Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-21 / 44. szám

1991. FEBRUÁR 21CSÜTÖRTÖK :C PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE D usu-nnn A többiek fagyszabadságon A „fiúk” a sziráki Kastély Szállóban dolgoznak Jobbágyi. Nagy a csend mostanában a Pásztói Építőipari Kisszövet­kezet jobbágyi telepén. Az irodai dolgozókon kívül szinte senki nincs a telepen. Állnak a gépek, csend van a betonkészítő körül is. A dolgo­zók egy része a sziráki Kastély Szálló felújítási munkálatait végzi, a többiek kényszerű fagyszabadságon tartózkodnak. Természetesen, az időjárás viszontagságai miatti fagyszabadságot nem a jobbágyi gárda találta ki, jellemző ez más építőipari üzemekre is. Szaniszló László elmondta, hogy már a tavaszra készülnek. Ez a pangás nem tarthat sokáig! Szeretnék, ha a helyi önkormányzat az anyagi lehetőségeinek függvényében jobban igénybe venné a szövetkezet munkáját. Szerinte mindketten, ők is, az önkormányzat is jól járna. Folytatni akarják a beton kútgyűrűk gyártását. Tavaly mintegy félmillió forint értékben adtak el belőlük. Ha megmaradt még valami a lakosság lakásépítési kedvéből, akkor szeretnék a környéken élők munkáját árokásó, marko­ló- és más munkagépek, valamint gépkocsik bérbe adásával is meg­könnyíteni, sőt, építéshez szükséges állványzatot is tudnak kölcsönadni az igénylőknek. Képünkön: A hideg idő miatt sok ember fagyszabad­ságra ment. Téli álmát alussza a betonüzem. Kedves olvasóink! Két hete jelent meg pász­tói oldalunkon a Szurdok­püspökiben élő Pilka Sán­dor tragédiája. Örömmel adjuk hírül, hogy írásunk után a Mozgáskorlátozot­tak Egymást Segítők Egye­sülete levélben kereste meg a családot, és 150 ezer fo­rintot ajánlott fel nekik a ház rendbehozatalára. Bár ügyük véglegesen még nem oldódott meg — örülünk, hogy ennyit is segíthettünk! Molnár Pálné, volt kör­zeti óvodavezető ,,Körzeti óvoda helyett” című, feb­ruár 7-én megjelent írá­sunkra reagált, itt adunk helyet észrevételének, az egyértelműség kedvéért: Egyházasdengeleg és Bér óvodái a sziráki központ tagintézményei voltak, de á két község apróságait soha nem kellett Szirákra vim niük a szülőknek. Pénteki fogadóóránkon keresett meg bennünket Szivák Lászlóné. Téma- javaslatát érdekesnek ta­láljuk, foglalkozunk az üggyel. Dr. Boros Imre állator­vos azt javasolta, hogy az eseményeket a jelentősé­güknek megfelelő terjede­lemben mutassuk be! Kon­krétan arra utalt, hogy na­gyobb jelentőséget tulajdo­nítottunk a salgótarjáni cigányvajda temetésének, mint a pásztói kórház or­vos-igazgatója kinevezésé­nek. Ez utóbbit Boros Imre jelzésekor még valóban csak hírben közöltük, azóta viszont interjút is készítet­tünk dr. Novák Lászlóval. Továbbra is kérjük, vár­juk észrevételeiket! Szabó Gy. Sándor és Dudellai Ildikó Következő Pásztó és körzete oldalunkban: Viták egy bizottság körül Alsótoidon Problémás gyerek, problémás család Szomorú tapasztalatok a pásztói családsegítő központban Hétköznap délelőtt a pásztói családsegítő központban. A váró- helyiségben héhalmi anyukák, nagymamák üldögélnek, amíg a gyerekeknek két szobában is fog­lalkozás zajlik. Területi feladatokat ellátó humán szolgáltató intézményről van szó — tájékoztat bennünket Koczka Lajos pszichológus tanár, a központ vezetője, miközben végigkalauzol az egyszerre több feladatot is ellátó intézeten. Működik itt ifjúsági információs iroda, logopédiai ambulancia és várja a szülők, iskolák jelentkezé­sét a nevelési tanácsadó. De nemcsak várják az ide betérőket, kutatják is, hogy hol van szükség segítségre. Iskolák pedagógusai­val tartják a kapcsolatot, együtt derítik fel a gondokkal küzdő családokat, a veszélyeztetett gye­rekeket, és együtt igyekeznek a segítségnyújtás megfelelő for­máit megtalálni. — Minden iskolával felvették a kapcsolatot? — Talán nincs is olyan iskola a városban és körzetében, ahol ne jártunk volna. A legtöbb intéz­mény igyekszik felkutatni, meg­előzni a problémákat. Hozzák, hozzák a gyerekeket, ugyanakkor az igazán jó pedagógus igyekszik maga is bővíteni pszichológiai is­mereteit, hogy megbirkózzék a ráháruló feladatokkal. Sajnos, van olyan iskola is, amely a prob­lémás gyerekkel „bezárkózik”, és ha a szülő mégis elhozza gyerekét hozzánk, akkor sem működik velünk együtt. Szerencsére, ilye­nek kevesen vannak és velük is a nyitottság elérésére törekszünk. Most csend van az ifjúsági in­formációs irodában. Délután ket­tőtől este hétig fogadják az ide be­térőket. Színes televízió, számí­Gyerekek beszédjavító gyakorlaton kép: Mikuska tógép, hifitorony, ezerféle újság, folyóirat, tájékoztató kiadvány várja a fiatalokat. Elhelyezkedé­si, továbbtanulási, utazási lehető­ségeket kínálnak nekik, tanácsot adnak, ha kell, albérletet ajánla­nak. t — A mai családok gondjaival mindennap találkozunk. Nagyon sok család elszegényedése érezte­ti hatását. A szülők második, har­madik műszak vállalására kény­szerülnek. De van olyan család, ahol már nem a többletmunka, hanem a munkanélküliség okoz gyötrő gondot. Ilyen körülmé­nyek között mind kevesebb idő, energiájút a gyerekre, sőt, a szülő szorongása, zaklatottsága a gye­rekre is károsan hat. Eddig csak a városokban, lakótelepen talál­kozhattunk „kulcsos gyerekek­kel”, ma már a falvakban is látha­tunk iskola után céltalanul lődör­gő gyerekeket. Sajnos, eljutot­tunk oda, hogy a gyerekek éhesen mennek el reggel hazulról, mert nincs mit reggelizniük. Elképzel­hető, mit teljesít az a gyerek az iskolában, aki az éhségtől kiesik a pádból. Az anyagi leromlással gyakran jár együtt lelki, érzelmi elsiváro- sodás. Egyre több a beilleszkedé­si nehézséggel, személyiségza­varral küzdő gyere, felfigyelni rájuk az iskola mellett a mi köte­lességünk is. — Az utóbbi időben annyi bi­zonytalanságot érzünk magunk körül a miénkhez hasonló intéz­mények sorsával kapcsolatban. Minden munkatársam, a pszicho­lógus, a tanító, a gyógypedagó­gus, az orvos, a jogász naponta szembesül a családok anyagi, életvezetési nehézségeivel, funk­ciózavaraival. Mi ugyan súlyos társadalmi problémákat megol­dani nem tudunk, de szerény esz­közeinkkel megpróbálkozunk a bajokat orvosolni. Úgy gondol­juk, hogy a problémák elfedése nem megoldás, a segítséget kérő­nek, a bajba jutottnak igenis tá­mogatást kell nyújtani. —szgys— Ki a Teplice vizét issza... Valamikor a bokri asszonyok a rét szélén a Teplice-forrásnál sulykolták a ruhát és szappan helyett hamuzsírt használtak. Változott az idő. A sulykolófát is régen felváltotta már az automata mosógép, mégis akad asszony, aki még mindig a forrás 18—20 fokos lágy vizében mos. A Teplice környéke olyan, mint egy oázis a sivatagban. A sűrű hóesésben, kitaposott gyalogúton jutunk a vastag párába burkolózó forráshoz. Menet közben Bogáti Lajos elmeséli, hogy néhány vál­lalkozó szellemű ember Krátki Gyuri irányításával valóságos kutató-fúró munkálatokat vég­zett. Tizenöt-húsz méterre jutot­tak, aztán olyan kemény rétegek­hez értek, ahonnan már tovább nem bírtak haladni. Három éve történt a dolog, s az akkor felsze­relt csövön azóta egyenletes nyo­mással zubog a víz, számításaik szerint olyan 10—12 hektós órán­kénti hozammal. — Rengeteg megy belőle po­csékba. — Pedig vízben elég szegény a környék. — Mégha csak szegény lenne, de ami van, az nitrátos is. Nejlon- zacskóban adják a csecsemőknek a Karancsvizet, itt meg folyik a világba a drága és jó ivóvíz. Mert a Köjál és vízügyi szakemberek többször megvizsgálták és jónak találták. A mi próbálkozásainkból csak ennyire futotta: nem mocsaraso­don, gazosodon el a terület, s a forrást megfúrva két csövön is feltörhet a meleg víz. Sajnos, a „hatalmasságok” eddig nem vet­ték pártfogásba az ügyet. Pedig szakszerű módon megfúrva, talán növelhetni lehetne a vízhozamot, s egy meleg vizű strand kialakítá­sára is lehetőség adódna. Sokat beszélgetünk mi erről a kocsmá­ban. De ezzel nem sokat érünk. Télen sem fagy be a meleg vizű Teplice-forrás — mondja Bogáti Lajos. Akiknek ez lenne a feladata, azoknak kellene megvizsgálni: van-e ebben fantázia. Hiszen ipar­ról nem beszélhetünk, az idegen- forgalmat meg annyit emleget­jük, mint lehetőséget a Cserhát­völgyi falvak életében. Csak ép­pen nem sokat teszünk érte. KRIMIKRONIKA Szamurájkarddal támadt a látogató Elég egyoldalú „szamurájharc” zajlott le február 9-én a déli órákban Kisbágyonban. Összeverekedett két férfi. A budapesti illetőségű Nagy Péter és a pásztói lakos, Berki Tibor. A bősz kézitusa vége felé Nagy Péter mintegy 70 centis pengehosszúságú szamurájkarddal támadt Berkire, aki feje fölé tartott kezekkel védekezett a gyilkos szerszám ellen. így is nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Sze­rencsére, az eset nem végződött tragédiával. Mégis, az alkalmazott szúrófegyver alkalmazása miatt Nagy Péter ellen súlyos testi sértés kísérlete miatt emelnek majd vádat. Ismeretlen tettes, vagy tettesek február 14-ére virradó éjszaka betör­tek az ecsegi vegyesboltba. A bejárati ajtó fölfeszítésével bejutottak az eladótérbe, és onnan húsféleségeket loptak el. A pásztói rendőrkapitá­nyság az ügyben folytatja a nyomozást. Istentisztelet a könyvtárban Alsótold. A közelmúltban egyeztető tárgyalást folytatott a községi önkormányzat és a ke­reszténydemokrata párt helyi ve­zetősége, amelyen Csorba József plébános, a hat község papja is részt vett. Keresték annak a lehe­tőségét, hogy hol alakíthatnának ki állandó helyet a katolikus isten­tiszteletek számára Alsótoldon. Felmerült a könyvtár erre a célra való alkalmazása. A könyvtárban kapott helyet még az általános iskola eszközei közül a video, színes televízió és számítógép is. Közbülső megoldásként abban ál­lapodtak meg, hogy a nagyterem gyors és könnyű átalakíthatósá­gával teremtik meg egyelőre azt, hogy hetente egy alkalommal méltó helyet biztosítsanak az istentiszteletek számára. Megfe­lelő székek vásárlásáról is döntöt­tek. Átvevöhely, gázcseretelep vállalkozásban Cserhátszentiván. Kiszámít­hatatlan, rapszodikus a gázpa­lackszállítás a községben. Sok háztartásban van gáztűzhely, ezért is fontos a helyi önkormány­zat terve, hogy gázpalackleraka- tot létesít a községben. Erre part­ner és vállalkozó lenne Szabó Pál, aki a cseretelep mellett csiga-, moha- és nyúlátvevő helyet is létesítene saját portáján. Nyugdíjas-találkozó (iarábon A községi önkormányzat kép- viselő-testülete február 9-én nyugdíjas-találkozót szervezett a faluban élő idős emberek részére. A szíves invitálást elfogadókat Szatmári László polgármester köszöntötte, majd az iskolások színes, kulturális műsorral ked­veskedtek a megjelenteknek. Szociális gondozó Cserhátszentivánon Cserhátszentiván. Kristóf Istvánná szociális gondozó a községben. — Pásztón a kötöttben na­gyon keveset kerestem. Rá­adásul rengetegbe került a beutazás. Egy havijegy ára au­tóbuszra majdnem háromezer forint. Csaknem több mint amit havonta hazahoztam. Ezért is megörültem, hogy itt­hon kínálkozott a lehetőség a szociális gondozói állásra, bruttó 5800 forintért. A kislá­nyomat az alsótoldi körzeti óvodába hordjuk. így nap­közben el tudom végezni a munkámat. Kezében két tömött szatyor tele ételhordókkal. Vastag, fehér kendőjéből csak két sze­me sötétlik, úgy tapossa a havat a szentiváni utcán dél­időben. — Nem könnyű ez a munka. — Szeretem csinálni. Nyolc idős ember ellátása nehéz, mégis örömmel végzem. Az ebédhordáson kívül a takarí­tás, gyógyszerbeszerzés, be­vásárlás, mosás is a feladataim közé tartozik. Ha akad egy kis pihenő, szót váltunk, beszél­getünk. Ez nincs benne a „munkaköri leírásomban”, mégis úgy érzem, nekik is, nekem is jólesik az emberi hang, a gondoskodó figyel­messég. PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE

Next

/
Oldalképek
Tartalom