Új Nógrád, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-19 / 16. szám
1991. JANUÁR 19.. SZOMBAT ivr-mr^i 5 SALGÓTARJÁN ÉS KÖRZETE j Ceredi pillanatkép Cél az orvosi rendelő TANÁR ÚR, A POLIHISZTOR A hegyek közé bújt, határmenti Cered erre az esztendőre sem szűkölködik tervekben. Czene Árpád megbízott körjegyző — a körjegyzőséghez tartozik ugyanis Zabar és Szilaspogony is — mindezekről a következőként nyilatkozott: — Ahogy számoltuk, Cere- den az idén mintegy tizennyolc-, húszmillió forinttal gazdálkodunk. Ez nem túlságosan sok, de azért egyet-mást bizonyára megtudunk valósítani belőle. Régóta tervezgetjük, egy három munkahelyes orvosi rendelő kialakítását. Akkor lenne felnőtt- és gyermekorvosi rendelő, valamint fogorvos is várná a betegeket. Reméljük a tervekből rövidesen valóság lesz, az MSZMP volt helyiségeiben, vagyis a termelőszövetkezeti iroda alsó szintjén alakítjuk ki az orvosi rendelőket. A mostani költségek mellett két-három millió forintba kerül az átalakítás. Azt csak zárójelben teszem hozzá, hogy már tavaly meg is vettünk néhány fogászati műszert. — És a mostani or\’osi rendelő? — Nem vész kárba, ott öregek hetes napközi otthonát alakítjuk ki, amire bőven van jelentkező. — Gőzerővel dolgoznak a ceredi sütőüzem kialakításán. Ez tulajdonképpen a Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat kezdeményezése, de mi is „részvényesek” vagyunk. Úgy fest a dolog, hogy az első negyedév végére már sütik a kenyeret. Ezzel egycsapásra megoldódik az eddigi gond, jó kenyeret ehetnek nem csak a cerediek, hanem a környező községek lakói is. „ACÉL” ÉVKÖNYV Érdekes évkönyvet jelentetett meg a Salgótarjáni Kohászati Üzemek lapja a Tarjám Acél. Az üzemi újság negyvenedik születésnapját ünnepelte, ez alkalommal látott napvilágot a kiadvány, amelyet Juhász László állított össze. Az évkönyvben, amely az elmúlt évtizedeket öleli fel Pádár András, a lap felelős szerkesztője szól az üzemi újságírás tegnapjáról, jelenéről és holnapjáról. Szó esik az üzemi lap arculatának, tartalmának, szolgáltatásainak, küllemének változásáról, amíg eljutott mai formájához. ' Az évkönyv válogatást ad az érdekes írásokból, amelynek során tulajdonképpen végig kísérhető a kohászati üzemek története is. Egyúttal közli a lapba író munkatársak, illetve gyári segítőinek névsorát és fényképét, akik megörökítet1950-1990 ték, lejegyezték az általuk fontosnak és jelentősnek tartott eseményeket, történéseket, ezzel lehetővé téve az utókor számára a múlt megismerését, elemzését és az emlékezést. Egy biztos, nem mindennapos ember Varga István tanár úr, aki a salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskolában tanítja a rajzot. A tanár úr ugyanis az okítás mellett fotózik, fest, grafikával foglalkozik, tűzzománcot készít, turistáskodik. A felsorolás persze nem teljes. — Hogyan kezdődött? — Rajz—földrajz szakos vagyok, de mostanában csak rajzot tanítok. Pápán végeztem a tanítóképzőt, még amolyan régi fajta iskolában. Minket ott valóban mindenre megtanítottak, amire egy tanítónak, a „nemzet napszámosának” szüksége volt. Nem csak arra, hogy hogyan lehet a gyerekekkel megszerettetni az írást, olvasást, de arra is, miként kell főzni, netán egy zoknit megstoppolni. Ez volt az indíték. — Hogyan tovább? — Ott, a Dunántúl közepén, amikor végeztem, nem volt állás, jöttem hát Nógrádba. Mégpedig Inászó-bányatelep- re. Elég kemény volt a dolog. Volt egy kis szobám, és nemcsak a bányászgyerekeket tanítottam, hanem a felnőtteket is, hogy le tudják írni a nevüket! Igazgató-tanító volt a hivatalos rangom, de mondanom sem kell, hogy én is fűtöttem. Mint tehetséges grafikust, hívták más pályára is, de a tanár úr rendületlenül csak tanítani akart. Azt viszont elvállalta, hogy dolgozik a Balassi Bálint Könyvtárban. Ő tervezi a különféle kiadványokat, szervezi és rendezi a szebbnél-szebb kiállításokat. — Igyekszem igényes lenni. Ez a mindennapok művészete. De tisztában vagyok vele, nem mindegy, hogy például milyen meghívót vesz kezébe az ember. Ez is nevel. Varga tanár úr már számon se tartja, hány ezer gyereket oktatott a szép szeretetére. Van egy mostani kollégája, akit ő tanított meg írni, olvasni. A pedagógusnapon mindig megkeresi őt egy szál virággal. Az iskoláját sem hanyagolja el, ő volt az, aki kialakította az iskolagalériát, amely nyolc éve működik. Nem csak tervezett, hanem szögeit, kalapált, fűrészelt és reszelt, amíg olyan szépre sikeredett, amilyen most. Több mint húsz esztendeje vesz részt a megye képzőművészeti életében, rendszeres kiállító. Van emellett még olyan kedvtelése, amelyre igencsak büszke. Gyűjti a vasúti modelleket. Nemrégiben ő„hozta össze” a könyvtárbeli Az eddigi „gazdából” • szolgáltatók — Salgótarjánban egymás után vásárolják meg a lakók a volt tanácsi lakásokat, amelyek eddig az ingatlankezelő vállalat fennhatósága alatt „működtek", vagy nem működtek, mert az ingatlanra bizony nem egy, sem kettő panasz volt. Nem javították meg a hibákat, „imádkozni" kellett, hogy egyáltalán kivonuljanak, nem egyszer a munka is kívánnivalót hagyott maga után! Most, hogy immár gyökeresek a változások, sokan kíváncsiak rá, vajon mi lesz az ingatlankezelő további tennivalója? A választ a polgármesterségen kaptuk, ahol kiderült, hogy az elmúlt másfél esztendőben jelentősen átalakult az ottani munka. Azokat a feladatokat, amelyek nem közvetlenül a lakások, vagyis a bérlemények üzemeltetését szolgálták már külön választották az alaptevékenységtől. Általában kft.-ék formájában működnek. Az eddigi „gazda" egyre inkább szolgáltató lesz. Ebben a formában viszont szükség van munkájukra, hisz a javításokhoz ott vannak a szakemberek és ehhez ők értenek a legjobban. érdekes bemutatót. Emellett nagy Tátra-rajongó. Minden évben rendszeresen járja "a hegyeket, a Tátra legszebb tájait. — Ez nagy megnyugvást ad, Brunczel Tibor barátommal naphosszat elfotózgatunk. — Elégedett ember? — Túl sokra nem vittem, az igaz, de úgy érzem becsületes munka áll mögöttem. Nem az elismerésért, de meggyőződésből tettem mindezt. Erre csak egy példa, huszonhat éve van kulcsom például az iskolához. Bementem szombaton vagy vasárnap is dolgozni, mindig a második otthonom- nak tekintettem... ___________ S egítenek n. cigány családoknak A közelmúltban megalakult Salgótarjánban is a Magyar Független Cigány Fórum Országos Önkormányzat mellett működő nő- és családvédelmi bizottság. A cél, hogy az eddiginél jobban támogassák a cigány családokat, a többgyermekes egyedül álló anyákat, az árva, félárva, mozgás- korlátozott, fogyatékos gyerekeket, az időskorúakat. Különféle akciókat szerveznek a rászorultaknak, így ruhát gyűjtenek, gyógyszercsomagot juttatnak el számukra. Művelődési programjuk is van, arra törekednek, hogy segítsenek a cigány gyerekeknek bejutni a különféle oktatási intézményekbe, felkutatva a tehetséges fiatalokat. Terveznek író-olvasó találkozót, szabó-varró, sütő-főző tanfolyamokat. Február 16-án cigánybált tartanak szépségkirálynő választással egybekötve. A befolyó pénzt a cigány gyerekek támogatására fordítják. Hangverseny és baráti találkozó A mai napon is különleges esemény várja az érdeklődőket a Salgótarjáni Állami Zeneiskolában. A nagyteremben este hat órakor ünnepi hangversenyt tartanak, amelyen a már művészpályán lévő volt zeneiskolai növendékek adnak számot tudásukról. A hangversenyen — amely a legismertebb zeneszerzőket öleli fel olyan volt növendékek lépnek a pódiumra, akik döntő többsége már előadóművész. Fellépnek a Bolyky ikrek, Rezső és József, Konkoly Thege Réka, Miklós Ágnes, Várföldiné Juhász Zita és Krizsanyik Róbert. Az ünnepség- sorozat befejezéseként este nyolc órakor baráti találkozón emlékeznek a résztvevők. SALGÓTARJÁN ÉS KÖRZETE Mire költik a pénzt? Salgótarján. A megyei síklub 50 ezer forintot nyert pályázaton a múlt évben. Az összeg felhasználásáról Balogh Józsefet, a klub titkárát kérdeztük meg, aki a következőket mondta el: — A sífelvonók nagyon is időszerű felújítására kívánjuk használni a pénzt, valamint a megyei sporthivataltól kapott harmincezer forintot. Eddig ugyanis a karbantartásokat saját erőből, nagyrészt társadalmi munkában végeztük el. A pusztaiak örömére... Székvölgypuszta. Az apró, alig több mint harminc lelket számláló település élete fellendülőben van. A bányászat újbóli beindításán kívül erre utal a közművesítés: nemrégiben bővítették — a megyei víz- és csatornamű kivi- telézésébdn,''jelentős ‘társadalmi munkával — a vízvezetékhálózatot, s az utakat is rendbe hozták. Havonta tanácskoznak Karancsberény. A községben, mint Tórák Sándor tiszteletdíjas polgármester elmondta, a héttagú képviselő-testület minden hónap első péntekén „nem hivatalos” megbeszélést, tart. Ilyenkor ösz- szejönnek a falu vezetői, hogy megvitassák a napi, heti, havi gondokat. Ugyanis hivatalosan kéthavonta van tanácskozás. De, ha hirtelen jött ügyben kell dönteni, az sem akadály, mert azt nem halogatják hosszan. Út az egészségházhoz Kazár. A nemrégiben átadott egészségházhoz utat építenek a helyi „Zöldmező” Termelőszövetkezet dolgozói mintegy 300 ezerforintos költséggel. A munka befejezése — az időjárástól függően — márciusban várható. Kellemes melegben tanulhatnak Etes. Elkészült az iskola fűtésének korszerűsítése. A hagyományosak helyett hőtárolós kályhákat szereltek be a tantermekbe mintegy 1,2 millió forintos költséggel. A zene örömteli pillanatai