Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-28 / 226. szám

i 1990. DECEMBER 28.. PÉNTEK ’ . i MEGYEI KÖRKÉP Nagy a forgalom a salgótarjáni földhivatalban • ■■ Ügyintézés újabb munkaerőkkel, túlmunkával Forr a világ bús tengere Nagyorosziban Megyénk földhivatalai sem panaszkodhatnak, mert erő­teljesen növekszik az in­gatlanokkal kapcsolatos be- á díványok, ügyek száma. Kü- 0löliBseh érezhető ez a sal­gótarjániaknál. Ügyiratfor­galmuk ez év november 19-ig elérte a csaknem 8400-at. Ez az előző év azo­nos időszakához képest 35 százalékos növekedést jelent. Nemcsak a mennyiségi kívánságok gyarapodtak, ha­nem átrendeződött az ügy­iratok fajtája is. Új je­lenség az állami ingatlano­kat, üzemeket terhelő jel­zálogjogok bejegyzése. Nö­vekedett a "zártkerti tulaj­donjogok bejegyzése, vala­Noha a karácsony a sze­retet és a remény ünnepe, akadtak, akik e békés napo­kat is „munkával” töltötték, igaz, nem mondható, hogy épülésünkre és szépülésünk­re. Az alábbiakban Salgótar­ján és körzete ünnepi bűn­ügyi krónikájába adunk be­pillantást. M. Erikát, aki a kistere- nyei nevelőotthonból szökött el, a nógrádi nyomozók kollégái Kisújszálláson ta­lálták meg, ő jelenleg a salgótarjáni GYIVI-ben pi-, heni ki az utazás fáradal­mait. Szuha üdülőterületén há­rom víkendházat törtek fel, 23-áp, éjszaka. Még nem tudják pontosan mit vittek el, de feltehetően élelmiszert kerestek. Később derül ki számunkra, szerencsével jár­tak-e? mint az auami DeriakasoK értékesítéséből adódó új tu­lajdonosi állapot. Az OTP jelzálogtörlése az előző év emelkedő szintjén van. To­vábbra is folyamatos az OTP által értékesített laká­sok tulajdonjogi rendezése. A másik jelentős terület az állampolgárok, közüle- tek földigényéhez szolgálta­tott adatok kéréséhez kap­csolódik. Ezek száma a be­vezetőben említett időszak alatt, az előző évhez vi­szonyítva 20 százalékkal nö­vekedett. Ugyancsak az előb­bi két területre jellemző, hogy 1551 megrendelésre 2318 hiteles térképmásolat került az illetékesekhez. Azt viszont tudjuk, hogy a mizserfai tettesek jóllak­hattak. Mizserfáról telefo­non jelezték a rendőrségi ügyeletnek, hogy 24-én éj­szaka ajtó- és ablakrács ki­feszítésével hatoltak be a helyi élelmiszerboltba, ahon­nan 30 ezer forint értékű élelmiszert vittek el. A hely-, színi szemle után k nyomo­zást megkezdték. Tudjuk, mennyi kiadással járnak az ünnepek! A prob­lémát ki így, ki úgy oldja meg. Örökzöld ajándék a kozmetikum, erre ismeretlen tettesünk is rájött, aki in­kább a kockázatot vállalta, , mint az átmeneti elszegénye­dést. Salgótarjánban, a Rá­kóczi út 4. szám alatti im- portkozmetikum-boltjának ki­rakatát törte be, és feltűnés nélkül ellopott 50 ezer forint értékű, sokféle kozmetikai szert. Az előbbiek mellett jelen­tősen emelkedett — várha­tóan földtörvényre való te­kintettel — azoknak a szá­ma, akik a' meghatározott ügyfélfogadási időn kívül információt, felvilágosítást kérnek, személyesen, vagy telefonon. Az előbbi helyzet a sal­gótarjáni földhivatalra és környékére vonatkozik. A többi körzetben folyamato­san intézik az ügyeket. Az ugrásszerűen megnőtt igé­nyek újabb munkaerők be­állítását, technikai fejlesz­tést igényelnek a vezetés­től, ugyanakkor esetenként meghosszabbítják a napi munkaidőt. Valamit valamiért: ha el­követőnk [éppúgy, mint az élelmiszerbolti (ak)] szemé­lye homályban marad, akkor jól gazdálkodott. Ha nem, akkor leüli... Volt már élelem, volt már ajándék, most természetesen ital következik, illetve követ­kezne. Cél a salgótarjáni „Nemzeti”, időpont 25-e, es­te 21 óra. Elkövetők Kőszegi Ottó (Salgótarján) és Sevely- lva Csaba (Szurdokpüspöki). Eredmény: tettenérés. Ügyükben az eljárás folya­matban van. Rossz társaságba kevere­dett az unoka, és karácsony­ra meglepte a nagymamát. Társaival 106 ezer forint ér­tékben vittek el a lakásáról arany ékszert. A csemete el­len büntetőeljárást indítot­tak. (duó) (Folytatás az 1. oldalról) oroszi tinikorosztály képvi- selői”-nek levele is. Ebben az elkövetők (!) nem tagad­ják bűncselekményüket, ám néhány megjegyzésük akad a községi közhangulatról. Többek között az, hogy egy banda tettleg bántalmazta őket, és egyikük lakását megrohamozta. Arról is ír­nak, hogy a körzeti megbí­zott rendőr fegyvert . hasz­nált, ráadásul ittas állapot­ban! Az ügyet és hátteret is­merve indultunk útnak, hogy közelebbről megismer­jük milyen is a hangulat Nagyorosziban? Ez lassan tényleg Chicago! Gábriel Géza rendőr őr­nagy, a Rétsági Városi Rend­őrkapitányság bűnügyi cso­portjának vezetője az ügy minden apró részletét isme­ri. Nem is kell nagyon kér­dezgetni, mondja ő a ténye­két. — Idén bőven volt ügyünk Nagyorosziban. A fiatalkp- rúak által elkövetett betöré­sek feltárása csak egy a sok közül, ám nagyon is jelen­tős! Akad még a tinédzser urak számláján más eset is. — A bűncselekmény fel­derítése valóban sikernek könyvelhető el. Egy esetle­ges rendőri brutalitás, fegy­verhasználat ellenben kevés­bé dicséretes. — Cáfolnom 'kell a híresz­teléseket! Körzeti megbízot­tunk nem volt ittas, még- csak fegyvert sem használt az elkövetőkkel szemben. Más kérdés, hogy ismeretlen tettesek tényleg bántalmaz­ták az elkövető fiatalokat, s egyikük lakását szintén is­meretlenek, vandál módon megrohamozták, kárt okoz­va így az épület utcára né­ző részén. Ez lassan tényleg Chicagóra emlékeztető tör­ténetsorozat, melynek re­méljük vége szakad! Az em­beri önbíráskodás, ha úgy tetszik bosszú, nem a kó­runkra jellemző magatartás. Dz íróasztal magától beszél A fiatalkorúak — ha már oly sok gondjuk volt, van a tanulással — mintegy bosz- szúból (?) az iskola épüle­tébe is betörtek. 1990-ben három alkalommal történt nem várt látogatás az intéz­ményben. A tettesek sosem távoztak üres kézzel. Az igazgató, Véghseő Ta­más irodájának ajtaja arról árulkodik: itt tényleg nem kulccsal nyitották ki az ajtót nemrégiben. Beljebb kerülve az egyik íróasztal „magától beszél”: feszítővas, vagy va­lamiféle célszerszám ezt is ..megkóstolta”. Növekvő munkanélküliség Szécsényben 1989 novemberében csupán negyven munkanélkülit tartot­tak nyilván Szécsényben; ré­szükre segélyt folyósítottak. Egy esztendő leforgása alatt számuk jelentősen megnövekedett: ma már ötszázötven munkanélküli neve szerepel a városi munka­erő-szolgálati iroda „adattárá­ban”. A kilátások eléggé lehangoló­ak a városban és körzetében. Munkaerő-kereslet alig akad, gyakorlatilag Szécsényben nincs is állásajánlat. Ugyanakkor egy­re többen fordulnak az illetéke­sekhez munkaügyben: idén no­vemberben például közel ezer­szer!... — Lassan pénzünk sem lesz a tönkretett berendezé­sek kijavítására — mondja az igazgató. — Az idei első betörésnél például olyan van­dál módon forgattak fel minden mozdíthatót az épü­letben, hogy arra visszagon­dolni is szörnyű. — fsmeri ön közelebbről a tetteseket? — Hogyne. Egy ilyen kis településen egyébként is szinte mindenki ismeri , a másikat. A község lakossága felháborodással fogadta a gyerekek betöréseit. Ennek egyik megnyilvánulása volt, hogy néhányukat megverték. — S ön szerint ez elfogad­ható eljárás? — Nyilvánvaló, hogy nem jogszerű. Úgy érzem, hogy akik ezt tették, fizikai érte­lemben is ki akarják vetni Orosziból ezt a bűnöző gó­cot. Az önbíráskodást ellen­ben elítélem. Ám hadd fűz­zem hozzá: körülbelül ilyen önbíráskodásnak nevezhető az ügy hátterében meghúzó­dó eset. Tudniillik az egyik elkövető húga — miután testvérét is megverték és házukat megrohamozták — többszöri felszólításom elle­nére sem jár iskolába. így döntött ugyanis a családi kupaktanács, élén az apával. Mit képzelnek ezek a taknyosok? Papp Miklós, a helyi Egyetértés Termelőszövetke­zet -elnöke csupán úgy áll kapcsolatban a fiatalkorú el­követőkkel, hogy cégéhez is többször betörtek. Mondja is keményen a magáét: — Azt nem tudom, mit akarnak ezek a taknyos gye­rekek? Alkalmi munkából élnek, tanulni sosem szeret­tek, s a bűnözésben látják a világ megváltóját! Én nem csodálkozom a fiatalkorú bű­nözés növekedésén. Nézik a videofilmeket, a sok krimit, van miből és honnan tanul­niuk. Sajnos, azt is jól tud­ják a kis zsiványok, hogy utánuk nem lőhet a rendőr úgy, mint az amerikai fil­mekben. Ök ugyanis Ma­gyarországon élne*k! — Miért mondja mindezt? — Mert nálunk a rendőr­ség egyszerűen kiszolgálta­tott. Ha a rendőr felfedez egv bűntényt, vagy bárhol rendet teremt, könnyen még ő kerülhet kellemetlen hely­zetbe. — Mi a vél eménve a Nagy­orosziban kialakult közhan­gulatról? — Való igaz, hogy a köz­ség lakosságának jelentős — Pásztó. Az önkormány­zati testület rendelete alap­ján — tekintettel az időköz­ben bekövetkezett változá­sokra — nyolc tanácsrende­let vesztette hatályát. A testület emellett elkészítette javaslatát a hatályos tanács­rendeletek felülvizsgálatá­nak ütemtervére. Ezek , tár­gyai és a felülvizsgálat ja­vasolt időpontjai a követke­zők: Városrendezési és -szabá­lyozási előírások (1991. szep­tember). A vásárokról és a piacokról (1991. március). A többsége egyszerűen nem akar egy településen élni ezekkel a kis csavargókkal. Persze az önbíráskodás nem megoldás, ám mint hallom, az egyik család el akar köl­tözni Nagyorosziból. Én azt mondom, jól teszik, menje­nek, minél gyorsabban! Hát­ha példát mutatnak a többi hasonszőrű ifjú bűnöző­nek és családjuknak. — Közel sem biztos, hogy így történik. — Meglehet. De ma már annyira bosszankodik Oroszi lakossága, hogy előbb-utóbb pont kerül az ügv végére. Ha itt ilyen háborúskodás folyik, valahogyan csak ren­det kell teremteni! Mert az mégiscsak nonszensz, hoav most néldául az úgvnevezett „helvi kemény lesénvek” ké­szülnek a fiatalokkal szem­beni leszámolásra. Decemher végére időzítve... Legalább­is ezt beszélik... Illákul az önvédelmi csoport Amikor Hornyák Endrét polgármesterré választot­ták, bizony nem gondolta, hogy az egyébként is renge­teg hivatali tennivalója mel­lett a helyi háborúskodással is mes kell birkóznia. — Űton-útfélen hallia az ember ezt a belviszályt — említi gondterhelten a pol­gármester. — A düh szinte láncreakcióként terjed, meg­állítani nehéz. Az ominózus ijgvben mi semmiféle hiva­talos értesítést nem kantunk, bár tudomásunkra iut.ot.t a sokat emlegetett házostrom. — A Nagyorosziban ki­alakult sajátos hangulatban mit tehet a hivatal? — Mi elsősorban a meg­előzésre fektetjük majd /a jövőben a hangsúlyt. Ezért is támogatjuk az önvédelmi csoport megalakítását és mű­ködését. Talán a 220 jelent­kező száma egyértelműen igazolja: az itt élőket igen­is foglalkoztatja a közrend és közbiztonság! Szeretné­nek, szeretnénk békésebb napokat a községnek! — ön miként értékeli Nagyoroszi mostani közhan­gulatát? — Talán elegendő, ha egy példát említek. A na­pokban nappal jártam a községet. Néhány családot, elsősorban időseket keres­tem fel. Sehová nem enged­tek be addig, míg jó néhány mondatos „beköszönőmet” el nem mondtam. S csak az­után nyíltak. fordultak a kulcsok a zárakban. . . Uj idők — új rendeietek temetők rendjéről (1991. szeptember). Nem lakás cél­jára szolgáló építmények adójáról és a lakásügyről szóló tanácsrendelet (közpon­ti jogszabály rendelkezésétől függően). Az állattartásról (1991. február). Köztisztaság­ról és települési környezet védelméről (1991. március). A házadóról és a mezőgazda- sági rendeltetésű földek öve­zetbe sorolásáról (központi jogszabálytól függően). Pász­tó—Mátraszőllős összevont rendezési terve előírásáról (1991. szeptember). Átlagosan negyven szerelvény fordul meg naponta a salgótarjáni vasúti központi pálya­udvaron és gyakran ezernél több utas várakozik a peronokon. A szerencsésebbeknek a váróteremben jut hely, s ott élnek át nehéz perceket. Felvételeink ezekbe pillantanak be. Gyurián Tibor felvételei Hz unoka meglepte a nagymamát , 0 0.0 0 00 Nagyoroszi, 1990 december vége. Csendesek az utcák, fé­lénkek az emberek. A közhangulatról egy megostromolt ház betört redőnye, alaposan megrongált bejárati kapuja tanús­kodik. Az itt lakók rettegnek a külvilágtól. Az emberek bosszúja rajtuk kezdődött. Kérdés, vajon folytatódik-e? Meddig forr a világ bús ten­gere Nagyorosziban? Vaskor István

Next

/
Oldalképek
Tartalom