Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-02 / 52. szám
1991. MÁRCIUS 2., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Négyfordulós országos vetélkedő TÁLJÁN TARJÁN Külföldi utazások és értékes tárgyjutalmak Az Axel Springer—Budapest Kft. Nógrád Megyei Irodája, a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ és a HungarHotels Karancs Szálloda Tálján Tarján címmel, országos vetélkedőt hirdet, amelynek témája Olaszország. Á külföldi utazások és az értékes tágyjutalmak reményében, vetélkedő háromfős csapatok (közép- és főiskolai, üzemi, családi stb.) négyfordulós előselejtezőn vesznek részt: vagyis a lapunkban hetente megjelenő kérdéscsoportokra kell minél részletesebben, infomiációgazdagabban válaszolni. Az országos döntőbe — melyet 1991. április 27—28-án , rendeznek Salgótarjánban — az a húsz csapat jut, amelyik az elődöntő kérdéseit a legkielégítőbben válaszolta meg. Az egyes fordulókra adott megfejtéseket külön-külön, de a negyedik forduló végén, együtt is be lehet küldeni, a vetélkedőre történő jelentkezés és egy rövid bemutatkozás kíséretében. Határidő és cím: 1991. március 29-e, József Attila Művelődési Központ, 3100 Salgótarján, pf.: 100. A döntőbe jutott csapatok 1991. április 10-ig, értesítést és tájékoztatást kapnak a szükséges előkészületekről. Részletes felvilágosítás telefonon: 32/13-637, 32/10-503, telefaxon: 32/ 11-119. A vetélkedő házigazdája: Vágó István, az MTV szerkesztő riportere, generálszponzora, az Axel Springer— Budapest Kiadói Kft. I. forduló kérdései: 1. Híres olaszok Magyarországon 2. Híres magyarok Itáliában 3. Magyar helységnevek, melyekben az „olasz” szó szerepel 4. Olasz jövevény szók a magyarban Piaci árak Salgótarján, 1991. március 2. Tojás 5—5,50 Ft/db. Bab 100- 120 Ft/kg. Vágott csirke 150 Ft/ kg. Burgonya 22—25 Ft/kg. Vöröshagyma 30 Ft/kg. Fehérrépa 50 Ft/kg. Sárgarépa 40—45 Ft/kg. Alma 25-v35 Ft/kg. Mák 100— 150 Ft/kg. Üióbél 300 Ft/kg. Fejes káposzta 30—35 Ft/kg. Kelkáposzta 40—45 Ft/kg. Karalábé 30 Ft/kg. Téli retek 30 Ft/kg. Fokhagyma 100 Ft/kg. Savanyú káposzta 50 Ft/kg. Tejföl 100Ft/l. Házi túró 14 Ft/ csomó. Lengyelpiaci árak Salgótarján, 1991. március 2. Gyermek-szabadidőruha 400—450 Ft. Női pulóver 1300 Ft. Gyermekfarmerdzseki (téliesített) 1500 Ft. Felnőtt dzseki (téliesített ) 2000 Ft. Flanelhálóing 250 Ft. Gyermek-harisnvanadrág 70 Ft. Gyermekzokni 30—50 Ft. Konyhai robotgég 1500 Ft. Teflon tepsi (háromdarabos) 1100 Ft. Teflon lábas (háromdarabos) 1100 Ft Gyarmatnak nem kell a húszmillió Dugába dől a szakmunkásképző terve? A Köjál bezáratta, az iskola kinyitná Mit kezdhet a bürokrácia az új ötletekkel, a vállalkozói kedvvel, a kezdeményezőképességgel? Megpróbálja letörni. A Balassagyarmati Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző próbálkozására legalábbis így reagált ahivatal. Bacskó József, az említett oktatási intézmény igazgatója ugyanis felajánlott húszmillió forintot az iskola képzési feltételeinek javítására, javaslata azonban nem talált támogatókra a balassagyarmati polgármesteri hivatalban. — A vendéglátó egységek privatizációjának megindulásával — mondta Bacskó József — tanulóink kiszorulnak az üzletekből, a magánvállalkozók nem foglalkoztatják őket, a gyakorlati ismeretek elsajátítása lehetetlenné válik. Iskolánkban az első osztályban a diákok alapképzést kapnak, ami azt jelenti, hogy minden szakmába belekóstolnak egy kicsit — főznek, felszolgálnak, cukrászkodnak stb. — és a második osztályban indul a specializáció. Jelenleg azonban sem az alap, sem a speciális képzéshez nincsenek meg a feltételek. Pillanatnyilag a vállalatok hat-tíz diákunkat tudnák elhelyezni, ami elenyészően kevés ahhoz képest, amennyi helyre szükségünk lenne. A vendéglátó- és kereskedelmi egységek magánkézbe adásával pedig ez az arány csak romlani fog. Hol tanulnak majd szakmát a gyerekeink? — Önök milyen megoldást javasolnak? —Az önkormányzat tulajdonában lévő és a Nógrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat által működtetett Bajcsy-Zsilinszky úti üzemi konyhát szeretnénk megkapni. Ezt az igen rossz állapotban lévő épületet felújítanánk, berendeznénk és benne tankonyhát, cukrászműhelyt létesítenénk. Közvetlen szomszédságában található a Palócker egyik üzlete is, ami alkalmas lenne tanbolt kialakítására. Most ugyanis zárva van, a Köjál nem engedélyezi aműköd- tetését. Mi ezt is hasznosítanánk, ha a Palóckerrel sikerülne egyezségre jutni. — S honnan lenne minderre pénz? —- A szükséges fedezetét magunk teremtjük elő, a városnak egy fillért sem kell fizetnie. A tankonyha és a cukrászműhely tervének megvalósításához va, hogy azonnal dönthessünk. A javaslatot visszaadtuk az igazgatónak, és kértük, hogy a részletek kimunkálása után újra terjessze a testület elé. — A városban az a hír járta. négymillió forintot a minisztériumtól kaptunk, egymilliót várunk a vállalatoktól, egymilliót pedig mi magunk adnánk. Ennyiből már kivitelezhető az elképzelésünk. A tanbolt felújítását pályázaton nyert tizenkétmillió forintból, egymillió forint vállalkozási támogatásból, és egymillió forint iskolai megtakarításból fedeznénk. — Ez összesen húszmillió. Nem hangzik rosszul, így mindenki jól járna... — Hát persze. Ha a tankonyha a cukrászműhely megépülne, százhúsz diák számára biztosítaná az alapképzést, szolgálná á speciális oktatást ugyanakkor ellátná a tanulók napközis étkeztetésének feladatát, sőt a nyugdíjasokét is. — Az önkormányzat mégsem kapott ezen az ajánlaton. Miért? — A hivatal a terv kiegészítését kprtc. Attól tartanak, hogy az objektum működtetése sokba kerülne az önkormányzatnak. — Tényleg, mibe kerülne? — Semmibe. A tankonyha és a cukrászműhely fenntartásához az iskola állami támogatást kap, a működő üzemi konyha pedig önfinanszírozó, bérfőzésből tartja fenn magát. Gyarmat még nyerhetne is az üzleten, hiszen, ha a mi gyerekeink dolgoznának ott, nekik bért sem kellene fizetni. Dr. Tóth János, Balassagyarmat jegyzője a testület fenntartásairól tájékoztatott: — Az ülésünkön előterjesztett kérelem nincs annyira kidolgozhogy a tervet önök egyszerűen lesöpörték az asztalról. — Szó sincs ilyesmiről. Mindössze arra vagyunk kíváncsiak, hogy az ismertetett elképzelés nem jelent-e nagyobb anyagi terhet a városnak, mint amennyit most elbír. Ezenkívül az is gondot jelent, hogy a vendéglátónak is jelenleg érvényes szerződése van az egység üzemeltetésére, s nekünk a megegyezés felbontásával járó következményeket is vállalnunk kell. A kérdést alaposan megvizsgáljuk, a következő testületi ülésünkön elbíráljuk az előterjesztést. Mindez persze még januárban történt. Akkor Bacskó József arra kért, ne bolygassuk a dolgot, mert lehet, hogy csak árt az ügynek, várjuk meg a testület döntését. Döntés azonban azóta sem született. Ellenben a Palócker olyan árat állapított meg, amit az iskola nem képes megfizetni. Pedig nem szabadna elfelejteni, hogy az oktatási intézmények fenntartása a városi önkormányzat feladata, s ha valaki ezt átvállalja, azt inkább segíteni, mint akadályozni kellene. Veszni hagyni húszmillió forintot több mint hiba. Az ötlet hamvába halni látszik. Elvi támogatásáról az önkormányzat biztosította az iskola igazgatóját, de hogy a diákok hol fogják elsajátítani választott szakmájukat, még senki nem tudja. — Ozsvárt — Falusi üdülés Nógrádban? BÁRÓNK A MARI NÉNI Hogy milyenek vagyunk? Talán olyanok, hogy amíg nem kényszerülünk a változtatásra —jó nekünk a régi gyakorlat (lásd kalandozások kora a honfoglalás után egészen Augsburgig, amikor jól elvertek bennünket). Most valamit már kapisgálunk a falusi üdülés témájában is. Lehetetlen útviszonyok közepette majd félszázan csúszkáltunk — gyűltünk össze a minap Szécsényben, hogy meghallgassuk a fővárosból ugyancsak késve érkezett Csáky Csabát, a hazai falusi üdülés és turizmus lelkes propagálóját, szervezőjét, Hütter Csaba egykori miniszter e tárgyban legeredményesebb munkatársát, barátját. Maga Hütter Csaba rendkívül sokat tett a falusi üdülés-turizmus fejlesztéséért. Kieszközölte például a kormánytól és a parlamenttől (az akkoritól) tíz ágyig az adómentességet, amiért ma újra küzdeni kell! Harsányi Zsolt, ismert író 1939-ben előszót írt Az utas könyve című kiadványhoz, s abban kifejtette, miért fontos minden országnak, hogy társadalmi üggyé váljon a falusi üdülés-üdültetés. Ez akkor volt, amikor íjálunk Nógrádban — szinte hihetetlen is — például nagyszerű panzió működött Mátrasző- lősön, Cserhátszentiván hegyi strandjáról volt ismert és vendégfogadó házairól, polgárairól a pesti aszfalt népe előtt. A háború utáni évek, évtizedek alaposan lerombolták itthon mindazt, ami már korábban kialakult. Nemhogy támogatásban nem részesült a falusi üdültetés, de minden alanyi és tárgyi feltétele megszűnt. A falu átrétegződött. A tulajdonviszonyok elváltoztak. A nagy táblás kolhozos gondolkodás eluralkodott, a házak leépültek és újraépültek, ám minden infrastruktúrát (víz, csatorna, telefon, bolthálózat, aszfaltozás stb.) nélkülözve sokáig. Ezt mások egészen másként csinálták. Nyugat-Európában akkor is fejlesztették a falusi üdülést, amikor az úgynevezett kékturizmus (tengerparti) dívott! Ausztriában először ötezer, majd újabban már tízezer schilling támogatást kap minden férőhely, amelyet a falusi üdültető kialakít. És ez vissza nem térítendő segítség az állam részéről. Szinte minden időkben tisztában voltak a sógorék azzal, mit jelent a vidéken megépült és évszázadok során fenntartott-korszerűsített épületva- gyon és a turistát fogadó kultúra! Népgazdasági értékben, mértékben minden épeszű országnak. ,,Hússzor osan olcsóbb helyben támogatni például a falusi üdülés felvállalásában a parasztot, mint beköltözni hagyni, vagy pláne erre kényszeríteni a körűimé nyekkel" —vallják a szomszédok. Tíz ágyig — éppúgy mint nálunk még eddig — adómentességet is élvez, aki városiakat üdültet. Ez persze nem csupán vonzó, hanem folyamatos kötelezettséget és folytonos vendégfogadói kultúraápolást is feltételez. Amit még tanítanak is ott, ahol mindig tudták, mi a közös a mezőgazdaság! (és így tulajdonképpen a vidék) fejlesztésében és a falusi üdültetés dotálásában. Nálunk voltak országos vezetők, akik eddig a gondolatig a legnagyobb segítséggel sem voltak képesek eljutni. Ehhez képest, ami itthon falusi üdülésben az utóbbi egy-két évben változott, valóságos csoda és olyanoknak köszönhető, mint a már említctt Csáky Csaba, vagy a volt miniszter, Hütter úr. És ez akkor is így igaz, ha ma nem ez a divat (mármint a „pártállamos” minisztereket bármilyen csekély mértékben elismerni stb.). Része van mindebben a felismerésnek — kényszernek. Az előrelátásnak, ami sajátja mindenkinek, különösen a falun örökké éberen élőknek. Több mint kétezer! ágy, férőhely keletkezett segítség nélkül (lásd Ausztriát!) az utóbbi két esztendőben a magyar falvakban a házaknál. Csáky Csaba nemrégiben megtapasztalta meghívásos alapon, mit jelent a külföldinek (a mindenkorinak) valahova menni, valakihez utazni, ahol személyes vendége tehet... mondjuk X. német bárónak. Akinek kastélya szolgál e célra és családfája nagyobb mint a parkjában álló kétszáz éves diófa. A kastélyban csordogált valami sárgás folyadék, ami víznek volt beállítva, Csáky úrék alig tudtak megborotválkozni, de ez senkit sem zavart! Amikor reggel az angolokkal találkozott, az volt az első kérdésük, hogy látta-e már a bárót? Vagyis a személyesség a legfontosabb. Nekünk a vidéken élő Mari nénik a báróink, s ezt nem szó szerint kell elképzelni. Valójában arról van szó, hogy kapcsolatokat kell eladni, családi körbe kell fogadni az üdülőt. A „művelt nyugaton" az állattartás mellett ott szerepel a tantárgyakban a vendéglátás is, ez része az agrárképzésnek. Nem is csoda, hiszen egy jól bevezetett vendégágy vetekszik jövedelemben (adómentessége miatt is) egy jól tejelő svájci tehén anyagi hasznával a gazdának. A növekvő munkanélküliség, az otthonkénysze- rültség, a földművelés gondjai — miként Augsburgnál eleinket — sokakat arra ösztönöz majd, hogy felmérjék csalódjuk-házuk (minél régebbi, annál jobb, s vizet palackban is lehet hozni ivásra) alkalmasságát. A Magyar Falusi Vendégfogadók (Falusi Turizmus) Szövetsége, amely egyelőre, de ki tudja meddig, a pesti Szabadság tér 14. alatt székel, az idén már a harmadik teljes körű, tizenhét! (köztük orosz) nyelvű prospektusát adja ki azokról a helyekről, ahol vendéget fogadnak. A komforttól függően nyolcvan-kétszáznyolcvan schilling (per fő, per éjszaka) árban. Egyre több a nógrádi cím és fotó. így található a már közkézen lévő ismertetőben diósjenői, kazári, alsótoldi, hollókői, kozárdi, ságújfalui címzés is. T. Pataki László ízBmnu 3 Megkapták a harminc százalékot Nógrádgárdony—Csitár— Piliny. A képviselő-testületek úgy határoztak, hogy a Nógrád- gárdonyban központosított óvoda két pedagógusának, akik összevontan harminchárom gyermekkel foglalkoznak — a lehetőségeknek megfelelően 30 százalékkal növelik a bérét. Az emelés belefér az évi költségvetésbe. A 30 százalékból 20 százaléknak megfelelő összeg az önkormányzatok kasszáját terheli. / Felemelik a térítési díjakat Hugyag. Az idei költségvetés összeállítása előtt az önkormányzat alaposan megvizsgálta, milyen pénzügyi lehetőségei vannak, hol, milyen mértékben kell változtatni. Az eddigi elképzelések szerint március elsejétől — amennyiben elfogadják a szociális bizottság javaslatát — a korábbinál többet kell fizetni étkezési hozzájárulásként. A terv szerint, akik eddig egyetlen fillért sem fizettek, ezután húsz forintért kapják az ellátást, a húsz forintot fizetők pedig harminc forintot térítenek. Az előbbi öt, az utóbbi pedig kettő főt érint. Vándortáborban Orhalom. Az iskola vezetősége már készül a nyári vándortáborozásra. Az első harminc főből álló csapat július 2-től l'l-ig Velencén kezdi a táborozást, majd a tervek szerint végigjárják a környéket, egészen Székesfehérvárig. A másik társaság július 27-től augusztus 5-ig, Fonyódon kezdi meg táborozását ugyancsak három pedagógus felügyeletével. A táborozás költsége előreláthatólag háromezer forintba kerül. Az összeg döntő részét az iskola vezetése különböző rendezvényekkel, akciókkal teremti elő, de szükség lesz a szülők anyagi támogatására is, Közművesített telek Patak. A polgármesteri hivatal 1990-ben nyolc közművesített telket alakított ki az otthont teremtőknek. A kijelölt területeket közművesítették. Ezt figyelembe véve az ezer négyzetméter körüli telkek ára 30—50 ezer forint között váltakozik. A tavaly kialakított házhelyek egy része a Nagyoroszi felé vezető úton, a másik része Érsekvadkert irányában található. Eddig négy telket építettek be. Ajándék műszerek Pásztó. A németországi, mün- sterni kórházból kapott ajándékba használt műszereket a pásztói kórház, Káposztás József sebész főorvos révén. Egy osztrák— magyar kft. vállalta az út finanszírozását és a szállítást, így került Pásztora négy darab műveseké- szülék, valamint csecsemőinkubátor és ultrahang-átvilágító készülék. A szerzeményeket még felül kell vizsgáltatni az ORKl-val, szabványosítani kell. Mivel a pásztói kis kórház, intenzív osztálya sincs, a műveséket várhatóan elajándékozzák, esetleg felajánlják a salgótarjáni állomásnak.
