Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-14 / 190. szám

% 1990. NOVEMBER 14., SZERDA GAZDASÁG inznnnu r*' A régebbi tagok kedvezményt kapnak Vagyonnevesítés a pásztói áfésznál Kommentár Ördög a talon Az ÁVO sajtótájékozta­tójáról kapott MTI-jelen- tést nemrégiben lapunk. ' Te, jó ég! — dermedtem meg döbbenten, mint aki mellé a villám lecsapott. Csak nem támadt fel a régi, hírhedt szervezet, amelyik a negyvenes évek végén és az ötvenes évek elején oly rendíthetetlen szorgalommal gyűjtögette be a „népi demokrácia” számára veszélyes, nem- kívánatos elemeket, ame­lyik olyan sikeresen rio­gatta kíméletlen fellépé­seivel a népet, nemzetet, hogy az dalolva viselte megnyomoríttatását. A mostani ÁVO-nak - derült ki a szövegből - működik egy előprivatizá­ciós igazgatósága, amely többek között a kiskeres­kedelem és a szolgáltatá­sok működésének „át- hangszerelésével” foglal­kozik. S ahogy tovább ol­vastam a szöveget, nem­csak kezdtem megnyu­godni. . . Azt olvastam ugyanis, hogy a szó­ban forgó előprivatizá­ciós igazgatóság az Álla­mi Vagyonügynökségé, így hát a rossz emlékű rövidítés ezt a fontos, nélkülözhetetlen és ártal­matlan hivatalt takarja. Nem kell hót félni: ez az ÁVO nem az az ÁVO| És ez a felismerés derűre, optimizmusra ad okot. Bár - megjegyzem — nem sze­retem az ördöqöt, falra festve sem. Hátha egy­szer tényleg megelevene­A pásztói áfész közel­múltban megtartott rendkí­vüli küldöttgyűlése a va­gyonnevesítéssel kapcsolato­san is állást foglalt, s meg­erősítette: a nevesítés alap- feltétele az 500 forintos alap­részjegy 1500 forintra törté­nő kiegészítése. A fórum módosította ko­rábbi határozatát a követke­zőkben. A vagyonnevesítést az 1991. március 31-i állás­pontnak megfelelően hajt­ják végre. Az alaprészjegy kiegészítésére a tagsági vi­szony időtartama alapján nyílik lehetőség. A tíz évnél rövidebb tagsággal rendel­kezők 1991. március 31-ig egészíthetik ki az alaprész­jegyet. A 10—30 éve az áfésznál dolgozók két rész­letben, 1991. március 31-ig, illetve június 30-ig fizethe­tik be az 500—500 forintot. Az ettől is régebbi tagok és az alapítók öt év alatt, 200 forintos részletekben tör­leszthetik a kiegészítést, s az első részlet jövő év már­ciusának végéig esedékes. Azok a szövetkezeti tagok, akik a fenti feltételeket nem hajlandók teljesíteni, meg­tarthatják ugyan a tagságu­kat, de részükre nevesítés csak akkor történik, ha az alaprészjegy-áliományuk az 1500 forintot eléri. Valutaárfolyamok Érvényben: 1990. nov. 13—19. Pénznem Vételi Eladási árfolyam 100 egységre, forintban Angol font 11536,15 12249,73 Ausztrál dollár 4568,08 4850,64 Belga frank 192,19 204,07 Dán korona 1034,21 1098,19 Finn márka 1655,65 1758,07 Francia frank 1178,90 1251,82 Görög drachma 38,67 41,07 Holland forint 3511,63 3728,85 Ír font 10613,09 11269,57 Japán yen (1000) 455,81 484,01 Kanadai dollár 5031,47 5342,69 Kuvaiti dinár árf.-jegyzés szünetel Német márka 3959,39 4204,31 Norvég korona 1015,18 1077,98 Olasz líra (1000) 52,61 55,87 Osztrák schilling 562,91 597,73 Portugál escudo 44,95 47,73 Spanyol peseta 62,69 66,57 Svájci frank 4705,19 4996,23 Svéd korona 1058,24 1123,70 USA-dollár 5862,67 6225,31 ECU (Közös Piac) 8170,97 8676,39 MAGYAR TÁVKÖZLÉSI VÁLLALAT A BUDAPEST VIDÉKI TÁVKÖZLÉSI IGAZGATÓSÁG pályázatot hirdet a javító- és sxereiőüzem üzemvezetői munkakörének betöltésére. Az üzem fő tevékenységi köre: Az igazgatóság területén (Pest, Komárom-Esztergom, Fejér, Nógrád megye) a távközlési szolgáltatások biztosításához fenntartási jellegű és ipari teljesítményes munkák ellátása. Az üzem tevékenységi körében a vállalati stratégiához igazodó, piac- és kereskedelem­orientált tevékenység folytatása. A távközlés-fejlesztési célkitűzések megvalósításában való részvétel. Az üzemvezető alapvető irányítási feladatai: A szolgáltatói tevékenység ellátásához szükséges javítási, szerelési és felújítómunkók minőségével, gazdaságosságával kapcsolatos elvárásokat kielégítő szervezet működteté­se. A vállalati hatékonyság növelése, az üzemi megújulást szolgáló emberi erőforrás di­namikus fejlesztése. A munkakör betöltésének feltételei: Felsőfokú iskolai végzettség (előny: híradás-technikai mérnök, üzemmérnök, mérnök-köz­gazda) megfelelő távközlési, hírközlési szakismeret, 3 éves vezetői gyakorlat. A pályázat tartalmazza a jelentkező: erkölcsi bizonyítványát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, esetleges nyelvismeretét igazoló okiratának másolatát, részletes önéletrajzát, jelenlegi munkahelyének nevét, cí­mét, beosztását, jövedelmét, eddigi munkaköreinek felsorolását, szakmai, vezetői tevé­kenysége során elért eredményeit, vezetői tevékenységével kapcsolatos felfogását, konkrét elképzeléseit az üzemeltetés, szolgáltatás színvonalának fejlesztéséről, annak feltéte­leiről és a pályázat elnyerése esetén a pályázó által megvalósítandó programszerű cél­kitűzéseket. Fizetés: a munkakörre meghatározott bérezés szerint. A munkakör betöltésének időpontja: 1991. február 1. A kinevezés meghatározott, 3 éves időtartamra szól, rendszeres teljesítményértékelés mellett. A pályázat beérkezésének határideje: 1990. december 15. A pályázatot a Budapest Vidéki Távközlési Igazgatóság munkagazdasógi osztályvezető­jéhez kell benyújtani. Cím: Budapest V. kér., Váci utca 34. (333. szoba) Levélcím: Budapest, 1360 Pl.: 7. Telefon: 1182-596. A borítékra Írják rá: PALY AZAT. Az igazgatóság a pályázatot bizalmasan kezeli. (1657/SZ) Eladták az egykori káderpalotát (Folytatás az 1. oldalról.) — Október elején kere­sett meg a házból né­hány ember, hogy tartsunk tájékoztatót a szövetkezet működéséről. Az érdeklődő 18—20 lakónak elmondtam mivel jár a szövetkezeti tag­ság, s arról is beszéltem, hogy ezenkívül mik a le­hetőségeik. Utána tudtam meg, hogy ennek alapján döntöttek úgy, hogy a szö­vetkezeti forma és a belépés mellett érvelnek lakótár­saiknál. Eszerint készítet­ték elő azt a megbeszélést, ami egyben alakuló köz­gyűlés is volt. Ezen a részt­vevők döntő többsége a szövetkezetbe lépést támo­gatta. — Ez volt az a megbe­szélés, amit a szakszervezeti székházban tartottak? — Igen. Nagy vita ala­kult ki a három lehetőség körül: társásház, önálló la­kásszövetkezet, vagy egy működő lakásszövetkezetbe való belépés. Az igazgató­ság megbízásából felajánlot­tam a lakástulajdonosok­nak a segítségünket. Vé­gül is a belépés mellett döntöttek. — Azt hallani azonban, hogy vannak, akik nem tag­jai a szövetkezetnek, nem is akarnak lenni, sőt másokat is erre biztatnak? — Vannak, akik vitatják a döntés helyességét, de ez nem ránk tartozik, hanem a lakóközösségre. Vannak olya­nok, akik nem szövetkezeti tagok. Azt azonban tud­niuk kell, hogy ennek elle­nére ugyanaz a közös költ­ség fizetése vonatkozik rá­juk, mint a szövetkezeti ta­gokra. ök azonban később nem számíthatnak az eset­leges kedvezményekre. — Nem tiszta a helyzet­kép. Vannak, akik még adásvételi szerződést sem kaptak, de már a közös költséget beszedik, s az is zavar, hogy néhány lakás sorsa teljesen bizonytalan. Mi van a házmesteri laká­sokkal? — Az életnek mennie kell a zavarok ellenére is. Tu­domásunk szerint néhány lakást — a volt házmesterit és más szolgálati lakáso­kat — valóban nem értéke­sítettek. A városi tanács vb 83/1989. (IX. 4.) sz. hatá­rozatában — melyet a la­kók ismernek — kimondta, hogy a házfelügyelői lakáso­kat csak a társasház tulaj­donosai vehetik meg, egyéb­ként eladási tilalom alatt vannak. Zavarban vagyok, mert nem tudom, hogyan alakul ezeknek a lakások­nak a sorsa. Éppen a na­pokban mondták a házfel­ügyelői lakásban élők, hogy ők vehetik meg a lakásokat. Ha a volt házfelügyelői la­kásokat nem kapják meg az épület tulajdonosai, akkor igen nehéz lesz üzemeltet­ni a házat. Az épület lakói­nak döntő többsége szolgá­lati lakások megvétele mel­lett adta voksát. — Ügy tudjuk, hogy a ház átadás-átvétele egy­szer már meghiúsult. Az épületet mikor veszik át végül is? — Az október 30-i át­adás-átvétel meghiúsult, mi­vel az eladó nem jött el, az átadó pedig nem készült fel megfelelően. Nem volt meg például a dokumentáció (alapító okirat), mely az el­adott területeket felsorol­ná, ill. az el nem adott területek használóinak köz­üzemi fogyasztását nem vá­lasztották le a lakók fogyasz­tásmérőiről, a lifteken nem végezték el a szakértő által előírt munkálatokat stb. Az újabb átadás-átvétel a na­pokban lesz, melyet az in­gatlankezelő vállalat tűz ki. Erről még nem kaptunk ér­tesítést. A ház közös kép­viselői összegyűjtötték a leg­fontosabb — általában üze­melést gátló — hibákat, amiknek a kijavítását vár­ják a korábbi kezelőtől. — Van-e a kijavításra re­mény? — Nem tudom, lehet-e reménykedni? A lakók nem tudják pontosan, miért fi­zetnek. Az adásvételi szer­ződések nem tükrözik az épület közös részeinek, illet­ve a lakásnak a tényleges állapotát. A lakók sze­rint az épületben csak a lakásokat mérték fel, a kö­zös részeket nem, pedig ezeket is megveszik a lakók, s ezek általában rosszabb állapotban vannak, mint a lakások. Tapaszta­lataink szerint az utóbbi időben eladott épületek kö­zül ez a legrosszabb álla­potú. S van még itt egy bökkenő. A volt tanács ed­dig a lakásokkal eladta a lakóknak a közös helyisé­geket is. Ez esetben éppen azoknak a helyiségeknek az eladását nem engedték meg, amiket hasznosítani lehetett volna, pedig a bérletidíj­bevétel csökkentheti a be­fizetendő közös költséget. — Mi lehetett a cél ez­zel a tiltással? — Nem tudom, ritka az ilyesmi. Ezeket a közös he­lyiségeket a lakásokkal együtt, az ott lakók érdeké­ben alakították ki a ház építésekor. Nyilvánvalóan ezek a közös helyiségek ugyanúgy a lakók érdekét kell, hogy szolgálják. mint a pincerekesz. Emellett a vegyes tulajdon több üze­meltetési problémát is fel­vet. — Mire számíthatnak az itt élők? — Ami tőlünk függ, min­dent megteszünk, hogy a ház lakói a legkedvezőbb helyzetbe jussanak e vá­sárlásukkal. Az épületet részlegesen már elkezdtük üzemeltetni, teljesen csak az átadás-átvételtől tudjuk. A lakók szeptemberben fi­zették az utolsó lakbért, októbertől már a közös költséget kell fizetni. Ez részben a folyó üzemelte­tést szolgálja, melyet a ha­sonló adottságú. szerkeze­tű épületeink fogyasztása, , költségigényessége alapján kalkuláltunk ki előre, rész­ben a felújítási hányadból áll, mely a nagyobb javítá­sok fedezetét képezi. Saj­nos, ezen az épületen rövid időn belül igen sok nagy­javításra, felújításra lesz szükség, ahogy ezt már a közös képviselők is jelzik. Az árak pedig egyre nőnek. S persze folytatjuk a la­kások megvételével kapcso­latban kialakult helyzet tel­jes tisztázását, hogy mi­előbb megnyugodjon a ház több mint félezer lakója. A pillanatnyi állásról rend­szeresen tájékoztatjuk a kö­zös képviselőket, s raj­tuk keresztül a lakókat. * Köszönjük a tájékozta­tást. Nyitott kérdéseink azért maradtak: Időközben talán megvál­~~toztatták a házmesteri la­kásokkal kapcsolatos vb- határozatot. Vajon miért? Miért nem tudnak erről a lakók, ha ez így van. Vé­gül kinek a tulajdonába, vagy használatába kerülnek a közös helyiségek? Remél­jük, hogy a következő át­adás-átvétel után ezekre a kérdésekre is választ ka­punk. Pádár András Részvényjegyzés csütörtöktől Dunaholding - Postabank Alig egy esztendeje, mind­össze 800 millió forintos alap­tőkével alakult meg a Duna­holding Rt., és az eltelt idő­szak alatt — eredményes üz­letpolitikáját bizonyítva — vagyonát hárommilliárdos­ra növelte. Most új kezdeményezéssel álltak elő áz rt. szakembe­rei: november 15-től, csü­törtöktől a Dunaholding- részvényeket már a Posta­bank Részvénytársaság fiók­jaiban is lehet jegyezni. A Dunaholding vezetői ma — szerdán — tájékoztatják a sajtó munkatársait, üzleti partnereiket, valamint a pénzügyi kormányzat illeté­keseit az eddigi út buktatói­ról, a kezdeti nehézségekről, és az elért eredményekről, valamint a továbblépés ter­veiről. Pályázati hirdetmény A KÖZLEKEDÉSI, HÍRKÖZLÉSI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM PÁLYÁZATOT HIRDET az Autópálya Igazgatóság igazgatói munkakörének be­töltésére. A kinevezés határozott időtartamra - legfeljebb öt évre — szól, alkalmasság esetén megújítható. A munkakör betöltésének időpontja: 1991. január 1. Az Autópálya Igazgatóság budapesti székhelyű költség- vetési szerv, az ország területén ellátja az autópályák és autóutak kezelésével, üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat. Az alkalmazás feltételei: — műszaki felsőfokú, közgazdaság-tudományi, vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, — legalább tízéves, az útügyi igazgatásban, vagy az út­üzemeltetésben, -fenntartásban, -építésben, -tervezés­ben eltöltött szakmai gyakorlat, — ötéves, legalább középvezetői gyakorlat, — legalább egy idegen nyelv tárgyalási szintű ismerete, — büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: a 21/1983. (XII. 17.) ÁBMH-rendelkezésben fog­laltak szerint. A pályázat tartalmazza: A) - a pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását, mun­kaköri besorolását, — iskolai végzettségét, szakképzettségét tanúsító ok­iratok másolatát, — részletes szakmai önéletrajzát, — egészségi állapotára vonatkozó nyilatkozatát. B) Az igazgatóság irányítására, az autópályák és au­tóutak korszerű színvonalú kezelésére és üzemelte­tésére vonatkozó elképzeléseit. A pályázatot legkésőbb 1990. december 7-én, 16.00 órá­ig a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium sze­mélyzeti önálló osztályához (Budapest VII., Dob u. 75-81., Pf.: 87. 1400) kell benyújtani. (1685/SZ)

Next

/
Oldalképek
Tartalom