Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-26 / 22. szám

4

unmzny

LÁTÓHATÁR

1991. JANUÁR 26, SZOMBAT

MAGYAR—AMERIKAI BARÁTI TÁRSASÁG

Szent-Györgyi Albert vonzásában Bujákon

„Alapítsatok baráti köröket megyeszerte...”

Patkós István, Buják polgármestere szó szerint az egyetlen, aki jó néhány évvel ezelőtt komolyan vette a kósza hírt (ami időnként egy-egy írásunkban is felvillant), hogy ugyanis a Nobel-dí- jas tudós, a C-vitamin feltalálója gyermekkorában Nógrádban élt, a Terényhez közeli Kis-Kéren.

Ott állt ugyanis a család kicsiny kastélya, ma kőhalomként sem látható. Beteljesedett rajta is a magyar kastélyok sorsa, néhány helybeli házban nyilván megtalálhatók lennének téglái-kövei. Szent-Györgyi tehát Bujákon talán soha meg sem fordult, hiszen a hegyen is túl van Kiskér (a tudós Amerikából Bujákra írt levelében kötőjellel írja hét évvel ezelőtt!). Amiből Patkós István kiindult — azonban valóság. Bár Kiskér-puszta Szent-Györgyi Albert édesapjáé volt, körös-körül minden Esterházy-birtokként volt ismert, bejegyzett — így Buják és persze a szandai, terényi határ jó része is.

A történet úgy folytatódott, hogy a mai polgármester levélben fordult a tudóshoz Woods Hole-ba. Jött is a válasz, amiben igazolódott minden legenda. Lenne, sőt van tovább is feltehetően, hiszen az ötlet! a cibikszárral (azt rágták állandóan a terényi, kiskéri gyerekek, a hagyma szárát, soha nem betegeskedve télen sem, pedig sokan mezítláb! jártak a hóban is), szóval az ötlet a paprikával, amint erről a tudós egy tévéinterjúban néhány éve beszélt Kiskér említése nélkül — végeredményben innen, a mi tájunkról, az itteni gyerekkori emlékekből született. A C-vitamin felfedezéséig.

Buják és Patkós István tehát magához tudta kötni Szent-Györgyi Albertet még életében, s később, halála után, festőművész felesége révén, akinek kiállítást is rendeztek az új, Szent-Györgyiről elnevezett bujáki iskolában. Az önkormányzás tehát nem holnapi feladat, nem gyö- kértelen, nem példa nélküli a megelőző időszakok tekintetében.

Azóta létezik már egy Szent- Györgyi Albert nevét és szellemiségét őrző-érvényesítő alapítvány is, amelynek összegéhez bárki betársulhat, nagyobb summa esetén a kuratórium tagja lesz az illető. Tavaly szeptemberben, a tudós születése napján hozták létre Marcia Szent-Györgyi; Buják önkormányzata; a kecskeméti testvériskola; a

SUirna Szeiit-Gyíirgyv CSÍKOS ÖMttCKCP : 1&77)

tudós nevét viselő orvosi egyetem: a CO—Nexus Rt. és jtz M3 Kisszövetkezet részyételável.

Az összegből az arra érdemes fiatalok biológiai, biokémiai, kémiai tanulmányait segítik.

Buják azonban továbblép Szent- Györgyi Albert szelleméhez illően. Marcia Szent-Györgyi kezdeményezte alapítvány újabb tagjai közé kerül rövidesen a Magyar Alumíniumipari Tröszt és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság is. Ugyanis időközben kiderült, hogy már működött részvételükkel egy másik, azonos nevű alapítvány is, a kettő összevonása mindenképpen hasznos lehet. Ami ebben is érdekes:

Buják szerepe nem csökken ezáltal sem. Marad minden Bujákon, ahol évente szeptember 16-án kiosztják majd az alapítvány díjait...

Időközben az ügy fölött védnökséget vállalt az Amerikai Egyesült Államok magyarországi követsége, személy szerint Joao M. Ecsodi kuitúrattasé, s tavaly óta többször is járt már Bujákon (karácsonykor például!) John Francis Comcannon ezredes, katonai attasé, sőt a kereskedelmi attasé is. Azóta Patkós polgármester is meglátogatta őket, sőt Szirákon is találkoztak. Elmondta, hogy a megyében több helyen, így természetesen Bujákon is folyamatban van az önkormányzatok kezdeményezésére a Magyar—Amerikai Baráti Társaság egyesületeinek megalakítása.

..Alakítsatok ti is baráti társaságokat..." — mondja Patkós István a .jelenlévő alsótoldi polgárnak a hiteles ember lendületével- igazságával, aki a kapcsolatteremtésben újra Bujákhoz vonzotta például az életének nagy részét itt töltő híres festőt s kultuszát — Glatz Oszkárt is! A volt plébánia-kastély- féle épületében Glatz és Szent- Györgyi Múzeumot fog berendezni.

Buják egykor híres idegenforgalmát újra felvirágoztatva, a közös érdeket Buják oldalán szolgálva, másoknak nagy szavak, beszédek nélkül példát nyújtva.

Az újonnan szerveződő Magyar—Amerikai Baráti Társaság körei az együttélés nemzetközi szabályait tekintik működésük alapjának mindenütt. Mindent megtesznek annak érdekében, hogy a két nemzet egymást jobban megismerje. Segítik minden módon a személyes kapcsolatok fejlődését, ugyanígy az USA-ban működő magyar szervezetek és az itthoniak közöttieket is.

Az őrült majomban Szent-Györgyi a világ újraépítését a tudományban látta: a szellemben és a módszerben. Buják napjainkban szerény válasz arra — van-e kiút válságainkból valamerre.

T. Pataki László

y* 7 National Foundation for Cancer Research

* "T ur r - * ia* ixmw <;.<««**>**>«*’*

'% ÍÉÉ& ■/.&

P-<>. «« '** • «•»*■ ü *. SS»a. !>«■*«< ■ <6í-. S4S-ÍZ&5, f.u. MS

Starsky leszámolt

A Civitas megemlékezése

Balassagyarmat. A Civitas Fortissima Kör vasárnap, délelőtt fél tizenegy órai kezdettel, a városháza falán lévő emléktáblánál tartja emlékünnepségét, a város 1919. január 29-i felszabadítása alkalmából.

Kiállítás Szügyben

Szügy. Homoga József, megyénk egyik legnépszerűbb fotóművészének képeiből nyílt kiállítás csütörtökön, a helyi kiállítóteremben. Az ember és a természet kapcsolatát vizsgáló, feltáró fotó- kiállítás február 23-ig tekinthető meg, naponta 14—17 óra között.

,JNem, én már nem vagyok Starsky, a jóképű, erős és rokonszenves nyomozó, akit oly sokszor láttak a képernyőn. Starsky, akit alakítottam, Hutch elválaszthatatlan társa, örökre meghalt. Többé már nem jelenik meg önök előtt. Életem minden percét a családnak szentelem, melyet az elmúlt években szétrombolt az AIDS. Két esztendeje meghalt a lányom, Ariel, most a feleségemet és a hatesztendős fiamat környékezi a halál. Mindketten fertőzöttek. Én most már velük és azokkal akarok törődni, akiket megvert a

sors, akik a mindmáig megfékezhet étién betegség, az AIDS áldozatai.’’ A drámai bejelentés helyszíne a New York-i Mariott Maquis Hotel volt, s aki tette, Paul Michael Glaser 47 esztendős színész, ezúttal nem szerepet játszott, saját monológot adott elő egy jótékonysági rendezvényen. Starsky rendőrtől ez a szöveg kétségtelenül szokatlan. A Gente magazin szerint Starsky, azaz hogy Glaser fájdalomtól meggyötört emberként állt a hallgatóság

előtt, amikor nyilvánosan is vázolta családi drámáját. Először a feleségét fertőzte meg az AIDS, majd a betegség átterjedi az 1981-ben született lányukra. Aztán a három évvel később született fiú következett. A családfő az egyetlen, aki még egészséges. Glaser szerint a fertőzés eredete az első terhesség idején alkalmazott vérátömlesztéshez nyúlik vissza; a vírus az anya vérével jutott be mindkét magzat szervezetébe.

KÖNYVESPOLCRA

*

Koltai Tamás: Az ember tragédiája színpadon

(1933—1968)

Egymillió forintos pályázat

Budapest. Egymillió forintos pályázatot hirdet a társadalmi bajok orvoslására a Józan Elet Egészség- és Családvédő Országos Szövetség választmánya. Pályázhatnak a politikai pártoktól független egyesületek, klubok, helyi — városi, községi, iskolai, gyülekezeti — közösségek.

„Felzárkózás az európai

felsőoktatáshoz”, segítséggel

A hazai felsőoktatás szintjének emelésére, a hallgatók korszerű, a nemzetközi próbát is kiálló felkészítésére „Felzárkózás az európai felsőoktatáshoz” elnevezéssel különalapot hozott létre a kormány. A terv megvalósításában a Világbanknak is nagy része van. A Világbank 1991—1994 között a felsőoktatás fejlesztésére 55 millió dollár —, az idegen nyelvi képzés fejlesztésére 12 millió dollár hitelt nyújt.

A zárójelbe tett évszámok ezúttal nagyon fontosak, mert ezek különböztetik meg e kötetet az ugyanilyen című — 1933-as kiadású— Németh Antal-könyvtől, amely — Budapest székesfőváros kiadásában — dokumentálta Madách örökbecsű művének — akkor éppen fél évszázados — színpadi történetét.

A neves színházi szakember élete, munkássága a későbbiekben is szorosan összeforrott a Tra- gédiával: nyolcszor rendezte színpadon, egy-egy alkalommal rádióban, illetve lemezfelvételen, számos tanulmányt írt róla, szenvedélyesen gyűjtötte a hazai és a külföldi előadásokkal kapcsolatos cikkeket. Bár a negyvenes évek második felétől —politikailag nem kívánatos személyként — alig maradt reménye a publikálásra, mégis hozzákezdett Tragédia-könyvének folytatásához is. Azonban 1968-ban bekövetkezett haláláig csak saját. 1937-es hamburgi rendezésének leírásáig jutott el.

A torzóban maradt kézirat gondozását és továbbírását napjaink egyik ismert színházi kritikusa — Koltai Tamás — vállalta fel: egyrészt klasszikus nemzeti drámánk iránti vonzalma jeléül, másrészt dr. Németh Antal emléke előtti tiszteletből.

A feldolgozás alapelveit, fő módszereit Koltai jó hírű elődjétől kölcsönözte. Mindenekelőtt az előadások minél pontosabb dokumentálását, a bemutatók idejére, helyére és körülményeire vonatkozó lényeges adatok közlését, az előzetes rendezői szándékok, nyilatkozatok és a megjelent kritikák összevetését tekintette feladatának. Sort kerített azoknak a tervezett — külföldi és hazai —

bemutatóknak az ismertetésére is, amelyek valamilyen okból meghiúsultak. Ugyanakkor kevesebb filológiai adatot közölt — mint Németh Antal —, eltekintett például a produkciók teljes szerep- osztásának közlésétől, vagy a kritikai bibliográfia regisztrálásától. Abból indult ki. hogy a feldolgozott időszakban Madách drámai költeménye sokkal többször került színre, mint az első ötven évben, s az adatok, táblázatok nagy száma nehézkessé tenné az olvasást. Igyekezett megszüntetni azokat az aránytalanságokat is, melyek a forrásanyag szubjektivizmusából fakadtak: ugyanis Németh Antal hátrahagyott kéziratában túlzottan nagy teret szentelt az általa rendezett, és a számára rokonszenves produkcióknak az őt kevésbé érdeklő előadások rovására.

Koltai Tamás arra törekedett, hogy a hiteles dokumentumokat olvasmányos formában tárja fel, s a huszonhárom fejezetből mintegy a Tragédia „színpadi regénye" bontakozzon ki, legalábbis az elemzett évek távlatában. Ebben a harmincöt esztendőben ugyanis különösen változatos — a szerző találó szóhasználatával:

drámai — sorsa volt Madách fő művének. „Diadalok és bukások, meghurcolások és betiltások kísérték itthon és külföldön egyaránt... Madách drámájának színpadi története egyben kortörténet: a társadalom pillanatnyi állapotának tükre. Mutasd meg, hogyan játszod a Tragédiát, s én megmondom, milyen a világ a színházon kívül’”— írja Koltai.

Könyve jól érzékelteti, hogy Az ember tragédiája „története során mindig, de különösen az elmúlt fél évszázadban; az esztétikán kívül eső stratégiai fegyverek — így elsősorban az ideológia és a politika — felvonulási terepévé vált". E sajnos nem elhanyagolható összefüggést leszámítva, „egyszerűen” színháztörténeti szempontból vizsgálva is kitetszik e kötet rendkívüli értéke. Az olvasó betekintést nyer a huszadik század közepi magyar — és részben az európai — színház kulisszái mögé, nagyformátumú rendezők, kritikusok, irodalom- történészek, színészegyéniségek műhelyébe. Szimpatikus, hogy nemcsak a fővárosi, hanem a vidéki bemutatókat is nyomon követi — kivált a Szegedi Szabadtéri Játékok Tragédia-előadásait —

Magántörténelem

Mi zaklathatja fel egy francia öregúr életét, annyira, hogy négy egymást követő éjszakán nem tud aludni? Persze, hogy a nagy találkozás a hölggyel, akit keresett-kutatóit. Hogy végre elmondhassa: .Asszonyom, én öltem meg a férjét!"

A történet kezdete éppen fél évszázados. Jean Miramond vadászrepülő Franciaország felett lelövi a támadó olasz repülőgépek egyikét. A Fiat 42-es pilótája a katonai repülőtér közelében zuhan le, zúzódá- sokkal, égési sérülésekkel kórházba viszik, de megmenteni már nem lehet. A fiatal francia pilótát mélyen megrázza a halott ellenség látványa. „Végtére is, én is lehettem volna" — gondolja, de feljegyzi az ellenfél nevét. Franciaország kapitulál, a pilóta Afrikába menekül, ahonnan 1961-ben tér vissza. És elkezdi keresni a lelőtt ellenfél hozzátartozóit. Az olasz követség inkább lebeszélné: hagyja a múltat, hiszen már béke van... Kiderül, a pilóta okmányai megtévesztőek voltak. Végül a volt frontharcosok szövetsége is beszáll a nyomozásba, és a siker majdnem teljes: Franco Gandio felesége még él, de lévén 93 esztendős, meggondolandó a jelentkezés.

Miramond úr azonban következetes, felhívja a hölgyet, és elsóhajtja a sokszor begyakorolt vallomást: „Asszonyom, én lőttem le a férjét a háborúban, és szeretnék bocsánatot kérni." A hölgy a feledés bús világából valónak érzi az üzenetet; eltemette az első férj, a pilóta földi maradványait, elvesztette második férjét és a fiát, őket is a háború következtében. Jean Miramond tehát Itáliába utazott, kiballagott a hölggyel a temetőbe, fanfárok és tülekedő fotóriporterek nélkül egymást segítve botorkáltak a vidéki sírkert nehezen járható ösvényén, és a maguk módján békét kötöttek. Miramond urat egyébként nem érdekli a politika, a becsületrendet is visszautasította, mondván, hogy már túl sokan megkapták.

sőt a budapesti Madách Gimnázium 1954 áprilisi — az ötvenes évek eleji szilenciumot elsőként megtörő, — bemutatójáról is megemlékezik egy fejezet erejéig. Olyan kuriózumok is helyet kapnak Koltai könyvében, mint az 1939-es kamaraszínházi változat, a II. világháború utáni első magyar nyelvű előadás az orosz- országi hadifogolytáborban — 1946 júniusában —, az argentínai Magyar Nemzeti Színház nevű társulat által jegyzett 1952-es Buenos Aires-i bemutató, vagy a határainkon túli magyar színházak (Kolozsvár, Szabadka) produkciói. A kötet dokumentumértékét az előadásokról, színpadtervekről közzétett fotók is emelik.

Egyértelmű: az eleddig is igen gazdag Madách-irodalom egy újabb, jelentős művel gyarapodott. Kár, hogy Koltai Tamás munkája nem a Tragédia színházi bemutatásának centenáriumán — 1983-ban — jelent meg, s nem fogja át a „második ötven év” egészét. Persze a magyar nyelvű színjátszás 200. évfordulója sem volt éppen méltatlan dátum kiadásához és egyszer biztos megszületik majd — talán éppen Koltai tollából — az 1968 utáni időszak feldolgozása is. Különösen ha — mint ez alkalommal — rangos támogatókat is sikerül megnyerni a publikáláshoz. (Kelenföld Kiadó 1990.)

Dr. Csongrádv Béla