Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
1991. FEBRUÁR 21CSÜTÖRTÖK :C PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE D usu-nnn A többiek fagyszabadságon A „fiúk” a sziráki Kastély Szállóban dolgoznak Jobbágyi. Nagy a csend mostanában a Pásztói Építőipari Kisszövetkezet jobbágyi telepén. Az irodai dolgozókon kívül szinte senki nincs a telepen. Állnak a gépek, csend van a betonkészítő körül is. A dolgozók egy része a sziráki Kastély Szálló felújítási munkálatait végzi, a többiek kényszerű fagyszabadságon tartózkodnak. Természetesen, az időjárás viszontagságai miatti fagyszabadságot nem a jobbágyi gárda találta ki, jellemző ez más építőipari üzemekre is. Szaniszló László elmondta, hogy már a tavaszra készülnek. Ez a pangás nem tarthat sokáig! Szeretnék, ha a helyi önkormányzat az anyagi lehetőségeinek függvényében jobban igénybe venné a szövetkezet munkáját. Szerinte mindketten, ők is, az önkormányzat is jól járna. Folytatni akarják a beton kútgyűrűk gyártását. Tavaly mintegy félmillió forint értékben adtak el belőlük. Ha megmaradt még valami a lakosság lakásépítési kedvéből, akkor szeretnék a környéken élők munkáját árokásó, markoló- és más munkagépek, valamint gépkocsik bérbe adásával is megkönnyíteni, sőt, építéshez szükséges állványzatot is tudnak kölcsönadni az igénylőknek. Képünkön: A hideg idő miatt sok ember fagyszabadságra ment. Téli álmát alussza a betonüzem. Kedves olvasóink! Két hete jelent meg pásztói oldalunkon a Szurdokpüspökiben élő Pilka Sándor tragédiája. Örömmel adjuk hírül, hogy írásunk után a Mozgáskorlátozottak Egymást Segítők Egyesülete levélben kereste meg a családot, és 150 ezer forintot ajánlott fel nekik a ház rendbehozatalára. Bár ügyük véglegesen még nem oldódott meg — örülünk, hogy ennyit is segíthettünk! Molnár Pálné, volt körzeti óvodavezető ,,Körzeti óvoda helyett” című, február 7-én megjelent írásunkra reagált, itt adunk helyet észrevételének, az egyértelműség kedvéért: Egyházasdengeleg és Bér óvodái a sziráki központ tagintézményei voltak, de á két község apróságait soha nem kellett Szirákra vim niük a szülőknek. Pénteki fogadóóránkon keresett meg bennünket Szivák Lászlóné. Téma- javaslatát érdekesnek találjuk, foglalkozunk az üggyel. Dr. Boros Imre állatorvos azt javasolta, hogy az eseményeket a jelentőségüknek megfelelő terjedelemben mutassuk be! Konkrétan arra utalt, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonítottunk a salgótarjáni cigányvajda temetésének, mint a pásztói kórház orvos-igazgatója kinevezésének. Ez utóbbit Boros Imre jelzésekor még valóban csak hírben közöltük, azóta viszont interjút is készítettünk dr. Novák Lászlóval. Továbbra is kérjük, várjuk észrevételeiket! Szabó Gy. Sándor és Dudellai Ildikó Következő Pásztó és körzete oldalunkban: Viták egy bizottság körül Alsótoidon Problémás gyerek, problémás család Szomorú tapasztalatok a pásztói családsegítő központban Hétköznap délelőtt a pásztói családsegítő központban. A váró- helyiségben héhalmi anyukák, nagymamák üldögélnek, amíg a gyerekeknek két szobában is foglalkozás zajlik. Területi feladatokat ellátó humán szolgáltató intézményről van szó — tájékoztat bennünket Koczka Lajos pszichológus tanár, a központ vezetője, miközben végigkalauzol az egyszerre több feladatot is ellátó intézeten. Működik itt ifjúsági információs iroda, logopédiai ambulancia és várja a szülők, iskolák jelentkezését a nevelési tanácsadó. De nemcsak várják az ide betérőket, kutatják is, hogy hol van szükség segítségre. Iskolák pedagógusaival tartják a kapcsolatot, együtt derítik fel a gondokkal küzdő családokat, a veszélyeztetett gyerekeket, és együtt igyekeznek a segítségnyújtás megfelelő formáit megtalálni. — Minden iskolával felvették a kapcsolatot? — Talán nincs is olyan iskola a városban és körzetében, ahol ne jártunk volna. A legtöbb intézmény igyekszik felkutatni, megelőzni a problémákat. Hozzák, hozzák a gyerekeket, ugyanakkor az igazán jó pedagógus igyekszik maga is bővíteni pszichológiai ismereteit, hogy megbirkózzék a ráháruló feladatokkal. Sajnos, van olyan iskola is, amely a problémás gyerekkel „bezárkózik”, és ha a szülő mégis elhozza gyerekét hozzánk, akkor sem működik velünk együtt. Szerencsére, ilyenek kevesen vannak és velük is a nyitottság elérésére törekszünk. Most csend van az ifjúsági információs irodában. Délután kettőtől este hétig fogadják az ide betérőket. Színes televízió, számíGyerekek beszédjavító gyakorlaton kép: Mikuska tógép, hifitorony, ezerféle újság, folyóirat, tájékoztató kiadvány várja a fiatalokat. Elhelyezkedési, továbbtanulási, utazási lehetőségeket kínálnak nekik, tanácsot adnak, ha kell, albérletet ajánlanak. t — A mai családok gondjaival mindennap találkozunk. Nagyon sok család elszegényedése érezteti hatását. A szülők második, harmadik műszak vállalására kényszerülnek. De van olyan család, ahol már nem a többletmunka, hanem a munkanélküliség okoz gyötrő gondot. Ilyen körülmények között mind kevesebb idő, energiájút a gyerekre, sőt, a szülő szorongása, zaklatottsága a gyerekre is károsan hat. Eddig csak a városokban, lakótelepen találkozhattunk „kulcsos gyerekekkel”, ma már a falvakban is láthatunk iskola után céltalanul lődörgő gyerekeket. Sajnos, eljutottunk oda, hogy a gyerekek éhesen mennek el reggel hazulról, mert nincs mit reggelizniük. Elképzelhető, mit teljesít az a gyerek az iskolában, aki az éhségtől kiesik a pádból. Az anyagi leromlással gyakran jár együtt lelki, érzelmi elsiváro- sodás. Egyre több a beilleszkedési nehézséggel, személyiségzavarral küzdő gyere, felfigyelni rájuk az iskola mellett a mi kötelességünk is. — Az utóbbi időben annyi bizonytalanságot érzünk magunk körül a miénkhez hasonló intézmények sorsával kapcsolatban. Minden munkatársam, a pszichológus, a tanító, a gyógypedagógus, az orvos, a jogász naponta szembesül a családok anyagi, életvezetési nehézségeivel, funkciózavaraival. Mi ugyan súlyos társadalmi problémákat megoldani nem tudunk, de szerény eszközeinkkel megpróbálkozunk a bajokat orvosolni. Úgy gondoljuk, hogy a problémák elfedése nem megoldás, a segítséget kérőnek, a bajba jutottnak igenis támogatást kell nyújtani. —szgys— Ki a Teplice vizét issza... Valamikor a bokri asszonyok a rét szélén a Teplice-forrásnál sulykolták a ruhát és szappan helyett hamuzsírt használtak. Változott az idő. A sulykolófát is régen felváltotta már az automata mosógép, mégis akad asszony, aki még mindig a forrás 18—20 fokos lágy vizében mos. A Teplice környéke olyan, mint egy oázis a sivatagban. A sűrű hóesésben, kitaposott gyalogúton jutunk a vastag párába burkolózó forráshoz. Menet közben Bogáti Lajos elmeséli, hogy néhány vállalkozó szellemű ember Krátki Gyuri irányításával valóságos kutató-fúró munkálatokat végzett. Tizenöt-húsz méterre jutottak, aztán olyan kemény rétegekhez értek, ahonnan már tovább nem bírtak haladni. Három éve történt a dolog, s az akkor felszerelt csövön azóta egyenletes nyomással zubog a víz, számításaik szerint olyan 10—12 hektós óránkénti hozammal. — Rengeteg megy belőle pocsékba. — Pedig vízben elég szegény a környék. — Mégha csak szegény lenne, de ami van, az nitrátos is. Nejlon- zacskóban adják a csecsemőknek a Karancsvizet, itt meg folyik a világba a drága és jó ivóvíz. Mert a Köjál és vízügyi szakemberek többször megvizsgálták és jónak találták. A mi próbálkozásainkból csak ennyire futotta: nem mocsarasodon, gazosodon el a terület, s a forrást megfúrva két csövön is feltörhet a meleg víz. Sajnos, a „hatalmasságok” eddig nem vették pártfogásba az ügyet. Pedig szakszerű módon megfúrva, talán növelhetni lehetne a vízhozamot, s egy meleg vizű strand kialakítására is lehetőség adódna. Sokat beszélgetünk mi erről a kocsmában. De ezzel nem sokat érünk. Télen sem fagy be a meleg vizű Teplice-forrás — mondja Bogáti Lajos. Akiknek ez lenne a feladata, azoknak kellene megvizsgálni: van-e ebben fantázia. Hiszen iparról nem beszélhetünk, az idegen- forgalmat meg annyit emlegetjük, mint lehetőséget a Cserhátvölgyi falvak életében. Csak éppen nem sokat teszünk érte. KRIMIKRONIKA Szamurájkarddal támadt a látogató Elég egyoldalú „szamurájharc” zajlott le február 9-én a déli órákban Kisbágyonban. Összeverekedett két férfi. A budapesti illetőségű Nagy Péter és a pásztói lakos, Berki Tibor. A bősz kézitusa vége felé Nagy Péter mintegy 70 centis pengehosszúságú szamurájkarddal támadt Berkire, aki feje fölé tartott kezekkel védekezett a gyilkos szerszám ellen. így is nyolc napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett. Szerencsére, az eset nem végződött tragédiával. Mégis, az alkalmazott szúrófegyver alkalmazása miatt Nagy Péter ellen súlyos testi sértés kísérlete miatt emelnek majd vádat. Ismeretlen tettes, vagy tettesek február 14-ére virradó éjszaka betörtek az ecsegi vegyesboltba. A bejárati ajtó fölfeszítésével bejutottak az eladótérbe, és onnan húsféleségeket loptak el. A pásztói rendőrkapitányság az ügyben folytatja a nyomozást. Istentisztelet a könyvtárban Alsótold. A közelmúltban egyeztető tárgyalást folytatott a községi önkormányzat és a kereszténydemokrata párt helyi vezetősége, amelyen Csorba József plébános, a hat község papja is részt vett. Keresték annak a lehetőségét, hogy hol alakíthatnának ki állandó helyet a katolikus istentiszteletek számára Alsótoldon. Felmerült a könyvtár erre a célra való alkalmazása. A könyvtárban kapott helyet még az általános iskola eszközei közül a video, színes televízió és számítógép is. Közbülső megoldásként abban állapodtak meg, hogy a nagyterem gyors és könnyű átalakíthatóságával teremtik meg egyelőre azt, hogy hetente egy alkalommal méltó helyet biztosítsanak az istentiszteletek számára. Megfelelő székek vásárlásáról is döntöttek. Átvevöhely, gázcseretelep vállalkozásban Cserhátszentiván. Kiszámíthatatlan, rapszodikus a gázpalackszállítás a községben. Sok háztartásban van gáztűzhely, ezért is fontos a helyi önkormányzat terve, hogy gázpalackleraka- tot létesít a községben. Erre partner és vállalkozó lenne Szabó Pál, aki a cseretelep mellett csiga-, moha- és nyúlátvevő helyet is létesítene saját portáján. Nyugdíjas-találkozó (iarábon A községi önkormányzat kép- viselő-testülete február 9-én nyugdíjas-találkozót szervezett a faluban élő idős emberek részére. A szíves invitálást elfogadókat Szatmári László polgármester köszöntötte, majd az iskolások színes, kulturális műsorral kedveskedtek a megjelenteknek. Szociális gondozó Cserhátszentivánon Cserhátszentiván. Kristóf Istvánná szociális gondozó a községben. — Pásztón a kötöttben nagyon keveset kerestem. Ráadásul rengetegbe került a beutazás. Egy havijegy ára autóbuszra majdnem háromezer forint. Csaknem több mint amit havonta hazahoztam. Ezért is megörültem, hogy itthon kínálkozott a lehetőség a szociális gondozói állásra, bruttó 5800 forintért. A kislányomat az alsótoldi körzeti óvodába hordjuk. így napközben el tudom végezni a munkámat. Kezében két tömött szatyor tele ételhordókkal. Vastag, fehér kendőjéből csak két szeme sötétlik, úgy tapossa a havat a szentiváni utcán délidőben. — Nem könnyű ez a munka. — Szeretem csinálni. Nyolc idős ember ellátása nehéz, mégis örömmel végzem. Az ebédhordáson kívül a takarítás, gyógyszerbeszerzés, bevásárlás, mosás is a feladataim közé tartozik. Ha akad egy kis pihenő, szót váltunk, beszélgetünk. Ez nincs benne a „munkaköri leírásomban”, mégis úgy érzem, nekik is, nekem is jólesik az emberi hang, a gondoskodó figyelmesség. PÁSZTÓ ÉS KÖRZETE
