Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-21 / 44. szám
csütörtöki /fcáisxj )Eszi, nem eszi, mást nem kap A dolog nemrégiben esett meg velem. Történt Vedig, hogy a vásárcsarnokban a „Karancshús” Vállalat húsboltjában 20— 25 deka disznósajtot akartam vásárolni, mondván egy szép szelet sajtot kérek. Egy magas fekete hajú fiatalember szolgált ki, s a szelet sajt helyett a sajtnak a végét vágta le részemre. Mivel ezt nem fogadtam el, szó nélkül visszavette o sajtot és a pénzemet adta vissza ahelyett, hogy egy szelet sajtot levágott volna. Eszi, nem eszi, mást nem kap! Ezt követően bementem a Csemege ABC-be, ahol szintén kértem 25 deka disznósajtot. Az eladó előzékenyen megkérdezte, hogy egészben kérem-e vagy felszeletelve? En egészben kértem a 25 dekát. Az eladó udvariasan felmutatta az egész sajtot s megjegyezte, hogy ez a sajt, sajnos, egy kicsit szaSzerkesztőségi postánk az utóbbi időben, örvendetesen megszaporodott. Egyéni panaszok, javaslatok mellett, sokan azért ragadnak tollat, hogy véleményt nyilvánítsanak közéletünk, társadalompolitikánk idő szerű kérdéseiről. Leveleink növekvő száma késztet arra bennünket, hogy azokat a megszokottnál bővebb terjedelemben ismertessük. Tesszük ezt akkor is, ha tudjuk, hogy az egyéni hangvétel nem mindenki véleményével egyezik. Már megint egy új hivatal ? lonnás, s így inkább a húsosabb, felszeletelt disznósajtot ajánlja. Lám, így is lehet, így kell kereskedni, a vevők igényeit kulturáltan kielégíteni. Ügy vélem, a két kiszolgálómódot össze sem lehet hasonlítani. Ahogy mondják, zongorázni lehetne a különbséget. Mucsi Lajos Salgótarján Mi, kistermelők csalódtunk a kormányban Kéréssel és bizalommal fordulok önökhöz a magam és a többi kistermelő társam nevében. En soha, semmiféle pártnak tagja nem voltam, de ezután sem óhajtok lenni. Ebbe, a mostani rendszerbe helyeztük bizalmunkat. Gondoltuk, hogy vége a kommunizmusnak, minden másképp alakul. Sajnos, nem így történt. Csalódtunk! Ne szidjuk a régit, mk'rt egy lépést sem tettünk előbbre, sőt, tejben fürdünk, vajhegyek és húshalmok vannak nálunk. Vajon Magyarországon kívül, melyik volt szocialista állam tudja még ezt elmondani? Egy évvel ezelőtt a jugoszlá- vok, a határon minden élelmiszert felvásároltak volna, de leállították. A szovjetek tíz Magyarország élelmét felvásárolnák, de nincs, aki üzletet kössön velük. Én a kormányt tiszteletben tartom, hi.sz nagyapám azt mondta; ha a kormány kukoricaszárból van, akkor is meg kell hajolni előtte, de amit az utóbbi időben művelnek velünk, ezzel nem tudok egyet érteni. A termelőnek végleg elvették a kedvét a. termeléstől. Amikor egy mázsa tápért ezerötszáz forintot fizetünk, akkor a sertés kilóját hatvan forintért veszik át tőlünk. Hogy merik kétszázötven forintért az üzletekben eladni? Ez nekünk magas, vagy nem tudunk számolni? A tejről csak annyit, mivel sok volt, felemelték huszonkét forintra, másnap levették huszonegyre. Ennél az akciónál, két olyan ütést kapott a termelő, amitől a padlóra került. Először, felemelték a táp árát, mivel a tej árát nem bírták növelni, a felvásárlási árat csökkentették. Csakhogy ennek már lesz visszavágója is. Most dobja be a termelő a törölközőt. Ha a miniszter, vagy a képviselő urak így