Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

1991. JANUÁR 26., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP íz Pályázat útján, maximum négymillió (Folytatás az 1, oldalról) zók nagyon kedvezően fo­gadták az alacsony kamat­láb miatt. A kisvállalkozók — akiknek száma huszon­nyolc fő — tizenhat, húsz-, huszonegy százalékos ka­matfizetés mellett kapták meg a pályázatukban közölt és elnyert összeget. A közép- kategóriába tartozók, a társas vállalkozók — kft., betéti társaság, gmk — 19, 23 és 24 százalékos kamatfizetés elle­nében jutottak a vállalkozás­hoz szükséges kölcsönhöz. A keret szétosztása után, a jelentkező pályázókat nyil­vántartásba vettük. Salgótar- ban ez hat fő. Nekik és azoknak, akiket a fiókjaink tartanak nyilván, pályázatu­kat újra, az 1991. évi felté­teleknek megfelelően, el kell készíteniük. — Változtak-e a feltéte­lek? — Igen. Az előző évi ta­pasztalatokat figyelembe vé­ve, egy vállalkozónak maxi­mum négymillió forintot ad­hatunk. (Korábban . nem volt felső határ). Eddig, a kölcsön folyósítását nem be­folyásolta a tevékenység jel­lege, az új előírás szerint kizárólag termelő-, vagy ter­melő-szolgáltató tevékeny­ségre adhatunk hitelt, mely összeg gép és technológia vásárlására jogosít. Ugyan­akkor a hitel 25 százalékát forgóeszköz-vásárlásra és épí­tésre is fordíthatja a vál­lalkozó. A kölcsön rendel-' tetésszerű felhasználását a vállalkozónak igazolnia kell. amit az OTP képviselői a helyszínen ellenőriznek. — Milyen következményei vannak annak, ha az ellen­őrzés során helytelen felhasz­nálást tapasztalnak? — Amennyiben a fejlesz­tési cél részben, vagy egész­ben nem teljesül, vagy ké­sedelmesen, akkor a Polgári törvénykönyvben — Ptk — meghatározott egyéb jogain­kon kívül, módosítjuk a le­járati határidőt, megtagad­juk, vagy felfüggesztjük a kölcsön folyósítását, végső esetben a kölcsön fedezetét szolgáló tárgyakat lefoglal­juk, amelyekből bírósági el­járás nélkül, kielégítjük a kölcsönnyújtásból eredő ese­dékes követeléseinket. — Milyen érdeklődésre számítanak? — Á szigorú feltételek valószínűleg kevesebb, de tartalmasabb pályázatra ösz­tönzik a vállalkozókat. Mivel a rendelkezésükre álló hitel­keret tizenhatmillió, ezért csak a legjobbak jöhetnek számításba. A pályázatokat a telephely szerinti illetékes OTP-fiókhoz kell benyújta­ni 1991. február 8-ig. Áz eh­hez szükséges formanyomtat­ványokat is ott lehet átven­ni. Azért rövid a határidő, mert mielőbb segíteni sze­retnénk a vállalkozóknak, hogy megkezdhessék tevé­kenységüket — fejezte be tá­jékoztatóját Szabó Zsuzsan­na. — venesz — Ha én egyszer ezt a klubban elmesélem... Ha valaki végigsétál a ba­lassagyarmati Táncsics utcán, bizonyára feltűnik neki a nagy sürgés-forgás a-14-es számú épületnél. Ha pedig valaki ebben a városban is él, nem lehet, hogji ne hallotta volna a fűszeres pletykát a fent ne­vezett házról. De vajon mi igaz a mendemondákból? Ezért kerestük fel Olexa Mik­lóst, a ház tulajdonosát, hogy eloszlathassa a kódot a klüsz- szicista stílusú kúriáról. Olexót a munkások közt ta­lálom. A pletyka említésére mosolyra húzódik a szája. Lát­hatóan nem érinti komolyan. — Azt már tudjuk, hogy itt mi nem lesz, de azt igen, hogy mi lesz - mondja. - Gösser söröző, kávézó, tekepálya pél­dául. Zártkörű rendezvények számára van egy különterem. Mindez már a jövő héttől a vendéqeink rendelkezésére áll. — Ezek szerint a munkások népes hada véglegesen el­hagyja a terepet? — Ideiglenesen. A feleségem és általam közösen alakított Rolexa Kft. terveinek ez csu­pán az első lépcsőfoka. — Igazán kiváncsivá tesz. Mi a végleges terv? — Egy hotel. Körülnézek. Felfedezek egy érdekességet: egy ügyesen kialakított feljárót a padlás felé. — Ez vezetne a „második lépcsőfokhoz"? — Ez a terv „középpontja”. El sem hiszi, milyen hatalmas a padlás. Huszonnégy galériás, fürdővel is ellátott lakrészt ala­kítunk ki a tetőtérben. Sze­retnénk még az idén megvaló­sítani elképzelésünket, mihelyst újabb kölcsönhöz jutunk. Eddig 10 millió forint a tartozásunk. — A legtöbb ember - ha a jövőbe tekint - nem lát pers­pektívát. Ennek ellenére ön egy határ menti kisvárosban vágta nagy fába a fejszéjét. Hogyan született a létesítmény gondolata? — Véletlenül. '89 tavaszán a ház előző tulajdonosa, egy egyedülálló özvegyasszony se­gítségemet kérte ingatlana el­adásában. Jómagam először tettem be akkor a lábam az oszlopos tornácú öreg épület­be és első látásra beleszeret­tem. Egyetlen kérdést tettem fel magamban: mi az, amit ebből ki lehet hozni? Nem volt kétségem afelől, hogy a mű­emlékekkel vetélkedő épület Ve­vőre talál. — Ha ez valóban műemlék, akkor hogyan sikerült a vételt és az átalakítási terveket ilyen gyorsan elintézni? — Valójában alig néhányon figyeltek fel e ház valós érté­keire. Annyit sikerült kinyo­moznom, hogy 150 éve emeltet­te az épületet a Madách csa­lád valamely ága. Ez lehetett az akkori uradalmi központ. Az utcát és a körülötte álló házakat csak jóval később építették. A kúria valójában a Kossuth Lajos utcára nézett, a mai utcai front a hátfal. Ezért sem érvényesül valódi jellege. Az átalakítás során igyekez­tünk megőrizni eredeti szép­ségét. Valóban. A modern bárpult ódon hangulatot sugall, az ab­lakok alatti míves faborítást nem törik meg a rgdiátorok fe­hér redői. Kutatva keresem a cserépkályhát a sarokban, míg Olexa nem mutat a lába alá. ó, igen! Padlófűtés. Praktikus. Nem győzöm csodálni. — Távlati tervek? — Szeretnénk egy olyan le­hetőségekkel szolgáló szóra­kozási és szabadidőcentrumot kialakítani, amit eddig váro­sunk lakói nem élvezhettek. — Az idegenforgalom fellen­dítése sem a végcélt jelenti? Van egy harmadik lépcsőfok is? — Amint látja, a kert egé­szen a szomszéd utcáig húzó­dik. Hagynám kihasználatlanul? Az L alakú épülethez kondi­termet, szaunát és uszodát építünk. Az udvar hátsó ré­szében teniszpályát létesítünk. — Az uszoda hallatán min­denki felkaphatja a fejét, hi­szen évekkel ezelőtt volt szó városi uszoda építéséről, de a pénzügyi keret hiánya meggá­tolta a kivitelezést. On egye­dül fog neki? — Vannak segítőim. Ami a medencét illeti, csak 8x5 mé­teres lesz. — így viszont nevetségesen hangzik az „uszoda” elneve­zés. — Pedig a medencében akár egy helyben is tempózhatunk. Különleges vízágyúkkal tetsző­leges erősséggel fogjuk ára­moltatni a vizet a folyók sod­rásához hasonlóan. — Nem tart attól, hogy e le­hetőségek kihasználatlanul ma­radnak? — Igény van. Az egyik helyi általános iskola megkért, biz­tosítsunk lehetőséget gyerme­kek úszásoktatására. Semmi akadályát nem látjuk, hogy délelőttönként ne a kisiskolások uralják a „terepet”. — Mindez minden polgár számára nyitott? — Természetesen. Ezt meg­próbáljuk másodosztályú ára­inkkal is kompenzálni. De - hangsúlyozottan - nivós he­lyet szeretnénk kialakítani. Ezért a menet közben összekovácso­lódó törzsvendégeinkre számí­tunk leginkább a sportközpont használatában. Az elsőbbség a szállóvendéget illeti meg. E- mellett maradó szabad kapaci-, tásunk minden percét kihasz­nálva a már említett klubtag­ság javára fordítjuk. — Egy utolsó kérdés: mi lesz a hotel neve? — Ezek után mi lehetne más, mint Club Hotel! — Ha én egyszer ezt a klub­ban elmesélem... Fülöp Szilvia egészségügyi dolgozók, nevelőtanárok, sőt kereske­dők, gyógyszerészek sajátít­ják el pszichológusok, or­vosok, lelkészek segítségé­vel az emberi krízishelyze­tek enyhítésének, megelő­zésének technikáját. A mű­helymunkában való részvé­téi ingyenes, a szervezők e célra a Nógrád Megyei Egészségvédelmi Tanácstól és az Egészséges nemzetért alapítványtól pályázatta] nyertek el támogatást. Szociális műhely Klsterenyén Szociális műhely látott munkához Kisterenyén teg­nap. A kezdeményezést a Nógrád Megyei Közműve­lődési Központ azért hívta életre, hogy a képzésben részt vevők felkészítésével segítséget nyújthasson az egyéni és szociális krízis- helyzetbe került emberek­nek. Nem véletlen a mű­hely helyszíne sem, hiszen a bátonyterenyei térséget hivatalosan is válságövezet­té nyilvánították, a súlyos gazdasági helyzet pedig közvetlenül sújtja az itt élő embereket. A tervek szerint egy éveit át tartó képzésen családsegítők, Teljesen kilőfastalan a jölfönSc! Sándor hajosné, a Salgó­tarjáni Ruházati Kisszövet­kezet főkönyvelője 36. éve dolgozik a szövetkezeti moz­galomban, de úgy tartja: a mostanihoz hasonló nehéz időszakot még nem élt meg! — Az áremelések miatt egyre kevesebb a pénzük az embereknek és a közüle- teknek egyaránt — mondja. — Tehát ott takarékoskod­nak. ahol tudnak, s a többi között ritkábban veszik igénybe a szolgáltatásainkat. Nem túlzás: mostanra kriti­kus helyzetbe került a szö­vetkezetünk! — Mielőtt a jelenlegi álla­potról szólnánk, kérem, te­kintsünk visszafelé! Milyen eredménnyel zárták a múlt esztendőt? — Minimális, előrelátha­tóan 800—900 ezer forint nyereséget értünk el. Az. ár­bevételünk megközelítette a 22 millió forintot, ám az a baj, hogy ebből csak 1-7 mil­lió származik a termelés­ből. ötmillió forintot a kü­lönböző helyiségek bérbeadá­sáért kaptunk. Az adatok­ból kitűnik, hogy a terme­lésből eredő árbevételünk je­lentősen elmarad a költsé­gektől : Más szóval: ráfizetés­sel termeltünk! — Nagyarányú létszám- mozgásról is lehetett halla­ni. — A múlt évben . 43-an mentek el tőlünk, s jelen­leg már mindössze 71-en va­gyunk. Nem tudtuk megfi­zetni a szakembereinket. így érthetően másutt keresték a boldogulásukat. — Említette, kritikus hely­zetbe került a szövetkezetük. — Tovább csökkent szol­gáltatásaink iránt a keres­let, alig van munkánk. A Jászberényi Ruházati Szö­vetkezetnek bérmunkában varrtunk, de az idén még nem kaptunk megrendelést. Egyelőre 400 darab steppelt kabátot kell elkészítenünk, s ha időközben nem kötünk üzletet, akkor fogalmam nincs, mi lesz velünk. Árbe­vétel nincs, a költségek pe- dik növekednek. Ebből nem is lehet más. mint ráfizetés. Teljesen kilátástalan a jö­vőnk ! — Mi lesz a dolgozókkal? — Itt tartjuk őket. annak reményében, hogy befut va­lamilyen rendelés. Holott még a minimálbért sem tud­juk megadni számukra. Jó­magam pesszimista vagyok a szövetkezetünk sorsát ille­tően. Sajnos, úgy látom, az Országgyűlés, a kormány nem is kíván semmit tenni a szö­vetkezetek, a kis cégek érde­kében. Segítségre nem szá­míthatunk, magunkra va­gyunk hagyva. . Ezért mon­dom: sok jót nem remélek. Nagyon boldog leszek, ha sikerül talpon maradnunk. (kolaj) u tulajcSßnjoy visszaszerzéséért Cseszlve. A helyi önkor­mányzat keresi azokat a le­hetőségeket, amelyeknek megragadásával növelhetik a közösségi célokat szolgáló bevételeket. Ennek érdeké­ben hozzákezdtek a szüksé­ges -felméréshez. Kiderült, hogy a községben lévő lege­lő korábban a falué volt. amit jelenleg a szügyi ter­melőszövetkezet használ, il­letve ad bérbe a vállalko­zóknak. A szövetkezetesítés­kor ot-hat hold szántója is volt a falunak. A szeszfőz­dét is községi tulajdonként tartották számon, akárcsak a jelenleg takarmányárusí­tást végző létesítményt. A képviselő-testület az előbbiek tulajdonjogi visz- szaszerzésén fáradozik. Ezt követően bérbe kívánja ad­ni vagy a nagyüzemnek, vagy pedig a legtöbbet ígé­rő és jelentkező vállalkozó­nak. Koronavásárlók Hont. A drégelypalánki ta­karékszövetkezethez tartozó honti kirendeltséget a Cseh és Szlovák Köztársaságba utazók, koronavásárlás cél­jából gyakran felkeresték. Ezt bizonyítja, hogy 1990-ben ebből a tevékenységből 11 milliós forgalmat értek el. Ügyfeleik között akadtak, akik rendszeresen visszatér­tek, de még többen voltak azok, akik csupán egy alka­lommal kérték ezt a szolgál­tatást. A legnagyobb érdek­lődés a nyári hónapokban volt. Ekkor egy nap alatt 30 ezer korona — pénzben és csekkben •— került a valuta­vásárlókhoz. Az akkori nagy érdeklődés az év végére na­gyon visszaesett, a múlt év végi jelentős felvásárlást kö­vető áruhiány miatt. Ez a folyamat januárban tovább folytatódott. 21-éig csupán 140 ezer forintért adtak el koronát. Több szem a segélyeken Alsópetény. A polgármes­teri hivatal az elmúlt év de­cemberében 18 családnak gyámügyi segélyt, két rá­szorulónak pedig rendkívüli szociális segélyt juttatott. A több ezer forintos összeggel nagycsaládosokat, a gyerme­küket egyedül nevelőket, az egyedülállóakat és az ala­csony jövedelműeket támo­gatták. Az igazságos elosztás ér­dekében meghallgatták a gyámügyi előadó vélemé­nyét, s ez alapján az önkor­mányzati testület öt képvise­lője hagyta jóvá a segélyek kiutalását. Ezt a módszert a jövőben is folytatni sze­retnék. Piaci árak Salgótarján, vásárcsarnok, 1991. január 26. Élő csirke 100 Ft/kg Vágott csirke 120 Ft kg Vágott tyúk 100—120 Ft kg Vágott kacsa 140 Ft kg Tojás 5,40—6,20 Ft db Petrezselyem 30—50 Ft kg Sárgarépa 20—30 Ft kg Vöröshagyma 30 Ft kg Alma 25—30 Ft kg Savanyú káposzta 50 Ft kg Paradicsom 200—250 Ft kg Lengyel piac Női blúz 350 Ft Tréningnadrág 250 Ft Teflon palacsintasütő 280—350 Ft (Ez volt a sláger) Gyermekzokni 20 Ft pár Gyermekharisnya 50 Ft Gyermeksapka 100 Ft Gyermekcsizma 250 Ft Anorák (téliesített) 1300 Ft Edzőcipő 2000 Ft Autóárak, Kakuk Osztrák—Magyar Autóker Kft. BMW 5 éves 1 150 000 Ft Dacia 3 éves 240 000 Ft Dacia 6 éves 125 000 Ft Skoda 120 6 éves 130 000 Ft Lada 1500 13 éves 110 000 Ft RÁCSON INNEN RÁCSON TÚL Hajnali piknik a szeszfüzdében Ágnes-napra virradóra be­jelentés nélkül érkeztek a hívatlan látogatók a litkei szeszfőzdébe. Az esetet ja­nuár 21-én, hétfőn reggel ki­lenckor jelentették a salgó­tarjáni rendőrségen. A gyor­san helyszínre érkező rend­őri csoport csakhamar meg­állapította, hogy a hajnali vendégek elvittek egy rá­diót, számológépet, egy pár női bőrkesztyűt, 3 doboz Ultrát, 3 pár gumikesztyűt, egy kiskabátot, ébresztőórát és fél liter pálinkát. A helyszínen hagytak vi­szont egy kisbaltát. Ez lett a vesztük, ugyanis ennek alapján a lakosság segítsé­gével sikerült megállapítani kilétüket. A nyomozók előállították a két szomszédot, és az akció­ban részt vevő fiatalkorú gye­reket. Oláh Rudolt (Litke), Horváth István (Litke), va­lamint a 12 éves O. R. töre­delmes vallomást tettek a Salgótarjáni Városi Rendőr- kapitányságon. Oláh Rudolt ugyan ittasságra hivatkozott, s ennek következtében nem volt tisztában mit is tesz valójában. Horváth István véleménye szerint egyikük sem volt annyira az ital ha­tása alatt, hogy ne tudta volna, mit is cselekednek. Az okozott kár 4—5 ezer fo­rint, így a formaságok elin­tézése után az elkövetők sza­badlábon várják, miként dönt ügyükben az igazságszolgál­tatás. — s —

Next

/
Oldalképek
Tartalom