Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)

1991-03-21 / 67. szám

r Halálra If élték a pusztát ■ apjuk március 4-i számában „Egy bá- nyanyitás margójára" címmel dr. Fancsik Jánosnak Salgótarján kör­nyékén megnyílt, vagy újabb bányák meg­nyitásával kapcsolatosan a természet vé­delmében írt cikkét olvastam. Lapjukban többször hírt adtak arról, hogy Kazár-Székvölgypusztán is megnyit­ják a külszíni szénfejtést. A doktor úr által írtakat szeretném kiegészíteni azzal, hogy a Székvölgypusztán a bánya megnyitása révén egy hónap alatt történő szénszállí­tással az egész környéket szinte vandálul tönkretették. A hatalmas teherautók éjjel­nappal szállítják a szenet egy olyan úton, melyet előzőleg nem csináltak meg. Ennek következtében a települést lassan nem le­het sem gyalog, sem gépkocsival meg­közelíteni. A helyi ismerettel nem rendelkező kér­dezhetné, hogy hát akkor mi történt? Az, van, hogy ezen a településen még ötven­hatvan személy lakik. Többnyire idősek, de iskoláskorú gyerekek is élnek itt, akik Bár- nába járnak iskolába és munkába járók is akadnak. Ezek az emberek ottléte ellehe­tetlenült. Amíg az út fagyos volt, addig Kazárról a boltos hetente kétszer kivitte saját kis Tra­bantján a legszükségesebb élelmiszert. Most- már legjobb szándéka ellenére sem tud azon az úton közlekedni, így ellátatlan a település. Ha az idősek közül valaki megbetegszik, sem orvos, sem a mentő nem tud kimenni. Az ottlakók megértik, hogy a szénre nagy szükség van. De, talán lehetne a szenet úgy kitermelni, szállítani, hogy tekintettel legyenek az ott élő emberekre! Amikor Vórkonyi Zoltán híres filmrende­ző itt forgatta a „Fekete gyémántok-at'1, úgy Jellemezte a környéket, mint Magyar- ország legszebb részét. Sajnos, ezt már csak múltidőben mondhatjuk. Vajon mit tehetünk ez ellen? Az illetékesek erre a kérdésre még választ nem adtak. A kérdés süket fülekre talált ezidáig. Haverla Tiborné Salgótarján WjMug a fejem, pedig es­küszöm nem ittam, sem egy kupival, sem egy kupicával. Bódultsá- gom, nemi az italtól való, azt még valahogy túlél­ném. Sokkal inkább a mé­diák ..füstbombái" és egyes politikusok világot alakító, rejtelmes kijelentései ver­nek fejbe, újra és újra. Már jo ideje az foglal­koztat, hogyan is. tudnám megállapítani, — de pon­tosan — hogy jelenleg hol lakom, hol élek, legfőkép­pen melyik földrészen. Ázsiában? . . . Afriká­ban, . netán Ameriká­ban? . . . Ki tudhatná ezt? Helyzetemet, de legin­kább helyzetünket azért is sürgős lenne pontosítani, mivel nekünk. — egyesek szerint — Európába kell mennünk. Vaktaban nem indulhatunk el. Ez nagy menetelés lesz. Ám ha mennünk kell, hát men­jünk! De ki legyen a tú­Nyílt levél a POFOSZ-tagjaihoz A z alábbi levélben említett • idős úr tiltakozó cik­ket kívánt megjelentetni Mező Sándor korábbi >l'ása ellen, de legnagyobb sajnálatunkra nem si­került mondanivalóját személyeskedő, sértegetésbe hajló túlzásoktól mentesen, tárgyilagosan és ténysze­rűen megfogalmaznia, ezért visszaadtuk fogalmazvá- riyát. Megdöbbenéssel olvastuk ugyanakkor rokkant nyugdíjas olvasónk mostani, nyílt levelét: hihetetlen! Természetesen helyt adunk az ellenvéleménynek is, ha azok legalább a vitatott írás színvonalán íród­nak. * Tisztelt POFOSZ! Megdöbbentem (nem megijed­tem), amikor március 5-én szövetségük döntésére hi­vatkozva keresett fel lakásomon egyik tagtársuk, aki megfenyegetve közölte velem, hogy az Önök ellen irt cikkemért felelősségre fognak vonni: „Ismerjük mi ma­gát és elbeszélgetünk még magával a POFOSZ-ról.” Megdöbbentem, mert eddig tisztelettel adóztam er­kölcsi magatartásukért. Ezért is kértem az Önök ne­vében fenvegetődző urat, hogy írják meg