képzelik eh akkor a termelőnek is más lesz a véleménye. Ugyanis, az embernek a feje nem csak azért van, az ingnyak fel ne csússzon rajta, hanem, hogy gondolkozzon is. Most azt mondják, a termelő vágassa le a tehenét, de arra már nem terjed ki a figyelmük, hogy hol, mert a vágóhíd nem veszi ár az állatokat. Ha netán mégis beveszi, abban sincs köszönet. Egy alkalommal a tévében, az egyik . darabban Kabos László játszotta a doktort. Odaállt a beteg ágya fölé és fente a kést. A beteg rémülten nézte, egyszeresek megszólalt; Doktor úr, hiszen maga nem érti a szakmáját . . . Mire Kabos így válaszolt: Na és, a többi sem érti, mégis csinálja. Tisztelet a kivételnek, de az Országházban is vannak olyan doktorok, hogy ha azok műtik a beteget, akkor az belehal Már majdnem ott tartunk, mint a Rákosi időben. Egyszer parasztaszony megsimogatta Rákosit. A szomszédja pedig azt kérdezte tőle; miért csináltad? A következőket válaszolta: azt néztem, hogy van-e bőr a pofáján? Visszatérve Kabos- ra; ha ő műtött volna, akkor csak egy beteg halála lett volna a következmény. A mostani műtétnél viszont sok lesz. Ha nem lesz élelem, akkor jön az igazi káosz, ami egyet jelent a rákos daganattal. Ekkor viszont nincs tovább. Fábián György Örhalom önnek teljesen igaza van abban, ha nem lesz élelem, akkor jön az igazi káosz. A korm*ány szerint drágán termel mezőgazdaságunk, emiatt nem verseny- képes a tőkés országokban. A mára kialakult tej- és húsfelesleg okát a többi között azzal magyarázzák, hogy összeomlott a KGST-piac, nincs dollárjuk, amiért vásárolni tudnának. Csak előbbiekkel indokolni a mai helyzetet nem volna igaz dolog. Ugyanis, az anti világban - szocialista építés — kialakult jelentős belföldi fogyasztás, mára az erőteljes szegényedés, a hatalmas infláció miatt nagyon visszazuhant. Ennek meglétét bizonyára ön is tapasztalta, a gyér forgalmú üzletekben. A jelenlegi állapotból való helyes kiutat ugyah sokféleképpen magyarázzák, csupán a kézzelfogható, a követendő, és a messze mutató példák hiányoznak. (Szerk. megjegyzése) M ég alig vagyunk túl azokon a sokkhatásokon, amiket a február 11-ei, 112-ei parlamenti ülés láttán, a tévé előtt elszenvedtünk, máris újabb ért bennünket, mert befejezett tényként közölték velünk, hogy létre- I jött a köztársasági megbízotti hivatal. Hiszen már az sem volt felemelő látvány, hogy a képviselőink most is, mint mindig, többet tartózkodtak a parlamenti folyosókon, mint a munkahelyükön, a kényelmes karosszékekben. Ezt már lassan meg kell szoknunk. Az a fontos, hogy szavazni azért bejönnek az elnök erélyes felszólítására, és legtöbb esetben az előterjesztett határozati javaslatok nagy többségének esetében, megnyomják az IGEN gombot. Nem hiszem, hogy sok olyan állampolgár él hazánkban, aki indokoltnak tartaná a köztársasági hivatal felállítását. Ha ugyan jól értelmezem, a parlament megszavazta, hogy nyolc régióban fog működni a hivatal. Lesz majd egy törzsszervezet (ez olyan „csúcsféle") lesz, egy három megyét magába foglaló hivatal, ez két-két osztállyal fog működni. Lesz egy ellenőrző és lesz egy hatósági ügyekkel foglalkozó osztály, de lesznek még a megyékben területi hivatali vezetők is. Az ismertetés szerint, az a hivatal csak részben veszi át a volt megyei tanács funkcióit, hiszen az akkor három megyében foglalkoztatott 640 tanácsi dolgozó helyett, mindössze száz fővel kívánja megoldani sokrétű feladatait, ezeR- nek a felsorolására én, egyszerű állampolgár nem is próbálok vállalkozni. Ezek közül leginkább az lepett meg, hogy a helyi önkormányzati szervek ezután a saját területi üléseken készült jegyzőkönyveket, kötelesek lesznek az uj hivatalnak nyolc napon belül megküldeni, hogy azok jogászai, azokat áttanulmányoz zák,’ kiszűrjék az oda nem kívánatos részeket. Amennyiben a megállapításokkal kapcsolatosan kifogásuk van az önkormányzati szerveknek, módjukban all akar az alkotmánybírósághoz is fordulni. A parlament, a nyolc régió felállítására, potom 850 millió forintot szavazott meg, ebből a mi régiónkra 107 millió forint jut. Ennek az összegnek a 60 százaléka majd a bérek kifizetésére kerül. A köztársasági hivatal vezetőjét, dr. Petrik Jánost, főleg balassagyarmati lakosok ismerik, miután ott volt hosszú ideig, a Balassagyarmati Városi Tanács vb-titkára. Az Üj Nógrád (nagyon helyesen), egyik számában bemutatta nekünk a mi régiónk vezetőjét, megismerhettük előéletét, életútjának alakulását. Az újságíróriporter neki feltett kérdése, kérdőmondatként hangzott ugyan el, de ezt kijelentő mondatban is meg lehetett volna fogalmazni. Idézem: ..Sokan azt tartják, hogy a köztársasági megbízotti hivatal létrehozásával, egy központból irányított szervezetet ültettek az önkormányzatok nyakára". Skultéty úr ígéri ugyan, hogy ez nem így lesz, és ennek ellenkezőjét majd az előttünk álló hónapok igazolni fogják. Nem igen lehet megérteni, hogy ha az új hivatal nen, fölérendelt szervezete lesz az önkormányzatoknak, miért kell felülvizsgálatra megküldeniük a testületi üléseiken készült jegyzőkönyveket? Miért kerülnek ki fontos ügyek döntései az önkormányzatok hatásköréből? Biztató, hogy dr. Skultéty úr, a munkatársait igen döntő szempontok alapján választotta ki. Bizonyára ügyelni fog arra, hogy Nógrád megye területi hivatalának vezetője, akinek a pártjához való szoros, közismert a kötődése, ne akadályozza meg a demokrácia pártatlan kibontakoztatását, és valóban elkerülhető legyen a senki által nem kívánt anarchia. Mivel közéletünk iránt érdeklődő (és az egészséges kibontakozást segítő) ember vagyok, szeretném megkérdezni az illetékeseket, hogy az új hivatal felállítása most a legfontosabb feladatunk? Miért? Hiszen alig pár hónapja, hogy megbíztuk nagy felelősséggel és teljes bizalommal a helyhatósági hivatalok vezetőit, akik az eltelt rövid idő alatt is bizonyították tevékenységükkel alkalmasságukat. Nem lesz majd a két szervezeti munka között párhuzamosság? Felesleges üresjárat? Netán, nem jól választottunk, amikor a helyi önkormányzatba olyan köztiszteletben álló valamikori kétkezi, de ma már diplomával rendelkező vezetőket választottunk? Mivel nem ismerjük dr. Skultéty urat, így nincs is okunk kételkedni jószándékában. Bizonyára a sokrétű feladatai közül, nem utolsó sorba fogja állítani, a ma még bányákban dolgozó, helyi és környékbeli emberek sorsának, munkájának a biztonságát. Addig ugyanis, amíg választási lehetőség volt a munkahelyek közül, és nem sokan törekedtek a föld alatti munka elnyeréséhez, ma sokuknak fő vágya, hogy holnap is és holnapután is, a bányában dolgozhassanak. Nem az ő hibájuk, hogy az ország lakosságának jó része már ma is fázik, rosszul, vagy alig fűtött lakásokban fagyoskodik. Sajnos, az import szén nagvon drága, legyen az német, akár dél-afrikai, jugoszláv, vagy bármelyik országból való. Majd ha dr. Skultéty úr, nemcsak mint nyaraló állampolgár jön el Mátra- almásra. hanem most már felelős vezetőként, és meg fogja ismerni a munka- padoknál, s a szántóföldeken dolgozó nógrádi embereket, tapasztalni fogja, hogy azok az intézkedések végrehajtásában, így az anarchia elkerülésében is, mint mindig, most is példamutatóak. Kelemen Józsefné • ' Salgótarján, Idegér Boldogok lehetnek a szegények is Egyre jobban kedvelem a parlamenti közvetítéseket. Igyekszem még a napi. sétáimat is lerövidíteni a héten azokon a napokon, amikor a televízió egyenesben közvetíti a törvényalkotás menetét. — A február 12-ei nap biztos megmarad emlékezetemben: az, amikor a fegyvereladás ügyét tárgyalták. Ez már igazi gyerekkori emlékeket idézett fel bennem, amikor Debrecenben hetente kétszer — nem hétfőn és kedden, hanem szerdán és szombaton — kijártunk a zsi- bogóra. Ott történtek az új és használt áruk gazdacseréi, az alkudozások. Nem emlékszem viszont egyetlen olyan esetre sem, amikor zsarolások történtek volna az eladó és vevő között, de főleg olyanra nem, hogy a két fél közötti alkudozások ártottak volna akár egy egész nemzetnek. A régi zsibogóban általában tisztességes alku folyt. Az első engedett az általa kiszabott árból, a vevő megemelte az árat addig, amíg közös nevezőre nem jutottak. A televízió délután 4—J óra körül fejezte be a tudósítást. A nagy alkuban a közel háromszáz képviselőnek eszébe se jutott, hogy rajtuk kívül még több mint tízmillió magyar él hazánkban, ötmillió a környező és távoli új hazában, akikkel lélekben együtt kell lennünk. Az ország házát teljesen saját pártérdekeiknek jegyében sajátitotlák ki, ahol a nézők milliói előtt igyekeztek minél jobban lejáratni magukat. Ezt. * nem kívánom részletezni. hiszen nem diktatúrában élünk, bár a képviselők szélesebb látókörrel rendelkező tagjai szerint nem is a demokratikus jogállamban. A televízió első hírei ben bejelentették, hogy két forinttal csökkentik a benzin literenkénti árát. Na, gondolhatta a személykocsisok azon csoport] a, akik eddig még nem kényszerültek autójuk eladására: hát mégis értünk van ez a kormány! Gondol ránk az ÁFOR- kutaknál, ha már az a magyarellenes több millió magyar kileste a titkot, hogy tévedésből játékfegyverek helyéit igazikat adtak el. Szóval, a benzin árának csökkentését bejelentették, majd illedelmesen megvárták a késő estét, amikor már a legszegényebbek zöme álomra hajtja a fejét, és akkor már együtt jelentették be a benzinár-csökkenéssel a gázolaj és háztartási tüzelőolaj árának emelését is. Mellesleg jegyzem meg. hogy olajkályhájuk ma olyanoknak is van, akiknek már nincsen televíziójuk. Gázolaj azokba az autókba kell általában, melyek a szegényebbekéi örülhet tehát a Rózsadombhoz hasonló körülmények között élő autós réteg a neki adományozott földi jónak újra, de boldogok lehetnek a szegények is, mert a Biblia szerint övék a mennyeknek országa. Mező Sándor OLVASÓIN K ÍR JÁK
