Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-26 / 71. szám
4 lunjnnu LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 26., KEDD Vélemény „Babos kendös” filozófia Aki olvasta, ismeri Kőbányai János könyveit — az 1986-0? kiadású Beatünnep után-t és A mar- gón-t, valamint az elmúlt évben megjelent Magyar siratófal-at — nyomban felfedezi, hogy a Sivatagi nemzedék című tévéfilm e három kötet tematikájából ötvözi tárgyát. Az időben és térben egyaránt töbtísfkú történetben nagyjából egyforma súllyal jelennek meg a rossz kedvüket extázisba táncoló, babos kendős fiatalok, a periférián élő galerik megoldatlan problémái, s a kisebbségi — jelesül a zsidó — azonosságtudat sokasodó kérdőjelei. Nem is tudni pontosan, hogy a szimbolikus cím melyik rétegre illik jobban: a könnyűzenei koncertek őrjöngő látogatóira, a társadalom számkivetettjeire, vagy az önmaguk helyét, szerepét hasztalan kereső értelmiségiekre. Kőbányai magánéletéből — noha jogvégzett ember — hosszú éveket szánt a csövesek, a punkok gondolkodását, életszemléletét artikuláló szubkultúra tanulmányozására. Szoros kapcsolatokat alakított ki korábbi állami gondozottakkal, az otthontalan családokból meglépett dacos lázadókkal, a durva szájú, kemény öklű, de nem érzéketlen nehéz fiúkkal. Testközelből ismeri az alkoholA Kansas állambeli Wichita város' önkormányzati testületé külön bizottságot alakított, hogy megvizsgálja Békéscsaba és az amerikai település testvérvárosi kapcsolatának lehetőségét — nyilatkozta az MTI tudósítójának Szedoglavits István, a békéscsabai Magyar—Amerikai Baráti Társaság elnöke. Az Arkansas folyó partján lévő százezer lakosú iparváros egyaránt érdeklődik a és a drogmámorba menekülők viselkedését, reakcióit. Tudja, hogy csak sorstársaik közösségében, egy rockhangverseny ,,csápoló” hangulatában tudnak valamelyest feloldódni, átmenetileg megkönnyebbülni. Toleráns, megértő velük szemben, nem őket, hanem a méltatlan helyzetüket előidéző okokat kárhoztatja. „Harminc évem tapasztalatainak összegzése egy banális felismerés: a lét határozza meg a tudatot. Pontosabban, a mindennapi életben döntő jelentőségű az, ki, hova születik. Eddigi pályám emlékezete, mozgásiránya tehát, hogy a tanult igazság ellen szélmalomharcot folytatva, kudarcok, csalódások hátráló utóvédcsatározásaiban fokozatosan eljutottam e botrányos evidencia felismeréséig, ha beletörődő elfogadásáig nem is, azért sem” — írja. A Sivatagi nemzedék képsorain is érezni az élmények közvetlenségét, elevenségét. A sztori „magjának” életszerűségét önéletrajzi elemek sokasága is hitelesíti. A filmbéli János ugyancsak „kiugrott” jogász, aki mélyinterjúkat, riportokat készít a hajógyári sziget bulizói körében. Mániákusan hiszi, hogy ha ír róluk, ha „felfedezi” őket, sikerül eloszlatnia a velük kapcsolatos előítémagyar kultúra és Békéscsaba gazdasági lehetőségei iránt. A testvérvárosi kapcsolatteremtést kezdeményező Harry R. Clements önkormányzati képviselő tájékoztatása szerint az amerikai városnak különösen a csabai repülőtér, s a két város vállalkozói közti együttműködés keltette fel a figyelmét. A két éve, Európa keleti felében elsőként alapított amerikai baráti leteket. Munkája közben megismerkedik egy kallódó lányanyával, beleszeret, s miatta otthagyja gazdagon berendezett lakását, az emlékeibe révedező édesanyját, a rangban és műveltségben hozzáillő menyasszonyát. A kapcsolat azonban hamvába hull, mielőtt még igazán kiteljesedne. Margó inkább választja a megszokott társaságot, az alkalmi fekhelyeket, mint az „összkomfortos”, de konvenciókkal teli életet. „Rohadt zsidónak” nevezi jótevőjét, mert beleavatkozott sorsába, s ezáltal korlátozza szabadságát. János számára nem marad más vigasz, mint a vallás, a zsidómúlt misztikuma, álmai végtelen sivatagába való menekülés. Ez az a pont, ahol a szerző lelép a realitások útjáról, s elvont, filozofikus meditációk, fejtegetések keretében keres megoldást a valóságos feszültségekre. Vitatható alternatíva, de konkrétabb, hatásosabb nem nagyon kínálkozik. Halmy György tanulságos, szép, bár helyenként lassú ritmusú filmet rendezett a most negyvenesztendős Kőbányai „életművéből”. Az érzelemmel teli gondolatok megjelenítésében mindkét főszereplő — Györgyi Anna és Tóth József—jó partnernek bizonyult.