Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-11 / 9. szám

1991. JANUAR 11.. PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Lvzmnu 3 Karcsi és magnója Még mindig van emberség í ... így írd meg, kérlel az ecsegi fiatalember, Rácz Ká­roly, aki a községben élő ci­gányok egyik lelkes szószó­lója, igazi közéleti ember. Dolgát megnehezíti, hogy to­lókocsihoz kötött, de ettől függetlenül gyakran feltűnik a pásztói utcán éppúgy, mint a salgótarjáni Balassi Bálint könyvtár olvasójában. Nem­rég Karcsi nagy fába vágta a fejszéjét. Munkája meg­könnyítésére, a problémák pontosabb rögzítése végett magnót szeretett volna, s ehhez segítőkész jóakarók segítségét kérte. A minap, ecsegi találkozásunkkor örömmel számolt be arról, hogy kérése meghallgatásra talált. A salgótarjáni piac egyik kollektívája és a pásztói butikosok közül né­hányon összeadták a magnó árát és megvették azt a Kar­csinak. * A hírnek örülünk. Annál is inkább, mert Rácz Károly annak idején az Üj Nógrád szerkesztőségét kereste meg. hogy tegye közzé kérését. Megtettük, a történtek ön­magukért beszélnek... Mi történt a Rigóval? A tavalyi nyár eleje óta áll egy ZVK tehergépkocsi (forgalmi rendszáma: SF 02—11) Salgótarjánban, a József Attila út 9. számú ház előtt. A lakok és mások is több ízben szóvá tették ezt az illetékeseknél, de intézkedés nem történt. Pedig az elhagyott gépkocsi nemcsak az utcában folyó gázvezeték építését nehezítette, hanem az iskolába járó gyerekekre nézve, balesetveszélyes is. Ezenkívül akadályoz­za a ház előtti utcai rész rendben tartását. A gépjárműre nevet és címet is írtak: Rigó János fuvarozó, Szécsény. —sturmann— kép: R. T. A helyhatósági választá­sok után röviddel, Ga- ráb az elsők között tartott falugyűlést. Talán nem lehet véletlen ez a közéleti frissesség. Jelzése egy száz- egynéhány lelket számláló kis település élni akarásának. Télen mintha vonszolná ma­gát az idő, nehezebben múl­nak errefelé a napok. De annál pezsgőbb az élet a többi évszakban, amikor is a község lélekszáma meg­háromszorozódik, kinyílnak a télen bezárt házak kapui, megkezdődik a kiránduló­idény. Vajon, hogyan látja mindezt Szatmári László tisz­teletdíjas polgármester, aki főállásban a közmű és mély­építő vállalat lakatosa? egy temetőgondnok, aki négyórás foglalkoztatással esetleg más közhasznú fel­adatot is elvégezhetne. De be akarjuk indítani az idő­szakonkénti szemétszállí­tást, összefogva a közjegy- zőséghez tartozó községekkel. Gond van az autóbusz-köz­lekedéssel is. Annál is in­kább, mert volt olyan pilóta, aki Felsőtoldról visszafordult járatával, fel se jött Garábra, várhatták az utasok. Fiataljaink tanulnak, vagy már dolgoznak, Pásztora, Bu­dapestre, Salgótarjánba jár­nak. Mindennapi ingázók Kora reggel mennek, jó eset­ben 4—5 óra körül kevered­nek haza. Számukra alakí­tottuk ki tavaly ősszel a klu­Garáb is élni akar!- Azért a télen bezárt há­zak kapui is ki-ki nyíl na k. Voltak, akik a városi flaszter és a szűk panellakás helyett inkább itt töltötték a kará­csonyi, újévi ünnepeket, vagy éppen levágták az itteni gaz­dától vásárolt disznót. Szil­veszterkor jól sikerült óév­búcsúztatót tartottunk, ame­lyen szintén részt vettek az itt víkendező „idegenek”. Idegenek? Baráti, rokoni szá­lak kötnek össze minket. Né­ha meg is mosolyogják a ga- rábiakat: milyen büszkeség­gel és tisztelettel említjük Papp Lacit és családját, akik erről a vidékről gyökereztek. Ritka az a családi ünnep, hogy ne látnánk őket itthon magunk között. Hála Istennek sok „pappiacink” van nekünk, akikre mindig számíthatunk, ha a faluról van szó. Sze­rintem jó lokálpatriótákra van szükségünk itthon és fa­lun kívül egyaránt. Ápolni, gondozni kell a velük való kapcsolatot. Az is jó dolog, hogy a va­lamikori „szerep nélküli" s ezzel halálra ítélt település­ből üdülőkörzet lettünk. Köny- nyebben lehet telekhez jutni, és ha pénz is van, építkez­ni. Sok apró, de fontos prob­lémát is meg kell oldanunk, hogy a jó levegővel és a festői környezettel sáfárkod­ni tudjunk. Melyek ezek? Kö­rül szeretnénk keríteni a te­metőt, a