Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-30 / 75. szám
Liléktől lélekig AZ ÚJ NÓGRÁD MELLÉKLETE 1991. 3. SZÁM Kedves Olvasóink! Ünnepi Lélektől lélekig című mellékletünket — eredeti törekvéseinknek megfelelően — ökumenikus szellemben állítottuk össze. Reméljük, nem lesz haszontalan elolvasni a vallásos embernek a más egyházhoz, fele- kezethez tartozó személyek írásait sem. hiszen hitük alappillére közös. Az esztergomi Keresztény Múzeum őrzi Kolozsvári Tamás Krisztus feltámadása című alkotását, amely eredetileg a ga- ramszentbenedeki oltárra készült 1427-ben. Evangélikus szemmel A kereszt titka és a böjt Az evangélikusok reformátor eleikkel együtt vallják: hitük és életük zsinórmértéke a Szentírás. A Szentírás szíve pedig: „Úgy szerette Isten a világot, hogy egyszülött Fiát adja, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen." (Jn 3,16) A fenti igében egyszerre van jelen Krisztus golgotái áldozata és az azt megragadó feltétel nélküli bizalom, hit. Az ember üdvössége szempontjából minden más emberi hagyomány, bár lehet értékes és progresszív, csak adiaforon (közömbös) lehet. A böjti időszakban, jelesen nagyhéten Jézus passiójának csúcsa a kereszthalál. Ezért lett a kereszténység jelképévé a kereszt. Eredetileg a kereszt gonosztevők, lázadók kivégzésének az eszköze volt. Brutális perzsa uralkodók alkalmazták először. Jézus egy a keresztre feszítettek közül, de egyedülálló feltámadása által. Ezért az őskeresztyének Jézus szenvedéséről, haláláról és feltámadásáról egyszerre szóltak. Jézus halála nem egy lázadó tragikus vége volt. Pilátus is világosain kijelentette, hogy Jézus nem volt politikai lázadó. Akkor miért feszítették meg? Egyáltalán: Cur Deu.s homo? (Miért lett Isten emberré?) — tehetnénk fel a kérdést Anselmus főműve címadó mondatával. Az ember bűnével — bizalmatlanság, hitetlenség és önzés — mérhetetlen sérelmet ejtett Istenen, aki mindenben biztosította teremtménye optimális progresszióját, hiszen Isten szeretetkö- zösségében az ember számára minden adott volt. A sérelem elégtételt kívánt Isten részéről. Ha az elégtétel negatív, akkor azt a bűnösön hajtják végre, ha pozitív, akkor a bűnnek megfelelő nagyságú elégtételt kell adni az embernek. Ennek azonban nagyobbnak kell lennie, mint minden együttvéve, ami nem Isten. Így lett a Szentháromság második személye emberré és így helyettes elégtétellé, akit Isten elfogadott. A helyettes elégtételnek — Jézusnak — a kereszten történő halála jogilag ad absurdum, hiszen a bűnösnek kell szenvednie bűneiért. Aki azonban saját bűne jóvátehetetlen súlya alatt ros'kad, az megérti és elfogadja a helyettes elégtételt, a bűnbocsánat alanyát, Krisztust. A bűnbocsánat nem lehet egyszerű eltekin- tés, ugyanis akkor Isten a törvényt — amely tőle származik — nem venné figyelembe. A kereszthalálban a törvény ítélete és a kegyelem egyszerre teljesült be. Többé nem kellett a jeruzsá- lemi templom szentélyébe évente egy alkalommal a főpapnak bemutatni a nagy engesztelő áldozatot önmagáért .és népéért. „Krisztus nem bakok és bikák vérével, hanem tulajdon vérével ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe és örök váltságot szerzett.’’ (Zsid. 9.12) A hívő ember a böjti időszakban Jézus passióját követve lépked lábnyomában, hogy végigjárja azt az utat, amit a golgotái keresztig Jézus megtett helyette. „Hiszen tudjuk, hogy a mi óemberünk megfeszíttetett vele a kereszten,»... ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy élni is fogunk ővele.” (Róm. 6,6) A kereszt tövében kell személy szerint eldöntenem: hiszem-e, hogy már kétezer évvel ezelőtt megfeszíttettem Krisztussal, hogy amiképpen Ö feltámadt a halálból, úgy én is új, életben járjak. Aki a kereszt tövében a bűnbánat mélységét és a megmentett- ség élményét átéli, az lehet, hogy ételt és italt sem vesz magához, de mindez csak kísérőjelensége annak, hogy új élet született Krisztusban. Kalácska Béla ev. esperes Harmadik éve jelenik meg A CSERHÁT HÍRNÖKE Csorba József, a Cserhát- szentiváni Római Katolikus Egyházközösség plébánosa harmadik esztendeje szer-, keszti és adja ki a Cserhát Hírnöke című időszaki, vallásos újságot. Az idei első szám nagyböjtre jelent meg. s témái továbbra jobbára a húsvét ünnepéhez kapcsolódnak. Többek között öt versszakot közöl Sik Sándor katolikus költő Hiszek című verséből, am- lyből ezennel kettőt mi is közreadunk. Hiszek, és tudom, honnan a hitem. Házamat én koszi: tre építem. Négy élőlény az erős alapok: Ember, oroszlán. .. , tulok. Hallottam a piai 1 z.ólni Pált, Hallottam Ágosto: ' es Ottokárt, Látom a szirten Péter kulcsait, S bennem a mélyben, hallom döbbenettel: Kimondhatatlan gerjedezésekkel A Szentlélek sóhajtozik. Ó tudom kinek, ó tudom kinek: Én az eleven Istennek hiszek. Élő hitemmel vagyok én szabad. Mankó helyett kötöttem szárnyakat, Ami akad a földön emberi, Gazdag szívem testvérnek ismeri, Én ami túl az emberkörökön, A végtelenség: ígért örököm. Én mikor üt a boldogságos óra, Hogy befogadjon koporsóm gubója: Hitem gyertyája utolsót remeg, És Isténnek ajánlom lelkemet. Római katolikus útkeresés Jézus a szövetség embere Sokféleképpen próbálták már magyarázni és megérteni az embert. A bölcselők létezésének okát ikeresik, a tudósok testének szerkezetét bontják összetevőire, a pszichológusok viselkedésének meghatározóit kutatják. összegezve minden eddigi tudásunkat, az ember még mindig titok. Azonban minden kudarcunk ellenére újra nekilendülünk a kutatásnak, s izgalomtól lázasan várjuk az eredményt. Á hűtlenség bűntudata Űjabban a „szövetség pszichológiája” hódít, és ígér némi fényt deríteni az emberi jelenség titkára... Minden emberi viszony alapja egy hallgatólagos szövetség a másik emberrel — hangoztatja ez a pszichológia. Az ember szövetségre lép embertársával, mert így könnyebb az élet, sőt, csak így lehetséges. S mivel társadalmi életünk alapformája a szövetség, ISTEN IS ILY FORMÁBAN SZÓLT HOZZÁNK: szövetségre lépett az emberrel. Az Ószövetségben Izrael népével, az Újszövetségben FIÁBAN KÖTÖTT SZÖVETSÉGET AZ EGÉSZ EMBERISÉGGEL. Minden szövetség elkötelezi a feleket. S ezért a hűtlenség lehetősége szükség- szerű velejárója a modern szövetségnek. A hűség nem magától adódik. Néha, sőt gyakran erőfeszítést, tudatos önfeláldozást kíván. Gyakran meghazudtoljuk becsületszavunkat, letagadjuk az adott 'szót, kicselezzük partnerünket. A szövetség lélektana itt nem áll meg, sőt itt látja igazi kiinduló pontját. Következtet. A megszegett szövetség bűntudattal terheli az embert. Társadalmi viszonyai meginognak, az embereket nem képes többé szövetségtársaknak megélni, csupán vetély- társaknak, sőt állandó veszély forrásának. Az ilyen ember lelkivilága elferdül, elidegenül a társadalomtól és lassan önmagától, emberi mivoltától. Az elfojtott és állandóan rejtegetett bűntudat sok lelkizavar gyökerévé válik. A megtagadott szövetségek közül a legsúlyosabb következményei az Istennel kötött szövetség megszegésének vannak. Minden ember magában hordozza a TEREMTŐ elképzelését és tervét az emberi természetről, s ez az a szövetség, amely elkötelez. A belépőjegyet az élet színjátékához nem lehet visszaadni. Minden áthágása az erkölcsi törvénynek hűtlenséget jelent Isten és önmagunk iránt. Van aki azt állítja, hogy minden lelkibetegségnek ez az alapja. Hogy mennyiben igaz ez a tétel, nehéz megmondani. Annyi bizonyos, hogy az erkölcsi törvény minden kijátszása boldogtalanná tesz. lúdás iskolapéldája A hűtlenség, sajnos annyira beleszövődött mindennapi életünkbe, hogy gyakran föl sem vesszük. Pedig az emberi kötelesség, mondjuk így: kibontakozás, abban áll, hogy napról napra kevesebb hűtlenség kíséri életünket. Ez keresztény életfeladatunk egyben. KRISZTUS-KÖVETÉSÜNK lényege, mert, KRISZTUS A SZÖVETSÉGEK EMBERE VOLT. Atyja és közte olyan kapcsolat áll fenn. amely mindent kisajátított. Gyermekkorát: „hát nem tudtátok, hogy Atyám házában kell lennem?; legkedvesebbjeit: „ki az én anyám, kik az én testvéreim”; életét: „Atyám, kezeidbe ajánlom lelkemet”; halálát: „beteljesedett”. Krisztus mindenét beleadta ebbe a szövetségbe, Istenének és Atyjának szövetségébe. Ezért az Atya is mindent átadott neki. Krisztus az emberekkel is szövetségre lépett. Egyeseknek ő maga kínálta fel, másoktól elfogadta a felkínált szövetséget. S akivel egyszer szövetségre lépett, azt nem hagyta el. Sohasem volt hűtlen adott szavához. Nem szolgáltatta ki apostolait elfogatásának éjjelén, amikor azok megvonták tőle a szolidaritás vigaszát, hanem megvédte őket az ellenséggel szemben. Még Júdással se szakított, aki minden idők szomorú iskolapéldája marad annak, mit is jelent és milyen következményekkel jár egy szövetség aprólékos, de állandó megtagadása. Érdekes Nikodémus esete, aki keresi a szövetség lehetőségét. Jézus nem kompromittálja az embert, nem kényszeríti napvilágra a titkot. Elfogadja a fölkínált szövetséget úgy, ahogy azt Nikodémus elképzelte. Krisztus mintegy belemegy a játékba; éjjel a sötétség leple alatt tárgyalják le a szövetség feltételeit. Hűség embere A mai magyar világnak elég sok baja van. De a legnagyobb és legtragikusabb betegségei közé tartozik a hűtlenség. Az emberek minduntalan vétenek az Isten és az emberrel kötött szövetségük ellen, olyannyira. hogy a lélektan is fölfigyelt a jelenségre. Mikor megdöbbentőn állunk a sok szétbomlott házasság, barátság és általában emberek közötti viszonyok temetője fölött, keresztény küldetésünk új megfogalmazásban jelenik meg: ELMONDANI A VILÁGNAK. HOGY VOLT EGY EMBER. AKI TÖKÉLETESEN HŰ VOLT MINDEN SZÖVETSÉGHEZ. Ponyi Artúr kanonok, plébános Ziiyripilftlu Michelangelo Pieta című szoborkompozíciójából a megbékélt fájdalom árad. A római Szent Péter-bazilikában látható szobor a XV. század végén, márványból készült. JÉZUS HALÁLA Jézust akkor feszítették keresztre, amikor Poncius Pilátus volt a helytartó, tehát 26 és 36 között. Ha — János szerint — a kivégzés pénteken, Niszán 14-én történt, három olyan év között választhatunk, amelyekben Niszán 14. péntekre esett: 27, 30 és 33.. Minthogy a nyilvános működés 28-ban kezdődött, és több mint két, de kevesebb, mint három évig tartott, e dátumok közül az elsőt és a harmadikat ki kell iktatnunk. Végeredményként tehát azt mondhatjuk, hogy Jézus Niszán 14-én, pénteken halt meg, vagyis 30. április 7-én. íme összefoglalásul, eny- nyit tudunk Jézus életének időrendiségéről: Időszámításunk előtt 6 vagy 7: születés. Időszámításunk után 28- ban, hpsvét előtt: a nyilvános működés megkezdése. 30. április 7.: keresztre feszítés. Április 9.: feltámadás (és mennybemenetel). (Részlet Wilfrid Harrington Nouvelle introduction á la Bible című munkájából.)