-csongrádytársaság működése révén merült föl az egyesült államokbeli városban a testvérvárosi kapcsolat ötlete. A javaslatot tevő wichitai városatya leánya — Lisa Clements — Békéscsabán angoltanárként dolgozik, s az ő közreműködésével épül a két város közti kapcsolat. A Magyar— Amerikai Baráti Társaságnak tiszteletbeli tagja Bush elnök is. (MTI) Külföldre fülelnek az arabok Az arab országokban a külföldről sugárzott rádióadásoknak van a legtöbb hallgatójuk. Az Öböl-háború kitörése előtt az Irakban leginkább hallgatott rádióállomások közé tartozott a Monte-Carlo, a BBC és az Amerika Hangja. Mindháromnak előnye volt, hogy jó vételt biztosított középhullámon. A monte-carló-i rádió Ciprus szigetéről továbbította adását egy erős reléállomás segítségével. Többségük másik arab országból, vagy a kurdok lakta területről sugárzott adás, amely Szaddám Húszéin rendszerét, magát a direktort bírálja — a propagandahangnem változó hevével. Az egyik műsor Szaúd-Arábiából (a tizenkilenc és huszonöt méteres rövidhullámon) délutántól másnap hajnalig hallható. Az állomás a Szabad Irak Hangja nevet viseli. Ugyancsak rövidhullámon, egyenesen Teheránból, hallható az iráni Kürdisztán Hangja című rádió, amely kurd, szarszi és helyi arab dialektusban közvetít naponta több órán keresztül műsort. Európában is fogható, bár zavarják. Titkos rádióadó az Iráni Kur- disztánok Harcos Hangja nevű állomás is. Délelőtt és délután ad a negyvenegy méteres sávon. Több órán át sugározza arab nyelvű műsorát az Irak Hangja. Szír területen, valahol Damaszkusz közelében vannak adótornyai, mégpedig nem csak rövidhullámot, hanem középhullámot is működtet^ ve. Asszad szír elnök politikáját próbálják népszerűsíteni az iraki hallgatóság körében. A háborúban az iraki állami rádióadó tornyainak többsége elpusztult. Ennek ellenére a rövidhullám több sávján Bagdadból még hallható Szaddám Húszéin propagandaadója. Kapcsolatépítés Amerikával HOL VAGY, TRIM? Hogy ma megvan-e még, nem tudom, de az bizonyos, hogy jó pár évvel ezelőtt népszerű, és nagyon látogatott hely volt Holly- .woodban Paul John bárja, amit a tulaj nevének kezdőbetűi utám PJ's-nek hívtak. Színészek, énekesék, zenészek, üzletemberek szórakozóhelye volt, s ide jött el Daliásból egy gyorsan, csöppkis mexikói akcentussal, ízzel beszélő fiatalember a gitárjával meg két barátjával, a nagybőgős Dick Brant-te\ és Mickey Jones-szál, a dobossal. Paul John először próbaidőt adott, majd három hónapra szerződtette a triót. Mikor aztán a Frank Sinatra által beindított lemezvállalat, a Reprise — nem egészen egy évvel debütálása után — 1963-ban beszerelte mikrofonjait és hangrögzítő cuccát egy este a bárba, ez a fiatalember a gitárjával meg a két barátjával már vagy húsz hónapja dalolt ott, és a közönség egyre jobban szerette, egyre jobban ünnepelte. A főnök elégedetten dörzsöl- gette a kezét és boldogan vállalta, hogy a hangmérök jelére ezt mondja jó hangosan: és most a PJ ’s büszkén mutatja be—TRINI LOPEZ-t! A fekete hajú, barna- szemű, dallasi fiatalember pedig, megvárva míg elül a lelkes ováció zaja, belekezdett az Amerika című számba, Bernstein szerzeményébe. Az ének előtt még odakiáltott a publikumnak: ,,Hadd halljam a tapsot! Ez az! Paul John bárjában ugyanis nem volt szabad táncolni. A közönség úgy segített magán, hogy tapsolta, vagy lábával, poharával ütötte a ritmust és maga is énekelt, legtöbbször minden különösebb felszólítás nélkül. Nem volt ez újdonság, az amerikaiak az ilyen közös éneklést, mulatást hootenanny-nek nevezik, és — szeretik. Az előadónak egyre kell vigyáznia: mindig csakis olyan számokat kell énekelnie, amit az emberek biztosan ismernek dallamostul, szövegestül, mindenestül. És 1963-ban megjelent a kislemez, sláger mind a két oldalon: a Bemstein-dal és Pete Seeger száma — Ha kalapácsom lenne. Aztán kijött az első* nagylemez. Addigra már a Green, green (Zöld, zöld) is és a La bamba is a listákon volt. A helyszíni felvételek, az eltalált stílus, az intelligens, kedves hang világsikert hoztak, de végül Trini Lopez eltűnt. Mihelyt Paul John bárjából a stúdióba lépett — no pár perccel azután, mert hisz a Citromfa még említésre méltó lemez volt — eltűnt, „meghalt”, a steril környezet pillanatok alatt megölte: nem volt érdekes többé. Ha jól emlékszem, 85-ben nagy halom olcsó német préselé- sű hanglemez öntötte el a magyar boltokat. Mint Pat Boone-nak, Trini Lopeznek is volt köztük egy gyűjteményes albuma. Stúdiófelvételek ezek, úgynevezett re-recordingok, ahová behívtak egy csomó akárkit, ezek aztán tapsolnak, nevetnek, röhögnek, kurjongatnak, újráznak és énekelnek feszt, csinálják a mű hút- nennit. És most itt van újra Trini Lopez. GONG-on, magyar hanglemezen, jele: CF. Az A oldalon egy csokor az igazi nagy sikerekből. Természetes, újrafelvétel valamennyi. Stúdióból. Közönség, (stb.) alá-, rá-, mögé meg mindenhova keverve. A B oldal szintén stúdiómunka, de — közönség nélkül. „Latin” zene. Nem rossz lemez — végül is. Lesz, aki nagyon fogja szeretni. Emlékeznek még rá, hogy Szandi mit üzent februárban a barátainak? Hogy megpróbál visza- jönni a Top Tenbe. Hát még nem sikerült. De itt van nem túl mesz- sze. Nem is egy számmal. A 12. helyen áll a Fehér póló, kék jeans című felvételével, az álmodozásról szóló dala pillanatnyilag a 19. Valami változik majd — énekli és gitározza Chet Atkins és Mark Knöpfler all. pozícióban. Magyarul írtuk a címet, mert angolul POPSAROK Számomra azért kiábrándító, de most az egyszer ne figyeljenek rám, kérem. Az meg egyenesen badarság, hogy ez a lemez a karrier 25. évét ünnepli. Bár — lehet: az eltűnés, a némaság, a semmi 25. évét. Lopez 1937-ben született. Csodálatos, milyen fiatalos a hangja, és milyen fiatalosan bánik vele. Vass Imre rettenetesen hosszú. Egy „új” Demjén, a Sajtból van a hold, a 14. A Jump to the beat (Ugrálj ütemre) a 24., az FJI Judytól a 22. A Kino- puskin a 21., míg a Why baby why (Miért babám, miért) Pat Boone előadásában a 20. helyre került. Végleg kiesett a listáról Cher — hogy csak azok közül említsünk legalább egyet, akiknek a nevét önök felvillanni látták az elmúlt hónapokban. TOP TEN-A legjobb tíz febr. márc. 8. I. Memphis, Tennessee — Old Boys 3. 2. Mindig ugyanúgy — Demjén Ferenc (remix) 6. 3. Ugass, kutya! — Mohi Dick 4. 4. Csütörtök Blues — Berki Tamás 1. 5. Groove is in the heart — Deee Lite 2. 6. Tutti Frutti — Fekete Gyula — 7. A rozsda készen áll — Omen 7. 8. Lovething — ZZ Top — 9. Boogie Nights — Will to Power — 10. Angyalbőrben minden kicsit más — Moha Sapiens Mi így ünnepeltünk... SALGÓTARJÁN Pető fi Sándor Kodály Zoltán Általános Iskola Általános Iskola Nemzeti ünnepünk, a március 15-i megemlékezést a Kohász Művelődési Házban rendeztük meg. Nekünk ez az ünnep azért is fontos, mert iskolánk névadója Petőfi Sándor. Mindenki lázasan készülődött e napra. Menich Istvánná tanárnő szerkesztette a műsor irodalmi részét és ő is készítette fel az előadókat is, akik megidézték nekünk az 1848-as márciust. Énekkarunk, Orosz