Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-23 / 198. szám

1990 NOVEMBER 23.. PÉNTEK

TÁRSADALOM

iiEPnmj 5

Karancslejtős, 1944

AZ ENGEDETLENEK TÖRTÉNETE

Negyvenhat éve, hogy a karancslejtősi bánya bejáratánál 1944. november 22-23-án, két napon át kettőszázhatvan engedelmesen bányász agyonra foltozott, agyagtól kérges vékony, műszálas (cejg) öltözetben, fagyos, hideg időben toporogva gyülekezett. Ruházatukat a dermesztő hideg adjusztálta a sorssal megcsigázott sápadt arcú emberek testére. A cél és feladat befolyásoktól mentesen ekkor már mindenki előtt világos volt. Néhányukon fatalpú bakancs volt. Helyenként tüzet gyújtottak, hogy az Isten hidegét elviselhetőbbé tegyék. Még akkor is „csórónak, gübbetnek" szólították egymást ezek a horpadt gyomrú bányászok.

Ezekben a napokban görcsösebben, elszántabban szorongatták karbidlámpáikat. Bevonulást megtagadó leventékkel, a közeledő frontból dezertáló magyar (erdélyi) katonák 24 fős csoportja teljes fegyverzetükkel csatlakoztak a bányászokhoz. Ezzel csaknem háromszáz főre emelkedett az ellenállók száma. A bányatérben már előzőén is begyűjtött különböző fegyverek, gránátok, robbanó anyagok száma is jelentősen emelkedett. Minden eshetőségre alaposan felkészülve takarókról, élelmezésről önellátóan gondoskodtak. Ehhez a családtagoknak is említésre méltó munkájuk volt.

Megtagadtak minden olyan vezetési parancsot, mely a bánya elhagyására. hadimunkára való kényszerítésre, a termelés leállítására vonatkozott. Széttépték a sasos jelzésű behívóparancsot. A környező községek, kolóniák lakosait a szovjet előrenyomulás miatt tankcsapdák és lövészárkok ásására kényszerítették. Korábban megtett intézkedések a bányákat is hadiüzemmé nyilvánították. Bevezették a statáriumot, melynek következtében az elkeseredett közhangulat méginkább fokozódott.

A gázkamrák szakavatott mesterei (SS-ek), Salgótarjánt és környékét megszálló tiszti különítmények, a hazai szekértolóiktól, csellengő nyilasoktól jól voltak értesülve, hogy forradalmi hagyományokat ápoló, tapasztalt, munkásmozgalmat élő környezetben tartózkodnak. Szigorú statáriális intézkedéseket foganatosítottak. Csírájában kell elfojtani, leszámolni, felkoncolni minden ellenszegülést, legyen egyedi vagy szervezettszerű ellenállás - olvashattuk falragasztókon. A bányák részvényes uraival ebben is egyetértve, a munkásmozgalmi erők megfékezésére, kakastollas legényeikkel ugrásra készen álltak. Az előre mozgó front hatásai erősen fogyasztották a naptári napokat. Hogy a fentieknek nyomatékot adjanak, a város főterén katonát akasztottak a teniszpályán. November 8-án nyolc engedelmetlent lőttek halomra. A karancslejtősi bánya tragédiáját, mely hét áldozatot követelt - nem elemzem, mivel azt közel fél évszázad alatt a bányászok és történészek irodalma részletekbe menően feldolgozta. Az eseményeket összefüggésében mérve rövid hat hét leforgása alatt 17 parancsot megtagadó ellenállót—hozzáteszem nem kommunistákat, marxistákat-végeztek ki a felszabadulást megelőzően. Ez alkalommal is megemlékeztek a szomorú történet színhelyén, ahol az emlékművet kegyelettel koszorúz- ták meg.

Tóth Gyula

egykori ellenálló

Pályázati rendszer a rendőr- kapitányoknak

A rendőr-főkapitányi és a rendőrkapitányi, továbbá - meg- üresedés esetén - a belügyminiszter által kijelölt további szolgálati beosztást nyilvános pályázat alapján kell betölteni. A Magyar Közlöny legújabb számában megjelent törvény értelmében a pályázatok elbírálásánál biztosítani kell az érintett önkormányzat részvételét. A kinevezések öt évre szólnak. A pályázatok kiírásának és elbírálásának rendjét a belügyminiszter külön rendeletben szabályozza.

A törvény szerint a rendőrfőkapitányok kinevezése előtt ki kell kérni a megyei, a megyei jogú városi, illetőleg a fővárosi közgyűlés véleményét. A rendőr- kapitányok kinevezéséhez a települési önkormányzatok egyetértése szükséges. E jogot a képviselő-testület gyakorolja. Ha a rendőrkapitányság működési területe több település közigazgatási területére is kiterjed, a kinevezéssel az érintett településeken működő polgármesterek többségének kell egyetértenie.

Az önkormányzatok véleményét, illetve egyetértését a kinevezési jogkör gyakorlója kéri meg. Az állásfoglalást a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, illetőleg a polgármester közli a megkeresés kézhezvételétől számított 30 napon belül. A határidő elmulasztását az önkormányzat egyetértésének kell tekinteni.

A törvény arról is rendelkezik, hogy a jelenlegi rendőrfőkapitányok, illetve rendőrkapitányok áthelyezhetők felkészültségüknek megfelelő alacsonyabb beosztásba, amennyiben a pályázat eredményeként nem őket nevezik ki.

Főzzünk kicsit „kínaiul”!

Az étkezés társadalmi eseményt jelent

Benkó Sándor, a budapesti Szecsuán étterem főszakácsa bizton állítja, hogy a kínai vendéglők keresettek az egész világon. Jóformán nincs olyan földrész, ország, ahova a szorgos kínaiak el ne jutnának, hogy ott különleges éttermet nyissanak. Az ízek változatossága, a sokféle étel, a különleges tálalás, az udvarias kiszolgálás vonzza a vendégeket. Benkó Sándor szerint, a salgótarjáni Karancs gasztronómiai napokon felszolgált ételsorának is nagy sikere volt. Ez nem is csoda, mert már több mint hat esztendeje nap, mint nap „kínaiul” főz.

Amíg a fószakács a konyhában foglalatoskodott, igyekeztünk ellesni, megismerni a távol-keleti ételkészítés titkait.- A kínai konyha, így a szecsu- áni is (- Szecsuán egy hatalmas tartomány - a szerk.) mindent apróra darabol, legyen az hús, hal, vagy zöldség - mondja a séf.- A fűszerezés?- Sokféle fűszert használnak. Szója mindenhez kell, de szeretik a csípős ízeket. Előfordul, hogy nagyon kellemes aromává alakul a savanykás, édeskés, csípős étel íze. Mindig attól függ, melyikből kerül kicsivel több bele.- Kérnénk egy receptet!- Ajánlhatom a pulykamellfi- lét. Elkészítése egyszerű. Hozzávalók: hatvan deka pulykamell, egy deci valamilyen jó bor, féldeci konyak, hat darab alma, egy csomag vaníliás cukor, öt deka csoki és cukor, öt deka liszt, tizenkét deka burgonyakrokett. Elkészítése: a kicsontozott és apróra vágott pulykamellet zsírban, vagy olajban hirtelen megsütjük, majd letakarva félreállítjuk. A meghámozott almát karikákra vágjuk, lisztbe mártva megsütjük, tűzálló edénybe rakjuk. Ráöntjük az egy deci bort, a konyakot, megszórjuk a vaníliás cukorral, és körülbelül tíz percig pároljuk. Együtt tálaljuk a melegen tartott pulykamellel és a burgonyakrokettel.- A Szecsuán vendéglőnek vannak-e keleti vendégei?- Hogyne. A Magyarországra látogató japán, dél-koreai, hongkongi üzletemberek, és a nagykövetségek tagjai sokan. Ne feledjük azt sem, hogy a kínai táplálkozáskultúra ötezer éves, és a kínai ember számára az étkezés nem gyors evést, hanem társadalmi eseményt jelent.-cs- fotó: Rigó

A Karancs konyháján készülnek az ínycsiklandozó szecsuáni fogások.

Polgármesterek randevúja Nőtincsen

Önállóan és együttműködve

Nőtincs, Szendehely, Felsőpe- tény, Ósagárd az önállóságot kóstolgatja. A községi közös irányítás után mindannyian az önálló faluépítés útjára léptek. Szeptember harmincadika óta mind a négy településnek saját polgármestere van.

Önkéntelenül is a büszke elkülönülés jeleit vártam, s ezért lepődtem meg kissé, amikor e helységek vezetői közül hármat együtt találtam: Nőtincsen beszélgettek a közeljövő tennivalóiról. Szendehely-Katalinpuszta vezetőjének sietős volt az útja gyorsan búcsúzott is, ezért a továbbiakban hármasban diskurál- tunk.

Szegner Lászlótól, Nőtincs polgármesterétől megtudtam, hogy a szomszédos községek vezetői rendszeresen találkoznak egymással. Számos jogszabály késlekedése miatt sok még a bizonytalanság az önkormányzatok működésével kapcsolatban. Ezért nagy szükség van a tapasztalat- cserére: ez motiválja a gyakori megbeszéléseket. Szegner Lászlótól ráadásul mindenki gyakorlati tanácsokat vár - tekintve, hogy eddig tanácselnökként tevékenykedett.- Nem győzöm magyarázni, hogy a mostani körülmények között nehéz gyakorlati útmutatást adni - mondta a nótincsi polgár- mester. - Személyes véleményem szerint a korábbi tanácsi rendszert teljesen le kell bontani. Mint korábbi megyei tanácstag is úgy láttam, hogy a tanácsrendszerben megoldatlan volt a személyes érdekeltség, nem érvényesült kellően az egyéni felelősség és ez megérződött a munka hatékonyságán. Korábban nagyon sokan csak a „főnök” elvárásainak igyekeztek megfelelni. Ha pedig valaki mégis ki akart lógni a sorból, az falakba ütközött. A tanácselnököknek sem volt meg a kellő döntésképessége ehhez a joga.

Teljes önállóságra van szükségük a településeknek - kapcsolódott a beszélgetésbe Lórik József, Felsőpetény polgármestere. - Ehhez azonban a lakóknak is hinniük kell a valódi önállóságban, s nem a csigaházból szemlélni az eseményeket.- Nagyon fontosnak tartom, hogy a lakosságot megkérdezzük minden kérdésben - folytatta Szegner László. - Ennek érdekében tervezzük újraindítani a községi lapot. Nyitottak, mindenki által látogathatóak a testületi üléseink is. Ez így volt már a tanácsi évek alatt is. Érdekes azonban, hogy míg a tanácsüléseket általában nem látogatták, addig az új községi testület alakuló ülésére sok érdeklődő jött el. Lényegesnek tartom, hogy az emberek ismerjék a munkánkat, s tudjanak arról is, milyen gondok hátráltatják a községépítést. Napjainkban szinte mindenki az erejét

megfeszítve dolgozik. S ha ennek nincs látszata, az joggal kelt elégedetlenséget. Ezt minden felelős vezető testületnek látnia kell, s a gazdasági állóvíz okairól informálni szükséges a lakosságot. Igaz, az esetek többségében azt tapasztalom, hogy nem mondunk újdonságot. Az emberek többsége érzékeli, észreveszi a szabályozatlanságot, a szervezetlenséget.- Nálunk is nyitottak a testületi ülések - mondta Lórik József. - Hangsúlyoznám ezzel kapcsolatban, hogy milyen fontos a lakosság ellenőrző szerepe. A színvonalas községirányító munkához nélkülözhetetlen a lakosság érdeklődése, aktivitása, ellenőrzése.

Legfontosabb feladataikról elmondták a polgármesterek, hogy a fő irányvonalat a települések adottságai határozzák meg. Fel- sőpetényben napjainkig nincs kiépítve ivóvízhálózat. Ez tehát elsődleges feladat. A víztársulatot már szervezik. A nótincsi polgár- mester a vállalkozásokat élesztgetné szívesen. Ez a községnek is jót tenne, s a munkanélküliséget is megelőzné-csökkentené. Behatóbb terveket ma még - az eszközök és lehetőségek pontos ismerete nélkül - felelőtlenség lenne a nyilvánosság elé tárni.

Dédelgetni viszont dédelgetnek. Sokféle elképzelést...-KovácsSziráki találkozás

Teleki gróf hazalátogatott

A Teleki -Degenfeld- kastély az 1690-es években épült Szirákon. A barokk stílusú impozáns épület dísztermét hét freskó, környékét pedig csodálatos kastélypark díszíti.

A kastély hangulatos falai között az évszázadok alatt olyan Telekiek éltek, mint József, a főispán és koronaőr, vagy László fia, aki mint író és költő munkálkodott. Éveket töltöttek a sziráki kastélyban gyermekeik is: József és László. Az előbbi Erdély kormányzója, történetíró volt, az utóbbi írópolitikusként és Franciaország követeként vált ismertté.

Az egykori Teleki-kastély immáron évek óta szállodaként működik. Hazánk egyik legszebb, legelőkelőbb kastélyhoteljeként.

Egy novemberi barátságtalan, esős estén találkoztam az ősi kastélyban De Gerando Teleki Antoine-nal, azaz Teleki Antal gróffal. A Franciaországból hazalátogató, mosolygós, középkorú férfi szívélyesen beleegyezett a beszélgetésbe.- Teleki úr, ön itt született Magyarországon ?- Nem. Dél-Franciaország- ban, Bergerac vidékén láttam meg a napvilágot.- Kiválóan beszéli a nyelvünket. Szüleitől tanult meg magyarul?- Igen. Ok Magyarországon

születtek, s volt közöttük egy olyan megállapodás, amely szerint apámmal csak franciául, édesanyámmal meg kizárólag magyarul beszélhettem.

Egyébként gyermekkoromban sokat üdültem Pálháza és Kolozsvár környékén, tudniillik itt, a Telekieknek jelentős birtokaik voltak.- Hol végezte tanulmányait gróf úr?- Franciaországban. Húsz évesen végeztem el Párizsban az újságíró-iskolát, ahol akkor legnevesebb tollforgatóitól tanultam az írás csínját-bínját.

Később a Sorbonne egyetemen tanultam jogot és szereztem történészvégzettséget. A doktorátusomat a Telekiek és Kossuth munkásságából írtam. (Teleki László gróf 1848 szép-' temberétől a magyar kormány párizsi követe volt, majd 1859 tavaszán Klapkával és Kossuthtal megalakították a Magyar Nemzeti Igazgatóságot - a szerző).- Teleki úr! Ön mint újságíró, igen jeles lapoknál dolgozik. Egészen pontosan hol?- Huszonkét esztendős koromban már Londonban, a Figaro című lapnak voltam a tudósítója.

Mostanában neves francia lapoknak dolgozom, mint például a Le Monde. Persze gyakran és szívesen írok vidéki lapokba is. A legjelentősebb politikai lap ahová írok, a Reform. Ezenkívül 10 éve foglalkozom könyvkritikákkal is az Europe című újság számára.

Gyakran hangzanak el riportjaim a francia rádióban is. Jelenleg éppen a japán televízió számára készítek riportot a magyar miniszterekről és néhány politikusról.- Mi a véleménye a „gyors" kelet-európai illetve magyarországi változásokról?- A múlt év őszén beszélgettem az önök egyik ex-miniszte- rével. Ő mondta: ha a magyarok úgy akarják, a szovjetek engedni fogják a változásokat. Jó néhány esztendővel ezelőtt pedig az akkori bajor miniszter, Franz Josef Strauss mondta: én

bízom a magyarokban és a cse- hekben.

Tehát ezeket a változásokat előre lehetett érezni.- Ön, mint politikus-újságíró, hogyan vélekedik országunk mai helyzetéről és jövőjéről?- Úgy érzem, az emberi jogok már érvényesülnek a hazában. Magyarország olyan kapukat dönget, amelyek lassan is, de kinyílnak. A jelenlegi helyzetből való kilábaláshoz hétnyolc év szükséges - ha minden jól megy. Persze a gazdaság föllendítéséhez elengedhetetlenül fontos a forint mielőbbi konvertibilitása.- Az Antall-kormányról hogyan vélekedik?- Sajnos az elmúlt hat hónapban sok időt elpazaroltak és az állampolgárok idegeivel játszottak. Ebből következtek az október 26-28-i események. Egyébként én ezt Franciaországban az események kirobbanása előtt mintegy három nappal megírtam. írásom címe körülbelül így hangzott: Magyar- ország újra levegő után kapkod - Figyelmeztetés az Antall-kor- mánynak.- Meglátása szerint kik hiányoznak a kormányból?- A szakemberek, a jó közgazdászok. Jómagam fölajánlottam a kormánynak, hogy az AGIR Magyarországon tartózkodó szakemberei szívesen átadják tapasztalataikat, elképzeléseiket. Neves közgazdászok, híres bankszakemberek önzetlen segítségéről lenne szó.- A kormány illetve a pártok megpróbálják befolyásuk alá helyezni a sajtót. Hogyan látja ezt?- Az elmúlt rendszerben Kádár János így nyilatkozott erről: „Az újságíró a rendszer inasa”. Most az újságírók függetlenek szeretnének lenni és az igazsá- í got próbálják leírni.- Teleki úr köszönöm a beszélgetést.- Kérem, örülök, hogy segíthettem. Mikuska István