Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-01 / 51. szám

4 immzu LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 1., PÉNTEK DALLAS — kábítószer Minden idők legsikeresebb te­levíziós filmsorozatával — jó húsz év után — ismerkedhet meg a magyar közönség. A Dallas nyitotta meg a sort, ez volt az első mai családteleregény, alkotói nem sejtették, milyen kincsre ta­láltak. A Forsyte Sagatól a Bud- denbrook-házon át a Thibault családig, a híres, klasszikus csa­ládregényekből készült sorozato­kat követően, napjainkban játszó­dó famíliahistóriát vittek filmre. A színhely: Dallas. Texas, a film forgatásakor a legdinamiku­sabban fejlődő állam volt, vezető helyen állt az Egyesült Államok mezőgazdaságában, előretört az ipari termelésben, olaja példátlan gazdasági fellendülést biztosított. Olajmezők és prérik, multimillio­mosok és cowboyok, már a távol­ból feltűnnek a modern Dallas fel­hőkarcolói, luxusautók szágulda­nak... Dallas... igen, itt oltották ki 1963 novemberében John F. Ken­nedy elnök életét... Híres és hír­hedt város. A történet a gazdag Ewing csa­ládról szól, a szülőkről, három fiukról, feleségeikről, az unoká­ról és másokról, szépasszonyok­ról és intrikákat szövő bestiákról, könnyű vérű kislányról, hidegvé­rű üzletemberekről, kis családi drámákról. Két família áll szem­ben egymással — de sokan loptak már Shakespeare-től! —, s az élet. ha olykor felhők jelennek is meg a ranch (az állattenyésztő farm) feletti égen — szép. Mi a sorozat sikerének titka? A nézők egy-egy órára belecsöp­penhetnek a gazdagok világába, belekóstolhatnak, belefeledkez­hetnek a jólétbe. Olyan ez, mint az enyhe kábítószer: édes és mámo- rító. Kit érdekel ags, hogy ez csak mese (felnőtteknek), az emberek szeretik a mindent megszépítő, varázslatossá tevő meséket. 1978 tavaszán kezdték el szőni a szupergazdag dallasi család sztoriját. Hatvannál is több or­szágban, százmilliók nézték és nézik e sorozatot, melyet elsősor­ban az amerikai ízléshez szabtak. Miss Ellie, a mama, és Jock Ewing, a fia nemzeti jelképpé vál­tak. Hogy J. R.-en, a végtelenül ellenszenves alakon mit szeret­nek? Tény, hogy Larry Hagman, a cowboy-kalapot viselő Jock a leg­népszerűbb amerikai filmszíné­szek közé tartozik, a legmagasabb gázsit kapja, a sorozat minden egyes részéért százezer dollárt. Ezen tört ki az első botrány. Pa­trick Duffy, azaz Bobby Ewing, milliók kedvence, azonos össze­gű honoráriumot kért. De nem kapott. Hét bő esztendő után nem min­den szereplő szerződését újították meg, például Charlene Tiltont (Lucy) nem tartották elég sexis- nek, menesztették. Miss Ellie, Barbara Bel Geddes jobbnak lát­ta, ha szívpanaszai miatt vissza­vonul, utóda Donna Reed meg sem közelítette őt. A sikeres első csapat szétesett. A Dallas bámulatos sikere lát­tán az amerikai filmesek rákap­csoltak. Az újabb produkció, a Dynastia, illetve a Denver klán, a felső tízezer köreiben játszódik le, csillogó káprázatos, de a leg­vonzóbb férfiak, a leggyönyö­rűbb nők, a legpazarabb otthonok sem tették a Dallasnál népszerűb­bé e teleregényt. Európában a francia televízió, az „amerikai kulturális impe­rializmus” ellensúlyozására törekedve, 26 részes sorozatot forgatott. A Chateauvallon című film a Loir partján játszó­dik, s a Berg család életét ábrá­zolja, Balzac és Dumas szelle­mében a francia irodalmi ha­gyományokra építették. (A so­rozatot a magyar televízió is bemutatta.) Bár a pénz, a szere­lem, a hatalom az ilyen tévéfil­mek fő alkotóeleme, az európai és az amerikai sorozatok közötti kontraszt jól értékelhető, mint ezt például a Guldenburgok öröksé­gében (ZDF sorozata) is tapasz­talhattuk. Dél-Amerikától Itáli- áig világszerte gyártják a soroza­tokat, szövik a családregényeket, de a Dallas úttörő szerepe elvi­tathatatlan. Ha a kedves néző azt hiszi, hogy a Dallas-sztárok maradékta­lanul boldogok — téved. Ismere­tes, hogy Victoria Principal, a szép Pamela, a saját hírnevének rabjává vált. A többszörös millio­mos filmszínésznő Hollywood­ban él, sofőré és testőre, a portori- cói John Batis szerint a filmcsil­lag háza erőd. Victoria nagy élel­miszer-tartalékokat halmozott fel, fél, csak éjjel hagyja el ottho­nát. Attól tart, hogy terroristák elrabolják... Sz. É. ■uannannnanoa ■UMDUW Nemrég látott jelenet a tv-sorozatból Kiállítás Cserhátszent- ivánban Előtte hónapokig keres­tek, kutattak a padlások mélyén. Faggatták az idős embereket, gyűjtötték a régmúlt emlékeit. így szüle­tett meg az a honismereti állandó kiállítás, amelyet Adorján Lászlónak, az Alsó- toldi Körzeti Általános Iskola igazgatójának irányításával a Cserhát-völgyi kisközsé­gekben élő gyerekek készí­tettek a lakosság segítségé­vel. A cserhátszentiváni mű­velődési ház emeletén meg­tekinthető állandó kiállítá­son régi, a falusi életet rep­rezentáló használati tár­gyak, eszközök, ruhák, ko­rabeli iratok, könyvek fogad­ják a látogatókat. Képein­ken: ízelítő a sok munkával készített honismereti állan­dó kiállítás anyagából. TISZTA KÖRNYEZET — SZERB ÉLET Azbesztmentes burkolót Kép: Mikuska Padlóburkolatok (különösen burkolólapok) vásárlásánál ügyeljünk arra. hogy ne legyen bennük azbeszt. A régi burkoló eltávolításánál győződjünk meg arról, hogy az azbesztmentes-e! Miért? Sokan nem tudják, hogy néme­lyik padlóburkolatban — külön­leges ellenálló képessége miatt — Azbeszt lap is van. Ez ugyan el­használódás, kopás következté­ben aligha válik szabaddá, de a feldolgozáskor igen, és a felsze­déssel járó töredezéskor is. Az azbeszt bizonyítottan rák­keltő hatású. A légutakba kerülve hörgőfákot okoz, valamint rossz- mtulatú daganatokat a mellhár­tyán, a haskártyán és az emész­tőszervekben. Ezért győződjünk meg róla, hogy pincénk, garázsunk, mosó­konyhánk és hasonló helyisé­geink padlóburkolásához ne hasz­náljanak azbeszttartalmú burko­lóanyagot. jólfog a Volán pennája is! Kedvező irányú változások­ról mintha keveset hallanánk. Talán a fülünk nincs rá kihe­gyezve! Az is lehet, nagy- nagy erőfeszítés mellett való­ban csak tallózni lehetne, ki­válogatni a jót a sok rossz MÁT HÉ ERZSI ÚTJA Katona József színházbeli öltö­zőjében beszéltünk meg találko­zót Máthé Erzsivel, ott, ahol egy éve is van már talán, hogy nem járt —, mondja némi rezignáció- val. Nem volt dolga. Régen kapott szerepet a színházban, és régen nincsenek már műsoron azok az előadások, amelyekben szerepelt. Miközben kimegy a társulati büfébe, amely itt van, kétlépésnyi- re az öltözőjétől, hogy kávét hoz­zon, körülnézek. Körös-körül a falakon elhunyt nagy pályatársak portréi, vagy jelenetképek előa­dásokból. Mészáros Ági és Lado- merszky Margit a Warrenné mes­terségében, Bajor Gizi, Tímár József, Várkonyi Zoltán. Tőkés Anna és mások. — Nem én gyűjtöttem össze ezeket a képeket, hanem Gobbi Hilda, aki szintén itt öltözött. Halála után nem sokkal festés volt, a fotókat leszedték, kupacba rakták, aztán ott maradtak, az én szerepem csak annyi, hogy meg­kértem a gondnokot: tétesse viszsza ezeket a képéket a falra. Gobbi Hilda emléke örökre itt él, nemcsak ebben az öltözőben, de minden pályatársa emlékezeté­ben is. — Egyik felfedezőm ő volt — meséli Máthé Erzsi.—Nem akar­tam én színésznő lenni ', kereske­delmit végeztem, gondoltam, va­lahol titkárnő leszek. De újra meg újra kaptam valami ösztönzést. Fizika—kémia tanárnőm például sokszor mondta: azért feleltet, mert szereti hallani az orgánumo­mat. Meg ilyenek. Úgy, hogy mégsem titkárnőnek mentem, hanem felvételizni a Színiakadé­miára (akkor még úgy hívták a főiskolát). A jelentkezők közül a 13-as sorszámot kaptam, szeren­cséje lesz, kislány, mondta ott ne­kem egy idős úr, talán titkár, tud­ja, hogy a Szelectky Zita is 13-as volt a felvételijén? Hát a Szelecz- kynek szemcsét hozott a szám, nekem nem: kidobtak. De akkor már izgatott a dolog, a végére akartam járni, megkérdeztem: van még hely, ahol próbálkozha- tom? Volt, a Színészegyesületi Iskola, egyenest odamentem, ott felvettek. — Itt kerül a képbe Gobbi Hil­da? —Igen, itt. Meg Várkonyi Zol­tán, Rátkai Márton, Ascher Osz­kár. Ok mind tanítottak ott, ran­gos tanári kar volt! Vizsgaelő­adásunkat Gobbi Hilda rendezte, az Éjjeli menedékhelyet adtuk elő, én voltam benne Násztya. Gobbi már akkor is a világ legenergiku- sahb lénye és legkitűnőbb szeme­zője volt, elintézte, hogy vizsgae- lőadásunkat a Nemzetiben tart­hattuk meg (a régiben, az azóta le- romboltban, a Blaha Lujza téren), a színháztól kaptunk kosztümöket és mindenféle segítséget. Hilda pedig odaparancsolta az egész szakmát, a többi között Somló István, a Vígszínház akkori társi­gazgatója (Tolnay Klári és Benkő Gyula voltak a társai) is látta a produkciót, és utána azonnal szerződtetett. — Utána azonban vidékre ke­rült, ugye? — Egy év múlva jött az államo­sítás, és én a pécsi színházhoz kerültem, ahol Szendrő József, a későbbi férjem volt az igazgatóm. Három év Pécs, majd a budapesti Nemzeti Színház következett. — Amelynek kamaraotthoná­ban, a Katona József Színházban mutatkozott be Kossuthné szere­pében. Illyés Gyula Fáklyaláng című drámájában. Erről milyenek az emlékei? egyetlen kérésem volt a rendező­höz, a zseniális Gellért Endréhez: ne kelljen azt mondanom, hogy Lajos. A szöveg egy-két helyen így szólt, hiszen Kossuth feleségeként hogyan is szólítottam volna az uramat másképp, de nekem, Má­thé Erzsi — Kossuthnénak ez mégis profánul hangzott. Csak­úgy lajosozzak egy ilyen óriást? ne Máthé Erzsi Glavovics Piros­kája, a szolgalelkű titkárnő, re­mek emberábrázolás és kiugró siker. Akkor ismerték meg igazán a nevét, és sorolták attól kezdve a színésztársadalom első vonalába. — Igen, ez szép emlék, és sok más is a régi Nemzetiben, amely után máig sír a szívem: a Bernar­do háza Garda Lorcától, az Ezer év Karinthy Ferenctöl, és még annyi minden más... Szerepek hosszú sora a színpa­don, rádiófellépések és mozifil­mek, és a hatvanas évektől kezdve, amikor elindul nálunk is ország­hódító útjára a televízió, Máthé Erzsi „behatol" a lakásokba is, most aztán tényleg mindenki is­meri, az is, aki sohasem járt szín­házban, az is, aki nem ül be a mozi sötétjébe. És a szakma elismerő tisztelete, a közönség olykor ra­jongásig fokozódó szeretete hiva­talos díjazásban is megnyilvánul: Máthé Erzsi művészete Kossuth- díjjal jutalmaztatik. Hosszú idő után most ismét foglalkoztatjaá színháza, amelyet nyolc évvel ezelőtt önként válasz­tott: akkor választották külön a Katona Józsefet a Nemzetitől, és a Katonába sokan szerződtek át. Okosnak bizonyult a választás: a Katona József Színház azóta az ország első számú, a világ minden részében is tartalmas sikereket arató színház lett. Új produkció­jában, a Lári-néni főhadnagy felszarvazásában fontos szerepe van Máthé Erzsinek is. Izgul, szorong, mint negyven év óta mindig. És siker, taps kíséri útját, mint négy évtizede mindig. B. T. közül. De szívesen írnék magam is a sokaknak tetsző fordulatról! Még nem tehetem. Akik legu­tóbb megkerestek, számítással igazolták, vastagon fogott a Nógrád Volán ceruzája, ami­kor a magas viteldíjakat kiszá­molta. A majdnem duplájára nőtt menetjegyek árából vígan megél a vállalat, mondják új ismerőseim. Ha húszán kibé­relnénk egy buszt a munkába járásra, 400 forintba kerülne fejenként a havi költsége. A bérletet 475-ért adják. Nekünk melósoknak, ráadásul akik több műszakba járunk, ponto­san kell érkeznünk. Ez ma még nem mindig sikerül. De maradjunk még az árnál. Miért van az, hogy a budapesti Vo­lán 22 forintért számolja a ki­lométerenkénti költségeket, a nógrádiak pedig 36-ért? Kérdezem én is, a most fel nem tett kérdésekkel együtt. Nem kellene teret engedni a konkurenciának? Akárcsak próbaképpen a maszek autó­busz-társaságnak? El lehetne indulni ezen az úton, mert az infláció nem akar megállni. Ki tudja, talán azt a bizonyos nyolcszög ala­kú piros táblát nem a megfele­lő kereszteződésbe tették! Esetleg a zsákutca végén strázsál? Fölé lehetne helyezni egy kiegészítő táblát, ezzel a rövidke szóval: NON! (sánta) r Máthé Erzsi portréja —Mindig csekély önbizalmú és nagyon drukkolós lány voltam, akkor kiváltképp. Emlékszem, Gellért beleegyezett, ezt a nevet nem ejtettem ki. —Aztán jött az Uborkafa, ben-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom