Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-26 / 71. szám

1991. MÁRCIUS 26., KEDD MEGYEI KÖRKÉP unzvnij Ötszáz forint kaució— Nem a csillag a döntő Szirákon a téesz megelőlegezi (Folytatás az 1. oldalról) Minden váltás, bárhogy is ké­szítik elő, sehol sem megy simán. Vélemények, elképzelések ütköz­nek, netán indulatok feszülnek egymással szemben. — A közgyűlés minőségi több­séggel úgy döntött, hogy a juhtele- pet eladjuk Supuka Gyula, ka- rancsaljai vállalkozónak, aki hi­telből fizeti meg az árát. Ugyanak­kor vállalta, hogy konzervüzem­mé átalakítja. A tőle kapott pénzt az érsekvadkerti tapasztalatok alapján felhasználjuk, a vállalko­zó alapon megszervezésre kerülő, kordonos, csepegtetős, uborkaül­tetvény kialakításához. Ellene csak az egyházasgergeiek szavaz­tak, akik a tagság egyharmadát képvisel ik—érzékelteti az új szü­letésével kapcsolatos előzménye­ket dr. Miklós Zoltán. — Az előbbihez minden felté­telünk megvan. Itt van az Ipoly, nyomás alatt áll a régi vezeték- rendszer, nem jelent gondot az élőmunka előteremtése, ugyanak­kor világossá vált, hogy megbu­kott a gabona- és a húsprogram. Csupán feledésbe ment tevé­kenység felelevenítéséről van szó, mivel 20—30 évvel ezelőtt a lakosság egy része már foglalko­zott zöldségtermesztéssel. A ter­melőszövetkezet vezetősége és tagsága, azért voksolt az ubor­kaültetvény mellett, mert az elő­rejelzések szerint nagy keletje van a nyugati piacokon, sokkal jobb árat tudnak elérni mint idehaza. Az ültetvényt közvetlenül a víztározó mellett, kétszer tíz hek­táros területen alakították ki. Tu­lajdonképpen tőkével nem rendel­kező szegény emberek vállalko­zása ez... Ugyanis előlegként csu­pán ötszáz forintot kell kaució­ként letenni. A beruházási és mű­velési költségeket a vállalkozók­nak a termésből kell majd megfi­zetni. Az egyezség szerint a ter­mett uborkát kötelesek átadni a nagyüzemnek, amely ennek elle­nében megelőlegezi a műveléssel kapcsolatos összes költségeket. — Az első tíz hektárra már vannak vállalkozók: 60—80 fő és nemcsak termelőszövetkezeti ta­gok. Számításaink szerint, tisz­tességes munkával 30 vagon ter­mést takaríthatunk be — kér ismét szót a nagyüzem elnöke. — A másik tíz hektárra a környező községekből és Salgótarjánból várjuk a jelentkezőket. Tőlük is harminc vagonra való uborkára számítunk, amit nyugatra expor­tálunk majd. — Milyen elfoglaltságot jelent ez a vállalkozóknak? — Általában és személyenként öt-tíz sor megművelését vállalják. Feladatuk, hogy a kívánt időben — május 10 — a felszántott és megtrágyázott földbe, kézzel, a kordon alá helyezzék el a termést hozó magot. Elvégzéséhez elég­séges egy nap. Az érés idején, másodnaponként le kell szedni a termést, amit napi áron veszünk át és fizetünk majd ki. Érdekesség­ként még annyit, hogy a vállalt terület három-négy év múlva az illető tulajdonába megy át, az ön­tözőberendezésért pedig a kivite­lező tízéves garanciát vállal. A beruházás esedékes részét a ter­mésből szerzett jövedelemből kell rendezni — tájékoztat dr. Miklós Zoltán, a máról, utalva a holnap lehetőségeire is. Ez utóbbihoz kapcsolódva megkérdem: — A tisztességesen és időben elvégzett munka után milyen jöve­delemre lehet számítani? — Hatvan-hetven ezer forint adómentes bevételre. Ilyen kedvező lehetőséget és feltételeket manapság nem na­gyon lehet másutt találni. — A vállalkozók között megta­lálhatók a nagyüzem vezetői is? — Nekik példát kell mutatniuk, hogy még vonzóbb legyen kör­nyékünkben és meggyökerezzen a jövőnket szolgáló, most útjára indult, sokat ígérő korszerű, kor­donos, csepegtetős uborkaültet- vény-rendszer. Venesz Károly A kastély és környékének hangulata is tavaszt idéző. Lágy szellő lengeti hazánk címeres lobogóját és a Teleki-zászlót. Az itt megszokott csendben madárfütty hangzik sokfelől. A szálló sze­mélyzete serényen dolgozik. Ki „belül”, ki a szabadban. Tenniva­ló itt is akad mindig. Egy azonban évek óta változatlan: a pompázó Kastély Szálló, a maga szépségével, meghitt hangulatával. Gyiirki Gábor, a szállodát üzemeltető Magyar Szénhi­drogénipari Kutató-Fejlesztő Intézet két hoteljének — a bu­dapesti Minolnak is —- igazga­tója régi ismerősünk. Évek óta hetente legalább egyszer leruc­can a fővárosból Szirákra. Ez egy direktor kötelessége. S hogy ilyenkor nem pihenni érkezik, jól bizonyítja legutób­bi találkozásunk is: sok-sok tennivalója közben alig félórá­nyi ideje maradt baráti diskur­zusunkra. — Úgy látom nem kell pa­naszkodniuk. Most is sok a vendég a szállóban. — A látszat ezúttal csal. Most csupán két tanácskozás tozunk, de hozzáfűzöm — és ezt ne vegye dicsekvésnek —, hogy legalább egy csillaggal jobbak vagyunk ennél. Gyor­san megjegyezném: e tekintet­ben nincsenek törekvő vágya­ink, mert elsődleges célunk látogatóink, vendégeink minél magasabb szintű kiszolgálása. Jelentős változás a múlthoz ké­pest, hogy a kezdeti tizennégy első osztályú szobák száma mára huszonötre emelkedett. A bővítés természetesen jelen­tős anyagi ráfordítást igényelt, de éppen a vendégek növekvő száma tette ezt szükségessé. — ínyencként mondom, hogy a szálló konyhája ez idáig is kiváló ízeket készített, ám ezt A Kastély Szálló külső pompája résztvevői látogattak el hoz­zánk, tehát nem itt éjszakáz­nak. Ám meg kell jegyeznem, hogy ami a szálló éves kihasz­náltságát illeti, panaszra ninc­sen okunk. Mind belföldi, mind külföldi viszonylatban népszerű a kastély. — Mennyiben változott meg a szálló a közel hat esztendő során? — Ami besorolását illeti, semmiben. Továbbra is a há­romcsillagos kategóriához tar­most felújították. Mi indokolta a munkát? — Eléggé szűkös volt kony­hánk, s korszerűsíteni kellett a berendezéseket. Nem túlzás ha azt mondom: mai állapotában a modern kor minden követel­ményének megfelelő a felújí­tott konyha, s az csupán ter­mészetes, hogy ízeink tovább­ra is a megszokott minőségűek lesznek. — A szálló és a sport szinte elválaszthatatlanok itt egy­Gyürky Gábor igazgató bizakodó mástól. Nemzetközi verse­nyek, edzőtáborozások tá­masztják alá az iménti állítást, de vajon számíthatunk-e ha­sonlókra a jövőben? — Hagyományos rendezvé­nyeinket — mint például az old boys öttusaversenyek, lövész­versenyek, hőlégballonosok randevúja és a Hubertus lova­glás — szeretnénk hagyomá­nyaink szerint továbbra is megrendezni. Egyelőre csu­pán tervünk, hogy létesítünk egy minigolfpályát, melyen a sportág rajongói — ha nem is profi szinten és körülmények között, de— legalább gyako­rolhatnak. S ha már a sportnál tartunk, azt sem felejthetjük el, hogy vendégeink szolgáltatá­saink közül teniszpályánkat, a lovardát bármikor igénybe vehetik, kerékpárjainkkal pe­dig bringázhatnak a környék gyönyörű részein. — Terveznek-e valamilyen szenzációs programot az idén? — Nem. Maradunk hagyo­mányainknál. Rendezvény­eink, maga a Kastély Szálló reményt ad arra, hogy továbbra is sok hazai és külföldi vendég keres majd fel bennünket és viszi el jó hírünket szerte az országban, s határainkon