Új Nógrád, 1991. február (2. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-14 / 38. szám

1991. FEBRUÁR 14., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP Lunmnu 3 Nyakkendő helyett... A balassagyarmati Dózsa György Üti Általános Isko­la tanulói az „egyenruhát- lanság” átmeneti időszakát lezárhatják. Az úttörőszö­vetség felbomlása után szer­te az országban lekerültek a gyerekek ünnepi öltözé­kéről a kisdobos- és úttörő­jelképek. A lányok, s fiúk sehogysem mutattak díszte­len fehér ingeikben. • Aztán a „Dózsásoknak" eszébe jutott: miért ne tér­hetnének vissza az Európa- szerte elterjedt évszázados hagyományhoz, miszerint minden egyes iskolának, gimnáziumnak megkülön­böztető szimbóluma van. A tanulók, a szülők és taná­rok számos variáció közül választották ki a fiúk mély­kék nyakkendőjét és a leá­nyok bársonyszalagját, atne- lyekbe míves betűkkel egy jelképes nagy „D” betűt hi- meztettek. * Emlékszem annak idején el-elakadó szívverésemre, amikor először viselhettem a háromszögletű vörös csí­kot. Mint gyermek nem lát­tam mögötte politikát, har­sogó dogmákat. Számomra az összetartozást, a közös­séget jelentette. Ma nincs olyan szervezet, amely összefogná a 7—14 éves korosztályt. Nincs igazi csapat. Az iskolák magukra utaltak, egyedül kell prob­lémáikkal megküzdeniük. Ügy tűnik, az egyennyak- kendő külsőség: pedig nem csak az. Van valami, amire ismét büszkék lehetnek, ha nyakbavalójukra pillanta­nak: „Én Dózsás vagyok!” Ebben a néma belső kiál­tásban, higgyük el, benne van a hovatartozás, az is­kola szeretete, a gyökerek megbecsülése, a múlt tisz­telete. Ha így ,,felnőttesen” nem is tudják megfogalmaz­ni érzéseiket; csak csillogó orcájukra, büszke tekinte­tükre vessünk pillantást. Ez lenne hát az első lé­pés iskoláink sajátos bel'ő tradícióinak újrateremtésé­hez? Ügy vélem igen. Arra még várhatunk néhány évet, míg a cserkészmozgalom or­szágosan szétterjeszti szár­nyát és erőre kap, vagy egyéb szervezet csírái kibon­takoznak. Addig ezt a nem­zedéket nem szabad hagyni a mai magyar ugar szellemi tövisei közt hánykolódni. Mutassunk nekik utat! Fülöp Szilvia Nógrádiakat is érint Hz orenhurgi gázvezeték áldozataiért „Az orenburgi gázvezeték áldozataiért” nevű alapít­vány kuratóriuma az aláb­bi közleményt adja ki, azon magyar állampolgároknak, akik 1975—1979. évek között Orenburg, Huszt, Bogorod- csány és környékén dolgoz­tak, valamint az összes ér­dekeltnek: A Népjóléti Minisztérium által kijelölt orvosbizottság az alapítvánnyal együt- müködve befejezte azon or­vosi vizsgálatokat, amelye­ket egy meghatározott mód­szer alapján végzett el. Eredményként megállapí­totta, hogy a dolgozók be­tegségei és a fenti helyeken meglévő környezeti ártalmak között ok-okozati összefüg­gés a vizsgálatok alapján nem állapítható meg, azon­ban annak meglétét kizárni sem lehet. A teljes és végleges, meg­nyugtató szakvélemény el­végzéséhez további vizsgála­tok szükségesek. Az alapítvány indítványoz­ta a további vizsgálatok folytatását, amelyek nem csak az orvosi kérdések, hanem az ottani környeze­ti ártalmak megvizsgálásá­ra is kiterjedne a különböző területeken dolgozó szakem­berek bevonásával. Az alapítvány szükséges­nek tartja és hangsúlyozot­tan kiemeli, hogy a fenti cé­lok elérése érdekében, egy magyar és külföldi szakem­berekből álló nemzetközi bi­zottság kell, hogy létrejöj­jön. Ügy gondolja, hogy ezen felállítandó bizottság bizto­síték lenne az igazság kide­rítésére. Közöljük az ország kü­lönböző ■ részein lakó volt kinti.