hozzá való anyag már megvan. Az ide vezető utat, amely télen rettenetes állapotban van, rendbe sze­retnénk tenni. A falugyűlésen is felvetették, hogy legyen bot, új berendezéssel és szí­nes televízióval. Sokan foglalkoznak disznó­hizlalással, tenyésztenek ap­rójószágot. Felsőtoldról hord­ják a tápot, nincs messze, de egy-egy fuvar 50—100 fo­rintba kerül. Fölösleges pénz­kidobás. Éppen ezért szeret­nénk egy táplerakatot létre­hozni, persze, ez nemcsak rajtunk múlik. Vagy ott van a régi iskola épülete. Benne van a könyvtár, az orvosi rendelő és a már említett if­júsági klub. Régen megérett már a felújításra, ha lesz rá pénzünk is, hogy építő­anyagot vegyünk, akkor tár­sadalmi munkában tatarozni fogjuk. De nemcsak felújí­tunk. Tizenkét lakás számára kialakított telket parcellázott még a régi tanácsi vezetés. Négy telken elkezdődött már az építkezés, várjuk a bátor építkezni akarókat, hiszen ehhez mostanában a pénz mellett valóban bátor el- szántsáa is szükséges. Nemrégen megvették a gazdátlan és elhanyagolt Klátyik-tanyát. A mostani tulajdonosok - egy budapesti ötvösművész házaspár — fel­újították. Egy országos túra­vezetési verseny után. amely itt zajlott a környékünkön a kecskeméti Boróka sportegye­sület ajánlotta: rendbe tete­ti a gazdátlan, üresen álló házakat és kiadja kirándu­lóknak. Nyilván, hogy anya­gi megfontolásból teszik, de nekünk elsősorban azt kell figyelembe venni, mi lesz ió az itt élő szózhét embernek. Szabó Gy Sándor Nincs ellátási gond Szendehely. A megye csücs­kén fekvő község — úgy tű­nik — kivételes helyzetben van. ami a kereskedelmi el­látást illeti. A többi hasonló nagyságú településen se szeri, se száma a hiány­cikkeknek — még a megye belsejében is. Szabó Gáborné, a Rétsági Áfész 122. sz. boltjának ve­zetője szerint inkább elő­nyük származik speciális el­helyezkedésükből, hiszen a váci és a tarján! Füszért egyaránt ellátja őket. Az egyedüli „zűrös” termék a majoránna, de nem is cso­da, hiszen egymást ér­ték a disznóölések, a tava­lyi sertésállomány java már a hűtőládákban várja a ta­vaszt. Ugrásszerű infláció - kevesebb nyereség Ha nem is felhőtlen bol­dogsággal, de viszonylag el­fogadható közérzettel ké­szülhetnek múlt évi mun­kájuk elemzésére a Pásztói Építőipari Szövetkezét job­bágyi központjában. Ez de­rül ki Szaniszló László fő­mérnök előzetes tájékozta­tásából. A mozgékony, rugalmas csapatban 1990-ben is az épí­tőipari tevékenység domi­nált. Felújításokat, kor­szerűsítéseket kértek a meg­rendelők. Emellett a szö­vetkezet ásott gyűrűt kí­nált a lakosságnak, ' kíván­ságukra tranzitbetont szál­lított a földmunkákhoz, a külső homlokzati feladatok­hoz pedig földmunka- gépeket, illetve homlokzati állványokat biztosított. Ezen­kívül az árbevétel és a nyereség forrásaként sze­repelt még a szerszámké­szítő, bedolgozórészleg és az alumíniumöntöde, mely utóbbi mára kivált a kol­lektívából. — Az elmúlt évet, úgy- ahogy, sikerült teljesítenünk. Harmincnyalcmilliós árbe­vételünkhöz a tervezettnél ötszázezer—egymillió fo­rinttal kisebb nyereség pá­rosul majd — érzékelteti azoknak az inflációs és költségnövelő folyamatok­nak a hatását a főmér­nök, amelyek nem várt „ál­dásként” zúdultak a nya­kukba, a kormány segítsé­gével. — A miskolci postaigaz­gatósággal semmilyen gon­dunk nem volt, időben megkaptuk az elvégzett munkáért járó összeget. Má­soktól a számla benyújtá­sa után három-négy hó­napra jutottunk jogos pén­zünkhöz. Voltak olyan meg­bízóink, akiktől több ezer forint bírság hozzáadásá­val, és a bíróság segítségé­vel jutottunk jogos követe­lésünkhöz. Az utóbbiak miatt átmeneti hiteleket kel­lett felvennünk, hogy bizto­sítsuk a folyamatos ter­melést. Egyébként 6 millió­val mi is sorban állunk. .. — Milyenek az idei kilá­tások? — Szerintem, a múlt év­ben túl jól sikeredett az át­állás, aminek során a kor­mány egyértelműen elérte, hogy akárcsak mások, mi is nagyon bizonytalanok va­gyunk. Bárhová megyünk megrendelésért, mindenütt azt kapjuk: nincs pén­zünk. Főleg az önkormány­zatoknál jelentkezik ez. Ab­ban bízunk, hogy a kor­mány rövidesen rájön: ilyen közgazdasági feltételek, kö­rülmények mellett csak még mélyebbre süllyedhet gaz­daságunk, ahelyett, hogy el­indulnánk a kilábalás út­ján. Az idei év indításakor csupán négy megbízásunk van. Az egyik, a december 21-én Jobbágyiban meg­kezdődött új töltőállomás kivitelezése, melyet egy kft. rendelt meg. A másik sze­rint a sziráki kastélyban végzünk átalakításokat. A harmadik és a negyedik rendelés a zagyvaszántói és a csányi postahivatal korsze­rűsítésére szól. Abban is reménykedünk, hogy az ér­dekeltek majd csak dűlőre jutnak a világkiállítás ha­zai megrendezésében. Eb­ben az esetben mi is hoz­zájuthatunk a fennmara­dásunkhoz szükséges meg­rendelésekhez. Végül, idei tervünket, programunkat ak­kor tudjuk véglegesen ösz- szeállítani. ha pontosan is­merjük, mikor, mennyivel emelkednek az általunk használt alap- és segéd­anyagok árai — hagsúlyoz- ta a rugalmasságukról is­mert szövetkezet főmérnö­ke. (venesz) Előadás a népfőiskolán BALASSAGYARMAT. Há­rom éve működik a Pat- varc városrész paraszt nép­főiskolája, melynek idei ren­dezvénysorozata tegnap kez­dődött. A Mikszáth Kálmán Művelődési Központban a lótartás egészségügyi problé­máiról dr. Koós Ferenc, te­rületi állatorvos tolmácsolásá­ban hallhattak előadást az érdeklődők. Családi vállalkozás Jobbágyiban „Születésnapját” ünnepel­te L őke Istvánná családi vállalkozása Jobbágyiban. Négy éve működő ajándék- és rövidáru-kereskedésük kimondottan a falu igényeit figyelembe véve jött létre. Érthetően népszerűek. — Vajon mi a siker titka? — Igyekszünk széles áru­skálát biztosítani, hogy min­denki megtalálja a kedvére valót. Szem előtt tartya a környező üzletek árait, hi­szen ez létkérdés. Így ná­lunk, sok minden olcsóbban kapható. Ha például gyere­kek szeretnének vásárolni, öt forintért is megtehetik. Természetesen tartunk olyan árucikkeket is, ame­lyek csak itt kaphatók. — Vállalkozásuk nemré­giben bővült vas- és ipar­cikkrészleggel. Vannak még távlati terveik a jövőben? — Azt még nem tudjuk, mit hoz a holnap. A család optimista. Ha nehezebb is a dolgunk, a szükségleteket továbbra is szeretnénk ki­elégíteni. FELHÍVÁS Megyei gépíróverseny Az Axel Springer—Bu­dapest Kft. Nógrád Megyei Irodája, az Üj Nógrád szer­kesztősége kezdeményezé­sére a Nógrád megyei TIT, a salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközép- iskola, valamint a Műsza­ki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Nógrád megyei szervezete megyei gépi ró versenyt ren­dez. A versenyre korhatár nélkül bárki benevezhet, aki kitölti és beküldi az Űj Nógrádban megjelenő jelentkezési lapot. A neve­zési díj személyenként 500 forint, melyet a versenyző egyénileg is befizethet, de a munkáltatója is állhat. A keresettel nem rendelkező jelentkezők esetében a nevezési díjtól a rendezők eltekintenek. Jelentkezési határidő: ja­nuár 31. A verseny kétfordulós, a selejtezőkre Salgótarjánban és Balassagyarmaton a TIT-székházban, Pásztón a Lovász József Művelődési Központban február 23-án, 10 órakor kerül sor. A se­lejtezőkön elért eredmény alapján az első 15 ver­senyző jut tovább a megyei döntőbe, melynek időpont­járól mindenki külön érte­sítést kap. A gépíróverseny harma­dik helyezettjét 5000 forin­tos vásárlási utalvánnyal, második helyezettjét a Pa­lóc Rutin Kft. ingyenes autóvezetési tanfolyamával, első helyezettjét pedig 5000 forintos ruhavásárlási utal­vánnyal, melyet a salgótar­jáni polgári védelmi pa­rancsnokság ajánlott fel és szintén 5000 forintos élel­miszer-vásárlási utalvány­nyal jutalmazzák, ez a Pa- lócker ajándéka. A jelentkezési lapokat a benevezni szándékozók a salgótarjáni, a balassagyar­mati és a pásztói TIT cí­mére küldhetik, egyéb kér­déseikkel dr. Gajzágó Ala­dárhoz fordulhatnak a sal­gótarjáni közgazdasági és kereskedelmi szakközépis­kolában. MEGYEI GÉPÍRÖVERSENY JELENTKEZÉSI SZELVÉNYE NÉV: LAKCÍM^ ____ T ELEFONSZ ÄM: SAJAT ÍRÓGÉPPEL VERSENYEZ-E: igen — nem SELEJTEZŐN MELYIK VAROSBAN KIVAN RÉSZT VENNI: SALGÓTARJÁN, PASZTÖ, BALASSAGYARMAT (húzza alá)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom