Új Nógrád, 1991. március (2. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-02 / 52. szám
4 uinmnn LÁTÓHATÁR 1991. MÁRCIUS 2„ SZOMBAT Nyelvet is tanulhatnak s Zenei meghallgatás a Kodály Általános Iskolában Kováts Kriszta My Bonnie — azaz kedvesem—című, első nagylemezének ,,élö változatát” mutatta be: az Egyetemi Színpad, a Fészek Klub és a Vidám Színpad után immár vidéken is. A műsor—a művésznő kísérletező kedvét, egyéni útját igazolandó —jobbára híres musicalbetétek és világslágerekké „avanzsált” népdalok ügyes öh’özete. Mi sem természetesebb, hogy az Evita — melynek címszerepét oly kirobbanó sikerrel játszotta éve- keh át —, a Macskák és a Jézus Krisztus szupersztár — amelyekben szintén szerepelt — egy-egy vezérdallama helyet kapott a programban, már csak a zeneszerző— Andrew Lloyd Webber iránti tiszteletből is. A Miért kell, hogy sírj Argentína? vagy a Mária Magdolna dala — így a cselekményből, a „szövegösszefüggésből’ ’ kiemelve—is nagy hatású. A szerelem jó című dal önmagáért beszél, mint ahogy biztosra vehető kislányának első szótagjait zenébe foglaló -Te-te-tá... című dal fogadtatása is. Teljesen más hangulatú az 1956-ban megsérült s a ,falu bolondjává” lett Füttyös Gyuri tragikomikus sorsát megelevenítő „történet”. A skót My Bonnie mellett Kovát s Kriszta repertoárjában „szóhoz jut” tizenhatodik századi angol virágének, mexikói, indián és izraeli népdal, amerikai néger spirituálé is. A magyar folklórt a tavaszi szél... képviseli „duóban” a közreműködésre felkért publikummal. A zenei feldolgozás Gallai Péter és Victor Máté szakértelmét dicséri. Az egymástól igencsak távoli eredetű dallamokat a rok- kos hangszerelés foglalja egységes keretbe. Prozódiai segédkezet Fábri Péter költő nyújt az énekesnőnek. O fordította például A felkelő nap háza című, világszerte ismert számot, amelyről csak munka közben derült ki, hogy népdal. Kováts Kriszta szintén ír szövegeket és sokoldalúságára jellemző, hogy gitározik, sőt egy „nóta” erejéig önmaga zongorakíséretét is átveszi Gyarmati Istvántól. A nézők rokonszenvét mindenekelőtt iskolázott hangjával, minden dal jellegéhez simuló kulturált mozgásával nyeri el, de nem elhanyagolható színpadi jártassága, atmoszférateremtő készsége, meleg, sugárzó egyénisége sem. Erzelemgazdag műsora egy kellemes este élményével ajándékozza meg a mindennapi gondokba, a morózus zimankóba belefáradt közönséget. A ráadás — sajátos módon—a televízió minapi, Ring a szoknya című produkciójában volt látható.-csébéA Árut, aranyáron, avagy szabad a vásár? Kit, hogyan lehet becsapni, annak is megvan a maga logikája. Mióta megszűnt az államilag szavatolt, egységes ár, szabad a vásár. Szabadok az árak. Szárnyalnak, akárcsak a börtönéből szabadult madár. Sokan akarnak hirtelen meggazdagodni, tisztességtelen módon. Nekünk is meg kell tanulnunk, ne nyissuk ki mindjárt az első üzletben a pénztárcánkat, még ha megtetszett is az áru. Nézzük meg máshol is! Akkor aligha járunk úgy, mi ként egyik kedves olvasónk. A graham- lisztet az áruházi butikban megvette 53 forintért, holott a zacskón még a 7,60 szerepelt. Ugyanez máshol 24 forintba kerül. Példák tömkelegét sorolhatnánk. Ki-ki saját tapasztalataival bővítheti a sort. Lám-lám, fog ez menni, csak utána kell járnunk! Még azt is megérhetjük, az áruját aranyáron adó kereskedő, kénytelen lesz majd áron alul elkótyavetyélni kincsét, vagyonát. (sánta) A tagozatos iskolákban, visszatérő eseménynek számít minden tavasszal, a zenei meghallgatás. Régen bebizonyosodott, hogy a zenei ismeretekre, az ezzel kapcsolatos műveltségre, ugyanolyan szüksége van az embernek, mint bármelyik más tudományra. A tagozatos iskolákban, elsősorban nem hivatásos zenészeket nevelnek, bár az itt képzettek közül, sokan választották az ének-zene tanári hivatást, sőt a művészi pályát. A salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola, a március 5-ével kezdődő héten tartja a zenei meghallgatásokat. Fontos mindehhez tudni, hogy a szakosított ének-zenei tantervi iskolákban, a tanulók a többi iskolákkal megegyező óraszámban, és azonos tananyaggal tanulják a tantárgyakat. Idegen nyelvből választhatnak az angol, az orosz, vagy a német közül. Azoknak a gyerekeknek, akik ebből az iskolából járnak a zeneiskolába, nem kell külön szolfézsórára járniuk, mert azokat az ismereteket énekórán megtanulják. Mozgási képességeiket pedig már első osztálytól kezdve, népitáncórákon fejleszthetik. Azok a szülők, akik úgy vélik, hogy gyermekeiket érdemes ének-zene tagozatos iskolába járatni, az óvodákban, vagy a Kodály Általános Iskolában kaphatnak részletesebb információkat. ^ ‘Pódium-nyitány M Y BONNIE — Kováts Kriszta műsora Pódium címmel új bérletsorozat indult a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. Elsőként Kováts Kriszta, a Rock Színház egykori sztárjából lett szólóénekes lépett fel. A továbbiakban — március, április és május hónapokban — a Hacser Józsa— Pécsi Ildikó—Schütz 11a „trió” (Hófehérke és a két törpe); a Moór Mariann— Hegedűs D. Géza páros (Víg-játék...); valamint a Balázs Péter—Tahi Tóth László kettős (Mama fogjál nekem békát!) vendégszerepei Salgótarjánban. ) EMLÉKKÉP A TÉLRŐL Üdülőfalut szeretnének a szőlődombon Téli ködbe burkolódzik a szentiváni szőlőhegy. A Kutasó és Cserhátszentiván között található üdülőtelken szépen gyarapodnak a hétvégi házak. Gazdáik ilyenkor viszonylag kevés időt töltenek a hegyoldalon. Mostanában inkább az erdőből bemerészkedő látogatók, őzek, nyulak, szarvasok keresik az élelmet a házikók körül. Az igazi élet majd márciusban kezdődik. A terület gazdája a cserhátszentiváni önkormányzat a közeljövőben szeretné bővíteni az üdülőfalut, s újabb területek parcellázásával kívánja elősegíteni az idegenforgalom fellendülését. Kép: Mikuska TISZTA KÖRNYEZET — SZEBB ÉLET A műtrágya használata! Ne műtrágyázzuk feleslegesen a kertet, a pázsitot és a földeket! Miért ne? A ma használatos műtrágyák legnagyobb része nitrogén- és foszforvegyületek keveréke. A mezőgazdaságilag művelt talaj — ide tartozik a kert és pázsit is — túltrágyázáskor a mineralizált nitrogén (nitrát) a talajba szivárgó esővízzel az ivóvízforrásként szolgáló talajvízbe kerül. Ivóvizeink túlnyomó része a talajvízből származik, s így a nitrát az emberi szervezetbe jut, s a belőle képződő nitrit különösen a csecsemők egészségét károsítja. A nitrit leköti a vér hemoglobinját és megakadályozza, hogy a vörös vérsejtek oxigént továbbítsanak a test szöveteibe. Felnőtteknél még az a veszély is fennáll, hogy a szervezetbe kerülő nitrát, illetve a nitrit rákkeltő nitrozaminok kialakulásához vezet. Mi a teendő? — Műtrágyát csak akkor használjuk, ha az feltétlenül szükséges. — A szükség szerinti lehető legkevesebb műtrágyát vigyük a talajba. —- Ne műtrágyázzunk kiszáradt, vagy fagyott talajt, és a hóra se szórjunk műtrágyát. — Kerüljük a talaj erózióját, nehogy ezen a módon a vizekbe mosódjék a benne lévő tápanyag. VISSZHANG(OK) Mezőgazdasági szakmunkásképzés —kevesebb gyakorlati munkahely A mezőgazdasági szakmunkás- képző iskolákkal kapcsolatban lévő, illetve a fiatalok gyakorlati képzését segítő gazdaságok egy- re-másra mondják fel az eddigi szerződéseket. Keveslik azt az összeget, amelyet a fiatalok után kapnak a szakmunkásképző alapból. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Sövet- sége (MOSZ) értesülései szerint további gazdaságok foglalkoznak ezzel a tervvel. Sáray György, MOSZ-főtaná- csos elmondotta: a termelőszövetkezetek egy része olyan nehéz helyzetbe került, hogy nem tudnak hozzájárulni a gyakorlati képzés költségeihez. Nem arról van szó1, hogy nem vállalkoznak szívesen erre a munkára, hiszen saját utánpótlásukat is így biztosítják, de olyan kiadásaik vannak a gépek elhasználódása és a gyakorlat költségei miatt, amelyeket teljes egészében a központi keretből nem kapnak meg. Olvasom a Népszabadságban Heller Ágnes és Fehér Ferenc cikkét Marxról, és örülök, hogy megjelent. Manapság ugyanis róla — munkásságáról, szellemi hagyatékáról—nem szokás érvelő ítéletet mondani. Sokan, akik talán egyetlen könyvét sem olvasták—, gyanítom, éppen teoretikus jellegük, gondolati