ellenvélemé­nyüket az Üj Nógrádhoz! Döntsön az olvasó a dolog­ról. Az úr azonnal közölte, hogy Önök nem foglalkoz­nak ilyen szennylapokkal. Nem értem. Akkor honnan tudtak a megjelent cikkemről? Honnan tudták a pon­tos lakcímemet, ha a lapot nem olvassák, hiszen ez alatt az írásom alatt pontosan nem szerepel a lakcí­mem?! Remélni merem, hogy nem rendelkeznek leszámo­lási fekete listával. / Megdöbbentem, mert a diktatúra idejében több lapban írtam élesen az állampárt hazugságairól és tör­vénysértéseiről. a munkásőrség megszüntetéséről, a rendőrség v isszaéléseiről. de még az '56-os pufajká- sok megbélyegzéséről is. Soha senki nem keresett fel közülük lakásomon, de még nyilvános vagy más he­lyeken sem ért részükről fenyegetés. Ellenérveiket eset­leg megírták az írásomat közölt lapban, majd a meg­ítélést az olvasóra bízták. Ha nem volt érvük, akkor hallgattak, mellyel igazolták igazságomat. Uraim! Önöket a nemzet többsége erkölcsileg ma­gasan a diktatórikus rendszer elvtársai fölé emelte. Mi elismerjük az Önök szenvedéseit, akkor Önök miért nem ismerik el a miénket? Hát már ott tartanánk, hogy az Önök ellen vétkező, de azonos hitet valló polgárokkal1 mégis leszámolni óhajtanak? Uraim! Én egyáltalán nem írtam az Önök erkölcsi, sőt anyagi megkövetése ellen semmi rosszat. Én csak kérdéseket intéztem Önökhöz, feltételezve, hogy az újabb kivéte­lezetteknek nyújtott ...jóvátételeket'', újra a szegény állampolgárral fogják megfizettetni Uraim! Nem is tudtam arról, hogy a POFOSZ- nak szervezete van városunkban, de amennyiben kér­dőre vonnak, csakis a már feltett kérdéseket fogom közölni. Amennyiben Önök tudni fognak olyan pénz­forrást. amely nem a mi zsebünkre megy. úgy esetleg nekik nyújtsák be követelésüket! Talán azoktól kér­jenek anyagi jóvátételt, akik a rács másik oldalára juttattak Önöket. Ez nekem is megfelelne, hiszen sajnos nem tartozom a kedvezményezettek közé. mert nem voltam tagja sem a régi tábornak, sem az Önöké­nek. hanem CSAK munkában rokkantam meg. Most viszont reményem lehet majd arra. hogy Önök vonnak felelősségre, és majd nekem is lesz kikhez fordulnom jóvátételért. Uraim! Bízom abban, hogy Önök közül mégis van­nak olyanok, akik olvassák ezen nyílt levelemet, és őszinte szívvel fognak nyilatkozni arról, hogy közös döntés alapján keresett fel és fenyegetett meg a ma­gas. szemüveges, hetven évesnek mondható őszhajú tagtársuk, ki — hála istennek — a börtönévei ellenéi-e is sokkal egészségesebben mozgott, mint én 61 éves rokkantként. Bízom benne, hogy ez az úr részéről csak egyéni „partizánakció’' volt, aki mégsem értette meg írásom lényegét. Mező Sándor rokkantnyugdíjas Salgótarján Szerkesztőségi postánk az utóbbi időben örvendete­sen megszaporodott. Egyéni panaszok, javaslatok mel­lett, sokan azért ragadnak tollat, hogy véleményt nyilvánítsanak közéletünk, társadalompolitikánk idő­szerű kérdéseiről. Leveleink növekvő száma késztet arra bennünket, hogy azokat a megszokottnál bővebb terjedelemben ismertessük. Tesszük ezt akkor is, ha tudjuk, hogy az egyéni hangvétel nem mindenki véleményével egyezik. A vízzel való takarékosságról A közelmúltban az j újságban cikk jelent ■ - meg az ivóvízzel való takarékosságról, mint­egy jelezve, hogy a jó ivóvíz milyen értéket kép­visel ? Van azonban egy olyan rendelet a vízdíj- és csa­tornadíj-szabályozásra, mely vízóra hiányában a lakókat nem ösztönzi, sőt egyeseket szinte serkenti az ivóvízzel való túlfogyasz­tásra. Ez pedig a bérlaká­soknál az az igazságtalan rendelkezés, mely szerint a víz- és csatornadíjakat a lakások négyzetméterének függvényében határozta meg. így például az egye­dülálló kisnyugdíjasnak annyi vízdíjat kell fizetni, mintegy ötfős családnak. Így aztán sok egyedül­élő vagy két kis család nem hogy takarékoskodik a vízzel. Volt olyan egyedül­álló nyugdíjas ismerősöm, akinél három hétig folyt a vécétartály, de ismerek olyat, is aki naponta bosz. szúból egy kád vizet enged le felhasználás nélkül. Véleményem szerint ha a bérlakásokban vízórákat szerelnének be. biztos va­gyok benne, hogy a ivóvíz- felhasználást 25—:i() száza­lékkal lehetne csökkenteni. Nem fogadható el a ren­delet azon indoklása, hogy a lakónyilvántartókönyv megszüntetésével nem le­het a lakás számának ará­nyában a vízdíjat megálla­pítani ! Csak az egy kis munkával. utánjárással jár. Minden házmester tud­ja. hogy melyik lakásban hányán laknak. De- mód van arra is. hogy a tanács­tól büntetőjogi nyilatko­zatot szerezzenek be. mely­ben a főbérlő közli a la­kásban lakók számát. Természetesen a legtöké­letesebb megoldás a víz­óra lenne. Ügv vélem, hogy a bérház lakói még arra az áldozatra is haj­landók hogy hozzájárulja­nak a vízórák felszerelési költségéhez. Mucsi Lajos Salgótarján Miért távolsági a helyi járatú autóbusz? P fontosán nem tudom, de | jó tíz éve mór, hogy a Salgótarján köze­lében lévő településeket a megyeszékhelyhez csatolták, így Somoskőújfalu, Somoskő, Zagyvaróna, Rónafalu és Rónabánya-telep Salgótar­ján külső kerületei lettek. Ez rendjén is volna, azonban az ide tartó buszjáratoknál már sok a tisztázatlan kér­dés. A Nógrád Volán hel/i járatú autóbuszokat indított Somoskőújfaluba és Somos­kőbe, azonban Rónafaluba és Rónabányába már nem „fu­totta", mondván, hogy e két település elérhető a ceredi és más, a Medvesen átjáró távolsági járatokkal. Ezt kissé furcsának talál­juk. Mert az olyan utas, aki helyi járatú bérlettel rendel­kezik utazhat vele akár Sal- góbányára is, de ha a két szóbanforgó településre kí­ván utazni, már „távolsági" buszra érvényes jegyet kell váltania, A helyi járatú bér­lettel rendelkező utazótársa­im nevében is helytelenítjük ezt a megkülönböztetést! Mi utasok megértjük, hogy a Volán nem tud e két he­gyen lévó településre helyi járatokat indítani, de mint Salgótarjánhoz tartozó vá­rosrészre, az ide utazóknak ne kelljen külön menetjegyet váltani, illetve külön fizetni akkor, ha bérletük van a helyi járatokra! Különben is, ha figyelembe vesszük a tá­volságokat, kiderül, hogy Saí- góbánya távolabbra esik a városközponttól, mint a két Róna! Varga Ferenc Salgótarján Euró — vízió... rávezető, és az mennyire ismeri az utat? Tudnunk kell, hogy milyen hosszú az út? . . . Mikorra érhe­tünk oda? Közben lesz-e pihenő. . . ? Esetleg étke­zési szünet? Vagy menet közben nem eszünk és nem iszunk? Kellene még tudnunk más néhány apróbb rész­letet is. erről a nem ép­pen víkendnek mondható „utazásról". Mindenekelőtt azt, hogy mennyibe kerül, és mindenkinek kell-e utazni? . . . esetleg kik ma­radhatnak itthon! Ki állja a költségeket? Az utazási jegyek. — ha nem csak gyalogszerrel közlekedünk, — csak oda felé érvétiye- sek-e, vagy menettértiek? Amíg minden tisztázó­dik, én csak kitartok a közmondás mellett; min­denhol jó, de legjobb.. . ! Szerintem ott sem lehet száz forintból ezret elköl­teni! Nagyon jó ennek az eu­rópai „turizmusnak” a reklámja. Divatba jött! Egy ideje mindenki oda­készül. Még szegény ro­mánok is szeretnének út­ra kelni, de ők csak raj­tuk keresztül mehetnének. Más útjuk nincsen, eset­leg kerülővel. Ez viszont bonyodalmakat is okozhat. Nehogy baj legyen belő­le!(?) ' A ködös-homály, amely körülvesz, egyre agresz- szivabb és aggasztóbb. Se­hol egy parányi fény. me­lyen a járt utat. kémlel­hetném. s egyre inkább fogy a remény. Bizonyta­lanságomban már Szent Antalhoz is folyamodtam segítségért, de hiába! Most más fontosabb dolga akadt. (A védöszentem álmom­ban megsúgta, hogy hatal­mi birodalma repedezik és a javító munkák min­den idejét lekötik!) Végül is .bele kell nyu­godnom ebbe a vak bi­zonytalanságba? .. . Nem! Pert indítok a volt föld­rajz szakos tanáraim el­len! Ök tájolták el előt­tem a világot! Igaz már néhány évti­zede érettségiztem, s ha jól emlékszem még — két­szer is. S a volt okitóim — minden esetben — ha­tározottan állították, hogy Európa Angliától egészen az Uraiig terjed. Akkor mi hol a csudába va­gyunk? Lehet, hogy a ta­náraim tévedtek,.. . vagy akarattal tévútra vittek? Vagy, amig én gyepesed- tem. körülöttem minden megváltozott, és én ma­radi nem fejlődtem? Azért jobb, ha nyugod­tan gondolkodva, min­den lehetőséggel számo­lunk. Mi van akkor, ha a földrajzot mégis a tanára­im tudták jobban, mint ezek a mai próféták?!!) Akkor most milyen irány­ba kell elindulnunk? A földön hány Európa van? . . . Legalább is hol van a keresett? Nem lenne-e nekünk jobb. célszerűbb, esetleg az áhított Európát ide­hozni?!!) Kökényesi Béla Karancskeszi ffiffrj lesz a bűnbmk(ok Á bűnbak eredeti jelentőse egy kecskebak. melyet a nyájból sorshúzással választottak ff ki a bibliai időkben. A vászonruhába öltözött lópap mindkét kezét a kecskebak fejére téve meg. vallotta Izrael gyermekeinek bűneit. A nép bűneit, az állatra hárították így. melyet utána szabadon en. gedtek és elzavartak." (Csepeli György ) A modern idők bűnbak­jai távolról sem jártak ilyen jól. Akár személyek, akár. kisebtrnagyobb tár­sadalmi csoportok voltak, mindannyian megszenved­tek teremtőjük bűneiért. Kiválasztották célpontok­ként üldöztetve, megbélye­gezve kellett megváltani­uk azok nyugalmát, akik a bűnbakképzéssel tulajdon­képpen saját gyengeségük­től. feszültségeiktől, hi­báiktól, sőt bűneiknek kín­zó tudatától csak így tud­tak megszabadulni. Nemzeti történelmünk­ből számos közismert pél­dát hozhatnék ennek iga­zolására, de éppen e közis­mertség az oka. hogy ezt most nem teszem. Sokkal inkább a-/ foglalkoztat, ideje van-e a bűnbak- képzésnek? Azt mondjuk, politikai értelemben le­zajlott a rendszerváltás és megkezdtük a gazdasági rendszerváltást is. A politikai rendszervál­tás tényét elfogadva azt állítom, hogy a gazdasági rendszerváltás módja, for­mája és mindennek a vár­ható következménye az; ami időszerűvé teszi a fent említett (pót)cselek- vést. A rendszerváltás első szakasza békésen lezajlott („minden hiba. bűn forrá­sa az elmúlt 40 év. bűnö­sök a kommunisták bol­sevikok") Vajon mit. hoz a máso­dik szakasz? Az életkörülmények ne­hezedése, növekvő munka- nélküliség. — fokozódó társadalmi feszültségek, a mélyülő válságból faka­dó új problémák élesen szemben állnak azzal a jövőképpel, amit a kor­mánykoalíció szélsőségesei egy másfél évvel ezelőtt lefestettek. Magyarázat tehát kell! Magyarázat, mondjuk így: igaz. hogy rendszert váltottunk de a lényegét tekintve ugyan­úgy működik, mint a XX. század összes magyaror­szági rendszere. És ennyi­ben ez csak hatalomváltás. Vagy legyen egy más­fajta magyarázat. És mel­lé javaslat a helyzet (a válság) megoldására. ...Félek, hogy a magya­rázat egv (több) bűnbak lesz. Hisz kézenfekvőnek látszik elővenni a kommu­nistákat, de logikus lehet a fél-menő vállalkozókat, az ipazí és a zöld bárókat is bevenni a „csapatba". Vagv kipécizni az önkormányza­tokat akik ugyan gondos­kodónak mondták magukat, de nem gondoskodnak. A bűn bak választék le­hat bővülhet, de mi lesz a dolgok mélyebb elem/é- ztésével és mindenekelőtt az egyszerű emberek min­dennapi gondjaival? Borenszki Ervin Rzécsény Oi-ifnsöini■€ írjak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom