Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-08 / 211. szám

1990. DECEMBER 8., SZOMBAT SALGÓTARJÁN ÉS KÖRZETE 5 ItFnTZiVI ÉJJEL-NAPPAL NYITVA Salgótarján központjában, az Arany János utca elején áll egy kis vegyesbolt, amelynek tulajdonosa Lucskai Józsefné úgy döntött: ezentúl éjjel-nappal nyitva tart. — Van erre igény? — kérdeztük. — Magam is meglepődtem, annyian jöttek az éjszakai órákban. Azt hittem, esetleg csak a dohányáru, vagy az ital fogy majd, de nem így történt. Vittek kenyeret, tejet, volt, aki este tízkor szaladt le egy pohár tejfölért. De olyan vevőm is akadt, aki két nagy szatyor árut válogatott össze, mondván, ilyenkor nem rohan, ráér alaposan körülnézni. Az igazság az, hogy a mai világban — ha az ember talpon akar maradni — sok mindennel meg kell próbálkoznia. Lucskainé megvalósította egy másik ötletét is. Havonta egy alkalommal előnybe részesíti a nyugdíjasokat, akik kedvezményesen vásárolhatnak. Volt is akkora forgalma, hogy némelyik polc szinte teljesen kiürült. — így a jó — mondja. — Azt a boltot szeretik a vevők, ahol nem csak az idegen, hanem az áru is forog... Számok és forintok A mérleg egyensúlyban van Salgótarján idei tervezett saját bevétele 656055000 forint,mely­hez majdcsak ennyi, azaz ponto­san 473501000 forint állami tá­mogatást kapott. A. kettő együtt sem fedezi a kiadásokat. Éppen ezért 29546000 forintnyi hitelfel­vételre van szükségük. Az összes kiadás várhatóan 1159102000 forintra tehető. Ez három nagyobb csoportból tevő­dik össze, mégpedig a költségve­tési szervek működési kiadásaira 837437000 forintot terveztek, a vállalati kiadás rovatban 27967000 forint szerepel, míg fejlesztésre 293698000 forintot szántak. Röviden summázva ezt mutatja a mérleg, de hogy mi van mögöt­te, azt alighanem csak nagyon kevesen tudják. Pedig milyen jó lenne a számok mögé látni!? Nem kifejezetten megnyugtat­ni szeretnénk olvasóinkat azzal a meglepő ténnyel, miszerint elég szép summával tartoznak mások a salgótarjáni önkormányzatnak (142484000 forint). Ezek az úgy­nevezett követelések, kinnlévő- ségek, melyek viszonylag hosszú listájából most néhányat kiragad­va közreadunk. A legnagyobb tétel 65379000 forint, a kiemelt rétegek segítésére szolgált. La­kástámogatásra 12274000 lakás­használatbavételi díjhátralék 1860000 forint. Ez utóbbi összeg évek óta behajthatatlan! A Gizella úti bányakár is elvitt 5700000 fo­rintot, melyet peres úton követel­nek most a bányavállalattól. A legkisebb tétel ebből a felsorolás­ból egy bizonyos 42000 forintos közterület-foglalási díj. Ha az adósok időben fizetnek, mennyire más lenne a kép? Ah­hoz, hogy valóban más legyen, a városi önkormányzat képviselő- testületének mielőbb érvényt kell szereznie többek között ama óha­juknak, hogy a pénzügyi szakap­parátus ne csupán pénztovábbító szerepet töltsön be, hanem a jó gazda gondosságával gazdálkod­jon: mintha a sajátjukból adná­nak. Végső tiszteletadás Karancsalján Emlékmű a világháborúk áldozatainak Karancsalján béke van a lel­kekben. Az itt élők számot vet­nek múltjukkal. Kellő tisztelet­tel kívánnak adózni az első és a második világháború áldozatai­nak'. Nagy Károlyné, a római kato­likus egyháztanács vezetőjének kezdeményezésére most emlék- művet állítanak mindkét hábo­rúban elesettek emlékére. Az egyházközösség tagjainak tár­sadalmi munkájával létrehozott alkotás többek áldozatos mun­kája. Szabó János sírköves mel­lett, aki a márvány tábla feliratát készítette, Barják Sándor, Hives Gáspár, Józsa István, ifj. Pál József, Pál József, Ruskó Már­ton és Szűcs Imre segített a leg­többet. Pál József és fia öntötte koráb­ban a harangot a Karancs-hegy kápolnához. Most az emlékmű­höz a Magyar Köztársaság új címerét készítik majd el. A templom előtt felállított emlékmű 1990. december 9-én (vasárnap) 11 órakor kezdődő avatása alkalmából a karancsal- jai hősi halottak előtt tisztelegve szentmisét tartanak. Ezt köve­tően a római katolikus egyház, a polgármester, a Vöröskereszt, a sportegyesület és az iskolások koszorúit helyezik el a felavatott emlékműnél. Karácsonyra készülnek Salgótarján. Az év végi ünnepekre való készülődést már hetekkel ezelőtt elkezdték a Palócker üzleteiben. Hogy bőven lehessen válogatni, megrendeltek huszonöt mázsa fagyasztott halfiiét, húsz mázsa pulykát, tizenöt mázsa libát. Tortalapból kétezerkétszáz darab várja a vevőket. Az egyéb napi cikkek be­szerzésével sem késnek majd el. A boltvezetők a közeli napok­ban rendelik meg a tejet, tejtermékeket, kenyeret, húst, húské­szítményeket, olyan mennyiségben, hogy a vásárlás során ne legyen fennakadás. Az árukínálat egyébként bőséges lesz, kivé­ve a szaloncukrot és a margarint. Szaloncukorból 'például a meg­rendelt mennyiségnek csak hetven százalékát szállította a Salgó- ker, ezért megyén kívüli beszerzéssel pótolják a hiányt. A mar­garin körül az a baj, hogy a növényolaj ipari vállalatnál meghibá­sodott egy gépsor, így fennakadás történt a szállításban. Sokan kapnak lelki segélyt * Hétfőnként 5—6-szor csörög a telefon a salgótarjáni, Karancs úti adventista lelkészi hivatalban. Gyűrűs Istvánná lelkésznő itt várja a lelki segélyre szorulókat, akik rendszerint személyesen ke­resik, kérik a tanácsát. Többségük látszólag kiegyensúlyozott, de akadnak közöttük szenvedélybe­tegek is. Valamennyien egy-egy sajátos konfliktushelyzet szorítá­sában vergődnek, s egyedül nem képesek megoldani azokat. A lel­késznő együttgondolkodva a baj­ba jutottakkal, családok békéjét menti és nemegyszer az öngyil­kosság gondolatával foglalkozó egyéneknek nyújt segítő kezet. Mozdonyszerelők Kisterenyén A kisterenyei vontatási fő­nökség szerelőcsarnokában évente több tucat dízelmoz­dony, motorvonat és vasúti kocsi javítását végzik. A szoká­sos munkálatok mellett minden évben felújítanak, illetve üzem­képessé tesznek néhány régen használt gőzmozdonyt, melyet a tulajdonosok nosztalgiaszerel­vények működtetéséhez hasz­nálnak. Fotó: Mikuska Tízéves az orgona Tízéves a Salgótarjáni Álla­mi Zeneiskola hangversenyor­gonája. Ebből az alkalomból itt rendezik meg az orgona szakos növendékek harmadik országos találkozóját 1991. március 15-től 17-ig. A Mes- terbérlet-sorozat kiemelkedő eseményének ígérkezik az ugyancsak március 15-én megrendezendő ünnepi dísz- hangverseny is, amelynek szó­listája Ella István orgonamü- vész lesz. Ezenkívül a Salgó­tarjáni Orgonabaráti Kör jö­vőre több orgonaestet rendez. Matuz Csilla, a zeneiskola tanára játszik az orgonán. Égi kegyet kaptam... Somoskőújfalu, 1990. de­cember 4. A metsző, hideg szél­ben fekete ruhás alak igyekszik a megadott címre. Nem tekint se jobbra, se balra, csak megy, mi­közben az az érzése támad, hogy figyelik. Pedig egy lélek sem jár akkor azon az úton rajta kívül. A zöldre mázolt ajtó mellett meg­nyomja a csengőt, mire a szomszédból előkerül a kere­sett, ,,különös képességű” sze­mély, egy egyszerű ruhába öltö­zött idősebb nő. Cseppet sem csodálkozott a jövevény láttán, sőt invitálta befelé. Sejtette miért keresik. —Hallottam hírét—így a fe­kete ruhás.—Szeretném, ha se­gítene. Egy eltűnt nőt keresünk, a családja már szinte a téboly határán áll, mert hetek óta se híre, se hamva, de jól nem mehet sora... Ön talán mond­hatna róla valamit... A jövendőbe, múltba ,,látó” Delphoi jósnőihez nem hason­lít. Ősz haja kontyba csavarva, homloka sápadt, arca kissé pi­rospozsgás. Sparheltje mellett egy halom forgács szárad, asz­talán ebédmaradék. A szinte fojtó melegben megnyílik az idegen előtt: — Tizenöt éve, egy májusi napon templomban kaptam a kegyet az égiektől. Azóta min­dennap beszélek velük... Min­degyikükkel, az Úrral, a Szenta­nyával, és a többiekkel. Vagy ők szólítanak, vagy én hívom őket, s váldszolnak — hadarja az asszony, beszéd közben szem­héjait hosszan le-lecsukja. Oly­kor mintha nem is a vendéghez intézné szavait. Aztán egy ajtó felé tessékeli a látogatóját, aki furcsán szorong, s elámul azon, amit ezután lát... — Majd odabent mindjárt megkérdezem az Urat—mutat a látnok a konyhafélével szomszédos helyiségre, ahol a fényárban feltűnik a díszes házi szentély: Falait Krisztus-ké­pek, fehér térítők borítják, s mindenhol virág, virág, valódi és papírosból készült, s még más: a teljes ajtónyílásban fel­tűnik a fó alak, a fehérbe öltöz­tetett Mária-szobor. Az „égi kegyelt” keresztet vet kis imatermében, kezét összekulcsolja, s kérdezi az Urat, az eltűntről. Bólint, meg­hajtja magát, s válaszul mond­ja: csak a földieknek segítesz ugye? — Értem, Uram. Bezárja az ajtót, s szó szerint elismétli amit hallott, illetve mondott az imént. Ezután más­ról kezd beszélni: —Az Úr pontosan kilenc éve mindennap lejár közénk. Két méter két centi magas, barna, hullámos hajú, néha koronát visel. Számíthatnak rá az evilá­gi magyarok. Mert Magyar- ország lett a kiválasztott, pedig az égiek Olaszországot akar­ták... S ezt köszönhetjük annak, hogy a mi hazánk egy tiszta föld, ha sok is most a baja. De hát olyanokkal hiába tudatom ezt, akik csak azt hiszik, amit látnak. A gyászruhás sietve távozik. Odakint megkönnyebbülten felsóhajt. Vért adnak Salgótarján. Az utóbbi idő­ben egyre kevesebb a véradó, pedig a vér a gyógyításban nélkülözhetetlen. Ezért a váro­si Vöröskereszt és a polgárme­steri hivatal december 12-én és 28-án közös akciót szervez, amelyen a polgármesteri hiva­tal, az önkormányzati intéz­mények és vállalatok dolgozói tartanak véradó napot. Pártszékházból egyetemi részleg Salgótarján. A volt városi és megyei MSZMP-székház hasznosításával kapcsolatban a Népjóléti Minisztérium arról értesítette az illetékeseket, hogy a két épület kezelői jogát az orvostovábbképző egyetem részére engedélyezte azzal a feltétellel, hogy az egyetem adjon szerződéses garanciát a helyi önkormányzatoknak a hazai felsőfokú szociális mun­kásképzés beindítására, illetve folytatására. Az OTE-vel megkötendő szerződés előké­szítése folyamatban van. Elterelő művelet Somoskőújfalu. A vasútál­lomás régi gondja szűnt meg a napokban, korábban ugyanis nagyobb esőzések, télvíz ide­jén a vágányokat járhatatlanná tette a lerakodott szennyes, iszapos hordalék. Ezért a MÁV Budapesti Igazgatósága hídépítő főnöksége a napok­ban egy nagyméretű beton­gyűrűt helyezett el a vágányok alá a talajvíz elvezetésére. Télapó-bál Kazár. Az önkormányzat és a Társadalmi Egyesületek Szövet­sége helyi szervezete Télapó­estet rendezett pénteken Kazá­ron. A község művelődési házá­ban megtartott hangulatos össze­jövetelen külön köszöntötték az időseket, az ezt követő zenés programmal pedig a fiataloknak kedveskedtek. Fórum vállalkozóknak Salgótarján. Érdekes összejövetelre kerül sor de­cember 13-án, csütörtökön két órai kezdettel. A polgármeste­ri hivatalba fórumra hívták meg a megyeszékhelyen élő vállalkozókat, ahol Tolmácsi Ferenc polgármester ismerteti az önkormányzat elképzelé­seit, a vállalkozásokhoz nyúj­tandó segítséget Fenyővásár Salgótarján. A hét elején kez­dődik a hagyományos fenyővásár a salgótarjáni csarnokban. Már több kft., illetve kisvállalkozó je­lentette be helyfoglalási igényét a vásárcsarnok vezetőjének. A fe-. nyőfákat az udvaron árusítják, s az ígéretek szerint bőven lesz vá­laszték. Az oldalt írták: Csatai Erzsébet, Mihalik Júlia, Sánta János.

Next

/
Oldalképek
Tartalom