mélységük miatt — egy jól koreografált kézlegyintéssel, egy tőmondatos minősítéssel a lomtárba utasítják a marxizmus névadóját. Nem így a Heller—Fehér szerzőpáros írása, amely egy napilap karakterén túlmutató igényességgel elemzi a marxi örökség történelmi sorsát. Találó — címként is kiemelt — gondolatmenetük szerint: „Marxot a marxizmus járatta le", amikor a világot megváltoztatni szándékozó filozófiát, a ,,radikális univerzalizmust" a bolsevik totalitariánizmus ideológiai támaszaként kanonizálta. Bár nagyon lesújtó következtetésre jutnak — hisz egyebek közt azt írják, hogy Marx gyakorlati filozófiája „hamis előfeltevésekre épül: közönséges félreértés: holisztikus álom a Mindentudás korszakáról" — mégis, bárhol is álljon valaki a politikai koordinátarendszerben csak üdvözölheti módszerüket. Ok—lévén igazi tudósemberek—nem ex-katedra kijelentenek valamit, hanem bizonyítani is törekednek állításaikat. Méghozzá következetes logikával. így jutnak el oda, hogy ha a radikális univerzalizmus korlátozottsága miatt el is ítélik Marxot, filozófusként, szociológusként, éles szemű társadalomkritikusként továbbra is elevennek tartják és a nagy gondolkodók panteonjába utalják. *** Hallgatom a rádióban a köztársasági elnököt. Nem beszédet mond, Wisinger István jól kigondolt, közérdeklődésre számot tartó kérdéseire válaszol: frappánsan, bölcsen, vasárnap reggeli hangulatban. Tetszik, ahogy gondolkodik, ahogy fogalmaz, s ezzel -— lásd az ominózus közvélemény- kutatás népszerűségi indexét — közel sem vagyok egyedül. Nem tagadom, hogy azért is szimpatikus számomra Göncz Árpád, mert íróból, a kultúra munkásából lett politikus és soha, egyetlen percre sem akarja megtagadni előéletét. Egy szófordulatával azonban sehogyan sem tudok megbarátkozni. Következetesen beleszólásról beszél, amikor a politika, a közélet, és a nép, a mindennapi ember viszonyáról elmélkedik. Ismerős e kifejezés, hiszen korábban is azért kellett létrehozni a „szocialista demokrácia” fórumait, hogy a dolgozóknak legyen módjuk beleszólni a politikába, saját sorsuk alakulásába. Akkor is berzenkedtem e szó ellen, hisz akarva-akaratlanul azt sugallja, hogy a tömegeknek csak annyi jussuk van, hogy a „körön kívülről” mintegy bekiabáljanak a ,,nagyok dolgába". S ez körülbelül annyit ér, mint a szurkolás a pálya szélén. Meg vagyok róla győződve, hogy Göncz Árpád nem így gondolja el az igazi demokrácia működését. Márcsak a fogalmak tisztázása végett is érdemes lenne azonban.neki is az emberek politikában való részvételéről szólnia. Hisz végül is gondolatmenete ezt az aktivitást hiányolta. Nézem a televízió Számadás című műsorát. Egy eddigelé sikeres vállalkozó beszél munkájáról, terveiről, melyek között mellesleg az egyik salgótarjáni nagyüzem megvétele is ott „szerénykedik". Bár sokan éppen e szempont miatt figyeltek nagyon minden elhangzó szóra, számomra egyéb tanulságokkal szolgált e néhány perc. A riporter bevezetőjében szinte példaként emlegetett új típusú üzletember önmaga mondta el — szóljon becsületére hogy mindössze az általános iskola nyolc osztályát végezte el, s mintegy negyven munkahelye volt már — a képernyő tanúsága szerint — nem tál hosszú életében, pláne annak munkaképes szakaszában. Félreértés ne essék: én nem az általános iskola jelentőségét akarom alábecsülni—már csak kollégáim munkája miatt sem —, de az ott megszerezhető tudást nem tudom többre taksálni, mint szükségszerű alapot a továbbtanuláshoz, bármilyen irányba ágazzék is az el a későbbiekben. De, hogy egy ilyen bizonyítvány jelezte műveltség, egy meg nem állapodott érdeklődés ma elég lehessen egy százhatvan fos vállalkozás sikeréhez, azt nehezen.tudom értelmezni. Nem ez az első példa persze, amelyik a szakértelem, a rendszerezett elméleti ismereteket is feltételező iskolai végzettség ellen szól. Csak remélni tudom, hogy a jövőben az eredményes vállalkozáshoz nem lesz üdvözítő némi kezdeményezőkészség, merészség, ügyesség, — mármint az induló tőke mellett— hanem szakképzettség, magas fokú felkészültség is szükségeltetik. dr. Csongrády Béla
