Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)
1990-11-23 / 198. szám
4 [mumm KULTÚRA 1990. NOVEMBER 23.. PÉNTEK Reverenda és szoknya „Az ember észrevétlen járkál egy pengeélen” Irodalmi est a megyei könyvtárban Bódi Tóth Elemér költő irodalmi estjére kerül sor a Balassi Bálint Asztaltársaság rendezésében november 23-án 16 órától a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár előadótermében. Bódi Tóth Elemér Vasszilvágyon született, Szombathelyen érettségizett, majd 1963- ban elvégezte a MUOSZ újságíró-iskoláját. 1962-ben a Vas Népé, 1963-tól a Nógrád munkatársa. 1977-ben szerzett diplomát, az Egri Tanárképző Főiskola magyar nyelv és irodalom szakán. Eddig megjelent kötetei: A mesék kapujában és a Nyom- talanság csodái után Pánsíp szól a parton című új versesfüzete díjmentesen kapható és a szerző ezt dedikálja is a rendezvényen. II. János Pál kimondta a - boldogító? boldogtalanító? - nemet. A papok továbbra sem nősülhetnek. Roma locuta. Róma döntött. A Panorama című olasz hetilap azonban kíváncsi volt arra, hogy mi az olaszok véleménye: nősüljei)ek-e, vagy inkább ne? „A megkérdezettek döntő többsége nagyon reális szemléletű: egy nős pap sem jobb, sem rosszabb nem lenne; az ember ugyanaz, akár pap akár nem pap.” A statisztika szerint a hívők 53,5, az összes megkérdezett 61,7 százaléka egyetértene a papok nősülésével. íme néhány indokolt vélemény az igen és a nem táborából. „Az Isten féltékeny szerető. A hivatás pedig oly fontos, hogy elképzelhetetlen lenne ezt a családdal megosztani. De én azért tudnék papot szeretni.” (Egy 40 éves asszony.) „Helyénvaló, hogy megnősüljenek. Egyrészt többen is választanák a hivatást, másrészt jobban megértenének bennünket. A gyóntatószék is kevésbé lenne zavarba ejtő. A mai problémák főleg akkor jelentkeznek, ha a nőtlen papokkal a születésszabályozásról beszélünk.” (Egy fodrásznó). „Jóllehet a papi nőtlenség rendkívül nagy jelentőségű, nem vagyunk ellene. Jobb egy nős pap, mint egy nős ember, aki már nem pap.” (Orvosházaspár véleménye.) „Házasodjanak csak ők is, mint a többi ember. És ugyanúgy, mint a többiek, felszarvazhatják a feleségüket.” (Egy háziasszony) „Honnan vennék a pénzt a család eltartásához? Könyörgöm, már eddig is nem kért eleget az egyház? (Egy kereskedő) „Én nem bíznám a titkaimat hozzám hasonló emberre” (Piaci eladó) „A házasság közelebb vinné őket a valósághoz. Szinte hihetetlen, hogy szerelemről, párkapcsolatokról beszélnek anélkül, hogy bármit is tudnának róla... Az egyház óvatosságból tartja a cölibátust. Ezzel fölemelte a papot, de el is távolította Isten népétől. A házasság viszont közelebb hozná.” (Szociológus szövege) Korszerű módszerek a pásztói Dózsában Holnapi számunkban a pásztói Gárdonyi Géza Általános Iskoláról olvashatnak. A pásztói Dózsa György Általános Iskolában 671 diák tanul 60pedagógus irányításával. A három első osztály közül az egyik a hagyományos módszerrel működik, míg a másik egy nyelvi, irodalmi, kommunikációs programmal és testnevelés tagozattal dolgozik. A harmadik első osztály a Zsolnai József nevével fémjelzett értékközvetítő és képességfejlesztő programot alkalmazza. Az iskola megújulási szándékát tükrözi, hogy 1990 szeptemberében - az ország 15 iskolájának egyikeként, a megyében másodikként - bekapcsolódott az értékközvetítő pedagógiába, amely az egyes gyerekek számára a képességek széles körének fejlesztését biztosítja. Differenciált tanulásszervezéssel és egyéni bánásmóddal igazodik a tanuló aktuális fejlettségi szintjéhez, haladási tempójához. Biztosítja a hátránykompenzálást és a tehetségfejlesztés lehetőségét. A program sok olyan tevékenységet épít magába, amelyek kielégítik a gyerekek mozgás-, játék-, önkifejezési szükségletét, felöleli a kultúra széles körét. 2. kép. 1/b. Képességfejlesztő, értékközvetítős osztály. Felső sor balról: Tóth Patrik, Csépe Krisztina, Bállá Hajnalka, Ués Katalin, Bakallár Tamás, Antal Tamás, Csépe Gábor. 2. sor: Boros Viktor, Tóth Réka, Gáli Viktória, Barna Ildikó, Czirbusz Katalin, Pataki András, Endrész Laura. 3. sor: Lóránt István, Sőregi Tibor, Kosa György, Kéri Ervin, Balos Ádám, Alapi Miklós. 4. sor: Dulai Hedvig, Tóth Katalin, Szabó Andrea, Pintér Laura, Alapi Szilvia. Tanítónő: dr. Káposztás Józsefné. 3. kép. L/c. Felső sor, balról: Csákányi Attila, Szalai Viktor, Csömör Árpád, Bognár Dániel, Kerekes Gergő, Pusztai Dávid. Középső sor: Gujás Mónika, Pásztor Mónika, Baranyi János, Bakos Norbert, Tuza Edina. Alsó sor: Bedő Petra, Szappan Katalin, Kanyó Kinga, Fekete Zoltán, Tari Bencze, Fügedi Erika. Tanítónők, balról: Alapiné Szabó Marianna, jobbról: Király Sándorné. Dózsa Gy. Ált. Isk. elsősei. 1. kép. 1/a. felső sor, balról: Szabó Adrián, Nagy Teodóra, Lőrincz Laura, Kohári Mónika, Erki Ágota, Volek Tímea, Szőllősi Szabolcs. Középső sor: Jakubo- vics Renáta, Kiss Szabina, Lenes Izabella, Maiina László, Gócza Gergely, Krekács Zoltán. Alsó sor: Németh Enikő, Németh Tekla, Veres Gabriella, Reviczki László, Balogh Linda, Pusztai Ramóna, Nagy Gábor. Tanítónők, balról: Zsélyi Gézáné, jobbról: Nagymarosi Lászlóné. Tudósítás a szomszédos Nógrádból Emlékeink közösek Losonc. - „Bár a hajdani Nóg- rádot országhatár választja ketté, történelmünk csalhatatlan, emlékeink közösek” - hangzott el egyebek közt annak az emléktáblának az avatásán, amelyért a losonci (Lucenec) református gyülekezet a Nógrád Megyei Levéltárnak tartozik köszönettel. Ez az intézmény nem csak elvállalta - közös emlékeinket ápolandó - egy feliratos fémtábla elkészíttetését, de ünnepélyes felavatásán is képviseltette magát. Az emléktábla a losonci temetőben Kármán József síremlékén, az ismert író kevésbé ismert apja, nagyapja és nagybátyja emlékét őrzi ezután. Szövege a következő: Kármán András a losonci református gimnázium rektora (1731-1760) - és fiai, ifj. Kármán András rektor (1763-1770) id. Kármán József ref. püspök szül. 1738 meghalt 1795 emlékére a losonci református gyülekezet és a Nógrád Megyei Levéltár. 1990. október 31. Az emléktáblát abból az alkalomból emelték, hogy 400 éve alakult a losonci református egyház és annak iskolája, amelynek történetében a Kármánok meghatározó szerepet töltöttek be. A fokozatosan gimnáziummá, majd líceummá fejlődött tanintézet Nógrád leghosszabb életű és legnagyobb jelentőségű - Losoncot, sőt a megyét is meghaladó vonzáskörű - középiskolája volt. Abban, hogy közel 300 évig (1590- 1870) szolgálta a művelődést, nagy része volt az iskola jeles mecénásainak: a Darvasoknak, Rádayaknak, Gyürkyeknek, Szi- lassyaknak, Kubinyiaknak és más nógrádi nemes családoknak. Ráday Pál, a nagyságos fejedelem kancellárja, ki a „tudomány sengéit” a losonci „oskolában” vette, nemcsak anyagilag támogatta a tanoda működését, de azzal is, hogy lehetővé tette a Kármán család első ismert képviselőjének, Andrásnak a külföldi akadémiákon való tanulást. Kármán András aztán 30 évig kamatoztatta tudását a losonci gimnázium rektor-professzoraként. Kármán András elődei és utódai közül kiemelkedik - és a gimnázium színvonalát példázza - Menyói Tolvaj Ferenc, a matematikus tankönyvíró, továbbá Rozgonyi József, majdan híres sárospataki filozófiaprofesszor, vagy Petőfi barátjának, losonci vendéglátójának, Steller Antalnak apja, János. A losonci református tanintézet a XIX. sz. 30-as, 40-es éveiben élte fénykorát. A jogi, teológiai és bölcsészeti tanszékkel rendelkező, immár lyceumnak nevezett iskolának közel 300 diákja volt a forradalom előtti években. 1849 augusztusában a cár katonái felégették Losoncot. A város után a református egyház szenvedte a legnagyobb kárt: elpusztult a temploma, iskolája és híres könyvtára. A megfogyatkozott és elszegényedett egyház óriási erőfeszítéssel viszont újjáépítette, de fenntartása algimnáziumként is egyre nagyobb gondot okozott. 1869 szeptemberében Eötvös József miniszter jóváhagyta a losonci református egyház és az állam között kötött szerződést, amelynek értelmében az egyház lemondott iskolájáról, teljes berendezésével, alapítványaival együtt az állam javára, bizonyos jogok fenntartása mellett. A nagy múltú felekezeti gimnázium története itt véget ért. A losonci, illetve nógrádi gimnáziumi oktatás történetében új fejezet kezdődött 1870-ben. Az állami főgimnázium félszázadig szolgálta a város és a megye művelődését. 1919-ben csehszlovák állami reálgimnázium alakult Losoncon. Az újabb fordulat után létesült magyar királyi állami gimnázium felvette egykori diákja, Kármán József nevét és két évig viselte azt. 1945-ben megszűnt Losoncon a magyar nyelvű gimnáziumi oktatás. Á szlovákiai Nógrád- ban, a losonci és nagy kürtösi járás magyar diákjai csak 1951 óta tanulhatnak anyanyelvükön, de nem Losoncon, hanem a füleki gimnáziumban. Igaz és szép ügyet ápolt a Nógrád Megyei Levéltár igazgatója, amikor részt vállalt egy nevezetes nógrádi tanintézet és egy nevezetes nógrádi család - a Kármánok- emlékének megörökítésében. Varga László igazgató, Szomszéd András és Kosján László levéltárosok jelenléte a losonci református egyház emlékünnepélyén emlékeink - lehetséges és szükséges- közös ápolásának ékes bizonyítéka volt. Böszörményi István ÖRÖKÖLT SZERELEM /- Uj keddi sorozat a tévében Ezek a hónapok örökségek jegyében telnek. És mindenki örököl. Ki ezt, ki azt: van, aki a visszérre való hajlamot csupán, és van, aki ezek mellé még milliókat. Most ősszel tizennégy hétig a Guldenburgok életébe pillanthattunk be, s máris itt egy újabb sorozat. És ez milyen megnyugtató. Van egy biztos pont, ha már annyi minden változik is körülöttünk: december 2-től nyolc estén át - részenként 55 percig - egy francia-amerikai filmsorozat darabjait láthatjuk, melynek címe: Örökölt szerelem. A forgatókönyvet Judith Krantz regénye alapján Rosemary Anne Sisson és Terence Feely írta, a rendező Douglas Hickox, s zenéjét pedig - mely biztosan sokunk fülében cseng majd sokáig -, a műfaj világhírű jelese: Vladimir Cosma. A történetet nem illik előre elmesélni, de talán annyit lehet, hogy főhőse egy tehetséges művész, egy festő, akinek sorsa sokkal változatosabb, mint amilyen egy hétköznapi ember számára valamikor is lehet. Az is érzékelhető a cselekmény szövéséből, fordulataiból, hogy a történet kiötlői és bábái is nők voltak. Jellemző az a vezérszál is, hogy a festőt a vörös hajú nők iránti vonzódása élete végéig elkíséri. Mivel ötven év telik el, amennyit a főhős sorsában végigkísérhetünk, változatosak a helyszínek is. Az 1925-ös év Párizsából indulunk, s megjárjuk New Yorkot, aztán a háború Európáját, s az utána következő éveket itt és a tengeren túl is. Megéljük, hogy a szegény, meg nem értett művészből híresség lesz, s a szép, ámde szégyenlős modellből pedig ünnepelt csillag. És persze mindenen átizzik az ifjúság tüze, a szerelem. Ahogy az évek múlnak majd, hát az érzelmek heve és iránya is változik. Fel-feltűnnek új arcok, miközben a régiek egy része is megmarad már ahogy az az igazi életben is lenni szokott. Tehát lesz miért leülni kedd esténként a tévékészülékek elé. Meglesz ebben a történetben is az érzelmi azonosulásra, az izgalomra, az együttérzésre okot adó indíték. Sokat segít ebben a hazai szöveget író Pataricza Eszter, a szinkronrendező Hazai György és a szereplők: A festőt, Julien Místrait Stacy Keach-t Fülöp Zsigmond, Maggie-t, Stefanie Powerst Kovács Nóra, Ke tét, Lee Rémiekét Moór Marianna szólaltatja meg és jelentősebb szerepet játszik még Perry, azaz Timothy Dalton, akit Kovács István hangján hallhatunk. Az talán sejthető, hogy nem véletlen a cím: örökség ez is, akár a Guldenburgoké, csak hát itt nem birtokról és sörgyárról, hanem szerelemről van szó. Lehet érzelmeket örökölni? A tapasztalat azt mutatja, hogy lehet. Az is, hogy mindezekért az örökségekért a néző is „adót” fizet, méghozzá nem is keveset. Józsa Ágnes
