Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-19 / 16. szám

NÓGRÁDI 1991. JANUÁR 19., SZOMBAT Telcorad — új frekvenciasávon Üj termék — új vállalkozás. A BRG Telcorad Rt. saját fejlesztésben elkészítette a 450 megahertzes 128 csatornás URH adó-vevő készülék prototípusát. Az új termék egyben új fejezetet nyit a gyár történetében, hiszen ezen a frek­venciasávon eddig nem állított elő készüléket. A rádiófor­galmazásra való hasonló adó-vevők eddig a 160 megahertzes „tartományban” működtek és 12 csatornásak voltak. Néhány nagyobb vasúti pályaudvaron használják az adó-vevőket, de kiválóan alkalmasak a rendőrség, a tűzoltóság, az elektro­mos művek, vagy akár taxivállalatok céljaira is. A MÁV erre az évre több száz darabot rendelt belőle, s négy-öt éven belül akár ötezer darabra is vevő lehet. A Telcorad számá­ra azért is ígéretes az új termék, mert hozzájárulhat a hazai piacon való megmaradásához. Vágóhídra vágyik a hentes Alig egy hónapja új, maszek hentesüzlet nyílt Szécsényben. A Nagylóc felé vezető Kos­suth úton, a Skála Áruháztól alig száz méterre nagy táblán, öles betűk hirdetik a cégtu­lajdonos, Kovács József nevét. A harminckilenc esztendős fiatalember nem mai gyerek a szakmában. Amikor 1966- ban Varsányból Szécsénybe költözött, már ismerte a hen­alkalmaz. S persze, hogy er­refelé egyre kevesebben áll­nak sorba húsért, annak az is oka, hogy a település és kör­nyéke afféle gazda-vidék, ott­honi sertéshizlalással. Az „egyszemélyes vállalat'' azonban optimista. Bizik ab­ban, hogy egyre többen meg­ismerik, felkeresik üzletét, ö maga pedig kapcsolatai bő­vítésére, nevezetesen a közü­tesmesterség fortélyait. Szak­munkásvizsgájának megszer­zése után maradt is a szak­mában, mignem tavaly úgy döntött, hogy vállalkozóként saját üzletet nyit. Kovács József üzletében gazdag az áruválaszték. Ö azonban megjegyzi, hiába a Gyöngyösről, Balassagyar­matról és Salgótarjánból szál­lított jó minőségű áru, az egyre emelkedő árak bizony kevesebb vásárlót csalnak be az üzletbe. Az üzlet forgalma — elmondása szerint — köze­pes, pedig alacsony, mind­össze 8—10 százalékos árrést letekkel való üzleti kapcsola­tok kialakítására törekszik. Kovács József hétköznapi - délutáni és délelőtti — nyitva tartása mellett vasárnapon­ként 7-10 óráig is a vásár­lók rendelkezésére áll. Hátha elfelejtett valaki szombaton mindent megvásárolni. . . Álmodozás nélkül pedig nagy és régi vágya, hogy előbb-utóbb egy maszek vá­góhidat is nyit. Azt vallja, nem kell ehhez nagy befektetés, üzletileg viszont megérné. Vaskor István Fotó: Rigó v?llal­zk& [nznnzzj Á KAMARA SARKA Vám nélkül a világban Q így is megtalálhatja külföldi partnerét A Magyar Gazdasági Kamara évente három alkalommal (legközelebb februárban) adja ki az IDEAS FOR JOINT VENTURES angol nyelvű tájékoztatóját partnerkereső adatbankja alapján. Az adatbankba és a kiadványba bárki bekerülhet. A kamarai tagok első alkalommal ingyenesen, minden to­vábbi esetben 1000 forintért. Aki nem tagja kamaránknak 5000 forintért veheti igénybe szolgáltatásunkat. Ha a vállalkozó a külföldi partnerkeresésnek ezt a módját választja, a következőket kell tennie: Angol vagy német nyelven írja le:- milyen tevékenységi kört tervez a vegyes vállalatnak,- ehhez mi áll , rendelkezésére (pl.: munkaerő, épület, munkaeszköz, szellemi tőke stb...),- mit vár a külföldi partnertől (tőke, piac, alapanyag stb). Adja meg pontos nevét, címét, telefonszámát, telefax- számát és a kontakt személy nevét. Ha igényli, képvi­seletünk ön helyett ezeket is megteszi. Mindezt néhány mondatban, mert csak ez kerülhet be a kamarai adat­bankba és kiadványba. Készítsen egy részletesebb (1-2 oldalas) angol vagy német nyelvű tájékoztatót is, amit csatoljon az előbbiekhez. Mindezeket hozza el képviseletünkre, a többi a mi dolgunk!! Még valamit! A kiadvány eljut minden képviselő-terü­letre, külföldi kamarába, minden olyan fórumra, ahol koncentrált magyar rendezvény van. A külföldről érkező üzletemberek pedig információi­kat a kamara adatbankjából kapják meg! Érdekegyeztető fórum alakul A piaci viszonyok között ma már egyre fontosabbá válik a külföldi vásáro­kon, kiállításokon való részvétel. Jó megismerked­ni azokkal a kedvezmé­nyekkel, amelyeket külföl­di útjaink során igénybe vehetünk. Ilyen kedvezmény az A.T.A. igazolvány (ATA- CARNET), ami külföldön és belföldön egyaránt he­lyettesíti az előjegyzési vámokmányt. Még mielőtt elindulna azt kiváltani, nézze meg csatlakozott-e az ország, ahová szállít, vagy utazik, az A.T.A. egyezményhez? Nem kell keresnie, a kö­vetkezők azok; Ausztria, Németország, Olaszország, Franciao., Belgium, Luxem­burg, Hollandia, Spanyolo., Portugália, Nagy-Britan- nia. Svédország, Norvégia, Finnország, Dánia, Ju­goszlávia, Csehszlovákia, Lengyelo., Görögő., Bulgá­ria, Románia, USA, Kana­da, Írország, Izrael, Svájc, Lichtenstein és Elefánt­csontpart. Figyeljen oda, mert csak az áruminták és propagan­daanyagok, munkaesz­közök, kiállításon, vásá­ron, pályázaton, versenyen és más hasonló nemzetkö­zi eseményen való bemu­tatás, kipróbálás, felhasz­nálás céljából ideiglenesen behozott (kivitt) vámáruk, szerelőszerszámok, a keres­kedelmi utazók árumintái, valamint a kikészítés céljá­ból behozott (kivitt) áru feldolgozásához szükséges minták és modellek kezel­hetők vámelőjegyzésben az A.T.A. igazolvánnyal. Áru-vámelőjegyzésben történő kiszállításhoz szük­ség van a MNB kiviteli en­gedélyére is. Fontos, hogy az A.T.A.- Carnét minden határátlé­péskor oda- és visszafelé igazoltassa. Enélkül utólag kiróják a vámot, adót, ille­téket abban az országban, ahol az áru maradt. Ilyen­kor sem szabad megfeled­kezni arról, hogy az elvá­molást az igazolványra rá­vezessék. Ugye világos, hogy azok­ra az árukra váltható A.T.A.-Carnet, amelyeket vissza is hozunk az ország­ba! Az A.T.A. igazolványokat minden országban a ka­marák bocsátják ki. Ná­lunk is. Megyénkben az Észak-magyarországi Ka­mara Nógrád megyei kép­viseletén (Salgótarján, Ta­nácsköztársaság tér 1. szám. Telefon: 32/16-476. Telex: 32 16-476.) Az alapigazol­vány ára 200.— forint. Az érvényességhez szükséges láttamozás szintén itt tör­ténik. Ennek ára a vám­áru értékétől függ. Az Országos Érdekegyezte­tő Tanács mellett a megyék­ben is sorra alakulnak ha­sonló céllal különféle fóru­mok, szervezetek. A munkanélküliséggel já­ró konfliktusok kezelésének segítése, a területi munkál­tatói feladatok egyeztetése és az érdekképviseleti mun­ka hatékonyságának növelé­se érdekében elengedhetet­lenné vált megyénkben is az érdekegyeztetési mechaniz­mus rendszerének kialakítá­sa és érdemi működtetése. Ennek szellemében az Észak-magyarországi Gaz­dasági Kamara Nógrád me­gyei képviselete kezdeménye­zésére az ipartestület, a KI- SOSZ megyei szervezete, a Mezőgazdasági Érdekvédel­mi Szövetség, a MÉSZÖV Nógrád Megyei Szövetsége, a szakszervezetek megyei kép­viselete, a VOSZ Nógrád me­gyei képviselete, a városi ön- kormányzat január 4-i össze­jövetelén elhatározta a Nóg­rád Megyei Érdekegyeztető Fórum létrehozását és mű­ködtetését. Várjuk, hogy kezdeménye­zésünkhöz valamennyi mun­kaadói és munkavállalói ér­dekképviseletet ellátó szerve­zet csatlakozzon és segítsen annak megvalósításában. Részletes információt az ÉMGK Nógrád megyei kép­viselete ad. A résztvevők nevében: az Észak-magyarországi Gazdasági Kamara Nógrád megyei képviselete Jó, ha tudja! — Január 21-én délelőtt 10-től KAPCSOLAT-Börze. Helye: Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 1. II. emelet. — Január 25-én, délelőtt 10-től tájékoztató a külföl­diek magyarországi tőkebefektetéséről, a jogszabályi változásokról. Helye: Salgótarján, Tanácsköztársaság tér 1. II. emelet. — Az 1991. évi kiállítási programok (magyar, kül­földi) képviseletünkön megtekinthetők. — A vállalkozókat segítő, Magyarországon működő hitelkonstrukciók leírásai képviseletünkön rendelke­zésre állnak. — HONGKONG-ban magyar kontakt-napok lesz­nek 1991. április 23—27. között a Magyar Gazdasági Kamara szervezésében. Január 22-ig lehet jelentkez­ni. Elsődleges témakörök: számítástechnika, elektroni­ka. finommechanika, textilipar, élelmiszeripar. Rész­letes információ a képviseletünkön. Áz ügyvéd rovata Költséges dolog-e ma vállalkozást alapítani? A könyvespolcra ajánljuk Milyen kiadásokkal kell számolnia annak, aki céget akar alapítani, vagy a már működő társaságát kívánja átalakítani? A társaság létrehozásakor kétféle illeték fizetését kell kalkulálnunk: 1) Az egyik a cég bejegy­zéséhez kapcsolódó ún. cég­bírósági eljárási illeték. En­nek mértéke a társasági szerződésben megállapított indulóvagyon 2 százaléka. A jogszabály azonban alsó és felső határt szab a fize­tendő illetékek megállapítá­sánál, mértéke társasági for­mánként változik. — Jogi személyiségű tár­saság. illetve ezek közös név alatt működő társulásai ese­tén a minimális mérték 5000 Ft, míg a maximum 90 000 Ft. Lássunk néhány példát: A minimális egymillió fo­rint alapítói vagyonnal lét­rehozott kft. bejegyzési ille­téke 20 000 Ft. A 90 000 Ft-os maximális tarifa 4,5 milliós alaptőkét feltételez. Egy további kö­vetkeztetés e felső értékha­tárból az, hogy akár 100 mil­liós indulóvagyon esetén is 90 000 Ft-tal gazdagítjuk ■ az államkasszát. Zárójelben kell utalni ar­ra, hogy ez a maximum, ta­valy, december 31-én, még 60 000 forint volt. (Fizesse­nek a gazdagok?) — Más cégek esetében az alsó határ 2000 Ft, míg a felső 10 000 Ft. Ez a más cég elnevezés a nem jogi szemé­lyiségű társaságokat takarja. Nézzük meg közelebbről ezt az esetet is. 1000 Ft-tól 100 000 Ft ér­tékig terjedő befektetéssel alapított gmk egységesen csak 2000 Ft bejegyzési ille­téket köteles fizetni. A felső határ rögzítése pe­dig azt jelenti, hogy 500 000 Ft-os értékhatár felett telje­sen mindegy az alapítói va­gyon nagysága, mert maxi­mum 10 000 Ft illetéket kell fizetni. — Azon cégek, melyek nem rendelkeznek indulóva- gyonnal, egységesen 3000 Ft illetéket kötelesek illetékbé­lyegben a kérelemre ragasz­tani. Alapvető változás történt január elsejétől a társasági szerződések módosítása ese­tén fizetendő illeték körében. A korábbi gyakorlat egy­séges volt abban, hogy Bár­milyen változás esetén 800 Ft illetékteherrel kellett szá­molnunk. Ehhez képest a jogszabály módosítása beve­zette az alaptőke-emelés ese­tére szóló százalékos illeték- fizetési kötelezettségét, olyan formában, mint a cégalapí­tás esetén. Tehát az előbbi­ekben vázolt 2 százalékos mérték az alsó és felső ha­tárokkal együtt a tőkeemelés mértékében újabb illetékfize­tési kötelezettséget eredmé­nyez. Ugyancsak jelentős változ­tatás — és megint csak nem a könnyítés irányában —, hogy a cég adataiban történt változtatás esetén, ahány adatot megváltoztatunk, annyiszor kell megnedvesí­teni az 1000 .forintos illeték­bélyegek fonák oldalát, mi­előtt ráragasztanánk a kére­lemre. 2) A második illetékfajta az ún. közzétételi illeték. A társaság legfontosabb adatait a Cégközlönyben kell megjelentetni. Ezt az illeték­fajtát csekken kell teljesíte­nünk. A mértéke a társasági formához igazodik. Jogi sze­mélyiségű társaságnál 10 000 Ft, a nem jogi személyiségű társaságnál 5000 Ft. A cég fontosabb adatai­ban történt változást sem ússzuk meg fizetés nélkül. A változtatás, módosítás esetén — a változtatás mennyisé­gétől függetlenül — jogi sze­mélyiségű társaság 4000 Ft, míg a nem jogi személyisé­gű társaság 2000 Ft illetéket köteles fizetni. Ezen illetékfajta leszurko- lása közben keletkező rossz hangulatunkat nem. igazán feledteti az a vitathatatlan tény, hogy a társaságunk adatainak a cégkönyvben történő megjelenése hordoz magában némi reklámérté­ket. Kár, hogy nem bízzák ránk annak eldöntését, hogy igénybe kívánjuk-e venni a reklámnak ezt a lehetőségét. Mindezen kiadásokhoz kap­csolódik a cég alapításával, átalakításával jelentkező, ügyvédi, ' vagy jogtanácsosi tevékenység díja is. (Záró­jelben kell megjegyezni, hogy a jogtanácsos csak az általa képviselt szerv, vagy a saját maga részvételével alakult gazdasági társaság szerződésének ellenjegyzésé­re jogosult.) Valamennyi kiadás, mely a cég alapítása, vagy átala­kítása során csökkenti a bankszámlánkat (illetékek, ügyvédi költség stb.) költség­ként 'elszámolhatók. Az egyre gyakrabban meg­szűnő munkahelyek sokakat arra késztetnek, hogy maguk teremtsenek önmaguknak munkát, magyarul: kezde­ményezzenek, vállalkozza­nak. Nekik segít két , olyan kiadvány, amelyek túlzás nélkül hiány- és hézagpót­lók a szakirodalomban. Mi indokolta az egyéni vállalkozásról szóló törvény létrehozását? Milyen lehető­séget ad a magánvállalko­zásra a társasági törvény? Mik az egyéni vállalkozás alapításának feltételei? Ho­gyan lehet vállalkozói iga­zolványhoz jutni? Hogyan kell jogszerűen megszüntet­ni a vállalkozói tevékenység gyakorlását? — mindegyik olyan kérdéskör, amelyet „nagyjából”, vagyis, féliníor­A Szovjetunió és a Mer­cedes Benz AG a budapes­ti Ikarus gyárat is be akar­ja vonni a német—szovjet autóbusz-gyártási együtt­működésbe. Mint Werner Niefer, a Mercedes igazga­tója közölte, a Mercedes máciok alapján veszélyes el­kezdeni. Az előbbieken túl, az adó­zás, a nyilvántartási rend­szer és a könyvvezetés elő­írásai, az egyéni vállalkozók­ra vonatkozó társadalom- biztosítási rendelkezések, a külkereskedelmi ténykedés­sel összefüggő szabályok, és még jó néhány olyan fontos tudnivaló, melyek hiányos ismerete esetleg igen tekinté­lyes összegű „tandíjat” köve­telne később. Mindehhez nyújt támoga­tást az a jogszabálygyűjte­mény, amelynek szerkesztői jeles jogászok, illetve adó­ügyi szakértők. („Aki mer, az nyer!” — Egyé­ni vállalkozók kézikönyve, ’90. és Hatályos vállalkozási jogsza­bályok kézikönyve, ’90. Mentor Mont Kiadó, Budapet, 1990.). évente 8—10 ezer motort szállítana az Ikarusnak, hajtóművekkel együtt, hogy a pangó termelés ismét fellendüljön, s az Ikarus továbbra is . szállíthasson autóbuszokat a Szovjet­unióba. Mercedes az Ikarusnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom