Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-27 / 49. szám

1991. FEBRUÁR 27., SZREDA MEGYEI KÖRKÉP inn-unu 3 Méhészek és a darázsfészek A februári sikeres előadást köve­tően újabb állomáshoz érkeznek a megye méhészei elméleti felké­szültségük növelése során. A kon­téneres méhészkedés tudnivalói után március 4-én 16 órakor „az alacsony keretes rakodókaptárral való méhészkedés”-sel ismerked­hetnek dr. Vicze Ernő, a Magyar Méhészek Egyesülete országos alelnöke, neves szakíró előadásá­ban. Valamennyi kaptártípusnak, a ve­lük való méhészkedési módnak vannak „esküdt védői és ellenzői". A kaptárviták mindig is központi helyet foglaltak el a méhészek éle­tében. Hol fellángoltak, hol elcsitul­tak. Két dolog biztos: egy sincs, amely előnyei mellett hátránnyal ne rendelkezne. A másik róluk szóló elméleti viták, előadások, publiká­ciók mindig azt jelentették, mint amikor valaki könyékig belenyúl a darázsfészekbe. Az egyesület megyei vezetése — úgy látszik — nem fél a szurkálástól. Jól tudják, csak a vélemények ütköztetésével lehet előbbre lépni a fejlődés útján. A jövő várhatóan a méhész farmer- gazdaságok kialakulásához vezet, ahol 200—300, vagy több méhcsa­láddal való foglalkozás csak az alacsony keretes rakodókaptárak- kal vagy módosított változataikkal képzelhető el. Az USA méhészei ezzel a típussal dolgoznak 400— 500 családdal, de az ennél jóval több család sem ritka. Igaz, ott mások a körülmények, más a mé­hészetük technikai színvonala. A magyar méhészet fejlődése — az ismert okok miatt — ma még csak araszolva juthat előre. Ezen az úton segíti a megye méhészvezetése egy újabb lépés­sel előbbre juttatni az ezt igénylő méhészeket a március 4-i előadás megszervezésével. A salgótarjáni ipartestületben segítséget nyújtanak az adóbevallások szakszerű és határidőre történő elkészítéséhez. Ezen kívül, amint az képünkön is látható, IBM kompatíbilis számítógépen a könyvelést is elvégzik Sink Lászlóné és munkatársai. Az országban elsőként Szakmunkásképzés új alapokon A balassagyarmati ipari szak­munkásképző intézet, mint anya­iskola, újfajta kísérletbe kezdett partnereivel. Többek véleménye szerint, az országban elsőként Nógrád megyében próbálják ki azt a fajta szakmunkásképzést, melynek lényege, hogy az első évfolyamon a közismereti, az ál­talános intelligenciához elenged­hetetlen tantárgyakat tanulják. Csak ezt követően foglalkoznak a második és harmadik tanévben a szaktárgyakkal. Három helyen működik ilyen kihelyezett tagozat. Balassagyar­mat, Diósjenő és Szügy szakmun­kásképzős elsős diákjai tehát el­sősorban magyart, matematikát, történelmet és fizikát tanulnak. E tárgyakból tanév végére vizsgát tesznek. Ennek utána léphetnek felsőbb osztályba, s tanulhatják szaktárgyaikat, tehát lehetnek autószerelők, hegesztők, női­ruha-készítők. Ha leverik a lécet az első év végén, természetesen pótvizsgázhatnak, vagy újból kezdhetik a tanévet elsősként. A változtatást az indokolta, hogy az általánosból a középfokú képzés­be lépők számára megnövekedett terheket jelentett a nagyobb fokú leterhelés. Időtartamot tekintve is többet töltöttek az iskolában. Elég magas volt a lemorzsolódás. A másik új elem ebben a kísér­letben, hogy a kihelyezett osztá­lyok tanulóinak jó része ott foly­tathatja tanulmányait, ahol nyol­cadikosként végzett. Diósjenőn ez az első évfolyam, 15 tanulójuk van. Járnak ide a vasútvonal mentén levő szomszéd községből is (Berkenye, Nógrád, Borsosbe- rény, Nagyoroszi). A diákok sza­bad idejéből is kevesebbet rabol el az utazás. Most, a beiskolázá­sok idején már Rétságról is van­nak jelentkezők. Az eddigi ta­pasztalatok kedvezőek. Úgy tű­nik, ez a forma inkább megfelel a diák, a szülő, az iskola, a szakma érdekeinek, elvárásainak is. (sánta) Véradók dicsérete Szécsény. Nagy sikerű vér­adást tartottak nemrég Szécsény- ben. Egészségügyi körökben szenzációnak számít, hogy a várt 140—150 véradó helyett közel kétszázan jelentek meg az egész­ségházban. Évekkel ezelőtt köny­velhetett el ilyen sikert a szécsé- nyi véradás, az.meg külön öröm, hogy tizenöt első véradót kö­szönthettek, és a szécsényi üze­mekből, hivatalokból, üzletekből nagyon sokan vettek részt a fiata­lok közül a véradáson. Szécsény- ben most abban reménykednek, hogy az év második felében sorra kerülő második véradásnak is ilyen „átütő” sikere lesz. Templom lesz a Gerely es? (Folytatás az 1. oldalról.) — Miért gondolja, hogy a pol­gármesternek, Tolmácsi Ferenc­nek személyes ügye ez az üzlet? — Több jelentkező is volt, köztük csak az egyik az Intercross Kft. De a kulturális bizottság elé mégis ennek az üzletnek a lehető­sége került. — Önöket ki tájékoztatta a bérbeadásról? — Csak fülesként tudjuk. Nem lehet hivatalos a József Attila portájára letett levél. Ez az elvi megállapodás fénymásolt példá­nyát tartalmazta, hogy mi is tud­juk, miről van szó. (Idézet a február 15-én kötött megállapodásból: — „Az Intercross Kft. Nógrád Megyei Igazgatósága 1991. ja­nuár 23-án kelt, hivatalunkhoz eljuttatott levelében kifejezte szándékát a Gerelyes Endre Művelődési Ház működtetésére. Illetve bérbevételére vonatko­zóan (...) A fenti elvi megállapodás az aláíró felekre semmilyen jogi következménnyel nem jár, nem tekinthető egyik fél számára sem kötelezettségvállalásnak.”) — A Gerelyes újabban a gyüle­kezeti szertartásokról híres-hír­hedt. A Hit Gyülekezete minden vasárnap a nagyteremben tartja a miséit, azért az Intercross Kft. évi 400 ezer forint bérleti díjat fizet. — Az elvi megállapodás sze­rint, ha az üzletet megkötnék, önöket a kft. alkalmazhatná. Miért tartják ezt elfogadhatatlan­nak? — A kft. nemcsak a vasárnapot kérte. Kedden videovetítést, pén­teken zenekari próbát tartanak. Több napot nem tudtunk a rendel­kezésükre bocsátani, mert ennek a háznak van saját élete, és a tevé­kenységeinket nem fogjuk miat­tuk felfüggeszteni! Tartunk attól, hogy ha a házat az Intercross működtetné, az nem közösségi, hanem gyülekezeti célokat szolgálna! Egyrészt, a szertartások zártkörűek. Más­részt, ők mindent meg is tesznek azért, hogy mások ne zavarják az összejöveteleiket. Vehetünk erre rögtön példákat is. Kávéházat szerettünk volna indítani, vállalták, majd ők mű­ködtetik. Nem volt ellenünkre, havi 50 ezret fizettek érte. Bútort is vettek a kamaraterembe — csak éppen nem nyitották ki az ajtaját! Ugyanez volt a büfével is. Azért havi 10 ezer forintot kér­tünk. Őszintén szólva, sok remé­nyünk nem volt hozzá, mert évek óta befulladt. Mi történt? Ki sem nyitották! Ezért fizettek egy évig! Ha ők ilyen áldozatra képesek, ezután is ezt tennék! Minket valóban az Intercross alkalmazna. De ahhoz, hogy ne nyissák ki a házat, elég egy gond­nok is! — Eltekintve az Intercrosstól, indokoltnak tartják-e a bérbea­dást? — Nem. Azt el tudom képzelni, hogy egyes egységeit esetenként bérbe adjuk bizonyos tevékenysé­gekre, de együttműködő, és nem uralkodó partnerrel! Ez az üzlet nevetséges kiárusítása lenne az ügynek! Az Intercross nem nyilatkozik Tóth Gézát, az Intercross Kft. területi igazgatóját (egyben a sal­gótarjáni Hit Gyülekezete titká­rát) kerestem e beszélgetés után, de nem kaptam időpontot a talál­kozásra. Helyette a kérdést: — Maga erről honnan tud? Eredménytelen társalgásunk végül azzal zárult, írjam meg, nem nyilatkozik, mert az ügy nem tartozik a nyilvánosságra. „Nem úgy jöttek, mint SZDSZ-esek” Salgótarján polgármestere, Tolmácsi Ferenc cáfolta a Szo- boszlainé által említett több je­lentkezőt. — Én egyről tudok: tavaly novemberben jelentkezett egy kft., aki megvette volna az intéz­ményt, de nem küldtek ajánlatot, sőt, visszaléptek. Miért fűződne személyes érde­kem az üzlethez? Nem úgy jöttek mint SZDSZ-esek. A Keresztény- demokraták nem kerestek meg, nem tehetek róla! Én nem döntöt­tem. Azt kértem a bizottságtól, kössenek elvi megállapodást, ami tartalmazza, mit várunk el, hogy tárgyalni lehessen. — Az igazgatónő nem tartja indokoltnak a bérbeadást, mert tavaly másfél milliós nyereséget hoztak. — Mihez képest? Az ötmilliós támogatáshoz képest? Az tény, hogy a művelődési ház fenntartá­sa évi három és fél milliós kiadást jelent az önkormányzatnak. Az Intercross Kft. vállalta a feltéte­leinket, meg kell nézni a komoly­ságát! Döntse el a bizottság, kiad­juk-e vagy ne! A testület mondja majd ki a végső szót. — Itt nem egyszerűen üzletről van szó, hanem legalább annyira a gyülekezettel szembeni fenntar­tásokról is. Elvi okok miatt meg­hiúsulhat az üzlet? — A bizottság fog javasolni. Ha elvetik az ötletet, akkor lehet, hogy be se visszük a testület elé. „Nem véletlen, hogy nem ugrottunk” Ercsényi Ferenc, az önkor­mányzat kulturális bizottságának megbízott vezetője: — Még tavaly, határozottan felmerült az ötlet, pályázatot ír­tunk ki a különböző intézmények bérbe-, vagy eladására. Az volt az álláspontunk, ezek csak a költség- vetés elfogadása után kezdődhet­nek meg. Honnan, honnan nem — megtudta ezt az Intercross Kft., és szándéknyilatkozattal kerestek meg bennünket. Közülünk senki­nek semmilyen érdekeltsége nem fűződik az Intercross Kft.-hez. Az elvi megállapodásban kikötöttük a feltételeinket, ezekhez kőkemé­nyen ragaszkodunk! Ezután, a szokásos módon, pletykák kezdtek szállingózni. A kulturális bizottság négyoldalú megbeszélést javasolt, ahol vala­mennyi érdekelt részt vesz. Majd kialakítunk egy testület elé ter­jesztendő álláspontot, és a testület dönt. Tudom, hogy szoros az össze­függés az Intercross Kft. és a Hit Gyülekezete között, de ez bejegy­zett, legális csoport, tehát nem emelhetek kifogást. A bizottság úgy ítéli meg, nem templomot bérelnének, — a művelődési há­zat működtetnék. — Ha elfogadjuk azt a felte­vést, hogy azért fizettek a soha ki nem nyitott bérleményekért, hogy ne zavarják „a köreiket”, akkor ez a kijelentése, sajnos, megkérdőjelezhető! — Igaza van, ezért kell nagyon keményen megvizsgálni az In­tercross ajánlatát, ha nem teljesí­tenék a feltételeinket, annak jogi következményei lennének. Ke­csegtető ajánlatot tettek, de nem véletlen, hogy nem ugrottunk azonnal! Az Intercross mégis nyilatkozik Miután a másik szerződő fél, az önkormányzat részéről semmifé­le aggály nem merült fel a nyilvá­nosság ellen, újra megkerestem az Intercross Kft. területi igazga­tóját. Tóth Géza ezúttal hajlandó volt válaszolni. —A kft. valóban bérelte a büfét és a kávéházat. A büfét ki is nyi­totta, ellentétben azzal, amit ön állít! A kávéházba megvettük a bútorokat, de aztán közbejöttek problémák, és nem tudtuk kinyit­ni. Végül a művelődési ház szor­galmazására felbontottuk a szer­ződést. — Mit tart ön arról az aggoda­lomról, hogy amennyiben a Gere­lyest az Intercross Kft. működtet­né, úgy az a Hit Gyülekezetének temploma lenne? — Nem tudom, mire alapozza ezt! A kávéház és a büfé különálló téma. Az Intercross Kft. és a Hit Gyülekezete kapcsolódik egy­máshoz, de ettől függetlenül, ezeket a kft. bérelte, és nem a gyülekezet. Más kérdés, hogy a Hit Gyüle­kezetének a Gerelyes volt a helye, és terveink szerint ezután is az lesz. Beadványunkban világosan leírtuk, mi a célunk. Semmi ilyen szándékunk nincs. — Miért érdeke a kft.-nek, hogy bérelje a művelődési házat? — Megpróbáljuk nyereségessé tenni. — Vagyis, nem lenne templom a Gerelyes? — Mindenképpen döntő ma­radna, amit az emberek akarnak. — Honnan jött a bérleti szán­déknyilatkozat ötlete? — Nem is tagadom, az Inter­cross Kft. és a Hit Gyülekezete kapcsolata miatt ez előnyös lenne a gyülekezetnek. De hangsúlyo­zom, ez csak egy dolog! Dudellai Ildikó Fakitermelő polgármesteri hivatal Kishartyán. Fakitermelést vál­lalt nemrégiben a polgármesteri hivatal, hogy az ifjúsági klubot felszerelhessék. A vállalkozás olyan jól sikerült, hogy a fiatalok­nak, színes tévét, videót, szek­rénysort, pingpongfelszerelést vettek. S ezeken kívül még az óvodának is ebből a pénzből vásá­roltak egy színes televíziót. Szentkút szépítése a tervek között Mátraverebély. Elfogadták a képviselő-testület költségvetését, amelyben egyebek közt Szentkút rendezési tervének továbbvitele, a kegyhely szépítése, fejlesztése, az intézmények működtetése és a hasznösítatlan épületek bérbe adása szerepel. Mínusz tizenöt család Nagykeresztúr. Az egyetlen helyi élelmiszerbolttól — a kiste- renyei áfész üzemelteti — az utóbbi hetekben tizenöt család pártolt el. Az ok: a viszonylag ma­gas árak, melyek arra késztettek többeket, hogy máshol szerezzék be a napi cikkeket és más árukat. Tőkementés — kifizetődő kamat Salgótarján. A Magyar Nem­zeti Bank Nógrád Megyei Igazga­tóságának elmúlt évet értékelő gazdasági, pénzügyi beszámoló­jából kiderül, hogy megyénkben a hitelállomány 7510 millió forin­tot tesz ki, ami 0,8 százalékkal több mint a bázis évében. Úgy látszik, a lakosság a hosszabb távú és magas inflációra rendez­kedik be, mert a növekedés a hosszú lejáratú hitelállománynál következett be, amely részben kapcsolódik a lakásvásárláshoz. E mellett szerepet játszott, hogy a tőkével rendelkezők, vállalkozók a fokozódó infláció ellensúlyozá­saként pénzüket igyekeztek in­gatlanokba fektetni, mert ez ré­szükre az emelkedő kamatláb mellett kifizetődő volt. Vasúti kaland Ezúttal a kaland nem kelle­mes, hanem meglehetősen bosszantó. A házaspár Jobbá­gyiból érkezett Salgótarjánba, televízió vásárlása céljából. A hazaszállítással kapcsolatos gondok elkerülésére, jó előre igyekeztek biztosítani magu­kat, hogy visszafelé a kalauz ne tudjon belekötni a terjedelmes csomagba. A feladatot a férj vállalta magára. Megvárta amíg senki nincs a pénztár előtt, gyanút­lanul odalépett, megkérdezte: — Tessék mondani, hogyan kell feladni csomagot? Mire az ablak előtt ülő hölgy, jó hangosan ráförmedt: — Menjen a málházóba ér­deklődni, nem vagyok én felvi­lágosító iroda, mit zavar itt en­gem... A férfi leforrázva ballagott ki a váróteremből, és csak egy volt a vigasza, hogy valóban megtalálta a málházót, ahol szépen meg is mondták a teen­dőket. Udvariasan, csöndesen és nem útszéli stílusban.-cs-

Next

/
Oldalképek
Tartalom