Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-10 / 8. szám

# luzmznu LÁTÓHATÁR 1991. JANUÁR 10.. CSÜTÖRTÖK film Embertan kezdőknek és haladóknak A közelmúltban jelent meg Kamarás Istvánnak az Oktatáskutató Intézet Edukáció Könyvkiadója gondozásában íme, az ember című könyve, amely több mint egyfajta kísérleti tankönyv: az alapvető emberi értékek összefogla­lására és átadására tesz kísérletet. A szerző e cikkében könyvének főbb gon­dolatait vázolja. A legnagyobb Dick, de nem Moby Kedvelik önök a denevérembert? Látták, hallották, olvasták kalandjait? Van batmanjelvényük, -sapkájuk, -trikójuk, -fogkeféjük, esetleg -zsebkendő­jük? Ha igen — elvégre melyik filmistent imádó embertársam lett volna olyan megbocsáthatatlanul felelőtlen és meggondolatlan, hogy nem vásárol be ezen felbecsülhetetlen értékű ereklyékből egy évvel ezelőtt, felbuzdulva és megitta- sodva az akkor elementáris erővel a mozikba repülő őrületen —, akkor kezd­jenek egy búcsűdalba. Arra a sirató nótára, ami Mr. Batmanről szól. Ugyanis neki vége. Bevégeztetett. Bármennyire fájdalmas is, vegyenek érzékeny bú­csút a szeretett kedvenctől. A kegytárgyakkal azért legyenek kíméletesek. Ajánlom a legmélyebb fiókba történő elpakolásukat, vagy utcai kiárusításu­kat esetleg bizományi üzletek felkeresését. Merthogy meg kell tőlük szabadul­ni, ahhoz nem férhet kétség! Alaposan eljárt az idő denevér úr felett, hiszen itt van, megérkezett, eljött hozzánk is, az isteni, a legnagyobb, a csodálatos, a se- bezhetetlen, az okos, az agyafúrt, a jóképű, a keményöklü, az igazság feddhe­tetlen bajnoka: Dick Tracy! Dick Tracy írta: Jim Cash és Jack Epps Fényképezte: Vittorio Sto- rario Zene: Stephen Sondheim Főszereplők: Warren Beat­ty, Madonna, AI Pacino, Du­stin Hoffman Rendezte: Warren Beatty amerikai szinkronizált Forgalmazza: Intercom A legnépszerűbb képregényhőss a filmvásznon A titok nyitja két név: Chester Gould és Warren Beatty. Mister Gould karikaturista — Isten nyugosztalja — nevéhez fűződik a legsikeresebb ame­rikai képregényhős. Dick Tracy. Beat­ty, az Oscar-díjas rendező (plusz szí­nész és producer) találta ki: a moziba kell vinni a népszerű comicsot. Fantasztikus stábot toborzott War­ren barátunk. Nem kevesebb, mint hatvannyolc Oscar-jelölés tulajdonosai segítették munkáját! A színész sztárokról már nem is beszél­ve! Elárulom önöknek, hiszen úgysem ismernék fel: Nagymenőt AI Pacino. Motvogóst pedig Dustin Hoffman ala­kítja!... A film egy színes képregény. Minden megoldás ezt szolgálta. A maszkok, az utcák, a bárok. Visszaviszi a nézőket a harmincas évek gengsztervilágába — konkrétumok nélkül. Olyan konkrétu­mok nélkül, mint a comicsfüzetekben. A sörnek egyetlen márkája van: sör. Az újság: újság. Minden általános, külön­legességek nélkül. A legjobb példa erre: a színek. A filmben csak az a hét elsődleges szín szerepel, ami Gould képregényeiben. Nincsenek árnyala­tok, csak tiszta színek. Az egyszerűség kedvéért. A képregényekben ez érthe­tő (takarékosság), itt azonban szenzá­ciós technikai bravúr. Dick Tracy a létező legtisztább, mondhatni vegytiszta detektív. Csak és kizárólag jó tulajdonságai vannak, mint a mesében. Pontosabban, mint a képregényekben. A rosszak pedig nagyon rosszak, és végül elnyerik méltó büntetésüket. Ilyen egyszerű az egész. Mint egy comics. MIT VÁRUNK ÖNTŐL? A Dick Tracy rendkívül különleges mozi. Bármilyen jelző, fogalmazás, minősítés, elcsépeltnek hat esetében. Olyan produkcióról van szó, amit nem lehet skatulyázni. Talán akkor járunk közel az igazsághoz, ha azt mondjuk: ezt a filmet látni kell! Mert valami hihetetlen élmény. Az egyik legfénye­sebb kocka a világ mozgófilmte­kercsén... (Szilágyi N.) Örkény Magyar Pantheon című novellájában a múzeum portása — eleget téve a Pestre kiránduló vidéki gimnazisták óhajának — az üresen kongó csarnokban megrendezi a Hubauer Sándor-emlékkiállítást, amely bemutat egy magyar átlagem­bert a maga átlagos és rendhagyó dolgaival és vágyaival. Hazatérve a lányok dolgozatot írtak „Mit láttam a budapesti tanulmányi kirándulá­son?” címmel. Örkény így fejezi be a novellát: „Az ifjúságot csak látvá­nyos dolgok lelkesítik; oldalakat írtak a Mátyás-templomról, egy ön- kiszolgáló büféről, az Országzász­lóról... A Hubauer Sándor-emlék- kiállításról alig valamit. Ilyenek ezek a mai fiatalok.” Pontosabban ilyenek voltak húsz éve, ma még ilyenebbek. „Mert kö­zönyösek”, „mert súlyos erkölcsi válságban vannak”, „mert baj van önazonosságukkal”, „mert az em­beri tényező itt csak sokadlagos fontosságú”, hallani a magyaráza­tokat. A „legfőbb érték a termelő­erő” jelentésű „LEGFŐBB ÉRTÉK AZ EMBER” lózung lekerült az Európát eltakaró falakról. De mi kerül a helyére? Mi legyen az irány­tű? A hit- és erkölcstan, vágják rá sokan, mintha ez ilyen egyszerű lenne. Bizony, a nemrégen lezajló úgynevezett hittan-vitában is csak ritkán hagzott el az alapkérdés: hogyan történjék a különböző okta­tási és nevelési intézményekben az alapvető értékek — ha tetszik em­beri értékek — átadása? És ezt a kérdést már követhette volna az ugyancsak fontos másik; és hogyan kapcsolódjon ezekhez az „alapta­nokhoz” a hittan? De hát miféle tanokról is lehetne szó? Többféle jó megoldást el tudok képzelni, de az én javaslatom az embertan. Miért nem inkább önismeret? Ez is fontos, ez is lehetne, ám ez köny- • nyen egyszerűsödhetne, silányul­hatna pszichologizálássá vagy lel­kizéssé. Miért nem erkölcstan? Ez is fontos, ez is lehetne, de ez könnyen lefokozódhat moralizálgatássá. A többi javaslat is egy-két dimenzióra csökkenti a többdimenziós embert. Miért nincs komoly esélye a Hubau­er Sándor- emlékkiállításnak? Miért számíthat jóval nagyobb sikerre — no, nem az Országzászló vagy a Mátyás-templom, hanem a — a Skála áruház vagy a bécsi shopping, az autószalon vagy a HIFI-szaküz- let? (Vagyis a jólét, ami nagyon fontos, szemben a jól-léttel, ami viszont perdöntő.) Többek között azért válik az ember számára érdektelenné az ember, mert az ember még az em­bernevelésre felkészítő felsőoktatá­si intézményekben sem válik fő témává, főhőssé, legfőbb értékké. Még annyira sem, mint egy konfir­málásra vagy bérmálásra előkészítő falusi kurzuson. Nem is beszélve az olvasótáborokról, ahol rendre meg­valósítják a résztvevők Hubauer Sándor (vagyis Örkény) eredeti öt­letét, s bemutatják magukat, nem csak múltjukat, hanem a jövőjüket is. Ugyanis ezeken a hiteles helye­ken az ember kerül középpontba. Az a lény, aki a test, a lélek (a psziché) és a szellem (a pneuma) egysége, akinek nem csak egészsége, hanem egészsége is van, akit akkor tekinthetünk műveltnek, ha harmo­nikus viszonyba kerül önmagával, a természettel, a társakkal és a termé­szetfölöttivel. A különböző szinte­ken oktatott speciális „embertudo­mányok” csak az ember „ alkatré­szeinek egyikét-másikát mutatják be jól-rosszul (megideologizálva vagy földhözragadt gyakorlatias­sággal), de összeépítésükre nemi­gen kerül sor, s így a részhorizont­okról nem lehet rálátni az emberre. Az ember ilyen-olyan oldalát bemu­tató „lógiák” és „tanok” elsősor­ban az emberi aktivitás termékeivel foglalkoznak, elsősorban a hogy­anokkal, s nem a miértekkel. Szükség van tehát egy olyan, be­vezető-alapozó vagy átfogó-össze- gező tárgyra, amelynek segítségé­vel már a kisgyerek számára is ösz- szeáll, az érett személyiség számára pedig „összeérik” az ember. Egy olyan embertanra lenne szükség, amelynek tengelyében a bölcseleti embertan áll, mely mint gyűjtőlen­cse fogja össze az emberrel foglal­kozó szaktudományok (a történe­lem, a biológia, a pszichológia, a szociológia, a néprajz, az erkölcs­tan, a politológia stb.), valamint a művészetek és a mindennapi gya­korlat kérdéseit és válaszait, amely­nek segítségével a (holtig) tanuló emberképpé formálhatja a mozaik­darabkákat. Embertanom — ame­lyet az elemi iskola első osztályától az egyetemig (és onnan is tovább) taníttatnék — fő céja nem az isme­retszerzés, hanem az önművelés segítése, amely egyben öngyógyítás is, amikor a töredék-ember rájön fogyatékosságaira, szembesíti azo­kat értékeivel és megvalósítandó eszményeivel, majd gyakorolva beépíti azokat személyiségébe. Ja­vasolt embertanomban tehát benne foglaltatik az önismeret és az erkölcstan is, sőt a társadalomismeret és a Axel Springer—Budapest Kft. Nógrád Megyei Iroda • Rendelkezik Ön elóg energiával, kreativitással és kedvvel újszerű feladatok megoldásához? • Képes a cége és a saját karrierje érdekében keményen dolgozni? HA IGEN, akkor várjuk a pályázatát!II Az Axel Springer—Budapest Kft. Nógrád Megyei Irodája és az Uj Nógrád szerkesztősége pályázatot hirdet TERVEZŐSZERKESZTŐI feladatok ellátására vallásismeret jelentős része is. Az embertan természetesen a főtárgyak egyike lenne, s ehhez kapcsolódhat­na — többletként — a hívők és ér­deklődők számára a hittan. Ötletem már többeknek megtets­zett, s Zsolnai József felkérésére két tanítóképző főiskolán. Baranyi Ká­roly biztatására pedig egy tizenkét osztályos iskola nyolcadik és kilen­cedik osztályában próbálhattam ki. Mindkét iskolatípusban körbe ül­tünk tanítványaimmal és beszélgettünk, ugyanis — miként a szépről, a jóról és az igazságról — az emberről beszélgetni sokkal sze­rencsésebb. mint előadni és kikér­dezni. Ilyen beszélgetések kereté­ben megvalósulhat Karácsony Sán­dor álma az iskoláról, ahol nem az kérdez, aki többet tud, hanem az, aki kevesebbet, egy nem egyenlő, egyenrangú felek között zajló pár­beszéd keretében. Ezt a tantárgyat akár osztályozni sem kellene (mi­ként a hittant, az irodalmat vagy a filozófiát sem érdemes), elegendő lenne komolyan venni és örülni neki. Megbízóim tankönyvet is kértek, de ehhez a tárgyhoz (vagy inkább társasjátékhoz) nem való a hagyo­mányos tankönyv. Hosszasan töp­rengtem, s eszembe jutottak azok a csodálatos olvasótábori beszélgeté­sek. Úgy vélem, hogy a világot csak a beszélgetés mentheti meg, s hogy az új özönvíz bárkájába kimentet­teknek feladatuk a beszélgetés, té­májuk az ember lesz. íme, az ember! című könyvemben a biológus, a pszichológus, a szociológus, a filo­zófus, a teológus, a költő, egy falusi öregasszony, egy bölcs öregember, egy kisfiú és kamaszlány, és egy ausztráliai őslakos beszélget az em­berről, harminc napon át, harminc témakörben. A bárkában még van bőven hely az embertant kidolgozó és kipróbáló tanítóknak, tanárok­nak, de szülőknek és más embersze- lídítőknek is. Már gyülekezünk, s reméljük, nem is a távoli jövőben igazi szenzációt jelent majd az át­lagembernek is a Hubauer Sándor- emlékkiállítás, vagyis maga az ember, aki olyan, mint minden ember (mert csak egyetlen faj), aki olyan, mint néhány ember (mert kapcsolatai és hovatartozásai van­nak), és aki senki máshoz sem ha­sonlítható. Mert egyedi. Ezért nem egyenlő, hanem egyenrangú. Mert titok. Ha nem is megfejthető, mint egy használati utasítás, ha nem is eltalálható, mint egy lottószám, de legalább megsejthető. S mert nem mondható el senkinek, elmondható mindenkinek, kezdőknek és hala­dóknak egyaránt. Kamarás István • Az Új Nógrád című megyei napilap arculatának koncepcionális megtervezését a legkorszerűbb tipográfiai, esztétikai szempontok alapján. • Az 1991. második felében bevezetésre kerülő számítógépes tervezőszerkesztői rendszer alkalmazását a lapkészítésnél, a megyei napilap tartalmi struktúrájának megfelelő formai megjelenítését, az újságírói alkotások, valamint a sajtóhirdetések figyelemfelkeltő, az üzleti, piaci viszonyoknak megfelelő elhelyezését. • Fiatalságot, jó megjelenést, de már kellő élet- és üzleti tapasztalatot, amely a cég sikereit erősíti. • Legyen képes a célmeghatározott teammunkában, egoizmus nélkül maximális teljesítményt nyújtani. • Készséget arra, hogy feladatának megoldásánál csak ez a cél determinálja munkavégzését és az időfelhasználást. Ml LESZ AZ ÖN FELADATA?-V i.,«" - • -. 'V. ZM.f • A tervezőszerkesztői munkakörből adódó közeli és távoli koncepciók megtervezése, az ötletek részleteiben és teljes összességben való formába öntése. MIT KÍNÁLUNK ÖNNEK? * :ú ;úv jr '.y>: • Önálló, csak a felső vezetőségtől függő feladatkört. • Egyéni képességeitől, a teljesítménytől függő, rugalmas, átlagon felüli anyagi honorálást. • Egy sikeres cég adta karrier lehetőséget. A jelentkezéseket rövid szakmai életrajzzal, esetleg referenciákkal, az elképzelések ismertetésével kizárólag írásban kérjük eljuttatni az AS—B Kft. Nógrád Megyei Irodájához, Kulcsár József irodavezetőhöz 1991. január 31-ig. DÍSZTÁT/I^AT Fiikor Lászlónak, Nagybárkányba. 15. születésnapod alkalmá­ból sok boldogságot és ^ örömet kíván: Mama, ^ Apa, Rita, Gyuszi és Gyuszika. «1« »Sa »Sa »Sa »Sa »Sa »Sa »Sa »Sa »J* *1* V *1* #v 1 A POSTA JÁRMŰTELEP ' bérbe adja Balassagyarmat, 2660 Felszabadulás út 52. sz. alatti telephelyét és a rajta lévő faházat. A telephely bekerített, a telek nagysá­ga 2500 m2, a faház alap­területe 36 m2, közműve­sített. Érdeklődni lehet szemé­lyesen a Posta Járműtelep (Bp., XIV. kér. Egressy út 35—51.) Dávid Józsefné gazdasági irodavezetőnél (irodaép. III. em. 308.), vagy telefonon a 252- 6222/185, 181 melléken. (34/Sz) Salgótarján város önkormányzatának polgármestere pályázatot hirdet pénzügyi, terv-, munkaügyi osztályvezetői munkakör betöltésére. Pályázati felhívás: — közgazdasági-tudományi egyetemen szerzett végzettség, — büntetlen előélet, — magyar állampolgárság, — 4 év szakmai gyakorlat. Az elbírálásnál előnynek számít a közigazgatásban eltöltött munkaviszony, s a vezetői gyakorlat. Bérezés: megegyezés szerint — hatályos jogszabály figyelembevételével. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes önéletrajzát, szakmai tevékenységének ismertetését, a megpályázott munkakörrel kapcsolatos elképzeléseit, valamint a pályá­zati feltételek meglétét igazoló okiratok másolatát. A pályázat betöltésének határideje: 1991. január 18. Cím: 3100 Salgótarján, Nógrádi Sándor tér 14. sz. Telefon: (32) 12-250. (33/Sz)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom