Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-25 / 70. szám
1991. MÁRCIUS 25., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP HHramj 3 Tanácsok, kézikönyvek, előadások Hogyan építkezzünk takarékosan? Napjaink forráshiányos időszakában az információk jelentősége érthetően felértékelődött. Az előkészítésnek, a felkészülésnek anyag-bér-szállítás árcsökkentő hatása egyre meghatározóbbá válik. A takarékos építés.mindenkor a valós szükségletek kielégítését szolgálta. Mindez értelemszerűen nem zárja ki az ütemezett építés, a bővítés lehetőségeit. A szükségletek értelmes és jó követése már az előkészítés során mérlegelendő, figyelembe veendő követelmény. Senki nem állíthatja magáról, hogy mindenhez ért, mert még a szakembereknek is újra és újra tanulniuk kell a szakmát, a megjelenő új anyagok, szerkezetek, technológiák alkalmazása érdekében. Az előtérbe kerülő önellátás mind nagyobb mértékben igényli a saját munkát, amely a munkakultúra szélesítését, az ismeretek bővítését, a munkavédelmi követelmények és a munkafogások elsajátítását teszi szükségessé. A felsorolt igényeket közvetíti a gazdálkodó szervezeteknek, intézményeknek és a magánosoknak az Építésügyi Tájékoztatási Központ Észak-magyarországi Információs és Kereskedelmi Irodája, amely ma már nemcsak saját kiadványait ajánlja, hanem hozzáfordulóknak a ház, a lakás, a gazdaság körül felmerülhető valamennyi kérdésre igyekszik választ adni. Megállapodást kötöttünk a Magyar Szabványügyi Hivatallal, a Fővárosi Építőipari Üzem- gazdasági és Ügyviteltechnikai Irodával (FÜTI), a Műszaki Könyvkiadóval, a PERFEKT Pénzügyi Szakoktató és Kiadó Vállalattal a pénzügyi jogszabályok, adótanácsadói szakkönyvek, költségvetési szervezetek szakkönyveinek területi forgalmazására és a felhasználókhoz való közelítése céljából. E tevékenység keretében előtérbe került az önkormányzatok segítése. Az államháztartási reform kézikönyvsorozata, a belső ellenőrzés módszertani füzetei, saját kiadásban az önkormányzatoknak a terület felhasználásával és a helyi építési előírások megalkotásával kapcsolatos feladatait taglaló kiadványok tartoznak ebbe a sorba. Az ÉTK ajánlott tervei kilencféle katalógusban, összesen 208 alaptervet és további 341 tervváltozatot tartalmaznak. A katalógusok immár tájegységi bontásban és a helyi jelleg kiemelése, elte- jesztése érdekében készülnek. A magánépítést segítő kiadványok körébe sorolhatók a „Magánépítkezők kiskönyvtára” című sorozat kötetei, amelyekből közel negyven áll az érdeklődők rendelkezésére. Az „Új építési lxl” sorozat munkanemenként már több mint tíz kötetben nyújt bővebb ismertetést. Nélkülözhetetlen a „Magánépítés A-tól Z-ig” négy kötete, mely a szerkezetépítés, a szakipar, az épületgépészet és a villamos berendezések, valamint a külső létesítmények fontosabb anyagait, szerkezeteit kívánja rendszerbe foglalni. Új kiadása várható a „Beton- és habarcskészítési ABC-nek”, a tűzvédelmi megbízottak kézikönyvének és korszerű padlófűtésnek. Előreláthatóan nagy érdeklődés fogadja majd szakmai körökben „Az épületszerkezettan és épületszerkezetek tervezése, fejlődéstörténeti érdekességek az építési múltból” című köteteket. Az ÉTK munkatársa Miskolcon, a Petőfi út 5. és a Hunyadi út. 8. szám alatt állnak az észak-magyarországi megyék — B.-A.-Z., Nógrád és Heves — lakosai számára. Az önkormányzatoknál bizományosok közvetítik a lehetőségeket, míg Balassagyarmaton, Salgótaijánban, Gyöngyösön, Egerben bázisirodák nyújtanak szolgáltatásokat az érdeklődőknek. A közeli napokban mindhárom megyében külön tájékoztató előadásokra kerül sor a még takarékosabb, ugyanakkor a hagyományokat ápoló, környezetbarát építés elterjesztése érdekében. Dr. Horváth Béla irodavezető KÖTŐDÉSEK Aki ezután is „népművelő” marad... A közelmúltban Gyöngyöspatán rendeztek országos minősítést népdalkörök és zenekarok részére. Két Nógrád megyei csoport is részt vett ezen a megmérettetésen. Az eredmény önmagáért beszél: a pásztói Rozmaring népdalkör ezüst, a szurdokpüspöki asszonykó- rus arany minősítést kapott. A két közösség évek óta együtt dolgozik. Minden tagja kiemelkedő művészi teljesítményt nyújtott Gyöngyöspatán. A sikerek egyik lelkes és szorgalmas kovácsolója Faludiné Molnár Gabriella, jelenleg munka nélküli „népművelő”. Bár két év óta nem Faludiné a vezetőjük, munkájukat tovább segíti. Vagy nevezzük inkább közösségszervezőnek, kulturális menedzsernek, animátomak? Vajon ki tudná megmondani a titulust ebben a régóta bizonytalanságba szorított szakmában? Mindenesetre azok közé tartozik, akik a szakértelem mellett elhivatottságot is éreznek munkájuk iránt. — Édesanyám erdélyi székely volt. Következetes, kemény jelleme olyan, mint az ottani sziklák törhetetlensége. Még mindig fülembe cseng csodálatos hangja. Gyakran énekelt együtt Kovács Apollóniával. Apám halkszavú, szerény ember, mezőkövesdi matyó. Én már Egerben születtem, de szüleim korábbi élete nyitott könyv a számomra. A néphagyományok tiszteletét, az éneklés örömét már gyermek- lányként megismertem. Büszkén vallom és vállalom a kettősséget: anyám révén erdélyinek, apám útján palócnak érzem magam. Szegényen és szerényen éltünk. Továbbtanulásra nem volt reményem. Elvégeztem a közgazdasági szakközépiskolát és a technikumot is. De a számvitel száraz tudománya mellett megmarad a rengeteg örömet nyújtó énekkar, népi tánc, irodalmi színpad és a képzőművészeti kör. Akkor még hobbi volt az egész, de már erősödött bennem, hogy egy életre szóló elkötelezettség lesz ez számomra. Szerettem az embereket. Szerettem közöttük lenni. Érdekeltek gondjaik, problémáik. Közben ebből nekem is kijutott. Egy sikertelen házasság után egy újság szerkesztőségében ismerkedtem meg a mostani férjemmel. Két „hajótörött” találkozott össze. Én is, ő is túl volt egy váláson. Egyedül nevelte két fiát, s én a kisfiámat. Védtelenek és sérülékenyek voltunk, ahogyan ilyenkor az emberek lenni szoktak. Rájöttünk, hogy fontos kérdésekben hasonlóan gondolkodunk, sok szál van, amely összeköt bennünket. Hamarosan összeházasodtunk. Egerből Pásztóra költöztünk. Ugyan szokatlan, de nem volt nehéz a váltás, hiszen Tittel Pál, Csohány Kálmán és Rajeczky Benjámin neve fémjelzik a város kultúráját. A féljem egy pályázat útján került a pásztói városi művelődési központ élére. Én gyesen voltam akkor. Hallottam, hogy működik a házban egy nyugdíjasklub. Ha volt egy kis időm, átmentem hozzájuk. Sokat beszélgettünk. Megnyíltak az embernek. Ontották magukból a szebbnél szebb dalokat és történeteket, s én szorgalmasan jegyzeteltem, készítettem a hangfelvételeket. Drága kincsként kezeltem az anyagot. Mindig szerettem volna ezt a gyűjtött anyagot közkinccsé tenni. Ebből a szándékból, s talán ebből a nyugdíjasklubból erede- zik az 1984-ben megszületett Rozmaring népdalkor, s az egy évvel korábban létrejött Muzsla néptáncegyüttes. Soha nem felejtem el az első találkozást Rajeczky Benjáminnal. Többedmagával dolgozott Pásztó történetén az Akadémia felkérésére. Kis írógépén akkor is ezzel kapcsolatos munkáját kopogtatta. Szeretetteljes bíztatása örök életre emlékem marad: hozza ide gyűjtését, szívesen beleteszem a várostörténeti anyagba zenei mellékletként... Talán az édesapámat tiszteltem úgy, mint ezt a szerény papot és nagy zenetudóst. Már 1985-ben szerettünk volna szervezni templomi hangversenyt. Nem tűrte a hivatal szelleme. Templomi hangversenyt gyerekeknek?! Ha ezt meg merik csinálni, fegyelmit kapnak... — intett bennünket az illetékes... Régi tagja vagyok a Csohány baráti körnek. Csohány Kálmán vallotta életében és művészetében, hogy kapaszkodj meg ebben a földben... Megpróbálom megfogadni a nagy művész intelmét. Nagyon örültem a Kiváló népművelő címnek, de a hivatalos elismerésnél mindig jobban esett az egyszerű emberek dicsérő, köszönő szava. A szurdokpüspöki asszonykórussal régóta együtt dolgozunk. Amikor kapcsolatba kerültem velük, éppen vezető nélkül halódott az együttes. 1984 októberében kimentem hozzájuk. Közösen daloltunk magunk örömére. S aztán kértek: „Gabika, jöjjön ki máskor is...” Több mint hat éve már ennek és azóta is tart ez a valóságos együtténeklés és nagyszerű emberi kapcsolat az együttes és vezetője között. Tavaly télen otthagytam a pásztói művelődési házat. Úgy éreztem, nem illettem a képbe. Nem értettem egyet azzal a szakmai koncepcióval, vagy koncepciótlansággal, amelyet ott a ház vezetése csinál. Ennek ellenére a már említett együttesek munkájában részt veszek, sőt terveim is vannak. Szurdokpüspökiben szeretnénk egy népzenei tábort, amely a „gregoriántól a népdalig” mottóval a nagy zenetudósnak, Rajeczky Benjáminnak állítana méltó emléket. Eddig csak egy Rajeczky-emléknapra „futotta”, de annak sikere is jelzi egy népzenei tábor életre hívásának lehetőségét. Szabó Gy. Sándor Halálos ágyba bújás(ok) Konyha vállalkozásban Hollókő. A hollókői önkormányzat — nagyot és merészet gondolva — felbontotta az eddigi szerződését a szécsényi áfésszel, amely eddig az ételt szállította. Az viszont igaz, hogy Hollókőn továbbra is szükség van főzésre. Ezért az önkormányzat úgy döntött, hogy az öregek napközi otthonához épült konyhát, amely eddig üresen állt, kiadták Kelemen Nándomé magánvállalkozónak. A konyhát üzemeltető Kelemenné vállalta az óvoda, az iskola és az öregek napközi otthonának ellátását, valamint ebédet ad a varroda dolgozóinak és a szociális étkeztetésben részesülőknek. Mintakollekció Balassagyarmat. A jövő évre való felkészülés jegyében nyerte el végleges formáját az a 30—40 minta, illetve modell, amelyet a Balassagyarmati Finomkötött Részvénytársaságnál, a helyi technológusok és egy külső közreműködő segítségével, saját alapanyagaikból állítottak össze. A széles skálájú kollekció nemcsak átfogja, hanem jól visszatükrözi a várható divatigényeket, és hozzájárul piaci versenyképességük további fokozásához. (Folytatás az 1. oldalról) —Sajnos ezek az adatok szebbre festik a valóságot, mint amilyen — világosít fel Magyari Ildikó, a Nógrád Megyei Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet vezető főorvosa. Nyilvánvaló, hogy az 59 férfihez 59 partner is tartozik, tehát reális képet csak akkor kapunk, ha a statisztikai adatokat néhányszor megszorozzuk. — Létezik valamilyen általános tencencia arra nézve, kik kapják meg ezeket a betegségeket? —A nemi betegségek „beszerzése” szorosan összefügg az életformával. Akik sűrűn váltogatják partnereiket, akik deviáns nemi életet élnek, gyakran megfordulnak a rendelőben. Az utóbbi évekre jellemző, hogy már kamaszok, főleg 14— 15 éves lányok is jelentkeznek ilyen panaszokkal. Vannak akik sportot őznek az ágyba bújásból. Nemrégiben kérdeztem egy tizenéves betegünktől, hány fiúval feküdt le? „Hát számolom én?” — volt a válasz. Azt sem tudta megmondani tízen voltak-e vagy tizenöten. A nagy forgalmat lebonyolító hölgyekből már valóságos törzsgárdánk verbuválódott. Egy részük a legősibb mesterséget űzi, más részük — köztük középiskolás fiatalok — szórakozásból csinálja. — A közhiedelem úgy tartja, az időjárás is befolyásolja a fertőzések gyakoriságát. — Igen, a jó idő, a tavasz mindig több beteggel köszönt be, és a nyári szabadságokon lebonyolított gyors „szerelmek” is meghozzák „eredményüket”. De egy enyhe tél is komoly veszélyforrást jelent. — Milyen úton/jutnak el a betegek a nemibeteg-gondozó- ba? — Részben önként jelentkeznek, részben a körzeti orvos vagy más szakorvos küldi őket ide, ha felmerül a nemi betegség gyanúja. Ezenkívül munkavállalás és külföldi utazás előtt is végzünk kötelező szűréseket. — Gyakran előfordul, hogy más szakorvos hibás diagnózissal küld ide betegeket? — A nemi betegségek tünetei nagyon sok más betegség szindrómáihoz hasonlítanak. Az orvosnak kötelessége minden lehetőséget számba venni, és ha szükséges, szűrésre küldeni a beteget. — Az AIDS megjelenése sem jelent visszatartó erőt? — Igazából az emberek nem veszik komolyan ezt a veszélyt sem. Nálunk már négy éve megvan az anonim AIDS-szűrés lehetősége. A négy év alatt egyetlen páciens jelentkezett vizsgálatra. — Hány AIDS-es van Nógrád megyében? — Ha most megmondom a számot, mindenki megnyugszik: kettő. De ez csupán azt jelenti, hogy náluk már manifesztálódott a fertőzés. Vírushordozó ember több száz is lehet, akik egészségesnek gondolva magukat, teijesztik a halálos kórt. A megyében elképesztően nagyarányú a homoszexualitás. Nemrégiben fedeztünk fel egy hatvantagú csoportot, köztük is lehet vírushordozó. — Hogyan lehet megtudni kiket fertőzött meg az, aki már kezelteti magát? —Ez jelenti az egyik fő problémánkat, ugyanis csak a páciensek „bevallásaira” támaszkodhatunk. Márpedig gyakran előfordul, hogy nem mondják meg a partnerek nevét vagy hamis adatot közölnek. Volt már eset, hogy valaki bosszúból olyan ismerősét mondta be, akinek semmi köze nem volt a dologhoz. így a gyógyítómunka sem lehet eredményes, hiszen, ha nem ismerjük a fertőző forrást, a vele érintkezők újra és újra megbetegszenek. — Kezelhetőbb lenne ez a probléma, ha újra nyitnának a nyilvánosházak? — A szakember azt mondatja velem, inkább legyen ennek intézményesített rendszere, ahol a prostituáltakat ellenőrzik, mint ez a mostani, véletlenszerű gyakorlat. Ma nem tudjuk kézben tartani azoknak a szűrését, akik ebből élnek. Szerintem a bordélyháznak lenne létjogosultsága. — Hogyan lehetne elérni, hogy csökkenjen a nemi betegek száma? — Az egészség megőrzésének egyik módja a gumi óvszer használata, a másik a tartós, megbízható partnerkapcsolat. De a „visszaeső bűnösöket” leginkább az tartaná vissza, ha fizetniük kellene a kezelésért. Amíg ingyen gyógyítunk nem törődnek vele hányszor kell idejönniük. Ha minden az ő zsebükre menne, biztosan jobban meggondolnák kivel fekszenek le. (ozsvárt) Előbb a patak, majd az út... Bárna. Megkezdődött a patakmeder tisztítása a községben. Az önkormányzat egy nagybátonyi kft.-t bízott meg a munkával, amit 185 ezerért végeznek el az elkövetkezendő hetekben. * A dolog rendben is lenne, ha nem csúszott volna be mindjárt az elején egy kis probléma. Vagyis ha a hordalékot szállító teherautó nem változtatta volna — ragyogó időben — felis- merhetetlenül sárossá az utat. Hadd tegyem hozzá: nem csupán az autósok méltatlankodtak emiatt. A csöpögő, fekete iszappal robogó jármű elől ugyanis leginkább a gyalogosok iparkodtak biztonságos helyre jutni. Rosszallásukat heves geszt ikulálás közepette tudtul is adták nemcsak egymásnak. Mellesleg a ■ balesetveszélyről sem ártana szót ejteni. Másnap aztán eleredt az eső, így a sár már nem volt olyan feltűnő. A polgármesteri hivatal illetékese pedig megnyugtatásul közölte: a munka végeztével gondoskodni kívánnak a szeny- nyezett szakasz letisztításáról, mert nem szeretnék, ha a nyáron a porfelleg miatt kellene bosszankodniuk a főút mellett lakóknak. (mihalik) Osztoszkodnak Cserhátsurány, Herencsény. A két község önkormányzata már kétszer is tárgyalt egymással az egykori közös vagyon elosztásáról, megegyezésre azonban ajnai napig nem jutottak. A pénzmaradványon már megosztoztak, de a kommunális értékek elosztását a képviselő-testületek polgár- mestereikre bízták. Segített a Műdékor Cserháthaláp. A helyben tevékenykedő Műdékor a szövetkezet anyagi lehetőségeinek megfelelően eddig is támogatta a község különböző intézményeit. Az óvo dásoknak játékokkal kedvesked tek, a sportolóknak felszerelést vettek, pénzt adtak a különböző rendezvények — idősek, fiatalok — lebonyolításához Az önkormányzat tudja, hogy a mostani, nehéz gazdasági helyzetben, az erősödő központi elvonások miatt egyre kevesebb pénz marad a szövetkezetnél, de bízik abban, hogy az eddigi segítőkészség, ha kisebb mértékben is, de továbbra is megmarad. Átcsoportosítással Terény. Az iskoláskorú gyerekek felső tagozatos tanulói Szan- dára járnak át. Részükre a kormány, központi költségvetésből személyenként 30 ezer forintot biztosított. Ez az összeg jóval alacsonyabb a valóságos kiadásnál. Ugyanis a szandai iskola költségvetésében egy tanuló tanítási és egyéb költsége egy évben 44 ezer forintba kerül. A két összeg közötti különbséget a terényi ön- kormányzatnak kell előteremteni. A rendőrkapitány fogadónapja A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője minden hónap első hetének hétfőjén 9—15 óráig fogadónapot tart az állampolgárok részére a főkapitányságon (Salgótarján, Rákóczi út 196.).
