Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-04 / 29. szám
1991. FEBRUÁR 4., HÉTFŐ MEGYEI KÖRKÉP tlEFUEU 3 Egy elkeseredett anya panaszai Ilyen körülmények között nem lehet élni! Elnézést kérek, amiért problémáimmal és kérésemmel önöket zavarom, de hová fordulhatnék? Mivel sok dologról szeretnék írni, félek levelem nem lesz a legrövidebb. Nevem Bódi Ildikó. Salgótarjánban, a Kemerovo krt. 86. szám alatt élek két gyermekemmel: Valach Attila 10, Enikő 7 éves. Az ISZV- nál dolgozom másfél éve, ' előtte a NOTTÉV-nél alkalmaztak. Ezeken kívül nem volt több munkahelyem. Házasságomról, amely zátonyra futott, nem kívánok beszélni. Mindenesetre felbomlása óta eltelt öt év és most úgy tűnik az életem is veszélybe került. Keresetem bruttó kilencezer forint. Ez nettó 7700, plusz 4800 a családi pótlék, 2800 forint a gyermektartási díj és az önkormányzattól 2200 forint segélyt kapok, összeadva ez szép summának tűnhet, csak az a baj, hogy nem lehet belőle megélni! Mielőtt a számok területén kutatnék, el kell mondanom: három évvel ezelőtt vásároltam egy tanácsi ki- jelolésű OTP-lakást. Oly sürgős volt a költözés, hogy ' nem maradt időm a tanácstól akkoriban igényelhető támogatást megkérni! Így lett a törlesztendő kölcsönöm 376 ezer + 100 ezer forint. Utóbbi vállalati kölcsön. Amit tehát akkor sokan megkaptak — a tanácsi támogatást —, én nem. Akkor 4300 forintot keresteti, ~ és jogosult lettem volna tanácsi bérlakásra is. Arra viszont éveket kellett volna várni és nálunk fennállt a veszélye annak, hogy az al(Nem vettem még figyelembe az élelmiszerek hatalmas áremelését. Nagyon finom a zsíros kenyér és a burgonya különféle változatai, csak hosszú távon egyhangúak és nem elég a vitamintartalmuk!) Harmincegy éves vagyok. Nem tudok divatosan öltözködni, nincs pénzem szépítőszerekre, fodrászra. A gyerekeknek időnként mégis vennem kellene néhány ruhadarabot, annál is inkább, mert mindent gyorsan kinőnek. A cipők pedig például megfizethetetlenül drágák. Ha kivonjuk az összes bevételből a fent felsorolt kiadásokat és ezt elosztjuk három felé, 2800 forint körüli összeget kapunk. Ezt kell nekem beosztanom reggelire, vacsorára, hét-^végére, ruházkodásra, iskolai felszerelésekre (bizonyára nem kell felsorolnom, év közben mi minden kell oda!) és egyéb úgynevezett „luxuscikkekre”, mint a mosópor és így tovább. Nem vagyok biztos abban, hogy elég kifejező ereje van ántiak a szónak, hogy őrület! En komolyan összefogtam a bérletünket megszünteti a tulajdonos. Most leírom a kiadásainkat. A múltat és a jövőt. nadrágom és mivel szíjam nincs, hát a kezemmel, de így az egyik kezem mindig foglalt és ha azt akarom, hogy mindkettő szabad legyen, le kell ülnöm. Félő azonban, hogy az állandó ücsörgéstől elfelejtek járni! Mi leszt most? Honnan vegyem el a máshová beosztott, de az OTP-nek befizetendő 1500 forintot, és . majd a magas kamatra az összeget? Mit tegyek? Hová forduljak? Szeretnék bömbölve üvölteni, de tartok tőle, hogy a környezetem őrültnek nézne. Semmit nem értek! Nyugaton túltermelés van és ezért munkanélküliség. Gondolom, ha nálunk hiánygazdaság van, akkor itt nem szabadna munka- nélküliségnek lenni. Hogy van ez? Miből fizetik ezeket a segélyeket? Ezt a pénzt nem lehetne munkahelyek teremtésére fordítani? Miért halljuk állandóan, hogy a nők szüljenek soksok gyereket és miért foglalkozik az Országgyűlés az abortusztörvénnyel, ha megszületett gyermekeinkről sem tudunk gondoskodni? Miért foglalkoznak értelmetlen, már-már nevetséges dolgokkal, holott megígérték, hogy nem teszik. Az árak emelkedtek, a pénzünket leértékelték, a kölcsönök kamatait emelik, mindenféle pluszterheléseket rónak válogatás nélkül a lakosságra, de az adó, az marad! Segíthetne valaki megmondani, hogyan fogom taníttatni a gyermekeimet? Mi lesz belőlük, ha nem tudom kifizetni a felmerülő költségeket? Munkanélküli? És mi történik, ha hamarosan én is az leszek? Betörő, vagy gyilkos lesz a gyerekemből? Elkeseredett, depressziós ember, aki naponta érzi, hogy nincs szükség rá? Ezt már nem! Ezt nem akarom! És így nincs kedvem élni! Egyedül élek. Csak arra van időm, hogy dolgozzak és este a gyermekeimmel legyek. Nem járhatok szórakozni, de ha időm lenne, még mindig hiányozna hoz-, zá a pénz. Mi hát az életem? Állandó fejfájás. Sokszor elégedetlenkedik a szívem, sírógörcsök kínoznak. Közben tárca nélküli miniszterek jönnek-mennek, felveszik a havi nettóm többszörösét és hadd ne soroljam azokat, akik egyetlen hónapban többet kapnak, mint az én egész éves keresetem. Leértékelődött a munka, oly sok más szép és jó dologgal együtt. Hová vezet ez az út? Az az érzésem, pontosan az a cél, hogy minél kevesebben legyünk. Pusztuljanak a szegények!? Akinek ma 30 ezre van havonta, az arra a szintre jut, ahol én álltam néhány éve, ha 50 százalékkal kell csökkenteni az életszínvonalat. No és hová kerülök én, a magam jelenlegi „50 százalékos életszínvonalával”? Segítségért fordulok önökhöz. Azért írtam, mert valóban nem tudom mit tehetnék ezen kívül, no és azon, hogy elhatározzam: nem tudok tovább élni! Ilyen körülmények között nem lehet élni, dolgozni, gyerekeket nevelni! Mindenhol falak. Már nem lehet mozdulni. Valahol fenn van még egy rés, ott jön egy kevés fény! De az sem igaz, mert csak a hiú, még megmaradt reményeim fénye. Félek az élettől! Így egyszerűen! És hányán vannak, akik így éreznek? Akiknek nincsenek, mert nem lehetnek terveik, akiknek bizonytalan még a holnapjuk is! Ha egy napon végem lesz, ugye felnevelik a gyerekeimet? Egy állandóan síró anya nem hat jól a gyerekek fejlődésére. A kétségbeesés határán állok és nagyon szeretném, ha szavaimat meghallgatnák és tennének is valamit, hiszen nemcsak rólam van szó itt. Rólunk kisemberekről, akik becsületesen éltek és így szeretnének tovább élni. Elképzelhető, hogy naponta kapnak hasonló leveleket, de ez engem nem nyugtat meg, nem vigasztal. Még inkább elkeserít. Ha így van, akkor tudniuk kell. hogy valóban nem csak egyesek sikolya ez, hanem egy egész réteg rettegése a jövőtől. Természetesen csak azzal búcsúzhatok, hogy választ és segítséget várok! Tisztelettel: Bódi Ildikó ★ A salgótarjáni kétgyermekes anya kétségbeesett levelét azért közüljük, mert úgy érezzük, problémái valóban gondolkodásra késztetők. De vajon ki segít rajta és hozzá hasonlóan élő embertársainkon? 1990. 1991. Hitel (OTP+válIalati) 2662.— 4162.------[-30% kamat G ázszámla (havi átlag) 580.— 1160.— ? Villanyszámla 140 — 280.— ? Közös ktg. 600.— 1000.— Tv + kábel-tv 326.— 546.— Buszbérletek 366.— 732.— Napközi (csak ebéd) 1100.— 1100.— ? összesen: 5774.— 8980.— Sikkasztott az elnök ? Munkástanácsok Nógrádiban Csatározások az érdekvédelem körül ■ Nógrád megyében napjainkig négy munkástanács alakult; a pásztói UNIGÉP- nél, a Salgótarjáni Síküveggyárban, a balassagyarmati PENOMAH gyáregységnél és a Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalatnál. A megyei szervezetek létrehozták a munkástanácsok megyei szövetségét, melynek feladata, tevékenységük koordinálása és az alakuló tanácsok szerveződésének elősegítése. Január 12-én százhatvanhét küldött részvételével Budapesten megtartották orszá- .gos kongresszusukat is. A tanácskozáson személyi kérdésekben döntöttek a résztvevők. Itt leváltották Somlay Lajost, az országos szövetség elnökét, aki a szervezet vagyonából 300 ezer forinttal nem tudott elszámolni. Helyére új elnöknek megválasztották Palkovics Imre országgyűlési képviselőt, aki a Herendi Porcelángyár munkástanácsának vezetője. Somlay Lajos visszaéléseit az ügyészség vizsgálja. A kongresszuson elfogadták az országos szövetség alapszabályát és határoztak egy központi információs iroda létrehozásáról, * A Nógrád Megyei Hőszolgáltató Vállalat munkástanácsának elnökét, Kovács Zoltánt eddigi munkájukról kérdeztük: — Első és eddig talán legfontosabb eredményünknek azt tekintjük, hogy a vállalat vezetése egyáltalán elismerte létezésünket. 1990 szeptemberében alakultunk meg, ma 30 dolgozót tudhatunk magunk mellett. Az életképtelen szakszervezetek helyett szeretnénk szavunkat felemelni a dolgozók érdekeit sértő döntések ellen, és azért harcolunk, hogy a vezető posztokra szakmailag felkészült, hozzáértő emberek kerüljenek. Bár sokszor tapasztaljuk, hogy megakadályoznak bennünket a Munkaügyi Minisztérium állásfoglalásában biztosított jogaink gyakorlásában. azaz igyekeznek kiszorítani az érdekképviseleti bizottságok munkájából, már részt vettünk a kollektív szerződés kidolgozásában és az új premizálási rendszer kialakításában. A Salgótarjáni Síküveggyár munkástanácsának körülbelül 80 tagja van. A szervezet ügyvivője Gaál Tamás: — Megalakulásunk kiindulópontját a gyárban folyó minisztériumi vizsgálattal való elégedetlenség jelentette. Ügy éreztük, ez a vizsgálat nem hozta meg a kívánt eredményt, s szerettük volna, ha a dolgozók nagyobb betekintést nyernek ebbe. Sajnos, a fenti kérdésben egy jottányit sem léptünk előre, mert az Ipari Minisztérium nem válaszolt a hozzá küldött levelemre. Sikernek könyvelhetjük el viszont, hogy a kibővített vezetőségi üléseken képviselhetjük a munkásokat. Az új kollektív szerződés módosításába is keményen beleszólhattunk, és a végkielégítésre vonatkozó részét jelentősen megváltoztattuk. A balassagyarmati PINO- MAH gyáregység vezetői és a munkástanács között már eredményes párbeszéd kezdődött. Erről számolt be Győri János, az ottani szervezet képviselője: — A gyáregység vezetőinek tizenöt-tizenhat pontból álló listát nyújtottunk be, melyekben megfogalmaztuk, milyen változtatásokat szeretnénk. Kiemeltük, hogy fő célnak a minőségi termelés megvalósítását, az ésszerű munkaerő-gazdálkodást, az adminisztrációs létszám jelentős leépítését tekintjük, és hangot adtunk annak a véleményünknek, hogy ha az üzem önállóan gazdálkodna, jobban járnának a dolgozók. Igazgatónk megkapta a hozzá küldött levelünket, elismerte a hiányosságokat és jó néhány dologban megtette a szükséges lépéseket. Átszervezték a termelés rendszerét — ezzel javult termékeink minősége —, a gyáregység ebben az évben már önállóan gazdálkodik és a túlórák beosztásánál is fokozottan figyelembe veszik a munkások családi körülményeit. ★ Az eddigiek azt mutatják, hogy a vezetők a munkás- tanácsokat elfogadták és készek az együttműködésre. A nagyüzemek többségében a szakszervezeti mozgalom haldoklik, munkás- tanácsok pedig még nem alakultak. Ahhoz, hogy az érdekképviseleti fórumok eredményesen működhessenek, a dolgozók nagy többségének támogatósára van szükségük. Aki először lesz képes a munkások gondjain enyhíteni, aki először tesz konkrét lépéseket, a dolgozók azt a szervezetet tekintik majd érdekeik legitim képviselőjének. nézőpont! Saját(os) demokrácia Két, tortaimában megegyező, szemléletében is közös vonást felmutató telexet közöltünk szombati számunkban. Mindkettő arról szól, hogy Vaszari András balassagyarmati társadalmi alpolgármester tisztségéről lemondott. Az önkormányzat vezetőjének erről szóló telexüzenetében olvasható kommentáló megjegyzés nélkül, hogy a lemondás oka Vaszari András volt alpolgármester szerint „ösz- szetett” és Vaszari úr ezért nem kívánja azt ismertetni. Vaszari András tovább megy ennél: kijelenti, hogy a lap, az Új Nógrád vele kapcsolatosan az utóbbi hónapokban csupa „negatív” élménnyel szolgált, ezért személyiségi jogaira hivatkozva formálisan megtiltja („nem járulok hozzá"), hogy vele foglalkozzunk, nevét leírjuk stb. Sajátos demokrácia ez! A közszolgálatra jelentkező és azt valami miatt megbánó, visszalépő diszkriminálja-kire- keszti a közvéleményt megtestesítő sajtót, mert az személyével kapcsolatban eddig nem pusztán pozitív élményekkel szolgált. A szabad, demokratikus alapon megválasztott önkormányzat ezt egyelőre látszólag elfogadja, önmaga sem nyilatkozik, más kérdés, hogy később esetleg ezt még pótolja. A választó azonban több határozottságot vár joggal éppen az önkormányzattól, annak vezetőjétől és persze azonnal. A közszolgálatra jelentkező és most lemondott alpolgármesternek azonban semmiképpen nincs, nem lehet még vélt joga sem! arra, hogy bármilyen alapon, bármilyen korábbi tapasztalatra hivatkozva megtagadja a közvélemény előtt a bármilyen összetett ok megismertetésének lehetőségét. Erre ugyanis nem a sajtónak (ami ilyen vagy olyan, megítélhető többféleképpen), hanem a választónak van joga, aki voksait adta Vaszari Andrásra, akinek bizalmából, megbízatásával városi szenátor, sőt alpolgármester lett. Ennek a közvéleménynek van joga arra, hogy megismerje az igazságot, akármilyen összetett legyen is az. Vaszori András (vagy más) abban téved, hogy közszolgálatot vállalva sajátos szempontokat érvényesíthet; hogy a köz szolgálata nem teszi kötelezővé a teljes és azonnali nyíltságot; hogy joga van megválogatni azt, kinek mond vagy nem mond indítékokról, lemondásokról, visszalépésekről valamit az ember. A sajtó, ez esetben a megyei napilap nem a „szeretem... nem szeretem... kirekesz- tem” kategóriába tartozik. Ez vonatkoztatható személyes ismerősökre. A sajtó olyan, mint az ember testvére. . . Tőle függetlenül létezik. Képvisel valamit, a mi esetünkben a széles közvéleményt, sőt a választót is, aki tavasszal, nyáron volakiie voksolt. Ezt a közvéleményt csak saját(os) „demokráciával" lehet diszkriminálni-kirekeszteni, elzárni attól, amihez joga van - a közélet nyilvánosságától. T. Pataki László Előadás gyógynövényekről Salgótarján. A Természet- védelmi és Környezetvédelmi Munkabizottság, valamint a Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület helyi csoportjának szervezésében 1991. február hó 6-án (szerdán), este 6 órakor a Nógrádi Történelmi Múzeumban (Salgótarján, Nógrádi Sándor tér 8. sz., fsz. 2.) Narancs—Medves vidék gyógynövényeiről tart előadást dr. Majláthy Lipót belgyógyász főorvos, dr. Ruzsik Mihály munkabizottsági tag diafelvételeinek bemutatásával. lavulé orvosi ellátás Felsőpetény. Az elmúlt év őszéig hetente kétszer rendelt a körzeti orvos Felső- petényben. Az önkormányzati választások után sikerült elérni, hogy heti négy alkalommal álljanak a betegek rendelkezésére az egészségügyi dolgozók. Ezt a változást megelégedéssel üdvözölték a falu lakosai. Hagy beruházás, kisebb karbantartások Etes. Január utolsó napján megtartott ülésén a költségvetés-tervezetet vitatta meg a helyi képviselő- testület, amelyre az intézmények vezetőit is meghívták. A résztvevők az összejövetelt megelőzően látogatást tettek az iskolában, a kultúrházban, orvosi rendelőben és az óvodában is, abból a célból, hogy megköny- nyítsék a döntést: melyik intézmény szorul leginkább a felújításra? A körültekintő tervezésre, a rendelkezésre álló összeg takarékos beosztására ugyanis idén még nagyobb figyelmet fordít az önkormányzat, mivel jelentős beruházást, a vezetékes ivóvízhálózat építését szeretnék megkezdeni. lön a Oobra Niva! Luciáivá. A Dobra Niva szlovák együttes február 9- én (szombaton), 18 órától, a helybeli művelődési házban bemutatja „Az esztendő ünnepei” című műsorát. A vendégegyüttest a néhány hónappal ezelőtt megalakult helyi szlovák nemzetiségi ifjúsági klub hívta meg. Elfogadták a szabályzatot Karanessáf. Az önkormányzat elfogadta a szervezeti ér működési szabályzatot. A testület úgy döntött, hogy az ez évi végleges költségvetést csak a lakossági közmeghallgatás után fogadja el. A képviselőknek 22 millió forint sorsáról kell dönteni . (Oawvárt)