Sándomé vezetésével csodálatos dalokkal jelenítette meg a tavasz hangulatát, a megújulást. Igazi jókedvű toborzást mutattak be táncukkal a 4. a osztályosok, Géczy Tibomé tanítványai. A megemlékezés után a Petőfi- pályázat nyertesei vehették át megérdemelt jutalmukat; könyveket, okleveleket. A 153 pályázó közül 67-et díjazott a zsűri. Bujtás Viktória Patkós Andrea A mi iskolánk diákjai a városi sportcsarnokban emlékeztek meg a márciusi ifjúkról és 1848-as március 15-ről. Mint az ünnepélyeket általában, ezt is a Himnusz nyitotta meg. Az ünnepi műsort az 5 c-sek és Bakos Györgyi tanárnő állította össze. Kevésbé és jól ismert verseket is hallhattunk március 15-ről. A Nemzeti dal megzenésített formában is elhangzott. A nagy sikert aratott népi táncot az ünnephez illő zenére adták elő. A műsor a Szózat elé- neklésével ért véget, melyben — akárcsak a Himnusz előadásánál — az iskolai nagykórusnak volt igazán szerepe. Én azt hiszem, ezzel az irodalmi, zenei és művészeti téren egyaránt tartalmas műsorral méltóképpen emlékeztünk meg március 15-ről. Magyar Zoltán Gagarin Általános Iskola Iskolánkban március 14-én a délelőtti órákban emlékeztünk meg a 48-as forradalmakról. Ünneplőbe öltözve gondoltunk a forradalom hőseire. A negyedikesek egy> gyönyörű műsorral ajándékoztak meg bennünket. E nagy ünnep alkalmából senkiről sem hiányzott a nemzeti színű kokárda és ha mással nem is tudtunk, legalább ezzel próbáltunk hozzájárulni a Magyarország történetében kiemelkedően fontos szerepet játszó ünnephez. Bánhegyi Zsófia AI Ghaoui Hesna BUDAPEST Frankel Leó Általános Iskola 143. évfordulóját ünnepeltük az 1848-as márciusi forradalomnak. Mi egészen rendkívüli módon emlékeztünk meg erről az eseményről. Iskolánk diákönkormányzata egyik ülésén fölvezette azt, hogy március 15-ét a korhoz illően ünnepeljük meg. A forradalom különböző helyszíneit rendeztük be iskolánkban. A folyosón nemzetőrök vigyáztak a rendre. A 19. századi ruhát viselő tanárok és diákok egyaránt ehettek-ihattak a pompásan berendezett Pilvax kávéházban és közben figyelhették a márciusi ifjak vitatkozását. A Länderer és Heckenast nyomda szorgosan nyomtatta az ifjak követeléseit. Táncsicsot kiszabadították börtönéből, és a nép vállain vitte a Nemzeti Múzeumhoz (amely nem volt más, mint tornatermünk). Petőfi, Táncsics, Jókai, Vasvári — akik nem voltak mások, mint iskolatársaink — bíztatására a nép — iskolánk tanulói — ujjongott és a Nemzeti dal refrénjét kórusban zengte. Majd közösen elénekeltük nemzeti himnuszunkat. Délre elkészült a forradalmi újság is. Kurucz Éva BALASSAGYARMAT Szántó Kovács János Gimnázium és Szakközépiskola Nemzeti ünnepünk alkalmából iskolánk első olyan hangversenyét rendezte meg, amelyen zenetanuló diákjaink szerepeltek. Növendékeink közül a legjobb húsz lépett színpadra az ünnepség színhelyén, a Rózsavölgyi Márk Zeneiskolában. A színvonalas rendezvény Tóth Enikő versmondásával kezdődött, majd egymást követték a szebbnél szebb dallamok. Hallhattuk többek között Beethoven Holdfény szonáta c. zongoradarabját, Hegedűs Anikó, II. to- vábbképzős tanuló előadásában, Vanya Katalin közreműködésével Mozart: d-moll fantázia c. művében gyönyörködhettünk. A zongoraszámok mellett Csaba Kinga és Kiss Szölgyémi Katalin egész termet betöltő csodálatos énekszólóit jutalmazta vastapssal a közönség. A műdalok mellett népdalok is szerepeltek. Igazi meglepetésként szolgált Velkey Géza tanár úr versmondása. Vajda Andrea verse után Sári Enikő fuvolázott. Ezúton szeretnénk köszönetét mondani a zeneiskola tanárainak, akik segítették diáktársainkat a sikeres fellépéshez. Úgy véljük, hogy ezt az ünnepi alkalmat egy hangversenysor nyitányaként kell értékelnünk. Pelles Hajnalka Összeállította: Kovács Margit