túlra is. Ez pedig minden szenzáció­nál többet ér számunkra. Vaskor István Nem lett kupi a Strand Hotel Kevesebben járnak fodrászhoz Karancslapujtő. Nemrégi­ben jártam a karancslapujtői fodrászüzletben, mely néhány évtizede a főútszomszédság- ban, férfirészleggel csalogatja a vendégeket. A helyiséget nemcsak helybeliek, hanem a környékbeliek is szívesen láto­gatják. A körülbelül 20 éve itt dolgozó ügyes fodrásznőket Ritók Albertnét, Klárit és Szil­veszter Istvánnét, leüt minden­ki kedveli. Az üzlethelyiségben igye­keznek jó minőségű, nyugati gyártmányú hajkészítménye­ket is használni. Munka köz­ben sebesen jár a kezük, de közben szívesen meghallgat­ják az odajárók gondját-baját, olykor elmondva a sajátjukat is. — Volt olyan nap, amikor senki sem volt jóformán. Fogy­tán van az emberek pénze és sokszor másra kell. A nyugdí­jas hölgyeknek csak évi egy al­kalommal jut hajvágásra és tar­tóshullámra. Nekik az a fontos, hogy minél tovább tartson a fri­zura — ecsetelték. — Valóban, az alacsony nyugdíjjal rendelkező és a vá­rosba gyakran csak éhbérért bejáróknak többre nem is telik. — Bizony a fiataloknak még nem szükséges azon gondol­kodniuk, hová költik a pénzt, mert a szülők, a nagyszülők támogatják őket—kapcsolód­nak be a beszélgetésbe a vendé­gek. — A fiatal lányok nagy része egyszerre festeti és daueroltat­ja a haját. Ez korántsem egész­séges eljárás, éppúgy, mint a túlzott hajkiszárítás. Az idegen nyelvi feliratos szerek összeté­telét és hatását sem tudhatjuk mindig pontosan. „Divatból” sok mindent követnek, nem számolva a haj esetleges „elé- lettelenedésével’’ — hallot­tam Klárikától. — Most húsvét előtt növeke­dett a forgalom. Ebből is lát­szik a nők lázas készülődése. Gondoltam már arra is, hogy „maszek’ ’ leszek, de most már a helyiségbérleti díjak nagyon magasak és a hitelfeltételek sem túl biztatóak. Ehhez jönne még a fenntartás költsége. Mindebből úgy tűnik, hogy manapság nem célszerű, sőt szinte merésznek tűnő vállal­kozás magánfodrászatot nyit­ni, főleg a kisforgalmú helye­ken. A privatizáció azonban itt is megindult és a már hosszú ideje itt dolgozó fodrászok fe­jében naponta megfordul a gondolat: „mi lesz, ha magszű­nünk?” Félnek, hátha valaki megvásárolja majd őket. Jó néhány évtizede inkább kontyot viseltek az asszonyok, a lányok pedig hosszú hajat, míg a városokban a módosab­bak követték a „módit”. Egy­két kivételtől eltekintve ma már a kevésbé tehetősebbek is inkább a szűkösen „kimért” konyhapénzből csípnek el fod­rászra — de hát nem ez a lé­nyeg. Nem szeretnénk vissza­térni az egyhangúsághoz. A szép külső, a jó megjelenés jó lenne ha, továbbra is javítani tudná közérzetünket! Telek Erzsébet Nemrégiben már írtunk arról a harcról, aminek a tétje részint a megye lakosságának téglajegyei­ből, részint állami forrásból épült szakszervezeti oktatási bázisa volt. Egyidőben úgy tűnt, hogy egy potenciális yevő hatvanmillió forintért megvásárolja az épüle­tet, úgymond szőröstül-bőröstül. Csak a dolgozókra nem tartott igényt. Ám különböző okok miatt az ügylet nem jött össze. Szabó János, a Strand Hotel ügyvezetője a következőket mondta. — Az épület visszakerült a Magyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetségének tulajdonába. A képviseleti jogot a Nógrád megyei szervezet gyakorolja. Je­Balassagvarmat. A Balas­sagyarmati Faipari Kisszövet­kezetnek évek óta nincsenek megrendelésgondjaik, mert jóval olcsóbban árusítják kis­bútoraikat, mint versenytár­saik. Ezzel együtt kifogástalan minőséget és biztos határidőt garantálnak. Az olcsóbb ár mögött az húzódik meg, hogy lenleg csak a szállodai részleg működik. Az itt lakók étkeztetését a közelben lévő Urpin sörözőben, illetve a Tarján vendéglőben in­tézzük. Természetesen ugyanúgy adunk helyet termeinkben külön­féle rendezvényeknek, mint ko­rábban. Sőt szívesen látjuk a lako­dalmas csoportokat is. Ám ebben az esetben — korszerűen felsze­relt konyhánkba — a szakácsokat és a segítőket a vendégeknek kell hozniuk. Régebben, amikor még komplett kiszolgálást adtunk ven­dégeinknek, huszonnégyen dol­goztak, jelenleg pedig heten va­gyunk, és közülünk ketten nyug­díjasok. Egyetlen hátránya a ho­telnek: a konyha hiánya.- esel ­az évente többször bekövetke­ző alapanyag- és energiaáre­melés igen kis hányadát hárít­ják át megrendelőikre. Ugyan­így cselekedtek az idén is. Amíg más bútorgyárak 25—30 százalékkal emelték áraikat, addig a gyarmatiak csupán 8— 10 százalékkal, aminek a part­nereik nagyon örültek. Évek óta olcsóbban Drága virágok Az igazi tavaszi idő beköszön­tővel egyre több turista látogatja a nógrádi erdőket. A túrákról haza­térőket a kipirult arcokon túl arról is könnyű megismerni, hogy jóko­ra virágcsokrokat szorongatnak kezükben. A nemzeti parkok terü­letkezelői, az erdészek a meg­mondhatói annak, mekkora káro­kat okoznak alkalmi, vagy rend­szeres kirándulók ezekkel. A ter­mészetes közegüktől megfosz­tott, és az erdőn a szivárvány szí­neiben pompázó növények a váro­si csapvízben csak nehezen, vagy egyáltalán nem éleszthetők fel. Arról pem is beszélve, hogy a nemzeti parkok, természetvédel­mi területeken szedett virágokért tetemes bírságot kell fizetni. Kiszeégetés, villőzés Salgótarján. A Gagarin Általá­nos Iskolában a folyamatos mű­vészeti alapképzés keretében megkezdődött a tavaszi ünnep­kör. Az első eseményre pénteken került sor, ekkor tartották a ki- szeégetést, mely a húsvéti nagy­böjthöz kapcsolódó népszokást elevenítette fel. Ezt követi — március 26-án, kedden az úgyne­vezett villőzés, mely leegyszerű­sítve tojásgyűjtést jelent. A tojá­sokat festik és árusítják húsvét előtt a gyerekek. Működési tartalék Terény. Az önkormányzat az ez évi költségvetés tárgyalásakor úgy döntött, hogy hatszázezer fo­rintot félretesz működési tartalék­ként, hogy ily módon akkor is biztosítsa az önkormányzat mű­ködését, ha az előre beharango- zottnál nagyobb lesz az infláció. Amennyiben nem lesz rá szükség, akkor egy olyan nagyobb beruhá­záshoz, vagy fejlesztéshez hasz­nálják fel, amit a legsürgősebben kell megoldaniuk. Koncertek a kastélyban A sziráki Hotel Kastély tavaszi koncertsorozatának keretében kerül sor március 28-án a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola koncertjére, március 29-én pedig Jeremiás Beatrix operaestjére. Az előadások 19 órakor kezdődnek a sziráki kastélyban, jegyek a hely­színen válthatók, illetve telefonon (Szirák 13.) lefoglalhatok. Hiányzik a tornaterem Ságújfalu. Évek óta nincsen és idén sem lesz tornaterme az általá­nos iskolának. Jó időben a szabad­ban és a helyi sportpályán oldják meg a sportolást, esős, borongós, hideg időben azonban a folyosóra szorulnak a gyerekek, zavarva ezzel a tanítási órákat. Szomorú­ságukra a helyi kultúrház nagyter­mét nem használhatják. Új elnök Salgótarján. A napokban ala­kult meg a Salgógépnél a vállalati tanács, melynek elnöke Német József, műszaki osztályvezető lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom