Új Nógrád, 1990. december (1. évfolyam, 205-228. szám)

1990-12-27 / 225. szám

1990. DECEMBER 27., CSÜTÖRTÖK MEGYEI KÖRKÉP 3 A Budapesti Közúti Igazgatóság salgótarjáni üzemmérnökségének dolgozói folyama­tosan ellenőrzik a parassapusztai határátkelőhelyen az országba belépő kamionok ten­gelysúlyát és az összsúlyát. A 24 órás szolgálati helyen naponta mintegy negyven teher­gépkocsit mérnek le és részükre a hivatalos okmányokat állítják ki. Képünkön Klément József tengelysúly-mérlegelő a Csehszlovákiából belépő kamiont méri. —RT— Összébb bűzzék a nadrágszíjat... Elfogadták Bátonyterenye első negyedévi ideiglenes költségvetését Az önkormányzatok számára a jövő évi költségvetés meg­tervezése felér a sötétben való tapogatódzással. Az Ország­gyűlés még mindig nem fogadta el az 1991-re szóló állami büdzsét, homály fedi, milyen helyi feladatokat vállalnak, illetve támogatnak központilag. A várható infláció mértéke is bizonytalan, s annak ellentételezése is ismeretlen. Elsőnek a megyében Dolláros üzletel kötött az SVT szovjet partnerével Nem tudják támogatni a nyugdíjasokat — Mostohagyerekek vagyunk. Mindenki megemlékezik a nyug­díjasairól, csak mi — a vízmű dolgozói — va­gyunk ilyen elhanyagol­tak, pedig mi is a piac­ról élünk a kis nyugdí­junkból — így foglalhat­juk össze azt a panaszos levelet, melyet „egy öreg nyugdíjas” aláírás­sal kaptunk. — Csakugyan mosto­hagyerekek a vízmű nyugdíjasai? — Domos Lajos igazgatót kérdez­tük. — Egyetértek a nyug­díjasok reklamációjá­val, de a vállalat dol­gozói is csak a meg­állapított víz árából él­hetnek, és ez a mi költ­ségeinket sem fedezi. Működik viszont a cé­günkön belül a szak- szervezet, aminek van kerete a jóléti költsé­gekre, ebből segélye­ket adhat. Természete­sen általánosan (pél­dául minden év decem­berében minden nyugdí­jasnak iksz összeget) nem tud adni. De az igénylők kérelemmel fordulhatnak- hozzájuk. Emellett azt is meg kell mondanom, hogy a vál­lalat nem tudja felvál­lalni a nyugdíjasok tá­mogatását. (dudellai) Ebben az évben nyolcezer variálható alumínium kőmű­vesállványt gyártottak a Ba­lassagyarmati Fémipari Vál­lalatnál. A termékeket Né­metországba exportálják. Ezekben . a napokban az utolsó darabok indulnak ki­szállításra, melyeket Herczeg József lakatos állít össze. —RT— — Őrhalom. A hentesüzle­tek pultjain szebbnél szebb, étvágygerjesztő libacombok, -mellek kínálják magukat, viszonylag mérsékelt áron. Sőt, már a híres, nevezetes libamáj és a belőle készült konzerv sem olyan ritka lát­vány a boltokban. — íme a libatartás egyik dimenzió­ja, vonzó képpel, míg a másik az eddig igazán jól fizető vállalkozás kényes pontjaira mutat rá: a fran­cia gaz.dák erélyesen feleme­lik szavukat a konkurens magyar exportszárnyas ellen. Telített piac, visszafogott ki­vitel és felvásárlási ár, ráfi­zetés keseríti a farmereket, akik pedig hasznot reméltek üzleteiken, mint például az Ebben az ingatag helyzet­ben készítette el Bátonytere­nye önkormányzata a jövő esztendő első három hónap­jának ideiglenes költség- előirányzatát, melyet a kép­viselő-testület megszorítá­sokkal elfogadott. A bevéte­li és a kiadási rovatba egy­aránt 104 millió 232 ezer fo­rint került, ám az egyenleg megteremtéséhez likvidhi­telt kell felvenni. Ezek az összegek természetesen csak keretül szolgálnak, véglegésí- tésükre csak a valós igé­nyek'felmérése és a tényle­ges lehetőségek számbavé­tele után/ kerülhet sor. Egyébként a szükséges ki­adásokat december 31-ig kell Várjuk a folytatást! — Pásztó. Kétszázkilenc- ven darab félsertést értéke­sített a Pásztói Állami Gaz­daság vágóhídja a december 23-ig tartó kedvezményes húsvásárlási akciója során. Kilónként egységesen 99 fo­rintos áron juthattak a vá­sárlók félsertéshez. A dicsé­retes kezdeményezésnek vár­hatóan jövő év első felé­ben folytatása lesz, külö­nösen a mostani sikere miatt is, hiszen Salgótarján­tól Bátonyterenyéig, Pásztó- tól a környező településekig sokan érkeztek vásárlók a vágóhídra. őrhalmi tsz, amely még no­vemberben kívánt túladni 8400 darab vágólibán. A var­sányi tsz területén létesített telepéről azonban még csak nemrégiben vitték el a gá- gogó népséget. A takarmá­nyozás a közös kasszát ter­helte, s egyre nagyobb súly- lyal nehezedett arra a szállí­tás késlekedése. Végül a debreceni áfész, a LÚDKER Kft., Orosháza és Szarvas vásárolta fel a jószágokat kilónként 45—50 forintért. Az őrhalmi tsz két farmján ezenkívül még há­romezer darab liba várja sorsa jobbra fordulását, • de a kilátások szerint ezek is hamarosan elkelnek. (mihalik) az illetékes szakigazgatási szerveknek megszondázniuk. A testület azzal a megkö­téssel adta áldását a hitel felvételéhez, hogy Nagy Mi­hály polgármesternek a so­ron következő ülésen kell megjelölnie annak összegét és felhasználását. Mert ezen a téren is a valós kívána­lom a követelmény, nem le­het bármekkora kölcsönt kér­ni, hiszen azt vissza is kell fizetni. Nagyon üdvözlendőén ta­karékos szemléletű a képvi­selő-testület, úgy próbál sá­fárkodni a közös pénzzel, mintha a sajátja volna. Po- cséklásról szó nem lehet, sőt, összébb kell húzni azt a bi­(Folytatás az 1. oldalról) tározat ellen. Miközben az önkormányzat 30 milliós kölcsönt vesz fel és új „te- hó” bevezetését fontolgatja, csaknem 1 millió forintot osztott szét saját tagjainak. De hol az önzetlen társadal­mi munka? Hol van a la­kosság érdekeinek képvise­lete? Tettek már valami hasznosat képviselőink? A Demokrata Koalíció zagyvapálfalvai munkás szer­vezete nevében felkérjük választott, magukat legitim­nek tartó képviselőinket, hogy Somoskőújfalui képviselő- társuk (M. Szabó Gyula. A szerk.) példáját követve jó­tékony célra, mondjuk pél­dául a művese-alapítuány javára (melyhez pártszerve­zetünk is 5000 forintot adott) mondjanak le a még meg sem érdemelt költségtérí­tésről — mondja mindezt Katona István, a DK ügyvi­vője. Az érintett hivatal állás­pontja: — A Szuperinfó 1990. de­cember 14-i számában poli­tikai hirde.tés jelent meg. Mivel nem a tények teljes is­meretére épül — sértő az ön- kormányzat képviselőire, al­kalmas' arra is, hogy a vá­lasztópolgárokat megtévesz- sze. A képviselők részére 1991. január 1-től valóban havi 3000 Ft, a bizottságok el­nökeinek havi 4000 Ft, míg a bizottságok munkájában résztvevő szakértőknek 1500 Ft költségátalányt állapított meg a testület. Tette ezt azért, mert az önkormányza­tokról szóló 1990. évi LXV. tv. 20. §-a kötelezően elő­írja, hogy a település képvi­selőinek a kieső munkaide­zonyos nadrágszíjat, hogy minden szükségesre fussa a szűkös anyagiakból, Éppen ebből a meggondolásból ki­indulva döntött úgy a testü­let, miszerint azonos köve­telményrendszer szerint felül kell vizsgálni az intézmé­nyek költségvetését. Ügyszin­tén ismételten ellenőrizni kell valamennyi érvényben levő szolgáltatási szerződést, s kizárólag az elvégzett mun­ka után szabad fizetni. Ar­ról is határoztak, hogy fe­lülvizsgálják a telkek eladá­si árát, s minden körül­ményt mérlegelve, új javas­latot készítenek azok értéke­sítésére. Ezeknek a szempontoknak a legmesszebbmenőkig érvé­nyesülniük kell a végleges. 1991. évi költségvetés össze­állításakor, melyet magától értetődően alapvetően befo­lyásol majd a még magára várató parlamenti döntés. (kola.j) jükre eső bért most már az önkormányzatoknak kel! megtéríteni, s nem a mun­káltatónak, mint a régi ta­nácsrendszerben. Egyéb költ­ségeik pedig átalány formá­jában is fizethetők. A testület úgy döntött, hogy S fenti összegen felül tagjai a város területére szó­ló összvonalas bérletre, a Ma­gyar Hírlap tanácsokkal kapcsolatos számára, a Házi Jogtanácsadó előfizetésére nem tartanak igényt. Ezt a 63 fős korábbi testület tag­jai kapták (volt aki a bér­letet nem vette igénybe). A költségek tehát a ko­rábbi rendszerben is ki lettek fizetve a „nagykalap­ból”, a kieső munkabért a vállalat, az egyéb juttatást a tanács fizette, most vi- , szont mindent az önkor­mányzat. Természetesen kép­viselőinek szuverén joga el­dönteni, hogy alapítvány, vagy egyéb célokra lemond­janak erről az összegről, vagy ennek egy részéről. A 35 000 forintos tanács­tagi keretnek e témával va1- ló együttkezelése vélhetően tévedésen alapul, ugyanis az új önkormányzat is dön­tött abban, hogy legyen ilyen keret a jövőben is, az összeg nagysága kérdésében viszont még nem alakított ki álláspontot. Aki a bizottsági ülésein­ket figyelemmel kíséri, meg­győződhet arról, hogy legi­tim testületünk tagjai időt, fáradtságot nem kímélve már eddig is sok mindent tettek a városért. A kifogásolt — általunk jelképesnek minősíthető költ­ségátalány — közel sem áll arányban a végzett, még inkább az előttünk álló fel­adatok nagyságával, időigé­Két évvel ezelőtt a Salgó­tarjáni Vasöntöde és Tűz­helygyár termelésének fo­lyamatossága, biztonsága ér­dekében az egri szerelvény­gyártól átvette a gyárt­mányaihoz szükséges olaj­szabályozók gyártását. En­nek megfelelően teremtették meg a feltételeket az új fel­adathoz. Már az első évben, 1990-ben, 35—40 ezer dara­bot használtak fel saját ké­szülékeikbe. Az új esztendőben saját szükségletük 50 ezer darab­ra szól. A létrehozott ka­pacitás azonban nagyobb mennyiség előállítására is le­hetőséget ad. Az ezzel kap­csolatban lezajlott piackuta­tás eredményeként az idén már bejutottak a szovjetek­hez. Államközi megállapodá­sok értelmében 60 ezer da­rabot helyeztek el, rubelel­számolás alapján. A jövő esztendőben az előzetes tárgyalások ered­ményeként, a velük üzleti kapcsolatban álló szovjet — Salgótarján. Nógrád me­gyében elsőként Salgótar­jánban nyílik a közeljövő­ben olyan vám-szabadterii- let, ahol a megye, illetve a megyeszékhely vállalatai, vállalkozói a nap minden percében elvámoltathatják külföldre szállítandó áruikat. A szakértelemmel nem le­het gond, hiszen a Salgózoll Kft. vezetője, Németh László, korábban évekig a vámhiva­tal alkalmazottjaként tény­kedett. A Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnokának en­gedélye alapján — amint ezt nyességével, a települési kép­viselők felmerülő költségei­vel — zárja mondandóját külkereskedelmi vállalattal, a megye üzemei közül való­színűleg az elsőnek, dollárel­számolás alapján megkötöt­ték a szállítási szerződést. Ebben az áll, hogy hatvan- négyezer darabot szállítanak a szovjet megrendelőnek, 537 ezer dollár értékben. A szov­jet partner elsők között kap­ta meg az áruforgalom lebo­nyolításához szükségés de­vizát, amelyhez a gyár, a szállítás teljesítésének meg­felelően jut majd hozzá. A gyártás-előkészítés és a na­gyobb mennyiség előállításá­nak. feltételeinek megterem­tése után. kisebb mennyi­ségben. januárban és febru­árban már küldenek a meg­rendelt termékből. A kiszál­lítás üteme a második ne­gyedévben gyorsul fel. Egyébként a most lekö­tött mennyiség csupán egy része annak a 200 ezér da­rabos igénybejelentésnek, ami­re a szovjet lél jelezte vásárlási szándékát. megkapják — a Salgózoll Kft. munkatársai huszon­négy órás szolgálatot teljesí­tenek. és egy-egv gépkocsi, kamion levámolasa — ho nem akadnak különleges problémák — maximum 20 percig tart majd. Az irodát, jelenleg a SZÜV salgótarjá­ni épületében lehet hívni és hogv helyileg hol lehet levámoltatni a külföldre irá­nyuló szállítmányokat, azt a vámhatóság engedélyének kézhezvétele után a Salgó­zoll közli az Új Nógrád szerkesztőségével. Tolmácsi Ferenc polgármes­ter. (sánta) Nem sok egy kicsit? A politikai hirdetést, amely Katona István, a Demokrata Koalíció ügyvivője aláírásával jelent meg. sokan olvasták és kommentálták. Katona Istvánt legegyszerűbben URH-n tudtam elérni. „Sütő kettes” hívásra valahonnan távolról érkezett a válasz. Az NSV hibaelhárító gépkocsijának vezetője az ünnepek előtt- végig úton volt, elősegítve, hogy a piros betűs napokra min­den asztalra ott legyen a kenyér. A találkozót karácsony napjára beszéltük meg. — A politikai hirdetésre mi adott ólad? — Az önkormányzatoknak mindenütt nehéz a helyze­tük. s nehéz nálunk is. A tanácsok üres kasszát hagytak. A megyét járva tapasztaltam. hogy néhány községben „szénszünetet” tartanak az iskolában, mert nincs fűtőanyag. De Salgótarjánban sincs szociális segélykeret, az óvodák, is­kolák nehezen nyögik ki a fűtési számlákat, a közigazgatás­nak filléres gondjai vannak. Ezért — olvastam az Üj Nóg- rádban — harmincmilliós hitelt vett fel az önkormárí.vzat. Arról is olvastam, hogy a testület helyi adók kivetésén gon­dolkozik. Senki sem fogja örömmel fogadni ezt az új tehó-t. Nos, ebben a nehéz helyzetben az önkormányzat arról döntött, hogy január elejétől minden képviselő kapjon háromezer forintot, és ebből fedezze utazási és egyéb, a képviselői munkával összefüggő költségeit. — Miért sérelmezi ezt a döntést a Demokrata Koalíció munkásszervezete? — Az intézkedés törvényes, de mégsem tudjuk ezt a ma­gas összeget elfogadni. Mielőtt bármi hasznosat tettek vol­na, azonnal a saját költségeik fedezetéről döntöttek! Ez az összeg több mint amennyit egy kisközség polgármestere tiszteletdíjként kézbe kap. Ha mind a 27 képviselő felvenné a havi háromezrét, közel egymillióra rúgna. Szerencsére volt a képviselők között olyan is. aki megérezte, hogy a város mai helyzetében ez nem volna tisztességes. Somos, Salgó, Somoskő képviselője azonnal lemondott az összeg­ről és szociális segély céljára ajánlotta fel. Követői nem voltak! — S mit javasolnának a salgótarjáni önkormányzatnak? — Természetesen helyes, ha a felmerülő költségeket a költségvetésből fedezik, különösen azoknál, akik választó­kerületből jutottak mandátumhoz. De ez még most ne le­gyen több mint az utazás benzin költsége, a telefonálgatás, a levelezés, a tájékozódáshoz szükséges újság-előfizetés va­lóságos összege. Ma legfeljebb ezt volna szabad felvenni, s nem többet addig, míg a város anyagi helyzete és ,közhan- gulata csak ennyit tűr el! —s —n Libagaliba Állampolgár kontra Hiuatal Vám »szabadtér ület nyílik Salgótarjánban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom