Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-05 / 4. szám
6 rU'iiMWi MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM 1991 JANUÁR 5., SZOMBAT Könyvespolcra Lenivel József noteszeiből 1955—1975 A minap, laza beszélgetésben - azt mondta egyik kollégám, hogy „Magyarországon nincs létjogosultsága a baloldali gondolatnak". A mondat szíven ütött, elgondolkoztatott. Nem tudom, (nem hiszem), hogy van tartalma, jelentősége, de az biztos, hogy 2—3 éve, mondjuk 1985-ben még nem lehetett nyilvánosan kimondani. Nem, mert akkor még a pártállam értékrendjében centrális helye volt a baloldaliságnak és az — úgymond — „haladásba vetett hitnek". De valóban azonos az eszmerendszer és a rá hivatkozó gyakorlat? Nehéz erre ma (még) egyértelmű választ adni, noha a folyamat visszafordíthatatlannak tűnik. Heteket töltöttem —, mert lassan, kortyolgatva olvastam, mint a keserű teát. — Lengyel József naplójegyzeteivel. Lehangoló, szomorú, katarti- kus élmény* Hogyan jut el egy ember a rajongástól, a feltétlen hittől a kiábrándulásig, a tagadásig? Lengyel József 1978-ban halt meg. Ha akkor megjelenhet ez a könyve, hatása is nagyobb, más lehetett volna. Azóta olvashattuk! Orwell. Koostler, Szolzsenyi- cin (és mások) diagnózisát, a téma — a bolsevik rendszer analízise — divatossá, sőt már lefutottá, idejét múlttá is vált. Mégsem haszontalan Lengyel Józsefet (is) olvasni, mint ahogyan a téma se kerülhet le még sokáig a napirendről. Mert nem tudjuk átlépni az árnyékunkat, míg meg nem értjük a világot: amelyben éltünk. Hogyan produkálhatta az emberiség, Európa! ezt a szégyent, amelyet „szocializmusnak, kommunizmusnak” nevezünk? Lengyel József írásait olvasva döbbenünk rá, hogy tiszta emberek, nemes eszmék, hitek is beépültek a Gulag falába, hogy ennek az eszmerendszernek voltak, vannak hősei, mártírjai is. Lengyel József — a naplója tanúsága szerint — kommunistaként halt meg, de úgy, hogy jószerével mindent megtagadott, mindennel szembefordult, ami annak gyakorlatát jelentette. Ez a megfáradt, összetört ember „mérges kis öregúr” azonban pillanatok alatt akklimatizálódik, feltalálja magát és fiatalokat megszégyenítő munkabírással, lendülettel ontja a remekműveit. El akarja mondani mindazt, amit látott, megélt. Regényt ír Attiláról, azaz Sztálinról, a hatalom és a zsarnokság természetrajzáról, s megírja a Szembesítést, a bolsevizmus esszenciáját, emberképét. Ennek a regénynek a története olyan, mint egy rossz paródia, a híres Aczél György-i három T-jé. Annak idején, amikor „kéziratként”. 100 számozott példányban kiadták járta az a vicc, hogy a „pártvezetés fellazítására” szánták. Igen, mert Lengyel József ,,tabu”-té- mához nyúlt: a lágerekhez. Hiába tudtuk, kimondani nem lehetett, hogy Sztálin— Rákosi és a többiek több kommunistát ölt meg, s gyalázatosabban, mint Hitler, a fasiszták. Lengyel Józsefék, akik mindezt átélték, akkor még nem tudták, nem értették, hogy ennek a hatalomnak a lényege ez, s az ősforrás maga Lenin, aki ki is mondja, hogy a hatalom nem eszköz, hanem cél. Ebben a naplóban az a csodálatos, hogy kegyetlenül őszinte, hogy egy halálra készülő öregember mennyire fejlődőképes, azaz napról napra képes felülbírálni tegnapi nézeteit, hiteit. A döntő fordulat 1968.. Csehszlovákia lerohanása Ekkor válik nyilvánvalóvá Lengyel József számára, hogy a Birodalom öntörvényei szerint mozdul, hogy semmi köze semminemű humanista eszméhez. Az ellenpélda — Brezsnyevvel szemben —• De Gaulle, aki félreáll, nem akar vérontást Párizsban. Többször. és undorral utasítja vissza Lukács György híres-hir- hedt cinikus mondását, miszerint a legrosszabb szocia lizmus is jobb, mint a legjobb kapitalizmus. Azóta többet tudunk erről is. Lehet, hogy a szocializmus, mint eszme „szép”, csak éppen nem működik, szemben a „csúnya" kapitalizmussal, amely képes még a „létező szocializmustól is tanulni”. Lengyel József naplója nak ott a helye a polcunkon, Kassák Szénaboglyája mellett, azé a Kassáké mel lett, aki ellen fellázadt a fiatal Lengyel József, di idős korában feltétlen hire tisztelője lett. A tiszta c- kemény emberek megtalálják, felismerik egymást, túlélnek eszméket, birodal makat, hatalmakat. .. (Magvető K., Bp. 1989. Be szélgetések, Szabad Tér K. Bp. 1988.) Horpácsi Sándor Az új S.O.S gyermekfalu „őrző szellemei' Hogy a közelmúltban megnyílt kecskeméti S.O.S. gyermekfalu kis lakói igazán otthon érezzék magukat, ahhoz a kitűnő építészek, képző- és iparművészek által tervezett, kellemes, inspiráló környezettől megkapnak minden külső segítséget. A második hazai gyermekfalu derűs, vonzó életterének kialakításában jelentős részt vállalt több nemzetközi hírű keramikus- művész is. Pályázatukra 35 alkotó, több. mint hetven (többféle műfajú) tervezette! jelentkezett. A szakzsűri mindezekből kilenc művész pályaművét találta megfelelőnek a kivitelezésre. Alapfeltétel volt, hogy a tervezők tiszteletben tartsák, kiemeljék az épületegyüttes szellemiségét. A két tehetséges fiatal mérnök által tervezett jellegzetes épületegyüttes — az alföldi építészeti hagyományokat felmutató tizenkét házzal — valóban egy kis falut alkotó „fésűs’' település. A nagy egységen belül olyan apró részletekre is gondosan figyeltek, mint például az alföldi moStüssel Nanda vízköpője tívumokat felhasználó, ácsolt, minden esetben más és más homlokzati díszek, vagy a hasonlóképpen változatos kémények. Igen sokféle műfajú kerámiatárgy a gyerekek lakótársa. Nagy Mária keramikusművész. főiskolai tanár kifejezetten az épületek homlokzatára készített érdekes, az egykori állatbélyegzők. Tóvölgyi Katalin pedig növényi motívumok inspirálta megkülönböztető jeleket. Pataki Tibor virágtartókat. Ludmány Mária színes tálakat, Geszler Mária a lakótélbe elhelyezhető tárgyakat tervezett. Az. alkotások között szép számmal vannak olyanok, amelyek nem csupán az épületek jellegzetességeit veszik figyelembe, hanem lakóik, a gyerekek szellemiségét, életkori sajátosságait is. A leglátványosabbak ezek közül Stüssel Nanda szobrászművész nagyméretű figurális alkotásai; a szecessziós ihletésű víz- kűt és a mesébe emelt, szürreális állatfigurák. Az alko- fó — a régi kínai Han-ku- tyák stílusában — két lenyűgöző „őrző szellemet" helyezett a közösségi ház bejáratának két oldalára. Ugyanennek a világnak a lakója a vízköpő. Zavadszky Éva és Kemény Péter keramikus- műrészek — egv kultikus fa beépítésével — ötletes szabadtéri tnz'-ako helyet terveztek. Az izlandi iparművészeti főiskola tanára. Jóna Oondvardottier és Probst- ner János éVermekfórumot, vagyis egy színes, különlegesen komponált játszóplasztikát terveztek. A művészek mindannyian igyekeztek, hegy az ingerszegény környezetből érkezett. sokszorosan hátrányos helyzetű, 1—14 éves korú gyerekeknek egy lényegesen szebb, a vizuális nevelést is see'tő környezetet teremtsenek. Mivel a lektorátustól és a többi szponzortól kapott támogatások nem fedezték a tényleges költségeket. a munkák végül is nem kis részben az alkotók és a stúdió felajánlásaként, társadalmi munkában készültek. Károlyi Júlia Január 1. Üjév napján népi rigmusokkal köszönthetjük ismerőseinket: Boldog új esztendőt kívánni jöttem én, Ennek a szép téli napnak sugárzó reggelén. Kérem a jó Istent, adjon áldást rátok, Hogy az új év minden napját boldogan járjátok. Kamrátokba sok jót, házatokba békét, Szíveteknek boldogságát, áldott csendességét. (Zabarj Palóc vidékünkön sok bolondos babona fűződik az év első napjához. Íme néhány mutatóban! Üjévkor korán keljünk, hogy az egész esztendőben frissek legyünk. A lányok kora hajnalban menjenek ki a baromfiudvarba, és várják meg az első kakasszót. Amerre a kakas fordul, onnan jön majd a jövendőbelijük. Üjév reggelén a gazda rázza meg a gyümölcsfákat, hogy bő termést hozzanak abban az esztendőben. Az asszonyok ne főzzenek, ne mossanak, mert elgőzölik a szerencséjüket. Inkább rétest készítsenek, hogy úgy nyúljon a szerencséjük, ahogy a rétes nyúlik. Ezen a napon senki ne fogyasszon csirkehúst, mert az hátrakaparja a szerencsét. A nyúlhústól is óvakodjanak, mert az elszalad a szerencsével. Csüpán a disznóhús ajánlható, mert az előtúrja a szerencsét. Újévkor nem jó pénzt kiadni a háztól, mert egy évig nem fog megmaradni, csak elfolyik a családi kasszából. Kölcsönkérni sem érdemes, mert egész évben sok lesz a házbeliek tartozása. Január 6. Háromkirályok, vízkereszt A karácsonyi ünnepkör zárónapja, s a farsang kezdete. Ezen a napon még egyszer meggyújtjuk a karácsonyfa gyertyáit, és szétosztjuk a megmaradt édességet. A fát tűzre tesz- szük, csak egy ágacskát hagyunk meg belőle valamelyik szentkép mögé helyezve. Néhány évtizeddel ezelőtt még köszönteni jártak a gyermekek háromkirályok napján. Hármas csoportokban énekeltek annak emlékére, hogy a napkeleti bölcsek — Gáspár, Menyhért, Boldizsár — szintén hárman köszöntötték a kis Jézust. A tariak pl. ezt a szöveget énekelték: Háromkirályok napja / Országunk egy istápja. Dicsérjük énekekkel, / Vigadozó lelkekkel, Szép jel, szép csillag, szép napunk támad. A zsidók őt üldözék,./ A bölcsek megtisztelék, Arany, tömjén, mirhával, / A szív imádságával, Szép jel, szép csillag, szép napunk támad. A farsang A vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Az idén rövid lesz a farsang, csupán február 12-ig vigadozhatunk, hát igyekezzenek a bálok szervezői, nehogy tiszteletlenül a nagyböjt idejére tegyék a hatalmas dáridókat. Régebben a vígasság farsang utolsó napján, húshagyó kedden hágott a tetőpontjára. A fiatalok ilyenkor szinte nem bírtak magukkal. Állatalakoskodásokkal, tréfákkal, férfinői ruhacserékkel kápráztatták el a falusiakat. Bénán (Fülek mellett) pl. ostort pattogtatva, kolompot rázva, csengőzve, trombitálva, éleseket füttyentgetve járták a házakat. Majd elkezdték az éneklést, melyért szalonnát, kolbászt vagy pálinkát kaptak. Ó, ó, farsang, kedves idő, Elmúlt már az óesztendő, Az újakban vigadjonak, Nékünk szalonnát adjonak. Ha nincs a házba, van a kiskomrába, Egyenek, igyonak, csak nekünk is hagyjonak. A farsangi napokba. Ennénk, innánk, ha róna, Ha a gazdasszony adna Egy nagy darab szalonnát, Sutty a tarisznyánkba. Farsang idejéből két szép névnapot emeljünk ki, melyhez népszokás is fűződik: Január 21. Ágnes Ezt a nevet viselte az a római lány, aki 258-ban, mint ártatlan gyermek a tisztaság és a hithűség vértanúságát szenvedte el; a pogányok kegyetlenül lefejezték. Egy legenda szerint szülei gyakran virrasztottak éjszakánként a sírjánál. Egyszer látomásuk volt. Szüzek fényes serege vonult el a szemük előtt. Köztük volt Ágnes lányuk, akinek hófehér bárány lebegett a feje fölött. (Ágnes — Isten báránya.) Ezekkel a szavakkal nyugtatta meg síró szüleit: „Ne nyugtalankodjatok halálom miatt, inkább örvendjetek! Én és társnőim fénypalotában lakunk, és az égben egyesülve vagyok azzal, kit a földön szívem egész erejéből szerettem.’’ E pillanattól kezdve sok nép járt a sírjához, ahol csodák történtek. Nagy Konstantin császár lánya is itt nyert gyógyulást. Ma is áll az a római bazilika, melyet a császár lánya emeltetett hálából a gyermekévein alig túljutott vértanú sírja fölé. Ágnes nevéhez időjárási versike fűződik: Ha Ágnes hideg, Engesztel Vince, Tele lesz a pince. Január 25. Pál Pál fordulása az apostol megtérésének ünnepe. Hogyan lett Saulból Paul? Saul. a nagy tudásű zsidó rabbi esküdt ellensége volt a keresztényeknek. Elhurcolta és börtönbe vetette őket. Szíria fővárosába, Damaszkuszba is azért ment. hogy megkötözve Jeruzsálembe hozzon minden keresztényt, akit megtalál. Már a főváros, Damaszkusz közelébe ért, amikor hirtelen mennyei fény ragyogta körül. A földre zuhant. Ekkor egy hang így szólt hozzá: — Saul, Saul, miért üldözöl engem? — Ki vagy te, Uram? — kérdezte Saul. Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De menj a városba, ott majd megmondják, mit kell lenned. Ütitársai döbbenten álltak mellette. A hangot hallották, de senkit sem láttak. Saul pedig a látomástól megvakult. Ügy kellett Damaszkuszba vezetni. Ott találkozott egy Ananiás nevű kereszténnyel, aki rátette a kezét, és ezt mondta: — Saul testvérem, engem az Ür Jézus küldött, hogy visz- szanyerd látásodat, és eltelj Szentlélekkel. Saul tüstént visz- szanyerte szeme világát és mindjárt megkeresztelkedett. ö lett a legnagyobb hittérítő, és útjain már a Pál nevet használta. Hitéért 67-ben lefejezték, ugyanazon a napon, mikor Szent Pétert keresztre feszítették. Népünk Szent Pál napján az időjárásból jósol: Ha fényes Szent Pál, Minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, Jószág hullik döggel. Nagy Zoltán Népi kalendárium Január — Boldogasszony hava