Új Nógrád, 1990. november (1. évfolyam, 179-204. szám)

1990-11-29 / 203. szám

1990. NOVEMBER 29.. CSÜTÖRTÖK GAZDASAG iinnnnu 3 Kommentár Kit riaszt a riasztó Vijjog a vijjogó, kéken villog a riasztólámpa, tel­jes a fény és hangkaval- kád, bár egy Bach orgo­nafutam szebben hangzik, pláne megfelelő fényef­fektusokkal még varázs­latosabb. Műszaki áruhá­zak, intézmények, ban- kok(?l) homlokzatán gya­korta megszólalnak mos­tanában Salgótarjánban ezek a betörés tényét jel­ző berendezések. Az már más kérdés, hogy a kutya sem figyel rájuk. A minap a Budapest Bank helyi fiókjának riasztója „szó­rakoztatta" órákig — a közelben lakókat. Mást nem, mert az arrajárók ügyet sem vetve a han­goskodásra, úgy mentek el mellette, mintha valaki békésen dudorászott vol­na másfél liter kadarka után. A rendőri ügyelet kiment, megkeresték, ki­nél van kulcs, kikapcsol­ták a riasztót. A bankfiók vezetője szerint az akkori erős szélvihar okozott olyan hullámokat, amelyre reagált a berendezés. Nemrégiben hasonló eset fordult elő egy mű­szaki kereskedésben, ott az érzékelő az üzlet előtt elhaladó nehezebb jármű­vek okozta rezgésre is kapcsolt. A manapság ná­lunk kapható riasztóbe­rendezések korszerűségé­ről sokat lehetne írni, de arról is, hogy sokan a legolcsóbbat szereltetik fel. Hogy miért? Roppant egyszerű: a biztosító csak akkor „biztosít", ha riasz­tóberendezést szereltek föl az árusító-, bank- és egyéb helyeken. Berende­zés van, pecsét is az irat­ra, megköttetett a bizto­sítás. Már csak azt nem értem: kit riaszt - el - így a riasztó?-sólymos­Munkanélküliség fenyegeti a szovjet újságírókat A piacosodás körülmé­nyeire való áttérés munka- nélküliséggel fenyegeti az újságírókat. Erről beszélt Vlagyiszlav Fronyin, a Kom- szomolszkaja Pravda című nagy példányszámú napilap főszerkesztője. A munkanél­küliség elsősorban az ifjú­sági lapok és folyóiratok és a pártkiadványok mun­katársait fenyegeti, mert e kiadványok többsége vesz­teséges. Fronyin elmondta, hogy a párt és a kormány politikája elhibázott volt a hivatalos lapokkal kapcso­latban, ezért van az, hogy az új feltételek között ezek a kiadványok nem tudnak talpon maradni. Öt évig őrizték a szörnyű titkot A Poiszk című újság cik­ket jelentetett meg egy szovjet tengeralattjáró atom­reaktorának meghibásodá­sáról, amely öt évvel ez­előtt történt a Távol-Kelet vizein. Akkor több katona meghalt. Íme a katasztrófa részletei: a radioaktív 1 fel­hő lakott területek köze­lébe került, a radioaktív hulladékot a csendes-óceá­niai flottaparancsnokság utasítására ideiglenes hely­re temették. Szakemberek véleménye szerint ez a mai napig életveszélyes. Most a helyszínen dolgozik a Szov­jet Állami Természetvédel­mi Hivatal és a Honvédel­mi Minisztérium bizottsága. A Nógrád Megyei Sütőipari Vállalat salgótarjáni 3. számú üzemében naponta negyvenezer zsemlét sütnek, melyet Sal­gótarjánba, valamint Szécsény és Bátonyterenye kereskedel­mi egységeibe szállítanak. Képünkön Horváth Mária, Roz- gonyi Dezsőné és Bohiba László formázza a péksüteményt. —RT— Magyar Nemzeti Bank Hivatalos devizaárfolyamok Érvényben : 1990. november 29. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 100 egységre forintban Angol font 11943,97 11955,93 11967,89 Ausztrál dollár 4656,81 4661,47 4666,13 Belga frank 197,01 197,21 197,41 Dán korona 1061,18 1062,24 1063,30 Finn márka 1701,40 1703,10 1704,80 Francia frank 1206,64 1207,85 1209,06 Holland forint 3608,66 3612,27 3615,88 ír font 10874,52 10885,41 10896,30 Japán yen (1000) 470,82 471,29 471,76 Kanadai dollár 5216,37 5221,59 5226,81 Kuvaiti dinár árfolyamjegyzés szünetel Német márka 4068,73 4072,80 4076,87 Norvég korona 1042,83 1043,87 1044,91 Olasz líra (1000) 54,25 54,30 54,35 Osztrák schilling 578,36 578,94 579,52 Portugál escudo 46,34 46,39 46,44 Spanyol peseta 64,19 64,25 64,31 Svájci frank 4790,06 4794,85 4799,64 Svéd korona 1088,33 1089,42 1090,51 Tr. és Cl. rubel 2747,25 2750,00 2752,75 USA-dollár 6060,37 6066,44 6072,51 ECU (Közös Piac) 8398,52 8406,93 8415,34 Csábító komat és jutalék A lakosság, már akinek van, megnézi, hogy a nehe­zen megtakarított forintját miként gyarapítsa? E tekin­tetben elég gazdag a vá­laszték, a különböző keres­kedelmi bankok csábító pénzpolitikájukkal igye­keznek ügyfeleik táborát gyarapítani. Az év első kilenc hónap­jában végbement értékpa­pír-forgalom azt mutatja, hogy az érdekeltek az érték­papírt részesítik előnyben. Azért, mert a különböző ér­tékpapírok után járó kamat és jutalék, jelentősen növe­kedett. Hivatalos szakzsargonnal élve, 1,6 ponttal emelte a tulajdonosok bevételét az értékpapír után kapott ka­mat és osztalék. Uj Helyen nyílik az Arany kapu Az idén a magánkereske­dők szervezik a karácsonyi Aranykapu-ajándékvásárt. Űj helyre is költözik: aXIV. kerületben, a Felvonulási téren nyílik meg december 1-jén, s 23-áig tart nyitva, hétköznaponként délelőtt 10- től 19 óráig, szombaton és vasárnap pedig reggel 9-től 19 óráig. Az eddigi jelentkezések szerint 160 magánkereskedő, 10—15 állami vállalat kínál­ja portékáit, s 15 mutatvá­nyos szórakoztatja a közön­séget. Az árusok mintegy 30 százaléka kézműves, 40 szá­zalékuk ruhát és ajándéko­kat kínál, a többi biztosít­ja a vendéglátást, illetve a szórakozást. A pavilonokat ezúttal is a Magyar Hirdető állítja fel, s a rendezők azt ígérik, hogy a korábbiaknál szellősebb, tágasabb lesz a vásár, a tanácsnak ugyanis csak nettó helybért fizetnek, s így nem lesz majd zsúfolt­ság a pavilonok közötti ut­cákban. A korábbi Aranykapu he­lyén, a Népstadion mellett, az idén az Uniker Fair Kft. szervez karácsonyi vásárt Három királyok vására el­nevezéssel. Ott szintén mint­egy 200 árus kínálatából vá­logathatnak a vevők. A több­ségük szintén magánkeres­kedő lesz. A Három királyok vására november 30-án nyí­lik, s december 24-éig tart nyitva. A vásárlókat hétköz­naponként 11-től 19 óráig, szombat, vasárnap pedig 10- től 19 óráig várják. Még az ünnep előestéjén is árusíta­nak, december 24-én, 9-től déli 1 óráig tartanak nyit­va. Nem az állami támogatásból Egyes információk szerint olyan kép ala­kulhat ki megyénk ter­melőszövetkezeteiről, hogy azok az állami támogatásból teremtik elő a talponmaradásuk- hoz szükséges anyagi feltételeket. A tények az ellenkezőjét bizo­nyítják. Az elmúlt há­rom évben — 1986— 1989. — a megye költ­ségvetését a mezőgazda- sági nagyüzemek kettő- milliárd 588 millióval gyarapították, ugyan­ezen idő alatt a kedve­zőtlen termőhelyi adott­ságok címén egymil- liárd 833 millió forin­tot kaptak vissza támo­gatásként az arra rá- ■szorulók. Tizennyolcmillió — a működőképesség fenntartására Bátonyterenyén hitelből gazdálkodnak Miként az ország majd’ mindegyik települése, így Bátonyterenye is anyagi gon­dokkal küszködik. Az ön- kormányzatnak nincs pénze, van viszont tetemes, az el­következendő évek gazdál­kodását megterhelő adóssá­ga. De felesleges előrefut­nunk az időben, mert egye­lőre csak az idei esztendő túlélése a cél. A várható bevételek és kiadások közti különbség nem elhanyagolható hiányt mutat. A kasszába befolyó összeg mintegy 330 millió forint lesz, ezzel szemben 346 millió forintra lenne szükség a költségek fedezé­séhez. A hiányzó 16 millió forintot elő kell teremteni, különben a város fizetés- képtelenné válhat. Elsősorban nem a bevéte­lek elmaradása okozza a problémát, hiszen az „csak” 2 millió forint a tervezett­hez képest. A reméltnél ke­vesebb pénz jött be a telkek eladásából, illetve haszná­latba adásából, továbbá a különböző helyiségek bérbe­bocsátásából. Az út- és köz­műfejlesztési hozzájárulás is mindössze csordogál, mert a lakosság egyre szegényebb, sokan képtelenek a megálla­pított összeget időben leró­ni. A baj abból adódik, hogy a ráfordítások még a módo­sított, azaz a növelt elő­irányzatot is számottevően meghaladják. A pluszkiadá­sok egyfelől az oktatási ága­zatban, még pontosabban: az óvodáknál, a Bartók és az Erkel iskolánál keletkeztek, az energia- és az élelmezé­si költségek emelkedése mi­att. Másfelől a kommunális ágazatban szökött fel a víz­díj, az energia ára, a köz- tisztasági és parkgondozási teendők ellátása is többe ke­rül, s ezek a tételek együtt eredményezik a pluszmillió­kat. A teljesség kedvéért je­gyezzük meg: az önkor­mányzati képviselő-testület legutóbbi ülésén bírálatok is érték a leköszönt tanács gaz­dálkodását. Elhangzott, hogy egyik-másik területen pazar­lóan bántak a pénzzel, olyan kiadásokra is sor került, amelyek pazarlásnak minő­síthetők. A képviselők töb­bek között feltették a kér­dést: miért kellett elkészíttet­ni azt a 4,1 millió forint költségvonzatú építési tervet, amelyiket nem hasznosítot­tak? Nem volt-e fényűzés a szénbányáktól megvásárolt épület iskolává átalakítását egy salgótarjáni kft.-re bíz­ni, amikor a helybeli város­gazdálkodási vállalat jóval olcsóbban elvállalta volna a munkát? Minek kellett 1 millió forintért „kacsalábon forgó” illemhelyet építeni ott, ahol különben is van WC? A képviselő-testület végül is úgy határozott, hogy hoz­zájárul 18 millió forint hitel felvételéhez, a működőké­pesség fenntartása érdeké­ben. Egyben kötelezte a Mor­vái József által vezetett vfg.- osztályt, hogy készítse el a hitel felhasználási tervét, valamint december 15-ig ál­lítsa össze az 1991. I. ne­gyedévre szóló költségvetési programot. Arról azonban nem esett, nem is eshetett szó, hogy jövőre mennyi pénzből gazdálkodhat majd Bátonyterenye önkormányza­ta. Holott ez a kérdések kér­dése. .. (kolaj) ti □ Ibi ö 13 (3 (3 13 (3 13 13 13 (3 (3 13 13 13 13 (3 13 13 □ 13 13 13 13 13 13 13 (3 (3 13 13 13 13 Í3 ü KESZTOLCI HABTAPÉTÁK •JÓSZERENCSéT'MTSZ KESZTÖLC árengedménnyel, a tapétázáshoz szükséges kellékek és szerszámok árengedménnyel kaphatók. Most olcsón ujjú varázsolhatja lakását kesztölci tapétával. * Tekintse meg nagy választékunkat, legközelebbi Keszto-Ker szoküzletünk: Salgótarján, Ady Endre u. 1. Telefon: 32-15-122 Viszonteladóknak 1 tek 230.-Ft -f áfa a Keszto-Ker Discont óruraktáróból Kesztölc Tapétoüzem. Telefon: 33-31-750. (1756 Sz) El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El El

Next

/
Oldalképek
Tartalom