Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-05 / 4. szám

6 rU'iiMWi MŰVÉSZET ÉS TÁRSADALOM 1991 JANUÁR 5., SZOMBAT Könyvespolcra Lenivel József noteszeiből 1955—1975 A minap, laza beszélge­tésben - azt mondta egyik kollégám, hogy „Magyaror­szágon nincs létjogosultsága a baloldali gondolatnak". A mondat szíven ütött, elgon­dolkoztatott. Nem tudom, (nem hiszem), hogy van tar­talma, jelentősége, de az biztos, hogy 2—3 éve, mond­juk 1985-ben még nem le­hetett nyilvánosan kimon­dani. Nem, mert akkor még a pártállam értékrendjé­ben centrális helye volt a baloldaliságnak és az — úgymond — „haladásba ve­tett hitnek". De valóban azonos az eszmerendszer és a rá hi­vatkozó gyakorlat? Nehéz er­re ma (még) egyértelmű vá­laszt adni, noha a folya­mat visszafordíthatatlan­nak tűnik. Heteket töltöt­tem —, mert lassan, kor­tyolgatva olvastam, mint a keserű teát. — Lengyel Jó­zsef naplójegyzeteivel. Le­hangoló, szomorú, katarti- kus élmény* Hogyan jut el egy ember a rajongástól, a feltétlen hittől a kiábrán­dulásig, a tagadásig? Len­gyel József 1978-ban halt meg. Ha akkor megjelen­het ez a könyve, hatása is nagyobb, más lehetett vol­na. Azóta olvashattuk! Or­well. Koostler, Szolzsenyi- cin (és mások) diagnózisát, a téma — a bolsevik rend­szer analízise — divatossá, sőt már lefutottá, idejét múlttá is vált. Mégsem ha­szontalan Lengyel Józsefet (is) olvasni, mint ahogyan a téma se kerülhet le még sokáig a napirendről. Mert nem tudjuk átlépni az ár­nyékunkat, míg meg nem értjük a világot: amelyben éltünk. Hogyan produkál­hatta az emberiség, Európa! ezt a szégyent, amelyet „szocializmusnak, kommu­nizmusnak” nevezünk? Len­gyel József írásait olvasva döbbenünk rá, hogy tiszta emberek, nemes eszmék, hitek is beépültek a Gulag falába, hogy ennek az esz­merendszernek voltak, van­nak hősei, mártírjai is. Len­gyel József — a naplója ta­núsága szerint — kommu­nistaként halt meg, de úgy, hogy jószerével mindent megtagadott, mindennel szembefordult, ami annak gyakorlatát jelentette. Ez a megfáradt, össze­tört ember „mérges kis öregúr” azonban pillanatok alatt akklimatizálódik, fel­találja magát és fiatalokat megszégyenítő munkabírás­sal, lendülettel ontja a re­mekműveit. El akarja mon­dani mindazt, amit látott, megélt. Regényt ír Attiláról, azaz Sztálinról, a hatalom és a zsarnokság természet­rajzáról, s megírja a Szem­besítést, a bolsevizmus esszenciáját, emberképét. En­nek a regénynek a törté­nete olyan, mint egy rossz paródia, a híres Aczél György-i három T-jé. Annak idején, amikor „kéziratként”. 100 számozott példányban kiadták járta az a vicc, hogy a „pártvezetés fellazí­tására” szánták. Igen, mert Lengyel József ,,tabu”-té- mához nyúlt: a lágerekhez. Hiába tudtuk, kimondani nem lehetett, hogy Sztálin— Rákosi és a többiek több kommunistát ölt meg, s gya­lázatosabban, mint Hitler, a fasiszták. Lengyel Józsefék, akik mindezt átélték, akkor még nem tudták, nem értet­ték, hogy ennek a hatalom­nak a lényege ez, s az ős­forrás maga Lenin, aki ki is mondja, hogy a hatalom nem eszköz, hanem cél. Ebben a naplóban az a csodálatos, hogy kegyetle­nül őszinte, hogy egy ha­lálra készülő öregember mennyire fejlődőképes, azaz napról napra képes felülbí­rálni tegnapi nézeteit, hiteit. A döntő fordulat 1968.. Csehszlovákia lerohanása Ekkor válik nyilvánvalóvá Lengyel József számára, hogy a Birodalom öntörvé­nyei szerint mozdul, hogy semmi köze semminemű hu­manista eszméhez. Az ellen­példa — Brezsnyevvel szem­ben —• De Gaulle, aki félre­áll, nem akar vérontást Párizsban. Többször. és undorral utasítja vissza Lukács György híres-hir- hedt cinikus mondását, mi­szerint a legrosszabb szocia lizmus is jobb, mint a leg­jobb kapitalizmus. Azóta többet tudunk erről is. Le­het, hogy a szocializmus, mint eszme „szép”, csak ép­pen nem működik, szem­ben a „csúnya" kapitaliz­mussal, amely képes még a „létező szocializmustól is tanulni”. Lengyel József naplója nak ott a helye a polcun­kon, Kassák Szénaboglyája mellett, azé a Kassáké mel lett, aki ellen fellázadt a fiatal Lengyel József, di idős korában feltétlen hire tisztelője lett. A tiszta c- kemény emberek megtalál­ják, felismerik egymást, túlélnek eszméket, birodal makat, hatalmakat. .. (Magvető K., Bp. 1989. Be szélgetések, Szabad Tér K. Bp. 1988.) Horpácsi Sándor Az új S.O.S gyermekfalu „őrző szellemei' Hogy a közelmúltban megnyílt kecskeméti S.O.S. gyermekfalu kis lakói iga­zán otthon érezzék magu­kat, ahhoz a kitűnő építé­szek, képző- és iparművé­szek által tervezett, kelle­mes, inspiráló környezettől megkapnak minden külső segítséget. A második hazai gyermekfalu derűs, vonzó életterének kialakításában jelentős részt vállalt több nemzetközi hírű keramikus- művész is. Pályázatukra 35 alkotó, több. mint hetven (többféle műfajú) tervezette! jelentke­zett. A szakzsűri mindezek­ből kilenc művész pálya­művét találta megfelelőnek a kivitelezésre. Alapfeltétel volt, hogy a tervezők tiszte­letben tartsák, kiemeljék az épületegyüttes szellemisé­gét. A két tehetséges fiatal mérnök által tervezett jel­legzetes épületegyüttes — az alföldi építészeti hagyo­mányokat felmutató tizen­két házzal — valóban egy kis falut alkotó „fésűs’' te­lepülés. A nagy egységen belül olyan apró részletek­re is gondosan figyeltek, mint például az alföldi mo­Stüssel Nanda vízköpője tívumokat felhasználó, ácsolt, minden esetben más és más homlokzati díszek, vagy a hasonlóképpen változatos kémények. Igen sokféle műfajú ke­rámiatárgy a gyerekek lakó­társa. Nagy Mária kera­mikusművész. főiskolai ta­nár kifejezetten az épületek homlokzatára készített érde­kes, az egykori állatbélyeg­zők. Tóvölgyi Katalin pedig növényi motívumok inspi­rálta megkülönböztető jele­ket. Pataki Tibor virágtartó­kat. Ludmány Mária színes tálakat, Geszler Mária a la­kótélbe elhelyezhető tárgya­kat tervezett. Az. alkotások között szép számmal vannak olyanok, amelyek nem csu­pán az épületek jellegzetessé­geit veszik figyelembe, ha­nem lakóik, a gyerekek szel­lemiségét, életkori sajátos­ságait is. A leglátványosab­bak ezek közül Stüssel Nan­da szobrászművész nagy­méretű figurális alkotásai; a szecessziós ihletésű víz- kűt és a mesébe emelt, szür­reális állatfigurák. Az alko- fó — a régi kínai Han-ku- tyák stílusában — két lenyű­göző „őrző szellemet" helye­zett a közösségi ház bejára­tának két oldalára. Ugyan­ennek a világnak a lakója a vízköpő. Zavadszky Éva és Kemény Péter keramikus- műrészek — egv kultikus fa beépítésével — ötletes sza­badtéri tnz'-ako helyet tervez­tek. Az izlandi iparművésze­ti főiskola tanára. Jóna Oondvardottier és Probst- ner János éVermekfórumot, vagyis egy színes, különle­gesen komponált játszóplasz­tikát terveztek. A művészek mindannyian igyekeztek, hegy az inger­szegény környezetből érke­zett. sokszorosan hátrányos helyzetű, 1—14 éves korú gyerekeknek egy lényegesen szebb, a vizuális nevelést is see'tő környezetet teremtse­nek. Mivel a lektorátustól és a többi szponzortól kapott támogatások nem fedezték a tényleges költségeket. a munkák végül is nem kis részben az alkotók és a stúdió felajánlásaként, tár­sadalmi munkában készültek. Károlyi Júlia Január 1. Üjév napján népi rigmusokkal köszönthetjük ismerősein­ket: Boldog új esztendőt kívánni jöttem én, Ennek a szép téli napnak sugárzó reggelén. Kérem a jó Istent, adjon áldást rátok, Hogy az új év minden napját boldogan járjátok. Kamrátokba sok jót, házatokba békét, Szíveteknek boldogságát, áldott csendességét. (Zabarj Palóc vidékünkön sok bolondos babona fűződik az év el­ső napjához. Íme néhány mutatóban! Üjévkor korán keljünk, hogy az egész esztendőben fris­sek legyünk. A lányok kora hajnalban menjenek ki a ba­romfiudvarba, és várják meg az első kakasszót. Amerre a kakas fordul, onnan jön majd a jövendőbelijük. Üjév regge­lén a gazda rázza meg a gyümölcsfákat, hogy bő termést hozzanak abban az esztendőben. Az asszonyok ne főzzenek, ne mossanak, mert elgőzölik a szerencséjüket. Inkább rétest készítsenek, hogy úgy nyúljon a szerencséjük, ahogy a ré­tes nyúlik. Ezen a napon senki ne fogyasszon csirkehúst, mert az hátrakaparja a szerencsét. A nyúlhústól is óva­kodjanak, mert az elszalad a szerencsével. Csüpán a disz­nóhús ajánlható, mert az előtúrja a szerencsét. Újévkor nem jó pénzt kiadni a háztól, mert egy évig nem fog megma­radni, csak elfolyik a családi kasszából. Kölcsönkérni sem érdemes, mert egész évben sok lesz a házbeliek tartozása. Január 6. Háromkirályok, vízkereszt A karácsonyi ünnepkör zárónapja, s a farsang kezdete. Ezen a napon még egyszer meggyújtjuk a karácsonyfa gyer­tyáit, és szétosztjuk a megmaradt édességet. A fát tűzre tesz- szük, csak egy ágacskát hagyunk meg belőle valamelyik szentkép mögé helyezve. Néhány évtizeddel ezelőtt még köszönteni jártak a gyer­mekek háromkirályok napján. Hármas csoportokban éne­keltek annak emlékére, hogy a napkeleti bölcsek — Gáspár, Menyhért, Boldizsár — szintén hárman köszöntötték a kis Jézust. A tariak pl. ezt a szöveget énekelték: Háromkirályok napja / Országunk egy istápja. Dicsérjük énekekkel, / Vigadozó lelkekkel, Szép jel, szép csillag, szép napunk támad. A zsidók őt üldözék,./ A bölcsek megtisztelék, Arany, tömjén, mirhával, / A szív imádságával, Szép jel, szép csillag, szép napunk támad. A farsang A vízkereszt napjától hamvazószerdáig tart. Az idén rövid lesz a farsang, csupán február 12-ig vigadozhatunk, hát igyekezzenek a bálok szervezői, nehogy tiszteletlenül a nagy­böjt idejére tegyék a hatalmas dáridókat. Régebben a vígasság farsang utolsó napján, húshagyó ked­den hágott a tetőpontjára. A fiatalok ilyenkor szinte nem bírtak magukkal. Állatalakoskodásokkal, tréfákkal, férfi­női ruhacserékkel kápráztatták el a falusiakat. Bénán (Fü­lek mellett) pl. ostort pattogtatva, kolompot rázva, csengőz­ve, trombitálva, éleseket füttyentgetve járták a házakat. Majd elkezdték az éneklést, melyért szalonnát, kolbászt vagy pálinkát kaptak. Ó, ó, farsang, kedves idő, Elmúlt már az óesztendő, Az újakban vigadjonak, Nékünk szalonnát adjonak. Ha nincs a házba, van a kiskomrába, Egyenek, igyonak, csak nekünk is hagyjonak. A farsangi napokba. Ennénk, innánk, ha róna, Ha a gazdasszony adna Egy nagy darab szalonnát, Sutty a tarisznyánkba. Farsang idejéből két szép névnapot emeljünk ki, melyhez népszokás is fűződik: Január 21. Ágnes Ezt a nevet viselte az a római lány, aki 258-ban, mint ár­tatlan gyermek a tisztaság és a hithűség vértanúságát szen­vedte el; a pogányok kegyetlenül lefejezték. Egy legenda szerint szülei gyakran virrasztottak éjszakánként a sírjá­nál. Egyszer látomásuk volt. Szüzek fényes serege vonult el a szemük előtt. Köztük volt Ágnes lányuk, akinek hófehér bárány lebegett a feje fölött. (Ágnes — Isten báránya.) Ezekkel a szavakkal nyugtatta meg síró szüleit: „Ne nyug­talankodjatok halálom miatt, inkább örvendjetek! Én és társnőim fénypalotában lakunk, és az égben egyesülve va­gyok azzal, kit a földön szívem egész erejéből szerettem.’’ E pillanattól kezdve sok nép járt a sírjához, ahol csodák tör­téntek. Nagy Konstantin császár lánya is itt nyert gyógyu­lást. Ma is áll az a római bazilika, melyet a császár lánya emeltetett hálából a gyermekévein alig túljutott vértanú sírja fölé. Ágnes nevéhez időjárási versike fűződik: Ha Ágnes hideg, Engesztel Vince, Tele lesz a pince. Január 25. Pál Pál fordulása az apostol megtérésének ünnepe. Hogyan lett Saulból Paul? Saul. a nagy tudásű zsidó rabbi esküdt el­lensége volt a keresztényeknek. Elhurcolta és börtönbe vetette őket. Szíria fővárosába, Damaszkuszba is azért ment. hogy megkötözve Jeruzsálembe hozzon minden keresztényt, akit megtalál. Már a főváros, Damaszkusz közelébe ért, amikor hirtelen mennyei fény ragyogta körül. A földre zuhant. Ek­kor egy hang így szólt hozzá: — Saul, Saul, miért üldözöl engem? — Ki vagy te, Uram? — kérdezte Saul. Én vagyok Jézus, akit te üldözöl. De menj a városba, ott majd megmondják, mit kell lenned. Ütitársai döbbenten álltak mellette. A hangot hallották, de senkit sem láttak. Saul pedig a látomástól megvakult. Ügy kellett Damaszkuszba vezetni. Ott találkozott egy Ananiás nevű kereszténnyel, aki rátette a kezét, és ezt mondta: — Saul testvérem, engem az Ür Jézus küldött, hogy visz- szanyerd látásodat, és eltelj Szentlélekkel. Saul tüstént visz- szanyerte szeme világát és mindjárt megkeresztelkedett. ö lett a legnagyobb hittérítő, és útjain már a Pál nevet használta. Hitéért 67-ben lefejezték, ugyanazon a napon, mi­kor Szent Pétert keresztre feszítették. Népünk Szent Pál napján az időjárásból jósol: Ha fényes Szent Pál, Minden termés szépen áll. Ha Pál fordul köddel, Jószág hullik döggel. Nagy Zoltán Népi kalendárium Január — Boldogasszony hava

Next

/
Oldalképek
Tartalom