■ dolgozókkal, hogy or­vosi vizsgálatukra — az elő­reláthatólag hamarosan fel- . állításra . kerülő — a vidéki centrumokban orvosi bi­zottságok előtt kerül sor. Az alapítvány kuratóriu­ma kér mindenkit — meg­köszönve eddig tanúsított munkájukat, türelmüket és együttműködési készségüket —, hogy a jövőben is segít­sék és támogassák az .ala­pítványt, erkölcsi és anyagi értelemben egyaránt. A kuratórium kér min­denkit, hogy tegyék lehető­vé az alapítvány célkitűzé­seinek megvalósítását, ame­lyek a teljes igazság felderí­tésére irányulnak. Kuratórium Interjú megyénk köztársasági megbízottjával (Folytatás az 1. oldalról.) den tekintetben megfelel, és helyzetéből adódóan ismeri a vidék problémáit. Én leg­alább huszonöt esztendeje minden évben megfordultam Nógrádban is. Mátraalmá- son van egy hétvégi házam, a családi kirándulások alkal­mával megismertem és meg­szerettem ezt a megyét. — Mi lesz a feladata a köztársasági megbízotti hi­vatalnak? — Ez a hivatal a magyar közigazgatásnak egy teljesen új jogintézménye. Részben átvesszük az egykori megyei tanács funkcióit, részben pe­dig új feladataink lesznek ám semmiképpen nem te­kinthetjük ezt az intézményt a megyei tanácsok jogutód­jának. A három megyei te­rületi hivatalban két osz­tályt hozunk létre, egyik a törvényesség-ellenőrzési osz­tály, a másik a hatósági osztály. — Milyen munkát végez­nek ezek? — A törvényességi ellen­őrzési osztály feladata az ön- kormányzatok törvényességi munkájának kontrollálása. Az önkormányzatok kötele­sek a testületi ülésen készült jegyzőkönyveket nyolc napon belül beküldeni, amit az ez­zel megbízott jogászok átta­nulmányoznak és az önkor­mányzati törvénnyel, vagy más hatályban levő jogsza­bályokkal ellentétes határo­zatokat kiszűrik. A törvény­be ütköző határozatokról ér­tesítik az adott település pol­gármesterét, s ha az nem mó­dosítja döntését, akkor lehe­tőségünk van a bírósághoz — akár az alkotmánybírósághoz — fordulni a törvénysértő határozat megszüntetése ér­dekében. — És a hatósági osztály? — Gyakorlatilag azok a feladatok kerülnek ide, ame­lyek eddig a megyei tanács­hoz, mint, másodfokú szak- igazgatási szervhez tartoz­tak: építési, gyámügyi, szo­ciálpolitikai és más hatósági ügyek. Emellett bizonyos el­ső fokú hatósági jogkörök­kel is rendelkezünk, például a kisajátítás kérdésében. A két osztályon kívül meg­alakult egy, a három megyét összefogó törzskari szerve­zet, melynek egyik része az úgynevezett koordinációs vé­delmi iroda. Ehhez az irodá­hoz tartozik minden véde­lemmel kapcsolatos feladat, így például a polgári véde­lem, bel- és árvízvédelem, nonvédeimi igazgatás, termé- szetveaeiem. az ezzei xogiai- kozo szaKembereK eisosoroar az eivi iranyuasoan niva- tottaK reszt venni. A ne­gyedik ieiadatcsopoi t a ae- Koncentialt szervezetek munkájának koordinálása ai önkormányzatok között. A dekoncentrált szervezetek olyan tevékenységet végez­nek, amely több települést is érint. Ilyen például a közúti felügyelőség munkája. — Mennyibe kerül az adó­fizető állampolgároknak a köztársasági megbízotti hi­vatal kiépítése? — A parlament a nyolc régióra 850 millió forintot szavazott meg, ebből a m; régiónkra 107 millió forin' jut. Ennek az összegnek öC százalékát bérek kifizetésére szeretnénk fordítani, hiszen csak akkor követelhetek mi­nős i munkát, ha a -dolgo zóknak megfelelő jövedel­met biztosítunk. — Mekkora lesz az appa­rátus? — A három megyében 64C tanácsi dolgozó tevékenyke­dett, ebben a hivatalban nem lesz több száznál. Eddig hatvan ember kapta meg a kinevezését. Nagyon fontos dolog, hogy a köztársasági megbízotti hivatal egységes szervezet, melynek, hivatali vezetője dr. Petrik János aki hosszú ideig a balassa­gyarmati tanács vb-titkára volt. A megyénkben létez- nek ugyan területi hivatalok külön területi vezetőkkel, de a szakmai munka egyszemé­lyi felelőse dr. Petrik János. — Ki Nógrád megyében, a területi hivatal vezetője? — A hivatalvezető dr. Vár- konyi József, ö, február 11- én kapta meg hivatalos ki­nevezését. — Milyen szempontok sze­rint választotta őt? — Minden munkatársam kiválasztásánál három fc szempontot tartottam szem előtt. Egyik, hogy szakmai­lag a lehető legfelkészültebb legyen, másik, az emberi feddhetetlenség. A harmadik kitétel a humán gondolko­dásmód, a hivatalos ügyek emberi oldalról való meg- közelítése. Várkonyi Józsei esetében úgy éreztem, c megfelel ezeknek a szem­pontoknak. — Sokan azt tartják, hogy a köztársasági megbízotti hivatal létrehozásával eg> központból iráriyított szerve­zetet ültettek az önkormány­zatok nyakára. Mi a véle­ménye erről? — Mi nem fogunk közvet­lenül beleavatkozni az ön- kormányzatok munkájába nem ez a feladatunk és nem rendelkezünk ilyen törvényi jogosítványokkal sem. Ez véleményem szerint, az elkö­vetkező néhány hónap iga­zolni fogja. A demokrácia ugyanis nem egyenlő az anarchiával. Munkatársaim­mal együtt úgy szeretnénk dolgozni, hogy ne nyűgnek, hanem segítségnek érezzék r munkánkat. Én pedig meg tisztelő megbízásom ellenére is szeretnék az az egyszerű, vidéki jogász, ember marad­ni, aki azért vállalta ezt a funkciót, hogy hasznára le gyen ennek a régiónak. Ozsvárt Tamás Visszakérte a pártházakat a salgótarjáni önkormányzat (Folytatás az 1. oldalról.) lomás nappali tagozatos ápolónőképzést és általános szociális munkásképzést va­lósít meg. A hasznosítási cél­lal a volt városi tanács és az akkori ellenzéki pártok azzal a kikötéssel értettek egyet, hogy amennyiben nem az ere­deti cél valósul meg, az épület kezelői jogához a város ra­gaszkodik. Jóllehet az ez évi pálya- választási tanácsadó füzet jelzi a képzés szeptemberi indulását, az oktatás meg­kezdésének semmi jelét nem tapasztalni. A városi önkor­mányzat értesülései szerint a minisztérium elállt erede­ti hasznosítási szándékától, s az épületekben más, üzle­ti jellegű tevékenységet kí­ván folytatni. A salgótarjáni önkormányzat megenged­hetetlénnek tartja, hogy miközben a város idei 400 millió forintos fedezethiá­nyával a csőd szélén áll, a területén lévő értékes in­gatlanok kihasználatlanok, állaguk romlik. Ugyanak­kor vállalja, hogy a kezelői jog birtokában a lehető leg­rövidebb időn belül a vá­ros lakói érdekének meg­felelően gondoskodik az épü­letek hasznosításáról. Gáz a gázszámlák körül Salgótarjánban a tél idő­szakában egyre gyakrabban járják a gázszerelők a lakó­házakat. Amelyik lakásban hátralékot találnak, kímélet­lenül leszerelik a gázórá­kat. Nem törődnek azzal sem, hogy a szabadban ép­pen mínusz 15 fokot mutat a hőmérő. Így szólnak leg­alábbis a hírek. De mi az igazság? Kiss Györgytől a TIGAZ Nógrád megyei ki­rendeltségvezetőjétől kér­tük a választ. — Szó sincs semmiféle akcióról. Novemberben és decemberben rengeteg volt a hibajelentésünk, szerelőink elsősorban azokkal foglal­koztak. A dolog másik oldala, hogy a TIGÁZ-nak másfél millió forintos kintlévősége van. Főleg sok salgótarjáni, és nagvbátonyi nem fizeti a gázszámlát. Mivel kéthavon­ta olvassuk le a gázt, és tesszük számítógépes rend­szerre, fogyasztóink tulaj­donképpen visszamenőleg fizetnek. Viszont akadnak olyan családok, kiknél már öt-hat éves tartozásokat re­gisztráltunk. Ahol már járt a gázleolvasó és a számlát nem tudta átadni, oda több­ször is küldünk felszólítást. Mindezek ellenére a TIGAZ igyekszik emberséges lenni. Lehetőség van arra, hogy a nehéz családi körül­ményeket figyelembe véve akár több hónapos haladékot is adjunk a fizetésre. Fel­vettük a kapcsolatot a Phralipe Független Ci­gányszervezettel. ök ismer­ve a cigány családokat az elmúlt novemberben is ja­vasolták, hogy harminc csa­lád kapjon haladékot. A gázszerelők nem vég­rehajtók. Nekik is kellemet­len, ha a legutolsó lépésre, a gázóra leszerelésére ke­rül a sor. Viszont az is igaz, hogy a számlát, ha nehezen is, de fizetni kell... —cs— Tejszövetkezet alakul? Bércéi. A helyi termelőszövetkezetben is ugyanolyan gondot jelent a tej értékesítése, akárcsak megyénk más állattenyész­téssel foglalkozó nagyüzemeiben, illetve a módosabb magán- gazdálkodóknál. Tavaly, a gazdaság 1,8 millió liter tejet adott közfogyasztásra, melyből 350 ezer litert a háztáji termelők biz­tosítottak. A tejiparnak kiszolgáltatott, az állam által gazdaságilag csaknem tönkretett nagyüzemet sújtja, hogy a tej hűtési diját, a tavalyi 29 fillér literről 20 fillérre csökkentették, ugyanakkor az eddigi 5 fokos hűtés helyett 8 százalékot követelnek, ami jelen­tősen növeli a nagyüzem áramszámláját. A' kiutat keresve a nagyüzem és a helyi magángazdálkodók azon fáradoznak, hogy létrehozzák a gazdaszövetséget, ezen belüi pedig tejszövetkezetet alakítanak. A tárgyi feltételek meg­vannak. Működnek a falusi tejátvevők - tejbegyűjtők. Rá­adásul jó karban is vannak, mert rendbe tételükre a termelő- szövetkezet tavaly 100 ezer forintot költött. Az elképzelések sze­rint világbanki hitelből, kis vertikumú — kapacitású — tejfeldol­gozót hoznak létre, ahol a tej árusításán kívül megvalósítanák a tejtermékek: köztük a tejföl és a túró előállítását. Elképzelésüket az első negyedév végere szeretnék valóra váltani. Farsangi bál Salgótarján. Téltemető, tavaszváró, bőséget remélő farsangi bált hirdet a Ko­hász Művelődési Központ. A február 15-én, pénteken 19 órakor kezdődő bálra meg­hívók, a művelődési köz­pontban még ^igényelhetők, naponta 8—16 óráig. Pódiumbérlet Salgótarján. Az idei év ta* vaszán a Pódiumbérlet-so- rozat keretében érdekes elő­adásokkal hívogatja Salgó­tarjánba a József Attila Mű­velődési Központ a színhá­zat szerető közönséget. El­sőként febrűár 15-én My Bonnie... (Kedvesem) cím­mel Kovács Kriszta zenés előadóestjére Kerül sor, aki musical-világsikerekből éne­kel. Nógrád szép tájain Salgótarján. Szerdán dél­előtt fotókiállítás nyílt a salgótarjáni Gagarin Galé­riában. Dr. Fancsik János és Csaba Mária mutatta be ezúttal színes és fekete ter­mészetfotóit, amelyek Nóg­rád legszebb tájait ábrázol­ják. Az iskolagaléria kiállí­tását Szvircsek Ferenc tör­ténész muzeológus nyitotta meg. D posta, mint értékmegőrző Szátok. Nagy forgalma van a kicsiny falucska pos­tahivatalának. A hatszáz lel­ket számláló község egyötö­de bízza értékeit a pénzin­tézetre. Mind a takarékos emberek száma, mind a ta­karékbetétek összege bank­titok, a „népszerűség” oka azonban a helyi közbizton­sági állapotokban keresen­dő. A szátokiak nagyobb biz­tonságban érzik pénzüket lakásukon kívül, mint be­lül. így előfordul, hogy este beteszik — reggel mennek érte. Ez a legbiztosabb mód­szer. .. Termelők szövetsége Az. elmúlt év őszén ala­kult meg Diósjenőn a Du­nakanyar—Börzsöny vidék Gazdaegyesületek Szövetsé­ge, melynek elnöke Lénárt János, a falu polgármestere. A szövetség munkájában Nógrád megyéből hét tele­pülés bogyós és más gyü­mölcstermelői vesznek részt. Feladatuk a gazdák ér­dekeinek képviselete. te­vékenységük koordinálása. Az egyesület tagjai havi öt­ven forintért segítséget, ta­nácsokat kapnak termékeik értékesítéséhez, a különböző vegyszerek, tápanyagok be­szerzéséhez. Alapvető céljuk, hogy a vásárlók és a gyümölcster­melők között közvetlen és korrekt üzleti kapcsolatot hozzanak létre, megszüntes­sék a lánckereskedelmet és ezáltal leszorítsák a fogyasz­tói árakat. Közös erőfeszí­téssel ebben az évben már külföldre is szeretnék eljut­tatni termékeiket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom