két hidat is építettek. Elkészült a temető főutcai kerítése. Korszerűsí­tették az iskola fűtését, utakat, járdákat építettek. Milyen feladat vár most a polgármes­terre? — Több is, nehezebb is. Ezeket két részre osztanám. Az egyik a hagyományos, a másik a rendszerváltással függ össze. Régi vágya a falu­nak egy új iskola. A jelenlegi a korszerűsítések ellenére is el­avult, zsúfolt. Ha ésszerűen gondolkodunk, új iskola építé­sére nem számíthatunk, a lehe­tőségeinket kell ésszerűbben csoportosítani. A művelődési ház és az óvoda egy tető alatt van, közös épületben a könyv­tár és az orvosi rendelő. Az anya- és gyermekvédelem másutt kapott otthont. Arra törekszünk, hogy az azonos célú intézmények egy helyre kerüljenek. Ebben az átszerve­zésben az iskola bővítése is benne foglaltatik. — Egyéb tennivalók? — Az utcáink hossza tizen­három kilométer. Az úttestet karban kell tartani, a járdák több helyen felújításra várnak. Meg kell oldanunk a szemét- szállítást. Most a szécsényi te­lepre hordjuk a szemetet, évi több mint félmillió forintért. A másik dolog a munkanélküli­ség. A szécsényi BRG-ben nagyon sok nagylóci lakos is megkapta a munkakönyvét. Több mint száz ' embernek nincs munkája. — Akad megoldás? — Az önkórmányzat vállal­kozik. Cél, a helyi munkalehe­tőség megteremtése. A falu végén van két nagyobb garázs­unk, ezzel'beléptünk egy kft.- be, ahol autóalkatrészeket gyártanak majd. Ez a faluban harminc embernek biztosít munkalehetőséget. A Buda­pesti Vas-ÉPSZER Szövetke­zettel is tárgyalunk egy közös vállalat kialakításáról. Nincs bennem hurráoptimizmus, mert mindennap tapasztalom, látom, hogy milyen nehézsé­gekkel kell az embereknek szembenézni. Az itt élők tő­lünk várják a megoldást. — Ezeken kívül mi az, ami lassítja a munkát? — Több rendelet, jogsza­bály, ami az önkormányzat munkáját szabályozza, még mindig nem jelent meg. A fela­dat- és hatáskör egy része nincs tisztázva. A községben felve­tették, hogy magas az appará­tusban dolgozók létszáma. Ez csökkent. Amíg nem ismerünk minden feladatot és hatáskört, addig nem lenne szerencsés a polgármesteri hivatal létszá­mát csökkenteni. Következő számunkban Portré a tanár úr­ról, akinek szenve­délye a munka, a család és a vadászat. Kéményseprőből kettő, avagy megduplázódó szerencse? Önvédelmi csoport Ipolytarnóc. Az egyre romló közbiztonságra utalnak a közel­múltban történt bűncselekmé­nyek: egy éjszaka leforgása alatt négy helyre törtek be a község­ben. A nemrégiben megtartott fa­lugyűlésen ezért úgy döntöttek, hogy megalakítják az önvédelmi csoportot egy helyi képviselő szervezésében. Közös ajegyzöség Nógrádmegyer. A két ..szom­szédvár”, Nógrádmegyer és Ma- gyargéc barátsága, együttműkö­dése, a helyhatósági választások után még inkább egységessé vált, kiszélesedett. A települések kö­zös jegyzőséget létesítettek. A két falu jegyzője: Cservenák Zsu­zsanna. A magyargéciek ügyeit falujukban a keddi napokon intézi a körjegyzőség. Verbói Gábor Nógrádmegyer polgármestere úgy nyilatkozott, hogy szükség esetén a hivatal csütörtökön is intézi a magyargéciek ügyeit. Tanfolyamok Szécsény. Újabb két tanfolya­mot indítottak, amely végzettsé­get igazoló papírt ad a résztvevők kezébe. A mezőgazdasági szak- középiskolában m((orfűrész-ke­zelői, valamint ív- és lánghegesz­tő-tanfolyamon sajátíthatják el a tudnivalókat az érdeklődők. Megtoldják a kis pénzeket Szécsény. A városban az el­múlt évben 5,9 millió forintot fordítottak segélyezésre. Rend­kívüli szociális pénzügyi segélyt 290 állampolgárnak utaltak, ki- lencvenen kaptak ingyen tűzifát. Lakbértámogatásra 100 ezer fo­rintot fordítottak. Rendszeres szociális segélyt 17 személynek biztosítottak, szociális étkezés­ben 76-an részesültek. Rendszeres gyámügyi segélyt 68 család 114 kiskorú gyermeke kapott, rendkívüli gyámügyi se­gélyt 146 család 263 gyermeké­nek juttattak. Az egy főre jutó átlag 2596 forint. Ápolási díjra 86 ezer forintot költöttek. A mozgás- korlátozottak üzemanyag-térítés­re 152 ezer forintot kaptak. Húsz hátrányos helyzetű jó tanuló kö­zött 40 ezer forintot- osztottak szét. * Ezenkívül a Newtec—Hun- pack Csomagológép-gyártó Kft. 20 ezer forintot ajánlott fel. Az összegből nagykereskedelmi vá­sárlási áron 40 hátrányos helyzetű gyermek részére készítettek élel­miszercsomagot. Az egészségügyi és szociális bizottság úgy foglalt állást, hogy az idén át kell térni a természetbe­ni juttatásokra. SZÉCSÉNY ÉS KÖRZETE

Next

/
Oldalképek
Tartalom