Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

2 LÜZPUZHJ HAZAI KÖRKÉP - KÜLFÖLD 1991. JANUAR 2.. SZERDA Peter Ulbricht kiállítása — Kaposvár. Testvérla­punk, a Somogyi Hírlap a kaposvári művelődési köz­ponttal közösen rendezi meg Peter Ulbricht festő­művész kiállítását január 4-e és 18-a között. A né­met művész 1946-ban szü­letett Stuttgartban, s a kép­zőművészetet a középisko­lában kedvelte meg. Meg­határozó volt számára a Stuttgarti Művészeti Aka­démia jeles professzorával, Manfred Henningerrel való találkozása; vele gyakran utaztak a Garda-tó partjá­ra, hogy az akvarell- és olajfestészetet a természet­ben gyakorolják. Peter Ulbricht egyetemi tanulmányait szülővárosá­nak állami nyomdamérnöki iskolájában végezte. Hosz- szabb ideje Hamburgban él, s az Axel Springer ne­vét viselő világhírű sajtó­ház nyomdáméi ncke. Leg­frissebb megbízatása a ma­gyarországi Springer-lapok technikai felszerelése. A kaposvári tárlaton Ul­bricht negyven művét lát­hatják az érdeklődők. A ja­nuár 4-i megnyitón dr. Be- reczky Lóránt művészet- történész, a Magyar Nem­zeti Galéria főigazgatója mond méltatást. Öböi — iraki mozgósítás Az iraki hatóságok hétfőn elrendelték, hogy január el­ső hetében a 17 éves fiúk is jelentkezzenek katonai szol­gálatra. A felhívást''ismertet­te a bagdadi rádió és az ira­ki hírügynökség is. A hír sze­rint az utasítást nem teljesí­tőket szigorúan felelősségre vonják. Külföldi becslések szerint a 17 milliós lakos­ságból több mint egymillió- nyi a 13—17 év közötti kor­osztály. Tengerparti szilveszteréi Több mint hárommillió brazil és külföldi választot­ta a világhírű Rio de Ja- neiro-i tengerpartot a múlt év utolsó éjszakájának, il­letve az új év első hajnalá­nak eltöltésére. Feledve a brazil gazdaság visszaesésének riasztó ta­valyi tendenciáit, a tömeg hatvan tonnányi petárdával és egyéb tűzszerszámmal fölszerelkezve köszöntötte az új évtizedet. A Copacabanát és környékét egész éjszaka szinte nappali fényben tar­tották a szünet nélkül ro­pogó petárdák villanásai. Német fegyverüzlet Gyakorlatilag minden el­lenőrzés nélkül. „bagóért”, vagyis eredeti értékének alig negyedéért árusították ki az NDK néphadseregének készleteit — írja hétfői szá­mában a Pravda, a Der Spiegel című hetilap leg­újabb számában megjelent adatokra és értékelésekre hivatkozva. A Pravda sze­rint, a Der Spiegel cikke magvarázatot szolgáltat ar­ra is, miért jelent meg a német piacokon oly sok szovjet gyártmányú fegyver, amelynek kiárusításával a szovjet nyugati hadsereg­csoportot vádolták, teljesen alaptalanul. Sas a Józsiban (Folytatás az 1. oldalról) Sas Józseffel a népszerű mű- és népdalok refrénjeit: a szövegei azért nem, mert a politikai aktualitásokra han­golt átiratokat nem ismer­hette. A kiváló humorista műsora — a muzikalitáson túl — azért tetszett, mert elfogulatlan volt: nemcsak a járhatatlannak bizonyult „lenini utat” pellengérezte ki alaposan, de nem kímélte az éles fricskáktól — már, amennyiben rászolgált — az új rendszert sem. Heller Tamás — legutóbbi salgótarjáni fellépésétől el­térően — ezúttal igazolta, hogy miért lett a jó nevű kabarészínház egyik vezető színésze. Különösen emléke­zetesre sikeredett „Amíg egy hölgy elkészül” című panto­mimparódiája. Az igazán tehetséges Defekt—duó — Markos Zoltán és Rácz Ká- roly-sodró ritmusú, tempe­Baranyi László (balra) és Halász László Heller Tamás ramentumos csasztuskáinak csupán egyetlen szépséghibá­ja volt: döntő többségüket előadták már ugyanezen a színpadon. Kár, hogy erre csak mi emlékszünk. Bara- nyi László és a kedvelt Ha­lász László („a kis-Halász”) poénjai is ismerősnek és — éppen ezért — fáradtnak tetszettek. Kellemes színfolt volt viszont a sok férfi sze­replő között Szóka Júlia — a Fővárosi Operettszínház művésznője —, aki nagy sikert aratott az alkalomhoz, a hangulathoz illő fülbemá­szó dallamaival. Mindent összevetve, a szilveszter előesti „impor­tált” kabaré jó prológusa volt az újév-köszöntő ki- kapcsolódásnak. Fotók: R. Tóth Sándor Oktatóbázis a közgazdasági egyetemen (Folytatás az 1. oldalról) vezetőknek, menedzserek­nek adnak képesség- és készségfejlesztő ismerete­ket (például: az új számvi­teli rendszer vagyonérté­kelés, privatizáció stb...) Az alapítvány a számító- gépes infrastruktúra meg­alapozása érdekében lehe­tőséget ad elsősorban ah­hoz, hogy a gyakorlatban ismerjék meg és sajátítsák el a korszerű számítástech­nikai, ügyviteltechnikai és telekommunikációs, beren­dezések használatát. Az ér­deklődők az ipar, a mező- gazdaság, a keceskedelem területén használt ügyviteli szoftvereket, valamint álta­lános célú felhasználói szoftvereket, ismerhetnek meg. Oktatóbázisaikat digi­tális adatátviteli berende­zésekkel is felszerelik. Az alapítvány magas technikai színvonalú okta­tóbázison túl támogatni kí­vánja a köaép- és általános iskolák számítástechnikai eszközökkel való felszere­lését, és a tananyag kiala­kítását is. Oktatói progra­mok kifejlesztését is támo­gatja a tanárok, számítás- technikai, ügyviteltechnilkai és távközlési szakemberek bevonásával. A második cél, amelyet az alapítvány kitűzött ma­ga elé: az egyetemes ma­gyarság informálása a ha­zánkban játszódó esemé­nyekről és kölcsönös tájé­koztatás a világban szét­szóródott magyarok közös és sajátos problémáiról,éle­tük eseményeiről. Az újsá­got hetilapnak tervezik, rrtelynek írására a világban szétszóródott magyarság je­les képviselőit, újságíróit kérik fel. Lesz mozdonyvezető­sztrájk (Folytatás az 1. oldalról) 20 százalékkal emelkedne. A Mozdonyvezetők Szak­szervezete ügyvivő bi­zottságának véleménye sze­rint a MÁV delegációja nem rendelkezett a megál­lapodáshoz szükséges felha­talmazással, emiatt nem tudtak egyezségre jutni. íigy a szakszervezet a sztrájk minden következményéért fe­a MÁV vezetését teszi lelőssé. Csárádi János, a MÁV vezér igazgató ja viszont MTI-hez eljuttatott nyilat­kozatában kijelentette: kül­döttségük teljes felhatal­mazással ült le a tárgyaló­asztalhoz. A MÁV vezetői szerint a hatezer mozdony­vezető a többi vasúti dol­gozóval szemben. erkölcs­telenül követel előnyöket magának. Göncz Mrpad üjéifí köszöntője (Folytatás az 1. oldalról) A tavalyi év jócskán hozott számunkra meglepetést, ki­derült, hogy nem elég jogszabályokból, törvényekből, parla­mentarizmusból felhúznunk a demokrácia intézmény­falait, attól az épület még nem válik lakályossá. Ha azt kí­vánjuk, hogy meghitt és lakható legyen, be is kell rendez­nünk, az pedig gazdasági kérdés. De ameddig idáig eljutunk — márpedig biztos, hogy eljutunk —, meg kell tanulnunk békességben együtt élni ebben a szegényes hajlékban is. Ez rajtunk áll: ehhez mástól — kívülről — hiába várunk segítséget. De valljuk be, ugyancsak sokan megtanultuk már ennek a művészetét. Hadifogságban, táborban, börtönben, társbérletben. Sült galambot senkitől nem várhatunk. A kormánytól is csak egyvalamit: világosan vessen számot a helyzettel, szab­ja meg a tennivalók sorrendjét, tárja az ország gondolkodó, s mint több ízben bebizonyította, felnőtt és felelős népe elé, hogy miért és mekkora áldozatot kell vállalnia tulajdon jö­vője érdekében. S kinek mekkorát. Mert ha az ország a jö­vőjéért lemond a tisztes szegénység egyenlőségéről, azt jog­gal 'kívánja, hogy elviselhetetlen teher senkire ne háruljon, s az átmenet árát ki-ki a teherbírása arányában, igazságosan fizesse. Mert a nép nem statisztikai adat, a nemzet megmaradása nemcsak szellem, de betevő falat kérdése is. Sok mindenről le kell majd mondanunk, sok olyasmiről, amit pótolnunk évekbe telik. De emberekről lemondanunk nem szabad, s ez nem csupán szociálpolitika, hanem mindenekelőtt tudatos, és minden politikai döntést átható értékválasztás kérdése. A Nyugattól csak egyet várhatunk: döbbenjen rá, végre, hogy önmagán segít, ha Kelet-Közép-Európa keserves jele­nén könnyít. Amit mi tettünk az egységes Európa létrejötte érdekében, azt önmagunkért is tettük: amit ők tesznek Euró­pa valóságos egysége érdekében, azt ők sem csak értünk te­szik, hanem önmagukért is, hiszen nem csak a politikai, ha­nem a gazdasági nyomor is fertőz. De legtöbbet önmagunktól várhatunk és kell is elvárnunk: társadalmi méretű együttérzést és együttműködést. Háborút, ostromot, forradalmat, árvizet és földindulást, sőt szegénysé­get is csak társadalmi együttérzés, kölcsönös segítőszándék segít átvészelni. A társadalmat ilyenkor a módosabbak ön­ként vállalt lemondása, a szorosra fűzött családok, a jó­szomszédság, a sok-sok kisközösség, az egymást el nem en­gedő kezek sokasága tartja össze. Ez természetes érdekvé­delmi szövetség a munkahelyen és lakóhelyen, ez válik utóbb — egy szinttel feljebb — minden politikai és szakmai érdekvédelem iskolájává, műhelyévé, kemény magjává. Nézzék el, hogy nem mondom el mindazt, amit manapság mondani illik — nem beszélek a múlt bűneiről, a hibákról, amiket elkövettünk — igenis mi, mindannyian, még ha a bűnökben, hibákban nem is egyaránt osztozunk, hiszen fél­tünkben magunk is eltűrtük, tudomásul vettük ami történt, mert emberek vagyunk, esendők, a történelmet nem mi csi­náljuk, hanem a történelem formál mibennünket, s mert a történelem jégverése ellen nem kötöttünk biztosítást. Azt hiszem, ami volt, az végérvényesen elmúlt, legfeljebb a csö- kevénye él már mindannyiunkban, a gondolkozásunkban, a cselekedeteinkben, s ideje már, hogy végre előre tekintsünk, s magunk vállaljuk a sorsunkért a felelősséget. S kérem, ne higgyék, hogy ha nehéz évet ígérek, borúlátó vagyok: derűs csak az lehet, aki számot vet a valósággal. Hadd mondjam meg: én már átéltem ebben az országban két csodát, negy­venötben, és ötvenhatban. Ismerem az országot, tudom, hogy a türelmetlenség színe alatt most is tettvágy feszül, mint akkor, ráadásul most nem romokból kell az országot felépí­tenünk, s nem világhatalmakkal állunk szemben, csak a magunk szegénységének és igényeinek feszítő ellentétével, amit ha könnyen nem is, de föl lehet oldani. Igen: 1991. embertpróbáló és emberségetpróbáló, társada­lomkovácsoló esztendő lesz, tör énelmformáló esztendő — s hiszem, hogy nem közös szégyenünk, hanem mindannyiunk közös büszkesége. Ehhez adjon az Isten mindannyiunknak erőt, egészséget, türelmet és bölcsességet. (MTI) Szovjet katona- szökevények 145 szovjet katona dezer­tált 1990-ben a Németor­szágban állomásozó szovjet hadseregcsoport egységeiből jelentette az Izvesztyija, Anatolij Korotkovra, a szov­jet katonai főügyészség vizs­gálati főosztályának veze­tőjére hivatkozva. Korotkov megerősítette azokat az értesüléseket, hogy november végén megszö­kött az egyik ezredparancs­nok, családtagjaival és egyik beosztottjával, egy százados­sal együtt. Kolesznyikov al­ezredes a volt NSZK terüle­tére egy légvédelmi rakétát, egy távirányítható rakétát és három, a legkorszerűbb szovjet harckocsihoz rend­szeresített lőszert is magá­val vitt. Korotkov nyilatkozata sze­rint a Kolesznyikov-ügy kapcsán a szovjet nyugati hadseregcsoport négy vezető beosztású tábornokát vál­tották le — köztük a had­seregcsoport parancsnokát, Sznyetkov hadseregtáborno­kot —, több más parancs­nok is büntetést kapott. A FIDESZ a költségvetésről A parlamenti pártok közül negyedikként a FIDESZ fej­tette ki — a vasárnapi ülés ebédszünetében külön sajtó- tájékoztatón — a költségve­tésről kialakított véleményét. Elsőként Orbán Viktor, frakcióvezető ismertette a FIDESZ politikai állásfog­lalását. Eszerint a költségve­tés arra való, hogy az éppen hatalmon lévő pártok gazda­ságfilozófiáját, gazdaságpo­litikai programját összefog­lalja. A benyújtott költség- vetési terv ezzel a képesség­gel nem rendelkezik, ezért a FIDESZ-nek nem áll mód­jában támogatni. Bízik vi­szont abban: Kupa Mihály pénzügyminiszter be tudja váltani ígéretét, és így jövő­re már nem fordulhat elő, hogy még egyszer ilyen költ­ségvetés kerül a parlament asztalára. Viszont nem" lehet kétsége afelől, hogy ezt a költségvetést a következő év­ben többször is módosítani kell. Antall József miniszter- elnök vasárnap reggeli par­lamenti beszédével össze­függésben kifejtette: már a kormányalakítás pillanatá­ban maga a miniszterelnök je­lölte ki a parlamenti pártok szerepét. Abból következően, hogy nem nagykoalíciós nem is kisebbségi, hanem többségi koalíciós kormányt alakított, a költségvetés elfogadása a kormányzó pártok képvise­lőinek kizárólagos felelős­sége. Orbán Viktor megítélé­se szerint a kormány a la­kosság teherbíró képességé­nek végső határa és a lakos­ságnál meglévő források maximális kiaknázása között húzódó keskeny pallóra még nem lépett rá, és ha így foly­tatja, csak mellé léphet. A FIDESZ képviselői fon­tosnak tartották, hogy két módosító indítványukról külön is szóljanak. Az egyik a lakáshitelkamatokra vo­natkozik. Ennek lényege: a kedvezményes kamatozású hitelek kamatát a bankköl­csön mindenkori kamat­szintjére kell emelni. A FIDESZ másik javaslata a személyi jövedelemadó­táblázat olyan variációja, amely lehetőség szerint csökkenti a határadókulcsot — 45 százalékban határoz­za meg a felső határt —, és ugyancsak csökkenti az adó- sávokat, a jelenlegi ötről négyre. Fegyver­es löszer’opások A székesfehérvári Kom- mendás Ezred lőszerraktárá­ból nagyobb mennyiségű lő­szert, támadó kézigránátokat és robbanószerkezeteket tu­lajdonítottak el. A hiányt szombaton vették észre. Az utóbbi időben különbö­ző katonai egységek objek­tumai sérelmére — fegyver, lőszer, robbanóanyag meg­szerzése céljából — ismeret­len tettesek betöréses lopá­sokat követtek el. így novem­berben az Ercsi Hidászezred fegyverjavító műhelyéből 6 darab ÁMD-géppiszolyt és 10 darab tárat vittek el. A katonai ügyészség és a rendőrség ezekben az ügyek­ben nagy erők bevonásával folytatja a nyomozást. A rendőrség kéri a lakosság se­gítségét a tettesek kézrekerí- tése érdekében. Kérik, hogy minden olyan információról, ami fegyver, lőszer, vagy rob­banószerkezet jogtalan tárolá­sára, birtoklására, felhasz­nálására utal azonnal tájékoz­tassák — telefonon, levélben, vagy személyesen — a Fejér Megyei Rendőr-főkapitánysá­got (telefon: 22-12700 113 mellék), melynek címe: Szé­kesfehérvár. József utca 50., illetve bármely rendőri szer­vet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom