Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-05 / 54. szám
1991. MÁRCIUS 5., KEDD MEGYEI KÖRKÉP nnmzzj 3 Kidobott milliók Félig kész állapotban, vevők és eladók hiányában kihasználatlanul árválkodik mostanság a nagybátonyi új vásárcsarnok. Szó van ugyan pavilonok építéséről, csak hát hiányzik a pénz. A mostani helyzetben viszont egyre több helybeli fogalmaz így: kár volt kidobni a milliókat! Fotó: Gyurián Ki az a varázsvesszős ember? Salgótarján. A címben feltett kérdésre a természetgyógyászat hívei adnak gyors választ. Közülük is talán leghamarabb a megyeszékhelyen nemrégiben alakult gyógyírklub tagjai. Ok ugyanis pár hete foglalkoztak azzal a résztudománnyal , melynek egyik érdekes,,egyénisége ’ ’ a varázsvesszős ember. Szerdánként a TESZ megyei irodájában tálálkoznak, egyik összejövetelük témája a radiesztézia volt, mely fogalom a különböző méretű ingákkal való mérésekre, azok jelentőségére utal. A varázsvesszős ember is radiesztéta bizonyos mértékig, a talaj káros vízsugárzását méri. Az úgynevezett Hartman-háló volt a másik izgalmas témakör, amivel ismerkedtek, legutóbb pedig a gyógynövények hasznáról beszélgettek, s különféle gyógyteákat kóstolgattak. Együtt maradni azért, hogy természetközeli életmódjukat folytathassák, fejleszthessék. Hogy ne kelljen mindig orvoshoz fordulni, gyógyszert szedni. — Erre az elhatározásra jutott a természetgyógyászati tanfolyamot végzett gárda. így jött létre a klub fiatal és nyugdíjas tagokkal, számuk fokozatosan gyarapszik a megyeszékhelyről és vonzáskörzetéből. Céljuk a természetgyógyászok megyei egyesületének megalakítása, mely összefogná a létező és alakuló klubokat. (m. j.) Nem lesz helyi adó Kazáron! A turulmadár szállni készül Nyitott önkormányzat Úgy hírlik, a megye azon kevés települései közé tartozik Kazár — ha nem az egyetlen —, ahol nem magas fizetésért, hanem jóval szerényebb tiszteletdíjért látja el feladatát a község polgármestere. Hogy rászolgál-e választói bizalmára, a kazáriak szimpátiájára? Majd az idő eldönti. Annyi már most is nyilvánvaló, szívén viseli az ott lakók sorsát. Ezt legelszántabb ellenfelei sem vonhatják kétségbe. Alighanem hasonló felelősségtudattal fogott munkához az önkormányzat többi tagja is. Éppen ezért hívták össze a közelmúltban a falu lakosait, hogy eléjük tárják az idei költségvetés tervezetét, elképzeléseiket. így még az ott elhangzó javaslatokat, kritikákat, észrevételeket beépíthetik a testület áltat kialakított tervezetbe. Ezek figyelembevételével döntenek majd a testületi ülésen az 1991-es költség- vetés véglegesnek szánt formájáról. De mi is történt azon az estén a kazári kultúrházban? A demokratikus választások óta megtartott első falugyűlésen Tőzsér Tibor alpolgármester megnyitója után dr. Domonkos Imre polgár- mester szinte mindenre kiterjedően kellő alapossággal tárta a termet megtöltő érdeklődők elé a testület elképzeléseit. Mindenekelőtt néhány statisztikai adat: Kazár (1810), Mizserfa (408) és Székvölgy (39), 2257 lakosa közül 546-an 60 éven felüliek. A 18 éven aluliak száma sajnos, ennél kevesebb. Az elmúlt évben tizen- ketten kötöttek házasságot. A község lélekszáma tízzel gyarapodott. Még az idegennek is illik tudni, korábban a szénbányászat foglalkoztatta a férfiak legtöbbjét. Jó ideje már nem így van. Most újból erőre kaphat a falu. Székvölgyön megindul a külszíni fejtés. Vágóhíd, tejkimérés, rendezési terv Terveik között szerepel egy községi vágóhíd létesítése a termelő- szövetkezettel közösen. Ezáltal olcsóbban juthatnának húshoz a kazáriak. Ráadásul a jelenlegi 60 forintos (oda-vissza) buszköltséget is. megtakaríthatnák. A tej helyben való értékesítését ugyancsak szeretnék mihamarabb megoldani. A közel tíz éve készült rendezési tervet módosítani szükséges, annál is inkább, mivel viszonylag kevés házhellyel rendelkeznek jelenleg. Fontosnak tartják a fiatalok építési telekhez való juttatását. Víz, egészségügy, segélyek Áldás az iható» víz, mivel egyre inkább nagy kincs is, jobban kell rá vigyázni! Az Arany János úton bővítik a hálózatot, így újabb bekötésekre nyílik lehetőség. A közkifolyókból használt ivóvíz díja ’90-ben 300 ezer forintot tett ki. A jócskán megemelet (27 Ft/m’), borsos tarifa viszont spórolásra kényszeríti a lakosokat. Van egészségházuk. Szeretnék a fogorvosi rendelőt is berendezni. Egyedül költségvetési forrásból viszont nehéz lesz. Tavaly maradt ugyan 2 millió, melyből könnyebben megvehette volna az akkori vezetés a közel 600 ezer forintos fogorvosi felszerelést, de ez sajnos, elmaradt. Ma már ez is többe kerül. Nagy vihart kavart az előző év végi segélyek kifizetése. Alaposabb előkészítő munkát igénylő, más szemléletű és rendszerű segélyezési formára kell áttérniük, hisz sajnos, egyre többen szorulnak rá erre. Dicséretes viszont az a gyakorlat, miszerint a közvetlen pénzkifizetés helyett a rászorult családtagok — különösen a gyerekek — részére megvásárolják például a ruhát, cipőt, vagy befizetik számukra az étkezési díjat. Az öregek napközi otthonában jelenleg 19-en varrnak. Bezárni mégsem lehet az intézményt. Az elszegényedés miatt ez a létszám várhatóan növekedni fog. A válás Mátraszele különválása bizonyos szempontból átrendezi az iskola és az óvoda struktúráját, irányítását. Ennek személyi következményei is vannak. Most 21 pedagógus 11 tanteremben tanítja, neveli a kazári gyerekeket. Megkapta ugyan az ön- kormányzat a tanulónkénti 30 ezer forintot, de ez máris kevésnek látszik. A különválás pénzügyi viták forrása is egyben. Annak idején természetesen közösen vették fel a 4 milliós hitelt, melyből egymilliót a kazári, hármat pedig a mátraszelei intézményekre fordítottak. A frissen önállóvá lett falu most megpróbál minél kisebb adósságot átvállalni a közösből. Ha nem sikerül a békés megegyezés, érthető a kazáriak elhatározása, bírósághoz fordulnak. Csökkenő milliók Dr. Kardos Gyula jegyző röviden vázolta az elmúlt év mérlegét. A 46 milliós 1990-es költségvetési évet pozitív eredménnyel zárta az előd. Maradt kétmillió! Az idei évben csak 35 millió forint bevételre számíthatnak. Mivel helyi adókat nem akarnak kivetni, sőt, hitelt sem szeretne felvenni az önkormányzat, így ebből kell gazdálkodniuk. Tennivaló van bőven. Több területen emberibb hozzáállással, tulajdonosi szemlélettel nemcsak megóvhatnák a falu értékeit, hagyományait, de szebbé is tehetnék környezetüket. Kazári babák — külföldre! A hagyományápolást is szolgálná, ugyanakkor munkát is adna a kazári babák készítése, amit itthon és külföldön értékesíthetnének. Á turulmadaras világháborús emlékmű elkészítését is sürgették, ami újabb kiadást jelent. A hozzászólók közül többen szóvá tették, hogy azok is az utcai közkifolyót használják, akiknek az udvarában bent van a vezetékes víz. Ezen a területen nehéz igazságot tenni. Volt, aki az ellen emelte fel a szavát, hogy a munkanélküli-segélyből inkább eltéblábolnak egyesek, mintsem dolgoznának. A segélyezettek körét felül kell vizsgálni, hisz nemcsak az időseknek lehet nehéz megélni, de talán a fiatal házasok között is akadnak, akiknek az egy főre jutó havi jövedelme nem éri el a létminimumot. Mi fontosabb, a turulmadár, vagy az öregek otthona? Nem ritka az ilyen élés összehasonlítás, hiszen az álláspontok, érdekek különbözőek. Mindenesetre, akik hozzászóltak, elmondták javaslataikat, felelősséget éreznek Kazárért. Ezt teszik a falu jelenlegi vezetői is, amikor kéllő megfontoltsággal döntenek emberek, létesítmények, intézmények sorsáról. Sánta János MIÉRT VOLTAK LEFAGYOTT UTAK Balassagyarmat. A múlt hónapban „hirtelen” lehullt hó nem kis gondot okozott a közlekedésben. Mivel annak idején több panasz is érkezett megyénk nyugati felének útjaival kapcsolatban, Pap Tamásnak, a Salgótarjáni Közúti Igazgatóság Balassagyarmati Üzemmérnökség vezetőjének tettük fel a kérdést: mit tud mondani az utak állapotát kritizáló közlekedőknek? — Kereken ötszáz kilométer útszakasz megtisztítása a feladatunk. Először az úgynevezett őrjáratos utakat, a főút- vonaíakat kell járhatóvá tennünk, vagyis a kettes és a hu- szonkettes utat. A szóban forgó kritikus időszakban a tíz hóekénk közül négy állandóan a 22-est járta, míg a kettes úton három ekénk dolgozott. Olyan hatalmas mennyiségű hó esett, hogy több gépnek kellett egymás után haladnia, ugyanis ebben az esetben érvényesült az örök igazság, miszerint egy hóeke nem hóeke. Csak a főutak letakarítása után tudtak a mellékutakra is eljutni gépeink, s a szabály szerint ott is a veszélyes útszakaszokat (emelkedők, ívek, vasúti kereszteződések) kell előnyben részesíteni a munkálatok során. , — Sok közlekedő a sózást tartja az üdvözítő megoldásnak. — Eddig 1500 tonna sót szórtunk ki az utakra, ami 4,5 millió forintos kiadást jelent. Ha minden útra sóztunk volna, nem maradt volna pénzünk a nyári útfelújítási munkálatokra, a kátyúzásokra. — A környezetvédők azonban fokozott figyelemmel kísérik a sózás mértékét. Nem lépték túl a megengedett határt? — Az előbb említettek miatt még csak meg sem közelítettük azt az értéket. — Mit tud mondani a jövőt illetően? Hozzá kell szoknunk a lefagyott, veszélyes útszakaszokhoz a téli időszakban? — Sajnos, semmi biztatót nem tudok mondani. Tökéletesen megértjük a gépjármű- vezetők abbéli óhaját, hogy csak tiszta utakon közlekedhessenek, de egészen egyszerűen erre nincsen semmi esély! Mi hiába dolgozunk becsületesen, ha a pénzügyi lehetőségeink olyanok, amilyenek. Amíg az államháztartás helyzete ilyen, addig — lévén, hogy költségvetési szerv vagyunk — mi sem tudunk csodákat tenni. Nem tudok mást mondani, hozzá kell szokni a közlekedőknek télen az utak állapotához. Üzletemberek Baráti Köre E független társadalmi szervezet 1990. november 9-én alakult Balassagyarmaton. Az akkor tíztagú egyesületnek ez év februárjában nyílt lehetősége arra, hogy égisze alá vonja a város valamennyi vállalkozóját. A Gösser klubban február elején megtartott fogadásra az egyesület vezetősége Gyarmat magánvállalkozóinak többségét meghívta, lehetőséget adva mindenkinek — az induló vállalkozóknak is —, hogy bekapcsolódjanak az újszerű kezdeményezésbe. Az alapító tagok hangsúlyozták, hogy körük nem párt jellegű, s még csak nem is érdekképviseleti szerv, csupán magas szintű szolgáltatással kívánja segíteni tagsága munkáját. Biztosítani kívánja a kereskedelmi és befektetési információk áramlását, valamint üzleti vacsorák, összejövetelek útján a bankok, a tőzsde, a részvénytulajdonosok és azok képviselőivel kívánja megismertetni a balassagyarmati vállalkozókat. Klubszerű összejövetelek útján biztosítja az információcserét és kapcsolattartást tagjai közt. Távlati célként alapítvány létesítése szerepel tervükben, tehetséges, menedzsertípusú tanulók szakirányú képzésének támogatására. Mindezt az alapszabály rögzíti. Az Üzletemberek Baráti Köre idegen nyelvi levelező és tolmács- (német, angol) szolgálatot tart fenn, valamint telex-, telefax-, rádiótelefon- és crossbarvonal kiépítését tervezi, hogy megteremtse a szükséges feltételeket a zavartalan üzleti élethez. Fülöp Szilvia Vagyonvédelmisták Őrhalom. Huszonnégy fővel megalakult a vagyonvédelmi egyesület a községben. Ilinyben most van szervezés alatt, megalakulása március elején várható. Az őrhalmi egyesületbe tömörült fiatalokat és középkorúakat tevékenységükben az önkormányzat is támogatja, szakmai segítséget pedig a körzeti megbízottól kapnak. A hivatalosan bejegyzett tagok mellett két pártoló tagja is van az egyesületnek. A tagtoborzás tovább folyik. Még nem döntöttek Hugyag. A képviselő-testület egyelőre még nem döntött arról, miként kívánja megoldani a pedagógusok fizetés- emelését, tekintettel arra, hogy amennyiben megszavazzák a húsz százalékot, akkor az ezzel járó pénzt az önkormányzatnak kell előteremteni. A béremelés hét pedagógust érint. Egyelőre nem lesz helyi adó Nógrádgárdony—Csitár. Az önkormányzat egyelőre nem kíván bevezetni a helyi adók közül egyet sem, csupán arra vállalkozik, hogy később ismét foglalkozik ezzel a témával. Jelen állásfoglalásukat azzal indokolták, az életkörülmények romlása nem engedi meg, hogy újabb terhekkel nehezítsék a lakosság megélhetési problémáit. Kertbarátok és kistermelők összejövetele Sóshartyán. A TESZ sós- hartyáni községi népfóruma március 6-án, szerdán este 18 órára a kultúrház klubhelyiségében összejövetelt rendez kertbarátoknak és kistermelőknek. Az ülés célja a sóshar- tyáni szövetség újjáalakítása. Amatőr festő tárlata Balassagyarmat. Hétfőtől látogatható a Madách Imre városi könyvtárban Lakatos László amatőr festő kiállítása. A harmincegy éves művész tíz éve kezdett el festeni. Kétkezi munkásként dolgozik, rajzolni, festeni soha nem tanult. Mestere Farkas András balassagyarmati művész, aki nagy hatást gyakorolt rá, elsősorban a művészi látásmódot illetően. Kis nógrádi faluban, Cseszt- vén lakik. E táj, a hegyek, a beomlott roskatag házak, az egyszerű falusi emberek, a lassan letűnő világ művésze. Mindennapi környezetét líraivá varázsolja egyszerű, érthető művészi eszközeivel. —Zs—
